Nézőpontok/Kritika

A tudomány haszna

1/2

Hirdetés
?>
?>
Továbbépítés és újrahasznosítás, A BME Építőművészeti Doktori Iskola tanulmánykötet 2017/2018, Szerk.: Kerékgyártó Béla, BME Építőművészeti Doktori   Iskola, 2018.
1/2

A tudomány haszna
Nézőpontok/Kritika

A tudomány haszna

2019.02.06. 15:22

Cikkinfó

Szerzők:
Bojár Iván András

Földrajzi hely:
Nyíregyháza

Építészek, alkotók:
Szabó Levente, Kerékgyártó Béla

Ritka eset, amikor egy doktori program eredményei az egyetem falain kívül is érvényesek lehetnek. A Műegyetem Balázs Mihály vezette építőművészeti doktori iskolája most egy olyan, mindössze 300 példányban megjelent tanulmánykötettel rukkolt elő, amelyben a továbbépítés és újrahasznosítás kérdését a 2017/18-as tanév során körüljáró stúdiumokat gyűjtötte össze.

A doktori kurzus jelentős előadói köre révén a Kerékgyártó Béla és Szabó Levente által szerkesztett tanulmánykötetről, annak metodológiai, gyakorlati és elméleti, szakirodalmi megközelítéseiről megállapíthatók, hogy azok a mai hazai építészeti gondolkozás legjavát reprezentálják. 

Lépték, modern örökség, funkcióváltás - lényegében e három vezérkategória köré szerveződő esettanulmányok sora a kötet. Ritka szerencsés város Nyíregyháza, hiszen mintegy féltucat, különféle metszetű nagyon alapos elemzés tárgya. Ilyen fajsúlyos szellemi munka nem gyakran jut egy-egy település lehetőségeinek kiértékelésére. A rozsdazónák rehabilizációjának közéleti tematizálódásához jól kapcsolódnak azok a esettanulmányok, amelyek ugyan nem egy-egy konkrét iparterület megújítását, de korábbi funkciójuktól elszakadó terek újradefiniálásának elméleti kérdéseit boncolgatják.


Továbbépítés és újrahasznosítás, A BME Építőművészeti Doktori Iskola tanulmánykötet 2017/2018, Szerk.: Kerékgyártó Béla, BME Építőművészeti Doktori   Iskola, 2018.
2/2
Továbbépítés és újrahasznosítás, A BME Építőművészeti Doktori Iskola tanulmánykötet 2017/2018, Szerk.: Kerékgyártó Béla, BME Építőművészeti Doktori Iskola, 2018.

 

E vizsgálatok homlokterében a két világháború közötti hazai klasszikus modern építészet áll. És ugyanígy megjelenik, a ma már történelmi patinát kapott későmodern korszak, a hatvanas-hetvenes évek itthoni építészete is. Budapesten ma nagyon sok bő hetven évvel korábban elpusztult, hajdan alig három-négy évtizedet megélt, létezésük idején is sok ellenérzést kiváltott “történelmi" épület vissszaépítése van napirenden. Természetes, hogy a mind építészeti, építészet-esztétikai, mind urbanisztikai és eszmei szempontból vitákat kiváltó jelenségekhez, ezek analíziséhez, előzetes vagy folyamatközi értékeléséhez jól szolgál, ha fogalmaink köre bővül. Egy-egy kategória aktuális értelmezése megfrissülve áll a rendelkezésünkre. Az ehhez szükséges alapos gondolkozást most közel kéttucat szerző ugynennyi tanulmánya segíti. 

 

Bojár Iván András

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk