Térkővel az esztétikus és környezetbarát főterekért
Nagyszabású, országos pályázatot hirdet a Leier Hungária Kft. és a LAFARGE Cement Magyarország Kft. - ezt a két cég képviselői jelentették be 2013. szeptember 27-én, pénteken, Magyarszéken, a pályázat első helyszínén, ahol a két cég képviselői ünnepélyes keretek közt adták át a község felújított, a falu piacteréhez vezető sétányát Kárpáti Jenő polgármester közreműködésével.
A most meghirdetett pályázat célja a kistelepülések köztereinek térkővel történő felújítása – aszfalt alkalmazása helyett –, amelyek így esztétikusabbak, könnyebben javíthatóak és környezetbarátok lesznek.
Egy közösségi tér szilárd burkolattal való ellátása mindig növeli annak használhatóságát. Kézenfekvő, hogy az esztétikai szempontokat is figyelembe véve a minőségi cement alapú térburkoló köveket célszerű választani. Egyszerű technológiával kevés kézi erővel gyorsan jutunk dekoratív burkolatokhoz. Ha ezt a felületet utólag csőfektetés, vagy egyéb munka miatt meg kell bontani, a kiemelt elemek a munka befejeztével ugyanúgy visszaépíthetők. Mindezek az előnyök a sokszor megszokott aszfaltozás esetében nem mondhatók el, sőt, a kibontott aszfalt – mint veszélyes hulladék – ártalmatlanítása külön gondot okoz.
Ezért a Leier, mint Magyarország legnagyobb szerkezeti építőanyag gyártója és a LAFARGE, mint Európa egyik legmodernebb cementgyártója összefogott, és közös programot hirdetett a környezettudatos építés, burkolás érdekében, amelynek indulását 2013. szeptember 27-én, Magyarszéken, egy sajtótájékoztató keretében jelentették be. Így az országban pályázó kistelepülések közterei könnyen lerakható és javítható, minőségi térkővel újulhatnak meg, ahol a kivitelezést a helyi közmunka-programok keretében is meg lehet valósítani.
„A mostani, LAFARGE-val közösen indított pályázat nem titkolt célja, hogy rávilágítsunk a térkő hasznosságára, sokrétű felhasználási lehetőségeire. A beton térkövek formája, színe és felületi kialakítása gazdag tárházzal rendelkezik, használatuk esztétikus, gazdaságos, tartós és környezetbarát megoldást tesz lehetővé. Ezért szeretnénk, ha minél több település pályázna, hogy saját példájukon keresztül ismerjék meg ennek az építőanyagnak az előnyeit." – mondta el a pályázat céljával kapcsolatban Komlós Andor, a Leier Hungária Kft. ügyvezető igazgatója.
„Hazánkban a térkövek használata még mindig nagyon alacsony arányú. A hazánkkal közvetlenül szomszédos Ausztriában szinte már minden közterületet ezekkel az építőelemekkel burkolnak, köszönhetően esztétikus, változatos, és a környezet stílusához, hangulatához könnyebben alkalmazkodó tulajdonságainak. Hazánkban a megfelelően lerakott térköves felületek már bizonyították megbízhatóságukat, hiszen időjárás-állóak, javításuk gazdaságos és különleges esztétikai élményt is nyújtanak. A tartósság és időtállóság megfelelő biztosításához azonban elengedhetetlen a kiváló minőségű cement, amely a fő alkotóeleme a térkőnek." – osztotta meg eddigi tapasztalatait Aubet Frédéric, a LAFARGE Cement Magyarország Kft. ügyvezetője.
„Számtalanszor találkozunk olyan hagyományos járda- vagy térfelújításokkal, amelyek hosszú ideig, körülményesen készülnek. Egy-egy kábel- vagy csatornaszerelésnél a teljes útszakaszt fel kell bontani, ami nem csak kényelmetlenséget okoz az ott lakóknak, hanem igen magas kivitelezési költségeket is jelent. Ilyen esetek a térkő alkalmazása során nem fordulnak elő. Egy esetleges bontásnál vagy javításnál a kövek egyszerűen, zajmentesen felszedhetők és károsodás nélkül újra beépíthetők, így időt, pénzt és sok bosszúságot spórolnak meg, mind a kivitelezőnek, mind a lakosságnak." – tette hozzá Komlós Andor. „Ráadásul az aszfalt burkolat – felbontása esetén – csak új anyag felhasználásával javítható, ami általában nem egyezik meg az eredeti anyagminőséggel. Így a javítás nyoma – különösen eltérő technológia esetén – megmarad és a burkolat könnyebben szenved további károkat."
A LAFARGE és a Leier a térkövek környezetbarát tulajdonságait is fontosnak tartja hangsúlyozni, hiszen azok csak természetes anyagokból állnak, fugáikon keresztül gyorsan elvezetik a csapadékot, nem terhelve a csapadékhálózatot. Használatuk így nem csak gazdaságos és esztétikus lehet, hanem az egyre jelentősebb környezetvédelmi törekvések egyik alapjaként is szolgálhatnak majd a jövőben.
„Mindkét cégnek kistelepüléseken, községekben is találhatóak telephelyei, gyárai. Emiatt kötelességünknek éreztük, hogy ne csak a közvetlen környezetünket, hanem az ország valamennyi – pályázó – kistelepülésének is segítő kezet nyújtsunk. E mellett fontos arra is hangsúlyt fektetni, hogy bármilyen építkezésről legyen is szó a márka egyfajta garanciát is jelent. Ez a két cég nagy múltra tekint vissza az építőiparban hosszú távú megoldásokat kínálva az önkormányzatoknál felmerülő problémákra." – jelentette ki a pályázattal kapcsolatban Aubet Frédéric, a LAFARGE ügyvezető igazgatója, majd hozzátette: „Ezek a falvak és községek csak nagyon nehezen képesek előteremteni a felújításhoz szükséges forrásokat. Éppen ezért a Leierrel közösen meghirdetett pályázattal egy, a közösséget formáló és a települések életét befolyásoló segítséget tudunk nyújtani, amely hosszú évekre meghatározza ezen települések arculatát."
A két cég – a felhasználói és közútkezelői vélemények alapján – fogalmazta meg azt az álláspontját, miszerint a térkő burkolat lehet a legjobb megoldás közterek, járdák, parkolók és közforgalmú utak kialakítására, felújítására. A Leier és a LAFARGE minél több önkormányzat pályázatát várja, akik közül három szerencsés kistelepülés megnyerheti a főterének felújításához szükséges teljes térkőmennyiségét.
További információ és a részvételi feltételek megtalálhatóak a www.leier.hu és a www.lafarge.hu honlapokon.
12:48
Igen, Hódmezővásárhelyen az új térburkolatok betonból vannak, amely fricska a tégla egykori fővárosának.
A betonlapok, még ha színesek is, egy idő után beszürkülnek.
22:05
Senkit sem zavar az, hogy a térkő, a betonkő beton? Az ismert definíció szerint őserdő az, ahová emberi kéz még nem tette be a lábát!
Miközben a tégla a hazai alapanyag, és nem a beton! Valamikor téglagyárak hálózatával rendelkeztünk. Nem érdekes az, hogy ma már még téglát sem tudunk gyártani?
Nem hiányoznak a hazai téglagyárak? Hódmezővásárhelyen minden lényeges járda téglából van! Kivéve az új főteret, mely már betonból van. Nevetséges! Az egyik hódmezővásárhelyi városrészében meg lehet nézni, hogy a hazai téglából mit, milyen csodát tudtak elődeink építeni! Lakóházat is és templomot is!
Senkit sem zavar az, hogy a főtérkövezés ma már egyértelműen a pénzszórás, a pazarlás szinonímája? Bármit, csak munkahelyet ne!
Senkit sem zavar, hogy a befizetett pénzünk egy részét úgy kaptuk vissza, hogy csak erre, és nem munkahely teremtésre költhetjük? A híres EU semmi olyant nem támogat, amely neki konkurenciát jelentene? Nyugati minták szerint nyugati anyagokra költjuk a nyugatinak nevezett pénzt? Tényleg el is hisszük?
Az új tereink a túlburkolás mintái! Minek ennyi burkolt felület? Az építészek zöme a zöld felületet értéktelen, alulhasznosított felületnek tartja. Miért hagyjuk? A tervező építészek összetévesztik esetleg a teret a fürdőszobával?
Hol vannak a terek specialistái, a kertépítészek? Őket egyetemen 5 év alatt nem erre képezik ki? Megengednék, hogy ők lakóházat tervezzenek? Tőlük milyen alapon nyúlják le ezeket a munkákat az építészek? A kamarán belül hogyan is van ez leszabályozva? A kertészmérnökök hallgatnak? Miért? Az ő diplomájuk értéktelenebb az építészekénél? Ha igen, akkor ők miért vannak?
Milyen elvi alapja van a városi hőszigetek mesterségtes képzésének? Mi értelme van a nyugati minták, katalógusok elvtelen másolásának?
Ezek után még ez a pályázat is nem arra való, hogy a tűrőképességünk határait bemérhesse?
12:14
@alfoldi2011: sok igazság van abban amit írsz, de:
1. a beton térkövek legalább annyira lehet(nének) hazai alapanyagok, mint a tégla, merthogy akár a cementet, akár a vizet, akár az adalékanyagot nézem, mind lehet hazai, sőt sok esetben az is.
2. fagyálló, sóálló és egyben teherbíró tégla térburkolat = sci-fi, ez olyannyira így van, hogy Hódmezővásárhely tégla térburkolatainak jelentős része valójában tégla utánzatú beton térkő.
3. A terek specialistái (akik nem kertészmérnökök, mert kertészmérnök = az a mérnök aki a kertészetekben a termesztéshez, a növényvédelemhez ért) a tájépítészek jelen vannak, és ők is hasonló kérdéseket tesznek elég intenzíven a kamarán belül is: erre az utolsó példa a jogosultsági rendelet volt, ahol végül is ez a kérdéskör 2/3-ad részben megnyugtatóan rendeződött (a felelős műszaki ellenőr és műszaki vezető kérdése még mindig nem!), de sajnos azt kell hogy mondjam, hogy ez a rendeződés nem az építészeken múlott. Pedig állítólag egy kamarában vagyunk.
4. A főterek, közterületek rendezése (természetesen azok zöldfelületeivel együtt) az épített környezetminőség egy fontos kérdése. Ami miatt a pazarlás szinonímája és a munkahelyteremtéssel jól szembeállítható dolog lett belőle, az legfőképpen az önkormányzati közterület-ga(rá)zdálkodási gyakolaton múlik, valamint azon, hogy a köztér megújítása a legritkább esetben jár együtt valamiféle gazdasági jövőképpel. Azért van ellenpélda, hogy csak a legmarkánsabbat említsem: Balatonfüred, ahol a közterület rehabilitáció és az ott tervező tájépítészek indukálták azt a felismerést, hogy a város újranyissa kőbányáit, vagy egyedi tervek alapján saját asztalosaival gyártasson le utcabútorokat. Nem biztos, hogy mindig az EU a hibás. Példának okáért Barcelona az olimpiára készülve jelentős köztérrehabilitációba kezdett, amelyet egy nagyon jelentős utcabútor pályázat sorozat, és ezzel összekötött termékfejlesztés kísért. Olyannyira, hogy ma Európát sok esetben ezek az itt megerősödött utcabútor és játszószergyártók szórják meg a termékeikkel. Sok esetben - és az groteszk - magyar akác bútorfa alapanyagból dolgozva.
hát így...