Közélet, hírek

Tervtanácsi állásfoglalás a SZOT-szálló ügyében

2005.03.22. 12:36

"...vissza nem fordítható károkat okoz Budapest egészének..."

"...vissza nem fordítható károkat okoz Budapest egészének..."

Állásfoglalás

Az ülés ideje és helye: 2005. március 02.
Főpolgármesteri Hivatal, Budapest V. Városház u. 9-11. IV. em. 2. tárgyaló

Tárgy: II. kerület, Vérhalom utca 17-19. szám alatt meglévő épület lakóépületként történő átalakításának, felújításának és bővítésének építési engedély terve
Felelős tervező: Maghegyi György
Opponens: Dévényi Tamás

Tárgyi tervezési terület Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzat 2. számú mellékletében a városkép szempontjából kiemelt területként lehatárolt. A hatályos jogszabályok alapján e területre készülő új épületek építési engedély tervét kötelezően be kell nyújtani a Fővárosi Tervtanácshoz véleménykérésre. A Vérhalom utca 17-19. szám alatti volt SZOT szálló épületének jelentős átépítését tervezik, a készülő terveket több alkalommal tárgyalta a Fővárosi Tervtanács. A terv megvitatására 2004. június 30-i ülésen került sor, a Tervtanács az engedély kiadását nem támogatta. A terv időközben átdolgozásra került, az engedélyezésre benyújtását megelőzően a Fővárosi Tervtanács elnökének javaslatára tűzte napirendjére a Tervtanács.

A Tervtanács, tekintettel a tervező váratlan megbetegedésére a megbízó ismertetése és az opponens véleményének meghallgatása után a tervet megvitatta és az alábbi állásfoglalást alakította ki:

A Tervtanács 2005. március 2-án napirendre tűzött Vérhalom utca 17-19. szám alatti épület terveit a helyszín kitüntetett fontosságára tekintettel annak ellenére megtárgyalja, hogy a terv készítője az ülésen betegség miatt nem tudott megjelenni. A terv e körülmények között történő megvitatásáról szóló döntését, egyrészt az ülésen jelenlévő megbízó kérésére, másrészt a tervtanácsi tagok többségének állásfoglalása alapján hozta meg.

A Tervtanácsnak elsősorban az a javaslata a megbízó felé a hely különösen kiemelt városképi jelentősége miatt és azért mert egy korábban közfunkciót betöltő épületből lakóház alakul ki, hogy az épület tervezőjét egy építészeti tervpályázaton válassza ki. Egyértelmű volt a Tervtanács álláspontja abban, hogy helyszín kitüntetett helyzete és korábbi közfunkciója miatt csak akkor képzelhető itt el funkcióváltás és lakóépület kialakítása amennyiben ez a lehető legmagasabb építészeti színvonalon valósul meg, amelyre egy építészeti tervpályázat nyertes terve jelenthet garanciát. A tervpályázat lebonyolításában szakmai és anyagi támogatását is felajánlja. A Tervtanács, ebben a helyzetben nem kívánt olyan részletekbe menő véleményt alkotni, ami a tervezett épület egyes részelemeit érintette, azt azonban egyértelműen kinyilvánította, hogy az építészeti minőség nem éri el azt a színvonalat ami ezen a helyen elvárható, különösen a leglényegesebb elemét a tervezett homlokzat kialakítását tekintve, hiszen az hosszútávra meghatározó elemévé válik a budai panorámának.

A Tervtanács tudomásul veszi, hogy a volt SZOT szálló, méreteit tekintve a környezetéből jelentős mértékben kirívó épületét bizonyos mértékben adottságnak kell tekinteni, nem tudja azonban elfogadni az épület további 4,0 méterrel történő megemelését, és azt a fajta szélesítést sem, ami a jelenlegi beépítés méreteit tovább növeli.

A Tervtanács fontosnak tartja azt, hogy elsőként a szabályozási tervben meghatározásra kerüljenek azok a paraméterek, amelyek a jövőbeni beépítés feltételeit tisztázzák (a korábban kiadott építési engedély jogszerűségét a Tervtanács nem vitatja).

Ehhez kapcsolódóan felhívja a figyelmet arra, hogy a BVKSZ keretszabályozásának nem az volt a célja, hogy egyedi mérlegeléssel beszámítható területek bevonásával torz beépítések megvalósítását segítse, hanem az volt a szándéka, ha az IZ keretövezetben lakás épül, akkor a vele szomszédos területekből ne egy jelentősen kirívó, nagy tömegű beépítés jöjjön létre, hanem ahhoz illeszkedő. A tervezett épület környezetét az a fajta L3-as övezetbe sorolt beépítés alkotja, amelyik ennek a hegyoldalnak jellemző karaktere.

A Tervtanács megállapította, hogy a bemutatott terv nem felel meg a Főváros közigazgatási területére hatályban lévő magasépítmények létesítésére vonatkozó szabályozásnak, hiszen az épület legmagasabb pontját a terepcsatlakozáshoz viszonyítva kell megállapítani, a tervezett épület magasságának számítása nem ezt a szabályt követi.

Az ülésen jelenlévő II. kerületi Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnökének tájékoztatása alapján a Tervtanács vélelmezi, hogy a tervezett beépítés megfelel az IZ keretövezetre meghatározott beépítési mutatóknak, szükségesnek tartja azonban kiemelni, hogy ennek az épületnek a megoldási kérdése nem egyszerűsíthető le csupán jogszabályi előírásoknak való megfelelés vizsgálatává, hiszen itt egy városképileg nagyon jelentős helyről van szó.

A Tervtanács szükségesnek tartja állásfoglalásában rögzíteni, hogy minden olyan megjegyzés, amely az ülésen elhangzott és az építészeti etikát érintette nem az építész személyének szólt, hanem az építészeti tettnek.

A Tervtanács a jelenleg bemutatott tervet az előző bemutatáshoz képest történt változtatások ellenére sem tartja megfelelőnek, az építési engedély kiadását nem támogatja, mert úgy látja, komoly, vissza nem fordítható károkat okoz Budapest egészének, de elsősorban a város látképének, ha itt egy ilyen jelentőségű helyen a bemutatott épület valósul meg. Felkéri a Kerületi Önkormányzatot, hogy a helyszín kiemelkedő jelentőségére tekintettel a Tervtanács véleményét kiemelten vegye figyelembe.

Budapest, 2005. március 10.

Dr. Schneller István
elnök

Budapest Főváros Önkormányzata
Főpolgármesteri Hivatal
Főépítészi Iroda
Fővárosi Tervtanács

Iktató szám: 21- 537/2005.
Szakmai titkár: Somogyi Judit

Jelen voltak:

  • Aczél Gábor,
  • Roth János,
  • Ferkai András,
  • Dévényi Tamás,
  • Baliga Kornél,
  • Skardelli György,
  • Gáspár Anna,
  • Egervári Márta,
  • Cseh Zsolt,
  • Németh Krisztina,
  • Vargha Mihály,
  • Posta Balázs,
  • Kálmán Ernő,
  • Papp Katalin,
  • Nagy Béla,
  • Koncz Imre,
  • Albrecht Ute,
  • Mozsár Ágnes,
  • dr.Csorba Zoltán,
  • Berényi Mária,
  • Pongrácz Katalin,
  • Aczél Péter,
  • Gyarmati Zoltán,
  • Beszédes Rita,
  • Schneller István,
  • Somogyi Judit.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk