Helyek/Tájépítészet

Téglagyári tavakból zöld városliget: a nyíregyházi Bujtosi Városliget rekonstrukciója

1/15

A nyíregyházi Bujtosi Városliget rekonstrukciója – terv: Stróbl Renáta, MG Építész Kft. – fotó: Gröb Krisztina

?>
A nyíregyházi Bujtosi Városliget rekonstrukciója –  terv:  Stróbl Renáta, MG Építész Kft. – fotó: Gröb Krisztina
?>
A nyíregyházi Bujtosi Városliget rekonstrukciója –  terv:  Stróbl Renáta, MG Építész Kft. – fotó: Gröb Krisztina
?>
A nyíregyházi Bujtosi Városliget rekonstrukciója –  terv:  Stróbl Renáta, MG Építész Kft. – fotó: Gröb Krisztina
?>
A nyíregyházi Bujtosi Városliget rekonstrukciója –  terv:  Stróbl Renáta, MG Építész Kft. – fotó: Gröb Krisztina
?>
A nyíregyházi Bujtosi Városliget rekonstrukciója –  terv:  Stróbl Renáta, MG Építész Kft. – fotó: Gröb Krisztina
?>
A nyíregyházi Bujtosi Városliget rekonstrukciója –  terv:  Stróbl Renáta, MG Építész Kft. – fotó: Gröb Krisztina
?>
A nyíregyházi Bujtosi Városliget rekonstrukciója –  terv:  Stróbl Renáta, MG Építész Kft. – fotó: Gröb Krisztina
?>
A nyíregyházi Bujtosi Városliget rekonstrukciója –  terv:  Stróbl Renáta, MG Építész Kft. – fotó: Gröb Krisztina
?>
A nyíregyházi Bujtosi Városliget rekonstrukciója –  terv:  Stróbl Renáta, MG Építész Kft. – fotó: Gröb Krisztina
?>
A nyíregyházi Bujtosi Városliget rekonstrukciója –  terv:  Stróbl Renáta, MG Építész Kft. – fotó: Nyírdrón
?>
A nyíregyházi Bujtosi Városliget rekonstrukciója –  terv:  Stróbl Renáta, MG Építész Kft. – fotó: Szarka Lajos, nyiregyhaza.hu
?>
A nyíregyházi Bujtosi Városliget rekonstrukciója –  terv:  Stróbl Renáta, MG Építész Kft. – fotó:  Szarka Lajos, nyiregyhaza.hu
?>
A nyíregyházi Bujtosi Városliget rekonstrukciója –  terv:  Stróbl Renáta, MG Építész Kft. – fotó:  Szarka Lajos, nyiregyhaza.hu
?>
A nyíregyházi Bujtosi Városliget rekonstrukciója –  terv:  Stróbl Renáta, MG Építész Kft. – fotó: Nyírdrón
?>
A nyíregyházi Bujtosi Városliget rekonstrukciója –  terv:  Stróbl Renáta, MG Építész Kft. – fotó: Nyírdrón
1/15

A nyíregyházi Bujtosi Városliget rekonstrukciója – terv: Stróbl Renáta, MG Építész Kft. – fotó: Gröb Krisztina

Téglagyári tavakból zöld városliget: a nyíregyházi Bujtosi Városliget rekonstrukciója
Helyek/Tájépítészet

Téglagyári tavakból zöld városliget: a nyíregyházi Bujtosi Városliget rekonstrukciója

2020.09.07. 17:31
MÉD

Projektinfó

Bujtosi Városliget megújulása

Tervezés éve:
2017-2018

Építés éve:
2020

Bruttó szintterület:
271 000 m2

Stáblista

Építészet: MG Építész Kft.

Vezető tervező: Stróbl Renáta

Építész munkatársak: Pabian Zsófia, Bálint Brigitta

Közreműködő tervező: Lajkó Nóra

Tájépítészet: Nádai Brigitta, Rácz Bálint

Szakágak:

Gépész tervező: Kocsis János

Úttervező: Varga Viktor

Statikus tervező: Dr. Dudás Zsuzsanna

Elektromos tervező: Török Krisztián, Csányi István (mosdók)

 

 

 

MÉD:

Parkokról, városi közterekről csak ritkán van módunk írni. Nyíregyházán  a Bujtosi Városliget megújulása 2017-ben indult el, mára kiválóan működik. Az MG Építész Kft. tervezte rekreációs közparkban futópálya, sétautak, horgászstégek, játszótér és sokféle tevékenységet lehetővé tevő gazdag téri rendszer épült ki. Ongrádi Melinda járt a helyszínen. 

Népszerű közpark a nyíregyházi Bujtosi Városliget, amelynek különlegessége, hogy a területén található öt tónak köszönhetően hatalmas vízfelülettel büszkélkedhet. Nemcsak a tavak vonzzák azonban régóta a látogatókat, hanem az olyan attrakciók is, mint amilyenek a sportpályák, horgászstégek, cserjelabirintus vagy sütögetőhelyek. Ezek a népszerű szolgáltatások újultak meg a mostani rekonstrukció során, és egészültek ki további elemekkel - mindez egy olyan átfogó program részeként valósult meg, amely Nyíregyháza területén több további projekt elemet is magában foglalt. Az uniós forrásnak köszönhetően megvalósuló felújítás fő célja egy korszerű, számos szolgáltatást kínáló, 21. századi színvonalú közpark létrehozása volt. Mindez a meglévő funkciók megtartásával, fejlesztésével és kiegészítésével, egy családbarát, minden korosztály által jól használható, élhető és fenntartható zöldfelület létrehozásával, amelynek jegyében megújult a növényzet is, cserjéket, fákat, sövényeket ültettek a területre.

A nyíregyházi Bujtosi Városliget rekonstrukciója –  terv:  Stróbl Renáta, MG Építész Kft. – fotó: Szarka Lajos, nyiregyhaza.hu
11/15
A nyíregyházi Bujtosi Városliget rekonstrukciója – terv: Stróbl Renáta, MG Építész Kft. – fotó: Szarka Lajos, nyiregyhaza.hu

Értékes adottságok, korábbi fejlesztések: A legenda szerint Bujtos az itt bujkáló hajdani szegénylegényekről kapta a nevét. A város északkeleti oldalán fekvő, korábban mocsaras terület mai arca a 19. században kezdett el formálódni, amikor az itt működő Barzó-Vojtovits-féle téglagyárakhoz a helyszínen termelték ki az agyagot, és az így keletkezett gödröket elkezdte kitölteni a víz. (Érdemes megjegyezni, hogy az építőmester Barzó Mihály által a 19. század végén alapított gyár adta a kiváló minőségű téglát a város számos jelentős középületéhez.) Összesen 11,5 hektár vízfelület jött így létre. A 20. század első felében, az 1920-as és 40-es évek között strandként használták a tavakat, itt tanult meg például úszni Balczó András öttusa olimpiai bajnok. Ezt követően, egészen az 1990-es évekig azonban a terület elhanyagolt volt, a tavakat szemétlerakónak használták. A szocialista városfejlesztés időszakában ráadásul egy négysávos út is került ide, amely kettévágta a területet. 

Csak 1995-ben döntött úgy a városvezetés, hogy közparkot hoz itt létre. Ekkor kotrást és kútfúrást végeztek a tómedrekben, a környezetüket pedig parkosították és sétányokat alakítottak ki. A tavakat a Bujtosi Sporthorgász és Tájvédelmi Egyesület vette kezelésbe: céljuk az volt, hogy a leromlott vízminőségű, elhanyagolt tavakból kultúrtavakat varázsoljanak, a halak telepítésével a horgászok örömére változatossá tegyék a halállományt. Ennek köszönhetően ma már a hazai halfajok többsége megtalálható a tóban.

A nyíregyházi Bujtosi Városliget rekonstrukciója –  terv:  Stróbl Renáta, MG Építész Kft. – fotó: Gröb Krisztina
3/15
A nyíregyházi Bujtosi Városliget rekonstrukciója – terv: Stróbl Renáta, MG Építész Kft. – fotó: Gröb Krisztina

A fejlesztés keretrendszere: Nyíregyháza fenntartható városfejlesztése, és ennek részeként a város közösségi zöldfelületeinek bővítése, korszerűsítése egyaránt deklarált célja Nyíregyháza Integrált Településfejlesztési Stratégiájának (ITS) és Integrált Területi Programjának (ITP). Ezen célkitűzésekkel összhangban valósult meg a „Zöld város kialakítása Nyíregyháza területén" című projekt, amely a Bujtosi Városliget felújítása mellett magában foglalta a Benczúr és Bessenyei tér teljes park-rekonstrukcióját, az Arany János utcai növényzet frissítését, a Pazonyi tér park-rekonstrukcióját és a Bocskai utca 16. szám alatt egy szolgáltatóház létrehozását is. A Bujtosi Városliget rehabilitációja során az öt tó környezete a terület középpontjában, az egyik tóban található kis sziget és a zöldfelületek is megújultak. 

A nyíregyházi Bujtosi Városliget rekonstrukciója –  terv:  Stróbl Renáta, MG Építész Kft. – fotó: Nyírdrón
14/15
A nyíregyházi Bujtosi Városliget rekonstrukciója – terv: Stróbl Renáta, MG Építész Kft. – fotó: Nyírdrón

A rekonstrukció célja egy multifunkcionális, ligetes faállománnyal, cserje, egynyári és évelő foltokkal jellemezhető park létrehozása volt a térfunkciók megtartásával, illetve bővítésével, továbbá a park által nyújtott szolgáltatások fejlesztése. Szempont volt a park kapcsolódása a városi integrált zöldfelület-rendszerhez. A gyalogos és sétálófelületek növelésének része volt, hogy a sziget is aktívan be legyen vonva a gyalogos felületek körébe, illetve előirányozták a zöldfelületekhez és gyalogos sétányokhoz tartozó térbútorok, egyéb kiszolgáló elemek beépítését, kialakítását - ilyenek az esőbeállók, sütő-főző helyek vagy a mosdók. Igény volt az önállóan vezetett futópálya kialakítása, valamint a gyalogos-futó konfliktus csökkentése is. Fontos szempont volt a költséghatékonyság, több opció esetén költséghatékonysági vizsgálat elvégzésével. 

Igény volt a rekonstrukció során, hogy a jövőben a nagyfelületű zöldterületeken a csapadékvíz elvezetését elsősorban helyben tartással, a fejlesztési területen történő hasznosítással kell megtervezni, a keletkezett csapadékvizet a helyszínen kell felhasználni.

A feladatkiírás értelmében szükséges volt a meglévő sétányok felújítása és új sétautak létesítése. Ezekkel szemben elvárás volt, hogy egyszerre legyenek környezetbe illő és esztétikus, ugyanakkor időtálló és hosszú távon is könnyen karbantartható felületek. A fejlesztés további üteme volt közparkolók létesítése a terület határain.

A nyíregyházi Bujtosi Városliget rekonstrukciója –  terv:  Stróbl Renáta, MG Építész Kft. – fotó: Nyírdrón
15/15
A nyíregyházi Bujtosi Városliget rekonstrukciója – terv: Stróbl Renáta, MG Építész Kft. – fotó: Nyírdrón

A tervezési koncepció alapjai: A terveket készítő MG Építész Kft. 2017 nyarán kezdett el foglalkozni a feladattal, amelyet közbeszerzési pályázat keretében nyert el. A projekt feszesre szabott időkeretek között zajlott. A koncepcióterv készítése során a tervezők többek között arra keresték a választ, hogy melyek a terület frekventált részei, illetve milyenek a közlekedési kapcsolatai, de az is fontos volt, hogy mely részekről nyílik szép rálátás a környező tájra. A kitaposott ösvényeket, közlekedő útvonalakat is vizsgálva feltérképezték, hogy merre vezetnek a közlekedés fő irányai a ligetben. 

Az elkészült koncepcióterv jelölte ki azokat a részeket a területen, ahol teresedéseket alakítottak ki. A tervezési folyamat kiinduló lépése volt, hogy a vizsgálatok alapján meghatározzák azokat a hangsúlyos elemeket, pontokat, amelyek tervezésére és pozicionálására összpontosít majd a folyamat. 

A tervek készítése során a tervezők kiemelten törekedtek arra, hogy lehetőleg ne kelljen fát kivágni: csak a rossz állapotú fákat, nem használható bozótot irtották ki. Erre olyannyira figyeltek, hogy volt, ahol emiatt kettévált a régi salakos futópálya vonalán kiépült új, rekortán burkolatú futópálya és a gyalogos útvonal, kétoldalról kikerülve a fákat. 

„Mindenhol történjen valami", foglalják össze céljukat a tervezők. Ugyanakkor a rekonstrukció során az olyan, már meglévő funkciókhoz, mint amilyen a játszótér, a sütögetőhelyek vagy a szabadtéri kondipálya, túl sok további új funkciót már nem telepítettek.

A nyíregyházi Bujtosi Városliget rekonstrukciója –  terv:  Stróbl Renáta, MG Építész Kft. – fotó: Gröb Krisztina
1/15
A nyíregyházi Bujtosi Városliget rekonstrukciója – terv: Stróbl Renáta, MG Építész Kft. – fotó: Gröb Krisztina

Szintén meglévő adottságot jelentettek a tavak, ezek esetében csak a partvonal lett kiigazítva 1-2 helyen. Nemcsak a horgászok körében népszerűek a vízfelületek, sokan szeretnek csak kiülni a partra: nekik egy plusz lépcsőt alakítottak ki a stégeken.

Nyitott és zárt, fő forgalmi útvonalak és intimebb teresedések játéka igen fontos része volt a tervezési koncepciónak. Ennek értelmében például a sütögetőhelyek nem közvetlenül a közlekedési útvonalak mellett, hanem azokról egy keskenyebb bejárati részen át megközelíthetően, zártabb, intimebb teresedésekben kaptak helyet. A tervezők az egyes funkcionális elemek kialakításakor vizsgáltak azokhoz előképeket, amelyek alapján meghatározták például, hogy az adott funkcionális egységekben milyen hangulatot szeretnének megteremteni. Fontos szempont volt, hogy a meglévő funkciókon túl hogyan tudnak plusz értékeket adni a lakosságnak: ennek jegyében került például a trambulin a ligetbe, amelyet annak a szomszédos gyorsétteremhez közel eső részén – ahonnan sok kisgyermekes család érkezik – telepítettek. A hozzáadott értéket képviseli a meglévő focipálya mellett kialakított új strandröplabdapálya is. Létesítettek új, akadálymentes mosdókat is, amelyek egyben eső ellen védő előtetőt is kaptak.

A nyíregyházi Bujtosi Városliget rekonstrukciója –  terv:  Stróbl Renáta, MG Építész Kft. – fotó: Gröb Krisztina
2/15
A nyíregyházi Bujtosi Városliget rekonstrukciója – terv: Stróbl Renáta, MG Építész Kft. – fotó: Gröb Krisztina

Feladat volt a meglévő sétautak felújítása és újak létesítése is. A térburkolatos gyalogos utak hosszú, monoton felületét a burkolatban kialakított mintázattal törték meg. A közlekedési útvonalakhoz kapcsolódó teresedésekre, átkötő felületekre kikönnyített kavicsburkolat került. 

A Bujtosi tavak formája meghatároz egy meglehetősen szerkesztett, kötött rendszert: ezen és a meglévő sétautak hálózatán túl egy ezekre rászerkesztett szabályos, lineáris rendszerből állt össze a területet szervező struktúra. 

A horgászstégek telepítésekor szintén a forgalmas-félreeső kettős viszonyrendszerét vizsgálták a tervezők: stéget a forgalmas útvonalhoz közel és csendesebb ponton is kialakítottak.  

A futópálya igen fontos pontja volt a felújításnak, itt a funkciónak maximálisan megfelelő, lábat kímélő burkolati rétegrend létrehozása volt a cél, amelyhez már meglévő, jól működő létesítmények kialakítását vették alapul a tervezők. Ez a pálya megszakítás nélkül fut körbe a területen a tavak körül. Azokon a szakaszokon, ahol a tó és a liget mellett futó autóút között csak keskeny, szűkös terület marad, növénytámfalat alakítottak ki. A gyalogos sétány pedig egyfajta tanösvényként is funkcionál, amelynek jegyében madársziluetteket megformázó táblákat helyeztek ki annak mentén.

A nyíregyházi Bujtosi Városliget rekonstrukciója –  terv:  Stróbl Renáta, MG Építész Kft. – fotó: Gröb Krisztina
7/15
A nyíregyházi Bujtosi Városliget rekonstrukciója – terv: Stróbl Renáta, MG Építész Kft. – fotó: Gröb Krisztina

Igen fontos eleme volt a liget rekonstrukciójának a terület középpontjában található sziget, amelyre csak két földnyelv vezet. Felújításakor az esztétikum és a jól működő funkcionalitás egyenrangú szempontok voltak. Utóbbi alapján jól meghatározható a sziget területének négyes osztása, amely az itt található funkcionális elemekből és a natúr táj egységekből épül fel.

A növényállomány fejlesztése: Amint azt a zöldfelület-fejlesztési terv megállapítja, a liget faállománya adottság szintjén már eredetileg is változatos volt: jellemzően a kőris, fűz, szomorúfűz, tölgy, oszlopos tölgy, akác, szil és nyárak képviseltették magukat a területen. A faeloszlásra jellemző volt, hogy honos, az országban a természetben is jellemzően előforduló fafajok képezték, amelyek kisebb-nagyobb csoportjai a ligetnek inkább a szélein voltak megtalálhatók. Található volt itt továbbá néhány, pár éve ültetett fasor, igen kicsi törzsátmérővel (max. 5 cm), valamint a liget teljes területén vegyes, szoliter jellegű ültetések, illetve spontán megtelepedett növényfajok is. Mindez összességében rendkívül jelentős mértékű fedettséget eredményezett a Ligetben. Ugyanakkor sok fa rossz állapotban volt. A fákkal szemben a cserjeszint sokkal gyengébben képviseltette magát: leginkább rózsa, som, bodza, fagyal, gyöngyvessző, kányabangita és ostorménfa volt jellemző. A gyep állapota a legjobbtól a legrosszabbig terjedt, utóbbi leginkább a kitaposott részeken volt jellemző. 

A nyíregyházi Bujtosi Városliget rekonstrukciója –  terv:  Stróbl Renáta, MG Építész Kft. – fotó:  Szarka Lajos, nyiregyhaza.hu
13/15
A nyíregyházi Bujtosi Városliget rekonstrukciója – terv: Stróbl Renáta, MG Építész Kft. – fotó: Szarka Lajos, nyiregyhaza.hu

A projekt kapcsán előírás volt, hogy a növényállomány fejlesztése során alkalmazni kell a Green City irányelveket. A Plant Publicity Holland elnevezésű szervezet által 2002-ben életre hívott Green City kezdeményezés az urbanizáció és a városi zöldfelületek létesítésének és megőrzésének kérdését boncolgatja. A mozgalom célja, hogy a városokat visszakapcsolja az ökoszisztémába, vagyis élhetőbb és fenntarthatóbb városokat hozzon létre a települési zöldfelületek integrált és interdiszciplináris fejlesztésével. Az ökológiai szemléletű zöldfelületi rehabilitáció által tehát növekedhetett a ligetben a zöldfelületek biodiverzitása.

A növényállomány fejlesztési javaslata egyrészt a zöldfelületek esztétikájának, minőségének javítását irányozta elő, másrészt célja volt a ligetben található zöldfelületek szerepének erősítése, biológiai aktivitásának növelése és a területnek a város zöldfelületi rendszerébe kapcsolhatósága is. 

A Bujtosi Városliget növényállományának fejlesztése is a funkcionális fejlesztések környékére összpontosított, azzal a céllal, hogy így méltó és természetközeli környezet jöjjön létre az épített elemeknek és az azokat használóknak. A liget nagyszámú faállománya nem kívánt különösebb beavatkozásokat: alapvetően néhány kiszáradt fa kivágása, illetve a gyorsan öregedő fafajok (például nyár, fűz) állapotának folyamatos ellenőrzése volt szükséges a balesetveszély megelőzésére.

A nyíregyházi Bujtosi Városliget rekonstrukciója –  terv:  Stróbl Renáta, MG Építész Kft. – fotó: Gröb Krisztina
6/15
A nyíregyházi Bujtosi Városliget rekonstrukciója – terv: Stróbl Renáta, MG Építész Kft. – fotó: Gröb Krisztina

A funkcionális fejlesztések környékén való növénytelepítéseken túl a jelenlegi felújítás során csak néhány kisebb beavatkozást javasoltak a szakemberek. Ezek közé tartozik, hogy bár a liget területén rendkívül nagy arányt képviselnek a honos fák és darabszámuk is jelentős, viszont kiemelkedő díszértékű faj/egyed alig-alig volt található közöttük. Ezért új díszfa ültetésekor javasolták az itt még elő nem forduló, nagy díszértéket képviselő, szoliternek különösen alkalmas fajok előnyben részesítését, bár csak egy-egy egyeddel vagy legfeljebb 2-3-as csoportokban. Beavatkozási javaslat volt még a gyepfelújítás vagy a kitaposás-veszélyes foltokba talajtakarók, alacsony fedőcserjék telepítése, illetve az örökzöldek előfordulási arányának kismértékű növelése; utóbbi beavatkozás célja a vegetációs időn kívüli időszakban a növényzet díszértékének növelése volt. 

 

Ongrádi Melinda

A felújítás a TOP 6.3.2-15-NY1-2016-00001 azonosítószámú „Zöld város kialakítása Nyíregyháza területén" című projekt keretében valósult meg.

/15

 

Szerk.: Somogyi Krisztina

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk