Épületek/Irodaépület

Tendenciák nélkül — irodaház irodagépgyárból

1/23

átépítés előtt

?>
átépítés előtt
?>
helyszínrajz
?>
alaprajz
?>
metszet
?>
metszet
?>
homlokzat
?>
modell 1
?>
modell 2
?>
szomszédok
?>
szomszédok
?>
R+C irodaház
?>
utcáról
?>
utcáról
?>
utcáról
?>
bejárat
?>
az R+C a kertből
?>
bolt
?>
iroda
?>
rendezvény terem 1
?>
rendezvény terem 2
?>
folyosó
?>
étkező
?>
1/23

átépítés előtt

Tendenciák nélkül — irodaház irodagépgyárból
Épületek/Irodaépület

Tendenciák nélkül — irodaház irodagépgyárból

2007.10.03. 09:20

Projektinfó

R+C Irodaház

Építés éve:
2007

Stáblista

Építtető: Csuhaj Ernő, R+C Zrt.
Építész tervezők: Sebők Ildikó és Selényi György, Sebők-Selényi Műépítészet
Építész munkatárs: Simongáti Veronika
Tartószerkezetek: Facskó Gergely
Épületgépészet: Temesvári László, Soós Imréné
Villamos tervező: Handó József
Épületszerkezetek: Barta Ferenc
Zajvédelem: Barta Ferenc, Csott Róbert
Kertépítészet: Sikabonyi Miklós
Generál kivitelező: Radványi Géza, AXYS Építő Kft.
Fotók: Selényi György

"A tervezők teljesen megszabadultak a különféle formai tendenciáktól, s eljutottak odáig, hogy csak magából a struktúrából következő megoldásokat alkalmazzanak." - Haba Péter írása az R+C Irodaházról.

Hét évvel ezelőtt fejeződtek be a budapesti Reitter Ferenc utcában álló Gravoform-épület munkálatai. A tervezők, Sebők Ildikó és Selényi György a századfordulóról származó szövőüzemet úgy alakították át modern iroda- és gyárépületté, hogy közben a régi szerkezet sajátos karaktere, a finom formai megoldások fennmaradtak.

Ugyanők kaptak megbízást a szomszédos telken álló, 1970-es évekbeli irodagépgyár átépítésének megtervezésére is. Bár az épület a régi szövőüzemnél jóval kisebb építészeti értékűnek tűnt, a tervezők a munka során mégis felismerték azokat a speciális elemeket, melyeket megtartandónak ítéltek, az igénytelen kivitelezés és az általánosan rossz állapotok ellenére is. Bizonyos megoldások a Kádár-korra jellemző technológiával készültek, s ezért sajátos karaktert hordoztak, egyes szerkezeti elemek jó minőségű anyagaik miatt váltak fontossá.

metszet
4/23
metszet

Az építészek látványos tanúbizonyságát adták annak, hogy a magyar építészettörténet mélypontjának tartott ’70-es évek e termékével szemben nem a sztereotípiák vezetik kezüket, sokkal inkább a józan meggondolás és az értékkeresés. Az épület persze jórészt a korszak építőiparának gyenge teljesítményét tükrözte, a szerkezetek jelentős része alig harminc éve alatt teljesen elöregedett.

A kétemeletes, eredetileg üvegfalas, vasbetonvázas épületet Nyíri István tervezte. Az új tulajdonos úgy döntött, hogy a vázszerkezet egészét megtartja, hiszen az üzem méretei és térelrendezése megfelelt a hasznosítás számára. Az ún. klímahomlokzatok azonban mára teljesen elavultak, s ráadásul az idők során többszörösen megbuherálták őket, melynek következményeként az egész struktúra hőhidassá vált. Az építészek így írnak e technikatörténeti kuriózumnak is tekinthető, meglehetősen furcsa megoldásról: „a »klimatizálás« elve az volt, hogy a kívülről, zsalus mellvéden keresztül beáramló friss levegő útját egy, a vasbeton konzol közepén elhelyezett, szintén vasbetonból készült mellvédfal állja, melynek beltér felőli oldalán helyezkednek el a csőregiszteres fűtőtestek."

modell 1
7/23
modell 1

A beruházó elvetette az új üvegfal gondolatát – egyfelől úgy számoltak, hogy még a mai igényeknek megfelelő függönyfalas szerkezetek sem elég költségkímélőek, másfelől esztétikai értelemben sem szimpatizált az ötlettel. Az építészek támogatták ezt a szándékot, bár ezzel igen bonyolult feladat megoldására vállalkoztak. Nyilvánvaló volt ugyanis, hogy a pillérvázon túlnyúló, eredetileg könnyű üvegfalakat hordozó födémlemezek nem bírnak el nagy „falmasszákat". Olyan szerelt jellegű szerkezeteket kellett tehát kifejleszteniük, melyek közvetlenül a jó teherbírású vázhoz csatlakoznak.

Az építészek egymástól mind fizikailag, mind vizuálisan elkülönülő kis falmezőkben gondolkodtak – ebben látták a statikai és esztétikai értelemben egyaránt kielégítő megoldást. Így született meg a pillérek külső síkjához illeszkedő réteges falmezők elgondolása. A pillérközökbe acéltartókat állítottak, hogy a fesztávot – s így az egyes mezők méretét – csökkenthessék. A klinkertéglával burkolt falmezők olyan anyagok egymásra rétegződő kombinációjából állnak, melyek biztosítják a hőhídmentességet. Ugyanez érvényes a fal és vasbeton födémlemezek csatlakozása esetében is. Az új homloksík tehát az eredetihez képest nagyjából egy méterrel beljebb került: a betonlemezek túlnyúló részei az épületet körbefutó erkélyekként születtek újjá.

bejárat
15/23
bejárat

Az épület így kapott derűs hangulatú, könnyed homlokzatokat, melyek hatásosan ellensúlyozzák a szerkezetek rossz arányait, suta formai megoldásait. A látvány nyugodt geometriáját csak egy-egy zárterkélyszerűen előreugró kubus, a vezetői irodák üvegfalai törik meg az utcai és udvari homlokzaton.

A beruházó igénye szerint a földszinten a nagykereskedelmi üzletet, illetve a hozzá kapcsolódó raktárakat alakították ki (az utóbbiakhoz kijáratokat nyitottak az udvari homlokzaton, melyek szállítójárművek számára is használhatók). Az első emeleten a cég irodái, a másodikon bérbeadható helyiségek kaptak helyet. Az épület térrendszerét a hosszfőfalas struktúra határozza meg. A középső traktusban találhatók a lépcsőházak és a vizes helyiségek, míg a szélsőkben helyezkednek el az irodák.

rendezvény terem 1
19/23
rendezvény terem 1

A Sebők-Selényi építészpáros és munkatársai új épülete tisztán a szerkezeteiben él. A tervezők teljesen megszabadultak a különféle formai tendenciáktól, s eljutottak odáig, hogy csak magából a struktúrából következő megoldásokat alkalmazzanak. Ez az eszköztelenség bátor szakmai magatartást jelent, hiszen annak az elfogadása rejlik benne, hogy adott lehetőségeket alapul vevő tervezői szemlélet ezúttal nem vezethet a szó hagyományos értelmében izgalmas, különleges építészeti látványossághoz, hogy most egyedül ez a hiteles végeredmény záloga.

Haba Péter

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk