Közélet, hírek

Tiszteletadás egy „dániásnak”

1/8

Zoboki Gábor, Zalaváry Lajos, Turányi Gábor

?>
</strong>Zoboki Gábor, Zalaváry Lajos, Turányi Gábor<strong>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/8

Zoboki Gábor, Zalaváry Lajos, Turányi Gábor

Tiszteletadás egy „dániásnak”
Közélet, hírek

Tiszteletadás egy „dániásnak”

2007.11.14. 11:56

Cikkinfó

Szerzők:
Biczó Gabriella

Építészek, alkotók:
Zalaváry Lajos

Vélemények:
2

Van úgy, hogy kívülállóként valamit el lehet csípni, megérezni azokból a finom rezdülésekből, amelyek egymáshoz közelálló emberek diskurzusában jelen vannak. Zoboki Gábor sietett is leszögezni rögtön a legelején, hogy az este apropója, tulajdonképpen a tiszteletadás Zalaváry Lajos előtt.A "16 este Zugligetben" sorozat legutóbbi estjén jártunk

Bár november 8-a az építészet iránt érdeklődő laikusok és a szakma számára is leginkább a Média Építészeti Díjáról szólt, azért más események is zajlottak ezen az őszi napon. Jelesül, a „16 este Zugligetben" interaktív előadássorozat vendégeként, Zalaváry Lajossal találkozhattunk a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen.

</strong>Zoboki Gábor, Zalaváry Lajos, Turányi Gábor<strong>
1/8
Zoboki Gábor, Zalaváry Lajos, Turányi Gábor

8/8

Turányi Gábor és Zoboki Gábor nehéz feladatra vállalkozott: bensőséges beszélgetésre invitálta a mestert, Zalaváry Lajost, a MOME hatalmas hodályába. Már az is rendkívül nehéz feladat, hogy a hallgatóság által személyesen nem vagy alig ismert élő legendát, az élő legenda jelenlétében, sőt az ő segítségével bemutasson. Nem csupán alkotásait, épületeit, hanem őt magát, az embert is. Rendkívül nehéz a feladat, amikor nyolcvan év történéseit három órába szeretnénk besűríteni. Éppen ezért a beszélgetésnek számos pontja volt, amelyet csupán néhány beavatott, régi jó barát, közeli munkatárs érthetett meg. Ez persze egyáltalán nem baj. Van úgy, hogy kívülállóként, valamit még is el lehet csípni, megérezni azokból a finom rezdülésekből, amelyek egymáshoz közelálló emberek diskurzusában jelen vannak. Zoboki Gábor sietett is leszögezni rögtön a legelején, hogy az este apropója tulajdonképpen a tiszteletadás Zalaváry Lajos előtt.

A beszélgetés két moderátora, Turányi Gábor és Zoboki Gábor tökéletes dramaturgiával alkotta meg az estét: a vetített képek először Zalaváry Lajos családi fotóalbumába engedtek betekintést. Láthattuk a mamát, a szigorú tekintetű papát, esküvői fotójukat, majd a kis Zalaváry-t. A család rövid bemutatása után a beszélgetőtársak saját, személyes élményeikkel, emlékfoszlányaikkal világították meg a hallgatóság előtt, hogy ők mikor, milyen körülmények között kapcsolódtak be egymás életébe. Időutazáson vettünk részt: a húszas évektől pillanatok alatt eljutottunk a 80-as évekig.

 


2/8

3/8

4/8

5/8

6/8

7/8


Nyolcvan év történéseiből nagyon sok mindent ki lehet emelni. A beszélgetőtársak természetesen mérnöki-építészi karrierjére helyezték a hangsúlyt. Zalaváry egy olyan korban született, amikor tevékenységét rendkívüli mértékben befolyásolta a világpolitika alakulása. Nem lehet eltekinteni attól, hogy műveit milyen korszakban hozta létre, csakis ebben a kontextusban érthető meg teljességgel mindaz, amit alkotott. Az egész későbbi pályájára, építészeti koncepcióira, és gyanítom, hogy személyes életére is óriási hatással volt az úgy nevezett „dániás" korszak.
A Műszaki Egyetem tanárainak jóvoltából, a háború utáni újjáépítés érdekében 1944 őszén közel hatvan építészhallgató utazhatott el Magyarországról, hogy frontszolgálat helyett behívott katonaként is továbbtanulhassanak. A Halléban, majd Dániában tanuló hallgatókat a tanári karból Korompay György, Pelikán József és Somogyi László vezette. A Dániát és többnyire Svédországot is megismerő fiatal építészek 1946-ban tértek haza, feltöltve az északi építészet benyomásaival. Farkasdy Zoltán, Jánossy György és Zalaváry Lajos ez alatt a két év alatt nem csupán a dán demokráciát ismerhette meg, hanem az északi klasszicista építészetet is. Ezeket a tanult elemeket csempészte be Zalaváry Lajos a hazai szocreálba az ötvenes évektől, Janáky István műtermében. A jászberényi fürdő, amelyről alig-alig hisszük el, hogy a hatvanas években épült, a népi építészet elemeit használta fel, megspékelve modernséggel, magas technikai felszereltséggel.

Egy óriásit ugorva, csupán szemezgetve az este témáiból megkerülhetetlen, hogy szót ejtsünk az East-West Business Centerről. Zalaváry Lajos több műve is Budapest városképét jelentősen befolyásoló tényező lett, az egyik ilyen épülete mindenképpen az East-West. Az irodaház minden későbbi budapesti irodaházunk kiindulópontjául szolgált. Zalaváry Lajos business centere azon felül, hogy tükörképként idomul a környező épületekhez, a legfrissebb technikákat használja. Zalaváry Lajos szerint, épülete igazi Patyomkin épület, egyfajta díszlet. Szándékosan hiányzik belőle a dráma, amit egyébként rendkívül hiányol a mai építészetben.

A beszélgetésben sajnos Zalaváry Lajos arányelméletének, arányszerkesztésének bemutatására kevés idő jutott. Az este meglehetősen szomorúan zárult a jelen tendenciáival kapcsolatban, Zalaváry úgy látja, hogy „elmúlt a zene, az irodalom és az építészet is". Egy történettel zárt: baráti társaságában feltette azt a kérdést, hogy ki mit küldene az utókornak. Természetesen sokan könyveket, irodalmat, szonetteket. Zalaváry azonban egy palack friss levegőt, egy palack iható vizet és egy ehető almát, mint kuriózumot küldene a jövő nemzedékének.

A MOME-n három generáció találkozott ezen az estén. Aki jól figyelt megérezhetett valamit egy olyan világból, amelyről a tankönyvekben olvasott. Rendkívül fontosak ezek az „oral history"-k, fontos, hogy az idősebb generációkat ne intézzük el egy kézlegyintéssel. Adjunk teret ahhoz, hogy generációk párbeszédbe kerülhessenek egymással.

szöveg: Biczó Gabriella
fotók: Kresalek Dávid

Vélemények (2)
lymphater
2007.11.14.
13:23

"dániás magyarok" 

Kedves Gabriella,

A "dániás magyarok" mibenlétét illetően némi tévedés került cikkedbe. Őket nem a Műegyetem Építészkara szervezésének köszönhetően, nem igazán tanulás céljából és eredetileg nem is Dániába vitték el. A háború vége felé, amikor a német hadvezetés már kezdte látni a valószínű végkifejletet, de talán még hittek benne, hogy meg lehet úszni a totális összeomlást, mérnökhallgatók egy részét próbálták átmenteni Németországba, abban a reményben, hogy talán a birodalom központja a csatlósországok elvesztését túlélheti, és akkor szükség lesz az újjáépítéshez fiatal mérnökökre. (Legalábbis ez volt a félhivatalos verzió, sokak szerint azonban csak lövészárok-tölteléknek volt rájuk szükség...)

A Műegyetemről egy majdnem teljes évfolyamot vittek el, ezeknek csak kis része volt építész. Hónapokon keresztül vándoroltak Németország felé, közben hetekig egy-egy útközbeni falu tornatermében, vagy csűrében folyt a tanítás, a kisérő tanárok vezetésével. A háború utolsó hetei viszonylag szerencsésen, valahol német területen érték őket. Ekkor a társaság két részre szakadt; a "déli vonat" utasai Dél-Európa, talán Olaszország felé vették útirányukat, míg az "északi vonaton" utazók végül Dániában kötöttek ki (ezen utazott az építészek nagy többsége is).

Dániában hivatalosan hadifoglyoknak tekintették őket, de az eleinte zárt tábor kapui hamar megnyíltak, ki-ki megpróbált munkát találni és pénzt keresni. A szerencsésebbek építészirodákban kaptak munkát, itt tanulták azt, amit aztán hazatérésük után kamatoztatva "dániás magyarokká" váltak. Nem mindegyikük tért persze haza, a "szabaduláskor" többen maradtak, többen meg Nyugat-Európa, Amerika felé vették az utat.

A "déli vonat" utasai nem voltak ilyen szerencsések, a vonatot a háború utolsó napjaiban amerikai légitámadás érte; jónéhány műegyetmista diák és tanár halálát okozva. Talán emléktáblájuk is van valahol az egyetemen... (Vagy nincs? Érdekes felvetés...)

A témát több könyv is feldolgozta, ezek alapján pedig Papp Gábor Zsigmond két nagyon szép dokumentumfilmet is leforgatott. Ezekről itt többet:

http://www.mernokujsag.hu/index.php?kod=40&n=100

Lehet, nem minden volt pontos, amit írtam, mindenesetre mindenkinek ajánlom a könyveket és a csak nagyon ritkán látható filmeket.

 Üdv, lympater

biczogabi
2007.11.14.
15:34

@lymphater: Kedves Lymphater,

Köszönöm a kiegészítést!

Üdv: biczogabi

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk