Közélet, hírek

Úgy tűnik, egyelőre jegelik a tihanyi Kenderföldekre tervezett szabadidő- és lakópark megépítését

1/2

Látványterv a beruházásról

Hirdetés
?>
Látványterv a beruházásról
?>
Szabadidő- és lakóparkot terveztek a tihanyi Kenderföldek egy részére. Forrás: Google Maps
1/2

Látványterv a beruházásról

Úgy tűnik, egyelőre jegelik a tihanyi Kenderföldekre tervezett szabadidő- és lakópark megépítését
Közélet, hírek

Úgy tűnik, egyelőre jegelik a tihanyi Kenderföldekre tervezett szabadidő- és lakópark megépítését

2022.11.09. 12:04

Habár az előzetes vizsgálati eljárás még szeptemberben megindult, a beruházó kérésére a napokban meg is szüntették, az indok nem ismert. Mint megtudtuk, az előzetes vizsgálati dokumentációra számos észrevétel érkezett; a helyi civilek kíváncsiak lettek volna a hatóság döntésére, és a Magyar Természetvédők Szövetségével együtt azt is hiányolják, hogy a Kenderföldek átfogó környezeti vizsgálatára még mindig nem került sor. 

Még szeptemberben számoltunk be arról, hogy újabb nagyberuházás van készülőben a tihanyi Kenderföldeken, melynek tervei szerint egy 7 épületből álló szabadidő- és lakópark épülhetne egy több mint 45 ezer négyzetméternyi területen, összesen 293 lakást/apartmant foglalva magában, földszint + 3 emelet kialakításban, 300 felszíni parkolóval. Cikkünk írásakor a Veszprém Megyei Kormányhivatal által folytatott előzetes vizsgálati eljárás zajlott, amit azonban a napokban a beruházó Félsziget Resort Ingatlanfejlesztő és Szállodai Hasznosító Kft. kérelmére váratlanul leállítottak.

A kormányhivatal korábbi, az eljárás megindításáról szóló közleményéhez csatolt, a beruházáshoz készített több mint 250 oldalas előzetes vizsgálati dokumentációból a koncepció számos részlete megismerhetővé vált. A tájolás szerint a helyszín a község délkeleti részén, a Balatontól nagyjából 200 méterre, a Kenderföld út mellett található. A tervezési területről azt írták, hogy "korábban részben feltöltött, majd építési- és bontási hulladék lerakására használt, idegenhonos inváziós fajokkal terhelt", valamint, hogy "jelen állapotában Tihany szégyenfoltja".

Az érintett, 1841/27 helyrajzi számú ingatlan, akárcsak Tihany egész közigazgatási területe, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén, védett természeti területen fekszik. Ezen belül a telek a nemzeti park szolgáltató övezetében van, de nem része sem a NATURA 2000 területnek, sem a nemzeti ökológiai hálózatnak. A helyi építési szabályzat szerint a beépítésre szánt területek között a szabadidő központ terület övezetbe tartozik, K-szk1 jelölésű, a településkép védelméről szóló helyi önkormányzati rendelet alapján pedig a Vízpart településkép szempontjából meghatározó terület része. A szabályozás szerint a megengedett maximális épületmagasság 10,5 méter lehet, a maximális homlokzatmagasság 12 méter, a maximális beépíthetőség 20 százalék, az előírt minimális zöldfelület aránya pedig 55 százalék, szabadonálló beépítéssel.

A dokumentációban a lakóépületek telepítését összeegyeztethetőnek tartják a természetvédelmi törvényben foglaltakkal, bár az is szerepel benne, hogy a terület 1161 egyedet magában foglaló faállományából 484-et – köztük nagyobbrészt idegenhonos, inváziós fajtákat, kisebbrészt őshonosokat – terveznének kivágni az építés miatt, ami az ott található fák több mint 40 százalékát jelenti. A tájépítészeti tervben 169 fa visszatelepítésével számoltak.

Az idézett műszaki leírás szerint az engedélyezési tervanyag "integrálja a helyi épített és természeti környezet alapos megismeréséből származó tapasztalatokat, a szabályozási környezet adta lehetőségeket és előírásokat, a fejlesztő által kijelölt célokat és az építészeti/tájépítészeti programot". A beépítési koncepcióról az olvasható, hogy központi eleme az erdős-ligetes átjárható park, ami összefogja a telek különböző részeit; itt helyezkednének el az épületek, amelyek "számos megtartandó fa magassága alatt maradnak, összességében a tagolt épülettömbök »úsznak« a fák között és alatt". A leírtak szerint az építészeti megformálásra hatottak a helyi modern ´60-as évekbeli letisztult épületei és a balatoni pózna-lemez architektúra is, emellett a terv "saját egyediséget definiál, melyben eltér a mostanában a Balaton környékén épülő sematikus lakóparkoktól". A DYER Kft. által jegyzett terv egyébként, amit a dokumentáció ismertet, már a negyedik, átdolgozott változat a leírtak szerint, és pozitív településképi véleményt kapott, melybe tervzsűrit is bevontak – mindezzel részletesebben korábbi cikkünkben foglalkoztunk. 

Látványterv a beruházásról
1/2
Látványterv a beruházásról



Még mielőtt azonban az illetékes kormányhivatal lefolytatta volna az előzetes vizsgálati eljárást, a beruházó november 4-én beadott kérelmére eredmény nélkül megszüntették azt. Az indok egyelőre nem ismert; noha kerestük a Félsziget Resort Kft.-t, cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak. Válaszolt viszont az eljárásban ügyfélként részt vevő Magyar Természetvédők Szövetsége, melynek ügyvezető elnökétől, Éger Ákostól megtudtuk: örülnek a fejleménynek, habár, mint megjegyezte, az sem lett volna baj, ha készül egy környezeti hatásvizsgálat a területre. Ezzel együtt abban reménykednek, hogy a beruházó teljesen feladja a beruházási szándékát a területen.

"Általánosságban elmondható, hogy a Balaton már túlzsúfolt, túl sok a beruházás, és ez igaz Tihanyra is. Mi csak azt kérjük, amiről a helyi a képviselőtestület is hozott már egy döntést, miszerint a Kenderföldek egész területére környezeti hatásvizsgálatnak kell készülnie, nem csak az egyes beruházásokra vonatkozóan. Ezt szorgalmazzuk mi is, és el is kezdtünk egy folyamatot a helyi civilekkel. Szeretnénk megmutatni, hogy miként lehet a település lakóit, szakembereket bevonva lebonyolítani egy tervezési folyamatot, aminek a végén a természet érdekeit, értékeit és tűrőképességét maximálisan figyelembe vevő megoldás születhet", mondta el Éger Ákos, aki arról is beszámolt, hogy a civilekkel való megállapodást követően hidrogeológiai és természetvédelmi felméréssel el is kezdődött a munka.

Az MTVSZ mint ügyfél konkrét észrevételeket tett a dokumentációval kapcsolatban az eljárás során. Felvetették például, hogy a szakértő az elmúlt száz év legszárazabb nyarán három napot szánt a terület élőhelyvizsgálatára, ez az időszak azonban szerintük több szempontból sem alkalmas az átfogó felmérésre. Különösen problémásnak tartották azt a megállapítást, mely szerint "sem a vizsgált terület növényzete, sem az ott rendszeresen előforduló kétéltű, hüllő vagy madárfajok nem tekinthetők értékesnek", hiszen a magyarországi kétéltű- és hüllőfajok kivétel nélkül védettek, a hazai madárfauna 96,8%-a szintén védett.

Ahogy a dokumentumban írták, "a beruházás során a terület egy részét feltöltik a magas talajvízszint miatt. A fák egy részét kivágják, de a jelentős része fennmarad és a cél egy ligetes, parkszerű környezet kialakítása, facsoportokkal, cserjefoltokkal", az MTVSZ álláspontja szerint azonban egy feltöltött, parkszerű környezet pont a vízháztartás megváltoztatása miatt megszűnik mint természetszerű élőhely, és olyan mesterséges területté válik, ami nem lesz képes a felvázolt ökológiai funkciók betöltésére. A dokumentáció több alkalommal is kiemelte a vizsgált terület negatívumait, így a természetesség hiányát is, amin azonban a szövetség szerint "egy hatalmas lakópark nem javítani, hanem rontani fog".

A helyi civileket tömörítő Halásztelepi, Kopaszhegyi és Kenderföldi Civil Társaság sajnálatát fejezte ki, amiért a beruházó kérésére megszűnt a vizsgálati eljárás. "Úgy gondoljuk, hogy ebben az eljárásban érdemben meg lehetett volna vizsgálni, hogy a Kenderföldek valóban beépíthető-e a település építési szabályzatában meghatározott paraméterek szerint, vagy a terület adottságai, például a feltöltést igénylő mély fekvése, a magas talajvízszint, vagy esetlegesen értékes élőhely mivolta ezt nem teszik lehetővé", mondta el megkeresésünkre Juhász Balázs, a társaság ügyvivője. "Kíváncsian vártuk a hivatal döntését az ügyben is, hogy ezek a 12 méter homlokzatmagasságú házak vajon megváltoztatják-e a tájkaraktert, a tájhasználatot, illeszkednek-e a kialakult tájképbe. Úgy gondoljuk, hogy egy elvégzett környezeti hatástanulmány fényt deríthet a tervezett beruházás tágabb környezetére, a Tihanyi-félsziget egészére gyakorolt hatásaira is. A HÉSZ szerintünk túlságosan megengedő szabályozásának kialakítása folyamán elmaradt  a Kenderföldek környezeti vizsgálata, pedig ennek szükségességére a megyei főépítész és a kormányhivatal természetvédelmi osztálya is rámutatott. Reméljük, hogy a beruházó többek közt a társaságunk tagsága által beküldött észrevételek alapján egy új vizsgálati eljárásban méretteti meg elképzeléseit, terveit."

A környezetvédelmi jogi tanácsadó szolgálatot ellátó EMLA Egyesület szintén jó ideje kapcsolatban van a tihanyi civilekkel, akik különböző helyi beépítési ügyekkel kapcsolatban kérik a segítségüket. Ahogy dr. Kiss Csaba igazgatótól megtudtuk, a szóban forgó beruházással kapcsolatban indult eljárásban ügyfélként olyan magánszemélyek vettek részt, akik az érintett hatásterületen élnek – az ő észrevételezési joguk érvényesítését javaslatokkal segítette az egyesület. Mellettük ugyancsak ügyfélként csatlakozhatott az eljárásba a Magyar Természetvédők Szövetsége.

Dr. Kiss Csaba hangsúlyozta, hogy a beruházói döntéshozatal okaiba nem látnak bele, ugyanakkor hozzátette: valószínűleg újratervezés állhat az eljárás megszüntetésének hátterében. Az előzetes vizsgálati dokumentációra számos észrevétel érkezett, a kormányhivataltól pedig váratlanul jött az értesítés a kérelem visszavonásáról, ez a tény azonban nem altatja el a figyelmüket. Mint mondta, az ügynek ebben a szakaszában jogi szempontok nem, inkább szakmaiak merültek fel, például hogy lehet-e építkezni egy időszakosan vízjárta területen, egy mocsáron, amelynek a szomszédságában lévő ingatlanok egyikén van egy illegális építésihulladék-lerakat, több tonnányi szeméttel, illetve hogy miként fog kinézni, illeszkedik-e a tájba az új építmény, és végső soron miért kell Tihany Balaton-partjára egy zsúfolt lakótelep?

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

KÁLI SZOBROK // Egy hely

2022.09.02. 14:53
00:04:59

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Nézőpontok/Történet

LÖVŐHÁZ UTCA // Egy hely + Építészfórum

2022.09.02. 14:51
00:09:05

Bevásárlóközpont, piac, Ganz-székház, elemi iskola és persze lövőház. Az Egy hely mai részében Torma Tamás a budai Lövőház utcán kalauzolja végig a nézőket, bemutatva a ma élettel teli sétálóutcaként ismert városrész színes múltját és jelenét, a Széna tértől a Marczibányi téren át a Haris parkig.

Bevásárlóközpont, piac, Ganz-székház, elemi iskola és persze lövőház. Az Egy hely mai részében Torma Tamás a budai Lövőház utcán kalauzolja végig a nézőket, bemutatva a ma élettel teli sétálóutcaként ismert városrész színes múltját és jelenét, a Széna tértől a Marczibányi téren át a Haris parkig.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk