Közélet, hírek

Tervtanács előtt a Margitszigeti Casinó rekonstrukciója

1/14

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/14

Tervtanács előtt a Margitszigeti Casinó rekonstrukciója
Közélet, hírek

Tervtanács előtt a Margitszigeti Casinó rekonstrukciója

2006.11.21. 11:41

A Tervtanács a tervet végül elfogadta, az építési engedélyt támogatja, egyben a toldalékok megformálásának átgondolását javasolta. Építész: Filippinyi Gábor, Filippinyi Gábor Tamás, Rimóczi Imre

Az eredetileg alsószigeti nagyvendéglőként, majd Margiszigeti Casinóként ismert házcsoportot 1868-69 körül építették Ybl Miklós tervei szerint József nádor majorsági épületeinek felhasználásával. Az épület közel száznegyven éves, viszontagságos története során szinte évtizedről évtizedre átépült, bővült. A főbejárati portikusz két oldalánál húzódó, vasoszlopokkal alátámasztott tetővel fedett teraszt 1907-ben alakították ki, majd az 1930-as évek közepén nagyobb modernizálást hajtottak végre az egész épületen. A sok átalakítás és a háborús károk következtében mára szinte felismerhetetlenné vált az épület: kecses tornya eltűnt, finom vakolatarchitektúráját jórészt leverték, a déli homlokzat árkádíves portikusz maradványai csak sejthetők (az oszlopok felső felét levágták), a hátsó gazdasági-üzemi részek eltorzultak. A lemezburkolatok mögött azonban valószínűleg hiánytalanul megvannak a terasz vasoszlopai, s fennmaradt az egykori toronyba vezető csigalépcső is. A nagyterem eredeti tere visszaállítható az osztófalak és az álmennyezet elbontása révén.

Az épületet idén nyáron már részben megnyitotta a mostani bérlő, a Tíz Évszak Kft. Terveik szerint 2011-re végezni akarnak a vendéglő teljes rekonstrukciójával, mely az eredeti állapotot a mai igényeknek megfelelő módosításokkal állítaná vissza.



A rekonstrukció terveit készítő építészek, Filippinyi Gábor Tamás és Rimóczi Imre Csaba (Dinamo Építészcsoport Kft) elmondták, hogy napjaink konyhatechnológiájának nem felel meg az eredeti épületkontúr által meghatározott térrendszer, így a későbbi toldalékok egy részének megtartását javasolják. Ezeknek azonban az Ybl-féle architektúrától élesen eltérő karaktert adnának. A megtartott toldalékok a hátsó gazdasági szárnyat a toronnyal összekötő nyaktag két oldalán helyezkednek el, s korcolt, patinázott fémlemezzel burkolnák. A fedett teraszt természetesen megtartanák a paravánfalak és az elfalazások kibontásával. A fennmaradt eredeti tervek alapján pontosan visszaépítenék a tornyot is.



Skardelli György opponenciájában kiemelte a tervek kiváló minőségét és az érzékenységet, melyet a megrendelő tanúsított az épület értékei iránt. A terv funkcionális tagolását tisztának, határozottnak, a megtartott-átalakított toldalékokat elfogadható kompromisszumnak tartja. Ez utóbbiak formai megoldását frappáns kortárs gesztusként értékeli, amely kiemeli Ybl épületének értékeit.

Baliga Kornél szerint az épületet tökéletesen, az eredeti terveket pontosan követő formában kellene helyreállítani. Ez esetben a megnövekedett igényeket kiszolgáló helyiségek a pinceszinten kaphatnának helyet. Ha viszont a toldalék megtartása elkerülhetetlen, akkor annak sokkal visszafogottabbnak kell lennie, hogy ne uralkodjon Ybl architektúrája fölött.

Dévényi Tamás mindenben egyetért az opponenssel, s pozitívumként mutat rá arra, hogy az építészek tiszteletben tartották az épület természetes „evolúcióját". Mindemellett a toldalékok megjelenését ő is tompítaná, mint ahogy Hegedűs Péter is.

Ráday Mihály elavult műemlékes szellemet érez a toldalékokon, s hangsúlyozza a közönség várható ellenszenvvét e részletekkel kapcsolatban. Okrutay Miklós összességében támogatja a tervet, de tart attól, hogy esetleg valamiféle „hangulati eklektizmus" fog megvalósulni – gyanítja, hogy a mai igényekhez nem az ilyesfajta helyreállítás a jó válasz. Ő épp a toldalékok megformálásában látja a legfigyelemreméltóbb megoldást. Simon Mariann ehhez hasonló gondolatokat fogalmazott meg: ha már a teljes rekonstrukció semmiképpen nem lehetséges, akkor a terveken bemutatott megoldásoknál bátrabb formálásmódot kellett volna választani a „hamis tornyok" helyett. Lővei Pál kiemeli, hogy bár az épület nem műemlék, a terv maga mégis valódi műemlékes szemléletet tanúsít, nem akarja nyomtalanul eltűntetni a ház közel száznegyven éves építéstörténetét.

A Tervtanács a tervet végül elfogadta, az építési engedélyt támogatja,  egyben a toldalékok megformálásának átgondolását javasolta.

HP


*d i n a m o Építészcsoport Kft.*
Filippinyi Gábor Tamás, Rimóczi Imre építészek
Farkas Diána, Munkácsi Zsófia építész munkatársak

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

TRANZIT ART CAFÉ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.30. 19:04
00:06:46

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk