Rákosrendező egyes területeinek ideiglenes hasznosítását fontolgatja a főváros

Budapest főtájépítésze, Bardóczi Sándor kollégáival együtt bejárást tartott Rákosrendezőn, hogy alaposan megismerje növényzeti és épített értékeit és felmérje, mely részeit lehetne ideiglenesen hasznosítani. Lírai hangvételű beszámolójában megidéződik egy átmeneti közpark, egy zöldfalas, tetőkertes iparcsarnokban kialakított romkocsma, sőt még egy zenei próbaterem is, miközben csapata már dolgozik a mesterterv készítésére vonatkozó tervpályázati kiíráson. 

Facebook-posztja szerint a tulajdoni lapon már megjelent a Budapesti Közlekedési Művek, de a birtokba adás az állam részéről csak nyár közepére a reális. Mint írja, a bejárás sok tanulsággal zárult, beindult a fantáziájuk az ideiglenes hasznosítás tekintetében is, miközben már dolgoznak a mesterterv készítésére vonatkozó tervpályázati kiíráson. 

Bardóczi Sándor Facebook-bejegyzése következik: 

“Rákosrendező a mai állapotában egy bipoláris betegre hasonlít, ahol bizonyos területek a depresszív szakaszban lehangolóak, kedvetlenek, kifosztottak, leromboltak, míg más területek esetében inkább a mániás szakasz tünetei látszanak: túláradóan vidámak, fékezhetetlenül élettel teliek és romantikusan elbűvölőek. Hrabal bármelyik pillanatban feltűnhetne az egyik keresztúton. Ki hinné, hogy a gyomfákkal benőtt síneken metszőollóval fenntartott gyalogösvények vezetnek, hogy az évtizedek óta nem használt máv iparcsarnokokon tetőkert és zöldfal nő, s akár holnap lehetne őket romkocsmának vagy műteremnek, zenei próbateremnek használni, vagy hogy a következő sarkon egy vitorlás csónaktest várja a Pannon-tenger eljövetelét egy tisztás közepén?

Ugyanakkor szomorúak és depressziósak azok a részek, ahol az állam erőszakkal kitelepítette az arab befektető érdekében a vasutas bérlakásokat a Tatai úton, hogy a kitelepített lakásokat fosztogatók lepjék el és elvigyenek mindent, ami mozdítható, s összetörjenek mindent, ami nem. Rettenetes volt látni azt az évtizednyi rohadást és a felhalmozott szemetet a terület egyes koncentrált részein, aminek egy részét az állam vitte oda, a másik részét meg “élelmesnek" mondott vállalkozók, akik így szabadultak meg az építési törmeléktől.

A kollegáimmal azért látogattuk ma meg Rákosrendezőt, hogy megismerjük azt nagyon tüzetesen, s legyenek arról élő, naprakész saját benyomásaink, hogy hol, mely részeit lehetséges esetlegesen megnyitni, ideiglenesen hasznosítani, feltárni, vannak-e növényzeti vagy épített értékei, s teremthető-e olyan helyzet, amikor egy ideiglenes közparki, szabadtéri rendezvény hasznosítás szinergiába kerül a sportterületekkel vagy a vasúttörténeti parkkal. Kicsit azt is felmértük, hogy a birtokba vétel utàn mit lehet és kell lezárni, hogy senki se nézze többé a területet ingyenes szeméttelepnek, hova kellenek kamerák, unicity elemek, sorompók, s azt a nagyon sok levélben érkező tenni akaró budapesti civil felajánlást a szemétszedésre meg lehet-e biztonsággal szervezni, majd azután valamikor, miután a terület a BKM birtokába kerül. Meglepően kevés szemétgócot találtunk a tudott masszívumokon kívül, van ahol tisztán vagy megtisztultan és zavartalanul burjánzik a természet, többnyire azért az invazív fák és rudeális cserjék tobzódnak, de a zöldtömeg igen magas arányú, bár minőséginek nem mondható. Városi rudeális őserdő.

Ma átmeneti állapot honol: a tulajdoni lapon már megjelent a BKM, de a birtokba adás az állam részéről még nem történt meg. Hogy mikor lesz ez a pillanat, az erősen függ a használati megállapodástól MÁV és főváros között. Azt gondoltuk, május közepére ez előállhat, de most inkább nyár közepe a reális. Mindenesetre a bejárás sok tanulsággal zárult, beindult a fantáziánk az ideiglenes hasznosítás tekintetében is, miközben az erre felállított projektiroda dolgozik a tervpályázati kiíráson. Rákosrendező anzix."