Tervek a közösségért: a Rákos-patak és a Maros mozi megújítása

A multiplex mozik megjelenésével számos egykori városi mozi, értékes épület vált hirtelen üressé, melyek közül a XVII. kerületi Maros mozi megújítására a FIMPLAN Tervezőiroda pályázott. Szintén XVII. kerületben található értékes közösségi tér a Rákos-patak és környéke, melynek zöldfelületi megújítására pedig a Lépték-Terv Tájépítész Iroda pályázott a TÉR_KÖZ projekt keretén belül. 

A Rákos-patak környezetrendezése a Röppentyű utca (Göncöl utca) és a Béke út közötti szakaszon

A Maros mozi mindenkié! - közösségi központ és kert funkcióbővítő felújítása

Az alábbi cikkben két támogatást nem nyert, mégis modellértékű pályázatot mutatunk be. A Maros mozi az alulról jövő, egyéni szándékok nyomán létrejövő közösségépítés, társadalmi elkötelezettség igen ritka és szép példája, míg a Rákos-patak környékének revitalizációja annak az átgondolt önkormányzati szándéknak az eredménye, amely már a tervezés során figyelembe veszi a helyi civilszervezetek igényeit, érdekeit.

A Rákos-patak környezetrendezése a Röppentyű utca (Göncöl utca) és a Béke út közötti szakaszon

A Rákos-patak

A Rákos-patak vonala városszerkezeti jelentőségű zöldfelület, és ökológiailag meglehetősen érzékeny területe a fővárosnak. Az egykor élővilágában, többek között a névadó rákokban is igen gazdag kristálytiszta vizű patak vízminősége az iparosítási időszakában ‘csatornaszerűvé’ vált akárcsak a patak betonozott medre. Azonban az agglomerációs szennyvíztisztítók megépülését követően jelentős vízminőségjavulás történt. Ennek ellenére jelenleg a terület kihasználtsága jóval alacsonyabb, mint amilyet egy ilyen adottságokkal bíró ökológiai folyosó megérdemelne. A patak, jó néhány kerületet átszelve, hosszan kígyózik, partján egymást váltják a kerületi és a fővárosi tulajdonok. A pályázati anyagban bemutatott terület a XIII. kerület Béke út és Göncöl utca közötti szakasza, melynek egy része a XIII. Kerületi Önkormányzat, másik része a Főváros tulajdona, míg egy harmadik szelete állami tulajdonban van.

A patakot kiterjedt zöldterület kíséri, amely az északi oldalon helyenként 60-90 méteres sávvá szélesedik, ám az egykor játszóterekkel, sétányokkal teletűzdelt park jelenleg extenzív fenntartású, leginkább kutyasétáltatásra használják a környékbeliek. A patak jelenleg egy mesterséges csatorna képét mutatja: partfala meredek, s az összképet a felszín felett futó távhő-hálózat rontja tovább.

A Tér_Köz pályázatra benyújtott tervek

A XIII. Kerületi Önkormányzat által előkészített beruházás (tervező Lépték Terv Kft.) célja, hogy egy átgondolt, valóban használható, kreatívan kialakított területrendezés valósulhasson meg. Ennek része a patak északi oldalán fekvő, de elhanyagolt park bővítése és felújítása: új játszótér kialakítása, kávézóval, mosdókkal és pelenkázóval ellátott vendéglátó pavilon építése, új futókör, sétányok és egy kutyafuttató létrehozása, illetve a hozzájuk kapcsolódó világítás telepítése, s a távhővezetékek egy lelátó alá rejtése. A déli oldalon egy többféle tudásszinthez igazított kerékpáros dirtpálya és egy gördeszkás ügyességi pálya kapna helyet, s egy gyalogos híd kapcsolná össze a két oldalon futó sétányhálózatot, amelyet immár teljesen leválasztanának a kerékpárútról.

A projektben kiemelt szerepet kapott a patak ökológiai megújítása, s a legalább részleges, de közvetlen vízkapcsolat megteremtése is. A meredek rézsű lankásabbá tételén túl növényzetfejlesztésre új vizes élőhely kialakítására is sor kerülne egy ökológiai tanösvény létesítése mellett.

A terv azonban nem szorítkozott csupán egy revitalizált zöld folyosó megvalósítására, hiszen az önkormányzat szándéka szerint egy eddig üresen állt üzlethelyiségben Rákos-patak információs iroda nyílna közösségi összejövetelek megtartására is alkalmas terekkel s a park fenntartásához szükséges eszközök tárolására alkalmas helyiséggel.

Ha a projekt a szó átvitt értelmében is zöld utat kap, a terület végre regionális jelentőségű zöldfolyosóként, vonzó sport-rekreációs tengelyként is értelmezhetővé válik, egyfajta mágnesként vonzva a környékbeli lakókat és az itt működő civilszervezeteket.

A projekt mintaként szolgál akár a Rákos-patak más szakaszait kezelő szervezetek, önkormányzatok számára is, ráirányítva a figyelmet a partszakaszok jelenlegi alulhasznosított állapotára, s arra, hogy okos tervezéssel komoly vonzerővel bíró, közösségalakító hatású helyszín jöhet létre. A beruházás egy későbbi, komplex revitalizációhoz is tökéletes kiindulási pontként szolgál, hiszen üzemeltetési tapasztalatok megszerzése mellett, segíti a hasonló adottságú területek természetközelibb értelmezését, s így hozzájárulhat a környékbeli ingatlanok felértékelődéséhez.

A jövőbeli tervek

A XIII. Kerületi Önkormányzat nem mondott le a terület rekreációs fejlesztéséről. Ehhez a pályázatban szereplő elképzelések “karcsúsításával", első sorban a déli oldalon kerületi tulajdonban lévő részek fejlesztésére fókuszálva folytatja a felújítás előkészítését. 2015-ben a koncepciótervek lakossági egyeztetésére került sor. Az egyeztetések alapján, a területhasználók többsége által támogatott funkciókat tartalmazva készülnek el a kiviteli tervek, melyek alapján várhatóan 2016-ban végre elindulhat a Rákos-patak XIII. kerületi szakaszának átfogó megújítása. A fejlesztési elképzelések között több elem továbbra is a Fővárosi Önkormányzat tulajdonát érinti. A megvalósítás lehetőségét illetően folyamatban vannak az egyeztetések a két önkormányzat között.

A Maros mozi mindenkié! - közösségi központ és kert funkcióbővítő felújítása

A XVII. kerület és a Maros mozi

A Rákosliget a XVII. kerület több mint százéves múlttal rendelkező kertvárosi, az egykori tisztviselőtelepek jellegzetes hangulatát felidéző része. A Maros mozi, ennek a területnek egyik központi terén áll. Az egykor szecessziós homlokzatú, méltóságteljes egyemeletes épületet Czeisler Lipót építette1911-ben, s eredetileg egy 12 vendégszobás szállodának szánta, amelynek földszintjén egy kávéházat is berendezett. Itt szinte a kezdetektől tartottak filmvetítéseket, s hamarosan a Központi Szálloda földszintje már Elite Mozgóként működött. Ezt a funkcióját egészen 1992-ig megtartotta, s csupán a neve változott, előbb Apollóra, majd Szabadságra, végül Maros Filmszínházra. Az emeleti helyiségek funkciója viszont folyamatosan változott: 1914-től egészen 1950-ig itt működött a Rákosligeti Községháza, az ötvenes évektől pedig irodák és szükséglakások kaptak helyet, majd több évtizeden át bérlő nélkül maradt. A „Maros" az idők során a környék egyik emblematikus helyévé vált, de a közel 17 éven át bezárt és elhagyatott épület állapota elkeserítően leromlott. Az ingatlan végül visszakerült a kerület tulajdonába, s a helyi önkormányzat újra kulturális szerepet szánt neki.

2009-ben a helyi művészeket tömörítő Művészek Alkotó Társasága kezdeményezésére egy lokális mozgalom indult a szomorú állapotban lévő Maros megmentésére. Környékbeli önkéntesek javították ki a tetőn tátongó lyukakat, takarították ki szinte szobáról szobára a helyiségeket, az önkormányzat pedig szerény összeggel és a közművek visszakötésével támogatta a projektet, s a művészek kezelésére bízta a programok szervezését.

A Tér_Köz pályázatra beadott tervek

A mozi használhatóvá tett földszinti részét már négy éve különféle helyi közösségek és civil szervezetek működtetik, jelenleg a Rákosligeti Polgári Kör, amely programjait önkéntes alapon szervezi. Az épület állapota azonban sajnos nem teszi lehetővé az egész éves nyitva tartást, de a szükséges állagmegóvásra, illetve a részleges felújításra saját forrásból nem futja az önkormányzatnak. A Tér_Köz pályázatra beadott projekttervben a tető és a padlás felújítása, a régi nyílászárók lehetőség szerint korhű cseréje és teljes gépészeti felújítás szerepelt. A tervezett beruházás lehetővé tenné a folyamatos működést, s a jelenleg használhatatlan részek újbóli birtokba vételét. A fűtés a tervek szerint egyfajta megújuló energiával valósul meg: közterületi és lakossági fás zöldhulladékból készített apríték felhasználásával. Téglajegyek helyett tehát „zöldjavakkal" is tudja majd támogatni az önkormányzat és a lakosság a működést.

A Maros mozi nem csupán fizikai, de szellemi értelemben is megújulna, hiszen a tervek szerint egy kifejezetten a környékbeliek igényeihez szabott működési keret és programkínálat kidolgozása kezdődne el. Az elnyerhető támogatástól függetlenül is elindult egyfajta közösségszervezés az elmúlt néhány évben, hiszen számtalan programot szerveztek ide, amelyek kifejezetten fiataloknak, kisgyerekes családoknak és időseknek szóltak.

A Maros sokadvirágzása egyébként a romkocsmák működési modelljét tartja szem előtt, annak kultúraközvetítő, közösségi élményre építő erejét tekinti követendő példának, s a belső terek kialakítása is ezt a mintát követi: újrahasznosított anyagokkal, spontán atmoszférával, amely így sokak számára válhat szimpatikus, kötetlen időtöltést is lehetővé tevő közeggé.

Az itt megvalósuló sport- és kulturális programok, a közösségi kert és a tervezett piac az act local mozgalmak eszközrendszerével rokon, s komoly szervező és megtartó erőt jelentenek a rákosligeti közösség életében. A pályázók eddigi tapasztalata megerősíti, hogy elgondolásuk nem csupán helyes, de modellértékű is, hiszen a viszonylag szerény anyagi ráfordítással kialakított terekben szervezett minőségi programoknak maguk a helyi civil szervezetek válnak szervezőivé, igencsak sikeresen.

A piacon kívül közösségi garázsvásárokat tartanak, de elindult az együttműködés a lokális.hu csapatával is, akik közeli őstermelők és vevőik számára alakítanak ki találkozó és áruátvevő pontot a mozi aulájában.

Az emeleti termekben jelenleg a dzsudón és jógán kívül festő- és képzőművész is műtermet rendezett be, továbbá egy, a Zeneakadémiát és a Mátyás-templomot is referenciái közt tudó üvegművész-restaurátor is ténykedik az egykori szállodai szobákban. A közeljövőben pedig szintén az emeleten egy Budapesten egyedülálló rádió-magnó-televízió-gyűjtemény, híradástechnikai interaktív kiállítás kap helyet.

Rothman Gabriella

Adatlap

A projekt címe: Rákos-patak környzetrendezése a Röppentyű út (Göncöl út) és a Béke út közötti szakaszon
Projektgazda: Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzata

Tervezők: Lépték-Terv Tájépítész Iroda – Szakács Barnabás okl. tájépítészmérnök, vezetőtervező; Bardóczi Sándor okl. tájépítészmérnök

Teljes projektköltség: 110, 54 M Ft

A projekt tartalma:
A Rákos-patak revitalizációja két évtizede akkut, megoldatlan problémája Budapestnek. A regionális jelentőségű települési zöldfolyosó egy olyan potenciális rekreációs tengelye lehetne a városszövetnek, amely egyben területi és ingatlanfelértékelődést is jelenthet közvetlen környezetének, ezáltal fejtve ki városrehabilitációs hatásokat.
A projekt továbbélése: https://www.youtube.com/watch?v=IFFedgkieGE&feature=share

A projekt címe: A Maros mozi mindenkié! – közösségi központ és kert funkcióbővítő felújítása

Projektgazda: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata
Tervezők: FIMPLAN Tervezőiroda – Szűcs László okl. építészmérnök; Pintér András okl. építőmérnök

Teljes projektköltség: 87,75 M Ft

A projekt tartalma:
A XVII. kerületben kiemelt társadalmi cél, hogy a meglévő és az alakuló közösségek egymással is együttműködjenek, a Maros Mozi ebben egyfajta katalizátor szerepet tölthet be. Célcsoport a helyben művelődni, kikapcsolódni vágyó lakosság, akik a hagyományos művelődési házakhoz képest oldottabb, otthonosabb légkört kedvelik. Gazdasági cél, hogy a rendszeressé váló termelői piac révén megismertessék a helyi termékekkel és szolgáltatókkal a kerület érdeklődő polgárait. Környezeti cél, hogy a környezettudatos előadások, bemutatók, foglalkozások a lakókörnyezet és az ott élők életminőségét javítsák, új, a fenntarthatóság felé mutató magatartásformák jelenjenek meg közösségekben. A tervezett funkcióbővítés és felújítás olyan, önkormányzati tulajdonú épületben valósulna meg, amelyet már negyedik éve a helyi közösségek, civil szervezetek működtetnek. Húsz együttműködő szervezet sorolható fel a Maros Mozi üzemeltetésével kapcsolatban.