Épülettervek

Transzparens bazilika-idézet

1/8

Székesfehérvár történeti központja, metszet - építészek: Urbán Jakab, Incze Sándor, Szecskő Heléna

?>
Székesfehérvár történeti központja, metszet - építészek: Urbán Jakab, Incze Sándor, Szecskő Heléna
?>
Székesfehérvár történeti központja, metszet - építészek: Urbán Jakab, Incze Sándor, Szecskő Heléna
?>
Székesfehérvár történeti központja, helyszínrajz - építészek: Urbán Jakab, Incze Sándor, Szecskő Heléna
?>
Székesfehérvár történeti központja, látvány - építészek: Urbán Jakab, Incze Sándor, Szecskő Heléna
?>
Székesfehérvár történeti központja, látvány - építészek: Urbán Jakab, Incze Sándor, Szecskő Heléna
?>
Székesfehérvár történeti központja, látvány - építészek: Urbán Jakab, Incze Sándor, Szecskő Heléna
?>
Székesfehérvár történeti központja, látvány - építészek: Urbán Jakab, Incze Sándor, Szecskő Heléna
?>
Székesfehérvár történeti központja, pinceszinti alaprajz - építészek: Urbán Jakab, Incze Sándor, Szecskő Heléna
1/8

Székesfehérvár történeti központja, metszet - építészek: Urbán Jakab, Incze Sándor, Szecskő Heléna

Transzparens bazilika-idézet
Épülettervek

Transzparens bazilika-idézet

2018.02.07. 13:48

Projektinfó

Földrajzi hely:
Székesfehérvár

Cég, szervezet:
MMA

Építészek, alkotók:
Urbán Jakab, Incze Sándor, Szecskő Heléna

Székesfehérvár történeti központja 2017 - pályázat

Tervezés éve:
2017

Stáblista

építészek: Urbán Jakab, Incze Sándor, Szecskő Heléna

A Magyar Művészeti Akadémia által kiírt Székesfehérvár történeti központja 2017 című tervpályázat pályaműveit honlapunkon sorra ismertetjük. A bemutatást ezúttal Urbán Jakab, Incze Sándor, Szecskő Heléna "gótikus épületcsontvázas" rekonstrukciós tervével folytatjuk.

Alba Regia, vagyis a „királyi fehér" város, a szívében rejlő bazilikával együtt évszázadokon át jelentette országunk és uralkodóink szakrális központját. A koronázó templom falai adták a királyi hatalom gyakorlásának terét és jelképét, az ország vezetőinek gyülekező helyét, számos krónikánk szülőbölcsőjét, államiságunk szent jelvényeinek védelmét. Keresztelő, koronázó és temetkezési helyként szolgált több dinasztia uralkodóinak.

Szempontok

  • a bazilika szellemi megidézése oly módon, hogy beágyazott egységet alkosson környezetével
  • új városi tér létrehozása, mely a város vérkeringésébe szervesül, helyszínül szolgálhat nagyobb ünnepségeknek, előadásoknak
  • a koronázótemplom átépítéseinek térbeli érzékeltetése
  • a romok folyamatos állagromlásának megállítása, védelme



Székesfehérvár történeti központja, helyszínrajz - építészek: Urbán Jakab, Incze Sándor, Szecskő Heléna
3/8
Székesfehérvár történeti központja, helyszínrajz - építészek: Urbán Jakab, Incze Sándor, Szecskő Heléna

 

Koncepciónk 

A bazilika szellemi megidézése az eredetivel azonos léptékű építménnyel valósulhat meg maradéktalanul, egy ilyen hatalmas tömeg azonban a barokk belváros meglévő épületeivel konfliktusba kerülne. Tervünk ezt az ellentmondást akként oldja fel, hogy az egykori méretekkel megegyező, vázszerű elemeket helyez el a területen, ezáltal sejtetve a hajdani monumentális bazilikát, s mivel tömeget nem jelenít meg, nem válik tolakodó konkurenciájává az itt álló épületeknek, és az átlátásokat meghagyva nem rondít bele a barokk városképbe. Egy ilyen csontváz-szerű konstrukció - hasonlóan az őslényekhez - csak azt engedi megmutatni a jelenkornak, amit a történelem zivatarai megkíméltek, s csupán jelként utal a nagyszerű építmény egészére, melyet századok szinte teljesen elsodortak, s amelyre csak következtetni tudunk.



Székesfehérvár történeti központja, metszet - építészek: Urbán Jakab, Incze Sándor, Szecskő Heléna
1/8
Székesfehérvár történeti központja, metszet - építészek: Urbán Jakab, Incze Sándor, Szecskő Heléna



 

A Városház tér felőli bejárattal a templom eredeti térstruktúráját, működését kívántuk feleleveníteni. Az eredeti tengelyben, a Püspöki palota pinceszinti előtere a templom kis belmagasságú bejáratát idézi, ahol érzékelhető a palota ráépítése a bazilika romjaira. Az egykori templomba lépve a főhajó kontúrját követő üvegfödémen keresztül kitágul a tér, akár a bazilika középső, verikálisan kiemelt hajója. Az eredeti pillérosztás ritmusát követő tartószerkezeti vázzal történik a bazilika megidézése, mely a zárófödémet áttörve magasan a tér fölé nyúlva érzékelteti az eredeti templomtér égbetörő monumentalitását. A kapu alakú tartók egyik oldala a támíveket sejtetve ferdén fut, a másik függőlegesen, mint az egykori oszlopok. Az emlékhelyhez tartozó összes rom védendő, ezért a teljes terület felett lapostető alakítandó ki, mely két részre osztja a teret. Az alsó tér a romterület bemutatására alkalmas kiállítótér, a felső pedig a rendezvények lebonyolítására is alkalmas városi köztér. A városi térként funkcionáló födémlemez két és fél méterrel lebeg az utcaszint felett. A belső és külső teret üvegfal határolja, így az utcaszint vizuális kapcsolatba kerül a romterülettel.



Székesfehérvár történeti központja, látvány - építészek: Urbán Jakab, Incze Sándor, Szecskő Heléna
6/8
Székesfehérvár történeti központja, látvány - építészek: Urbán Jakab, Incze Sándor, Szecskő Heléna



 

Az elemelt térszín két-két helyen csatlakozik lépcsővel a városi térhez. A hajdani tornyok helyén található lépcsők a használattal utalnak az eredetire. A Lux-épület felőli térrészen, az osszárium körül egy centrális téret alakítunk ki, amely alkalmas a kisebb közönség előtt végbemenő megemlékezésekre. Míg az alsó térben tartószerkezet ritmusa és a huzalozás román kori templomot idézi, a tartószerkezet födém feletti része a gótika vonásai szerint igyekszik gesztikulálni, utalva a pillérkötegből csokorszerűen szétváló, majd a boltozat záradékban újra egy pontba összefutó bordákra. Tervünk célja - a funkcionális, városépítészeti, szakrális vonatkozásokon túl -, hogy a magyar középkor talán legjelentősebb épülete mindenki számára megragadható élménnyé válhasson.

 


Részlet a Bírálóbizottság értékeléséből:

A részben járható üvegfödémként kialakított - városi térként működő - üvegfödémre installációként, térszoborként formált "gótikus épületcsontváz" gondolata a választott rendszeren belül következetes megoldás. Érdekes a püspökség alatt húzódó térsor javaslata, melynek következtében a román kori romszintet a Fő térről javasolja megközelíteni, azonban megvalósíthatatlan. A letámasztások tiszteletben tartják a meglévő romokat és izgalmas az ebből következő statikai modell: a húzott-nyomott szerkezetek játéka.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk