Épülettervek/Középület

Tudáskatedrális - Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont

1/15

Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont - építész: Zoltán Erzsébet Szeréna, Kósa Balázs

?>
Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont - építész: Zoltán Erzsébet Szeréna, Kósa Balázs
?>
Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont - építész: Zoltán Erzsébet Szeréna, Kósa Balázs
?>
Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont - építész: Zoltán Erzsébet Szeréna, Kósa Balázs
?>
Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont - építész: Zoltán Erzsébet Szeréna, Kósa Balázs
?>
Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont - építész: Zoltán Erzsébet Szeréna, Kósa Balázs
?>
Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont - építész: Zoltán Erzsébet Szeréna, Kósa Balázs
?>
Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont - építész: Zoltán Erzsébet Szeréna, Kósa Balázs
?>
Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont - építész: Zoltán Erzsébet Szeréna, Kósa Balázs
?>
Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont - építész: Zoltán Erzsébet Szeréna, Kósa Balázs
?>
Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont - építész: Zoltán Erzsébet Szeréna, Kósa Balázs
?>
Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont - építész: Zoltán Erzsébet Szeréna, Kósa Balázs
?>
Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont - építész: Zoltán Erzsébet Szeréna, Kósa Balázs
?>
Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont - építész: Zoltán Erzsébet Szeréna, Kósa Balázs
?>
Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont - építész: Zoltán Erzsébet Szeréna, Kósa Balázs
?>
Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont - építész: Zoltán Erzsébet Szeréna, Kósa Balázs
1/15

Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont - építész: Zoltán Erzsébet Szeréna, Kósa Balázs

Tudáskatedrális - Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont
Épülettervek/Középület

Tudáskatedrális - Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont

2018.05.14. 11:30
MÉD

Projektinfó

Földrajzi hely:
Hódmezővásárhely

Építészek, alkotók:
Kósa Balázs, Zoltán Erzsébet Szeréna

Vélemények:
1

Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont építészeti megfogalmazása

Tervezés éve:
2018

Bruttó szintterület:
4500 m2

Stáblista

vezető tervező: Zoltán Erzsébet Szeréna, Kósa Balázs

építész munkatárs: Szűcs Gábor (látványterv)


MÉD:

Zoltán Erzsébet Szeréna DLA és Kósa Balázs DLA pályaművében egy olyan kifordított, tégla architektúrájú épülettömeget tervezett, amely a gyalogosforgalom egy részét az épületen átvezetve közelebb hozza a kultúrát a közönséghez. A terv megosztott II. helyezést ért el. 

Beépítési javaslat

A tervezett épület telepítésénél egyrészt a Kossuth tér többnyire magas minőségű, építészeti és városképi tekintetben is kiemelt jelentőségű épületegyüttesébe való illeszkedés, másrészt az Andrássy út elejének városkapuszerű szituációjában a hagyományos belvárosi lépték, és a múlt század második harmadában épült 4-5 szintes beépítés közötti átmenetet megteremtése volt a fő vezérelv.

A tervezési területen álló földszint + 4 emeletes lakóingatlan, a „Sarokház" hasznosításával nem láttuk biztosítottnak a közterek kapcsolatrendszerének folytonosságát, így egy más utat követve végül két, egymással szerves kapcsolatban álló tömegkompozícióhoz jutottunk. A levéltár és a könyvtár fő funkcióit magában foglaló nagyobb az Andrássy út kialakult ereszmagasságát követi az északi oldalon, a déli oldalon a Református Ótemplom alacsonyabb párkánymagasságához tart, metszetileg így egy tervezett aszimmetriát eredményezve.

Törekedtünk a templom szintjéhez igazodó alacsonyabb tér és az Andrássy út magasabb járószintjének összekapcsolására, mind a külső környezet alakításánál, mind az épületen belül. A Kossuth tér felé az utca vonalát követő, kibillentett tömeggel egy új térfalat hoztunk létre, ezzel a talán túl karakteresen megjelenő „OTP ház" dominanciáját tompítva, de a református Ótemplom autonómiájának megtartásával. A kimozdítással a Szőnyi utca felől már az új épület dominál, a templom körül kialakuló arányosabb tér pedig méltóbb helyzetbe hozza a történelmi épületet.

A területen álló jelenlegi lakótömb elbontásával egy új városi zöldtengely alakul ki, amely a lakózónát és a Kossuth tér magas minőségű parkosított részét a tervezett rendezvénytéren keresztül köti át, elősegítve ezzel a gyalogos közlekedés hatékonyabb működését és a városi közterek, pihenőparkok, forgalomtól mentes zónák arányának növelését.


Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont - építész: Zoltán Erzsébet Szeréna, Kósa Balázs
1/15
Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont - építész: Zoltán Erzsébet Szeréna, Kósa Balázs

Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont - építész: Zoltán Erzsébet Szeréna, Kósa Balázs
2/15
Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont - építész: Zoltán Erzsébet Szeréna, Kósa Balázs

 

Építészeti koncepció

A kifordított épülettömegben kapnak helyett az intézmények által használt közös közönségforgalmi funkciók, mint az előadótermek, kávézó és ajándékbolt, és a két bejárati szintet (Andrássy úti és az Ótemplom felőli) összekötő lépcsős köztérként működő előcsarnok, melynek arénaszerűsége ideális rendezvények, kiállítások megtartására. Ezzel a kialakítással az is elérhető, hogy a belváros és a déli városrészt összekötő gyalogosforgalom egy része épületen belül történjen, minél több emberhez eljuttatva a kulturális rendezvények üzenetét – mintegy „kultúrpláza" szerűen működve, teljesítve a kiíró azon szándékát, hogy az új könyvtár egy modern közösségi tér legyen, ahol olvasni lehet.

Az épület formálásánál egy ikonikus, felismerhető, ugyanakkor mégsem hivalkodó karakter megtalálása volt a cél. A kortárs épülettömeg léptékében és anyaghasználatában illeszkedő architektúrája mellett a szó szoros értelmében vett KÖZépület kialakítása volt a cél ezen a forgalmi és városképi szempontból is kiemelt fontosságú területen. A két tömegrészre osztott funkcióval megvalósítható a beruházás ütemezhetősége, illetve a találkozásuk csuklópontjában erősen szervezi is a környezetét. A Kossuth tér és a tervezési terület között húzódik a 2021-re elkészülő tram-train vonala, amely eredményeképpen erősebb forgalmi hatásoknak és a vele járó zajterhelésnek lesz kitéve a terület ezen része, ebből adódik az elsőre pillantásra talán ellentmondásosan zárt új térfal a park irányába az alacsonyabb, a Kossuth tér jellegzetes 2 szintes középületeinek ereszvonalához igazodó, közösségi funkciókat rejtő épületrész esetében.

Hódmezővásárhely arculatában érdekes színfoltként jelennek meg a Sándy Gyula építész munkásságát fémjelző karakteres, tégla architektúrájú épületek (Református Főgimnázium, Erzsébet Szem Kórház, Úri kaszinó), melyek tervünk jellemző formanyelvét, anyaghasználatát is inspirálták.


Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont - építész: Zoltán Erzsébet Szeréna, Kósa Balázs
3/15
Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont - építész: Zoltán Erzsébet Szeréna, Kósa Balázs

Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont - építész: Zoltán Erzsébet Szeréna, Kósa Balázs
5/15
Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont - építész: Zoltán Erzsébet Szeréna, Kósa Balázs

 

Az épület működése

A földszinten az északi és déli irányba is kialakult egy-egy bejárat, ezzel mintegy áthúzva az arra járót a két térrész, városrész között. A központi átriumos aula felől nyílnak a gyermekek és tinédzserek számára létrehozott könyvtári funkciók. Az aulában helyet kap még egy napilap olvasó és a visszahozott könyvek számára kijelölt könyvátvevő pult is. Az épület keleti oldala konzekvensen a back-office funkciókat rejti – így ezen a részen a jellegzetesen könyvtári, olvasóablakos főhomlokzattal ellentétben a lakónegyed felé kisebb nyílásokkal kommunikál. A személyzeti bejárat is itt került kialakításra mind a földszinten, mind a mélygarázs szintjén – ahol a beszállítás is történik.

A pinceszint északi szárnyában a könyvtár kiszolgáló helyiségei (könyvraktár, könyvlift, raktár) találhatók, míg a déli szárnyat a levéltár kiszolgáló helyiségei (iratátvevő, iratrendező, könyvraktár, gépház, öltözők) számára tartottuk fent. A fő tömeg vizuális és funkcionális középpontja a -1. ruhatári szinttől a második emeletig nyitott, felfelé egyre táguló fénykürtő, amely az épületen belüli átlátható vertikális közlekedést és a jó komfortérzetet is biztosítja (kéményhatás – szellőztetés).

Az első emelet nyugati tömbjében helyeztük el a 100 és 60 fős előadókat, valamint a kisebb előadások megtartására is szolgáló csoportszobát is. Az északi oldalon jellemzően a levéltári dolgozók számára leválasztott terek (kiírás szerint) találhatók, illetve a levéltári, ellenőrzött közönségforgalmi bejárat a központi térből, nyugati részében pedig a közösségi térhez is kapcsoltan a levéltári állandó kiállítás tekinthető meg. A déli szárny keleti végében a könyvtár igazgatósága került kialakításra, innen nyugat felé haladva található a helyismereti külön gyűjtemény és kutatószoba, illetve a Németh László emlékszoba is. Az előadók lobby tere alkalmas kiállítások, közösségi rendezvények megtartására, illetve olvasásra is.

A második emeleten a keleti oldalon szintén a könyvtár kiszolgáló funkciói találhatók és erre a szintre került a legnagyobb alapterületű közönségforgalmi egysége, a szabadpolcos könyvtár és olvasóterem is. A látványos keresztmetszetű természetes fénytől átitatott térhez egy szélvédett olvasóterasz is kapcsolódik – innen érhető el a nyugati szárny gépészeti blokkja is. A tető geometriája jól elrejti az előadók kültéri szellőzőegységeit is. Keleten, a back office felett még egy szint kialakítása lehetővé vált, ami könyvtári és levéltári funkciót magában foglaló tömeg gépészeti rendszerét rejti.

Az épület helyiségeinek hűtése és fűtése a szerkezetválasztással szoros összefüggésben (nagy hőtároló tömegű, monolit vasbeton falak és födémek), és a kedvező tájolás függvényében ideálisan megoldható egy hőszivattyús rendszer kiépítésével, mely az északi tömeg a tér felől takart déli síkjára helyezett napelemek segítségével megújuló energiákkal üzemeltethető, kombinálva a nagyobb közönségforgalmi területek hővisszanyerős szellőztetésével.

Zoltán Erzsébet Szeréna, Kósa Balázs

 

Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont - építész: Zoltán Erzsébet Szeréna, Kósa Balázs
4/15
Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont - építész: Zoltán Erzsébet Szeréna, Kósa Balázs

 


 

Részlet a Bíráló Bizottság értékeléséből

A terv a kiírásban szereplő hármas funkciójának Hódmezővásárhely építészeti hagyományainak tiszteletben tartásával kíván megfelelni, ugyanakkor a mai középületekkel szemben támasztott komplex elvárasok is messzemenőkig teljesülnek. A téglaburkolat és a történeti beépítés léptékűvé bontott épülettömeg ideális megoldásnak mutatkozik.

Az épület karakterét a klinkerburkolaton kívüI, a tömegének magastetős, kis fesztávú kialakítása határozza meg, amivel illeszkedik az Andrássy utca házsorához és nem lépi túl a templom léptékét sem. A Kossuth tér utcavonalával párhuzamosan elhelyezett déli szárny rávezet az Ótemplom előtti térre. A több szinten elhelyezett funkciók és az épülettömeg három részre bontása eredményezi, hogy a könyvtár és a templom között értékes városi tér és zöldfelület jön létre. A telek szabálytalan formájának beépítésekor értelmet nyer a Kossuth tér felé forduló zárt homlokzat, funkcionálisan az épület két oldalsó homlokzatára helyezve a bejáratokat, illetve a visszafogott klinkerburkolatú felület. A homlokzati tagoltság az adott égtájnak megfelelő és a környező beépítés nyílásaira is reagál, így válik mozgalmassá, minden oldaláról karakteressé.

A tervező a telken álló lakóház bontásával kialakuló telket az északi telekhatárig - egy keskeny sikátort hagyva - kihasználja. Az észak-déli irányban elnyújtott telepítésből adódóan a templom felé kialakulhat egy parkosított tér. A beépítésnek köszönhetően az így kialakuló köztér és a sétálóutca kapcsolatba kerüI, a könyvtár közösségi terei bekapcsolódnak a kialakult gyalogos útvonalakba.

 

 

Vélemények (1)
lszb
2018.05.16.
18:04

" A homlokzati tagoltság az adott égtájnak megfelelő és a környező beépítés nyílásaira is reagál, így válik mozgalmassá, minden oldaláról karakteressé."

Fenti szöveg egy idézet részlet a biráló bizottság ezen nyertes tervre vonatkozó értékeléséből.

A közölt perspektivák megtekintése után - bármennyire is próbálkozok - nem vagyok képes a biráló bizottság  idézetében meghatározott jellemzőkkel azonos konkluzióra jutni. Az épület rendkivül nehézkes és meglehetősen léptéktelen. A javasolt "tégla épitészet" erősiti a monumentalitást. A keleti homlokzat - a meglévő sarok épület a javasolt épület gyakorlatilag ablak nélkülisége valamint a templom kombinációja - valójában ijesztő.

Átnézve a fórumon közölt terveket -  jelen terv, a föld alatti javaslat valmint a belső udvart kialakitó terv - talán a belső udvart kialakitó terv az, melyből jó épületet lehetne épiteni.    

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk