| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Épületek/Örökség

Télen dől csak el a győri erőd sorsa

1/3

Fotó: Kovács Olivér

fotó: Kovács Olivér

?>
Fotó: Kovács Olivér
?>
fotó: Kovács Olivér
?>
1/3

Fotó: Kovács Olivér

fotó: Kovács Olivér

Télen dől csak el a győri erőd sorsa
Épületek/Örökség

Télen dől csak el a győri erőd sorsa

2011.10.06. 08:50

Cikkinfó

Szerzők:
Kovács Olivér

Földrajzi hely:
Győr, Magyarország

November 30-ig meghosszabbították a feltárást, azután dönt csak a győri városvezetés arról, hogy mit szeretnének: reneszánsz erődöt, vagy mélygarázst. A műemlékem.hu magazin riportja.

November 30-ig meghosszabbították a feltárást, azután dönt csak a győri városvezetés arról, hogy mit szeretnének: reneszánsz erődöt, vagy mélygarázst. A műemlékem.hu magazin riportja.

Túlzás nélkül meghaladta a várakozásainkat az, amit a győri Dunakapu téren eddig is feltártunk, hiszen a 16. században épült erődítmény falai és a külső várfal is rendkívül jó állapotban került elő. A bástyának a nyugati ágyúállása, valamint az erődfül, vagyis a bástya kiugró része is bolygatatlan állapotban volt" – mondta el a műemlékem.hu magazinnak Deák Andrea, ásatásvezető régész. Hozzátette: a megbízatásuk négy méteres mélységig szól, s egyes falakra már harminc centiméteres mélységben rábukkantak.

 

Fotó: Kovács Olivér
1/3
Fotó: Kovács Olivér

 

 

A győri reneszánsz erődöt még 1539-ben kezdték el építeni, vagyis két évvel Buda elvesztése előtt, amikor már számítani lehetett a török további előretörésére (az 1529-es támadáskor annyira reménytelennek tartották a város megvédését, hogy a török közeledésének hírére inkább felgyújtották). Győrnek a Bécs alatti elővár szerepét szánták, hogy csillapítsa és lekösse az oszmán támadásokat. Ennek megfelelően a század egyik legkorszerűbb erődjét, "Európa védőpajzsát" építették ki, amely immár nemcsak a Püspökvárat védte, de az egész várost: a kilenc és fél méter magas téglafalakat fülesbástyák és félbástyák tagolták, három városkapuval.

A vár teljes kiépítése – amelynek méretére jellemző, hogy a város csak a 18. század végére nőtte ki teljesen – évtizedekig tartott és egy rövid időszaktól eltekintve, amikor 1594-ben feladták, a török sosem foglalta el. Különösen nem a 17. század eleje után, amikor külső fallal erődítették tovább.

 

fotó: Kovács Olivér
2/3
fotó: Kovács Olivér

 

 

A győri vár egészen a napóleoni háborúkig szinte teljes épségben megvolt, néhány stratégiailag fontos részébe ekkor belerobbantottak a franciák. A részleges pusztulása a 19. század első évtizedeinek békéjében következett be, amikor a déli várfalakat – a város növekedése miatt – lebontották. A mai Dunakapu téren lévő erődszakasz azonban sokáig háborítatlan maradt: felszín feletti részeinek többségét ugyan visszabontották, ám néhány eleme a rájuk épített házakkal egészen az 1930-as évekig állt. Ekkor alakították ki azok elbontásával a mai teret. Az erődítmény falai csupán a Püspökvár külső részén, a Mosoni-Duna és a Rába összefolyásánál maradtak fenn, ahol nem gátolták Győr terjeszkedését.

Szerencsére a földből nem termelték ki a téglákat, így a Dunakapu téren középkori állapotukban maradtak fenn a falak, csupán földdel feltöltötték a területet. A feltárás határideje szeptember 30-a lett volna, ezt azonban meghosszabbították két hónappal, így a héten lehetőségünk volt a tér délkeleti részén is nyitni egy kutatóárkot. Itt a falakhoz csatlakozó pattantyúsházak maradványaira bukkantunk, vagyis egyre valószínűbb, hogy az egész tér a késő középkor emlékeit őrzi" – jelentette ki Deák Andrea.

A határidő hosszabbítását a győri városvezetés rendelte el, ugyanis a térszint alatt mélygarázs kiépítését tervezik. Az ICOMOS (nemzetközi műemlékvédő szervezet) Magyar Nemzeti Bizottsága már tavasszal – amikor csak sejteni lehetett, hogy az erőd elemei találhatóak a téren – nyilatkozatot adott ki, amelyben aggodalmát fejezte ki a középkori erődmaradványokat részben vagy egészben megsemmisítő terv miatt.

A civil városvédők és a győri önkormányzat véleménye, valamint további képek a reneszánsz erődről a műemlékem.hu magazinban.

Fotó, szöveg: Kovács Olivér

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.