Újabb nagyberuházás van készülőben a tihanyi Kenderföldeken
A tervek szerint egy 7 épületből álló szabadidő- és lakópark épülhet a több mint 45 ezer négyzetméternyi területen, összesen 293 lakást/apartmant foglalva magában, földszint + 3 emelet kialakításban, 300 felszíni parkolóval. Jelenleg a Veszprém Megyei Kormányhivatal által folytatott előzetes vizsgálati eljárás zajlik.
Megkezdődött egy újabb, Tihanyba tervezett szabadidő- és lakópark létesítésének előzetes vizsgálata, az erről szóló hirdetményt a Veszprém Megyei Kormányhivatal tette közzé a napokban.
A Félsziget Resort Kft. beruházását az 1841/27 helyrajzi számú alatti ingatlanon valósíthatják meg, jóváhagyó döntés esetén itt épülhet a hét épületből álló szabadidő- és lakópark földszint + 3 emelet kivitelben, összesen 293 lakást/apartmant foglalva magában. Ezekhez kapcsolódóan összesen 300 felszíni parkoló kialakítását tervezik. A kivitelezés három ütemben történhet, elsőként két épület (2023. III. negyedév – 2025. III. negyedév), majd három (2024. III. negyedév – 2026. III. negyedév), végül újabb kettő (2025. III. negyedév – 2027. III. negyedév), és az is kiderül, hogy a munkálatok során rendeznék a 1841/14 helyrajzi számú út bevezető szakaszát is. Ez az úgynevezett Déli út, amelyet 130-150 méter hosszan építenének ki.
A kormányhivatal közleményében közzétette a beruházáshoz készített, több mint 250 oldalas előzetes vizsgálati dokumentációt is, ebben már jóval bővebb információk is szerepelnek. A 45162 négyzetméternyi területről azt írják, hogy "korábban részben feltöltött, majd építési- és bontási hulladék lerakására használt, idegenhonos inváziós fajokkal terhelt", az itt elhelyezett építési, bontási hulladék mennyiségét 8 ezer köbméterre, a zöldhulladékét ezer köbméterre becsülik. "Túlzás nélkül állítható, hogy a barnamezősnek is minősíthető terület jelen állapotában Tihany szégyenfoltja", jegyzik meg egy ponton. A tájolás szerint a helyszín a község délkeleti részén, a Balatontól nagyjából 200 méterre, a Kenderföld út mellett található, vagyis a Kenderföldeken.
Az érintett ingatlan, akárcsak Tihany egész közigazgatási területe, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén, védett természeti területen fekszik, ezen belül a telek a nemzeti park szolgáltató övezetében van, de nem része sem a NATURA 2000 területnek, sem a nemzeti ökológiai hálózatnak. A helyi építési szabályzat szerint a beépítésre szánt területek között a szabadidő központ terület övezetbe tartozik, K-szk1 jelölésű, a településkép védelméről szóló helyi önkormányzati rendelet alapján pedig a Vízpart településkép szempontjából meghatározó terület része. A szabályozás szerint a megengedett maximális épületmagasság 10,5 méter lehet, a maximális homlokzatmagasság 12 méter, a maximális beépíthetőség 20 százalék, az előírt minimális zöldfelület aránya pedig 55 százalék, szabadonálló beépítéssel.
A nemzeti parkhoz való kapcsolódás apropóján arra is kitér a dokumentum, hogy annak "elsődleges rendeltetései közé tartozik a felüdülés elősegítése, amely célhoz a tervezett szabadidő- és lakópark illeszkedik". A vonatkozó rendelet szerint ugyanis a szolgáltató övezetbe a nemzeti parkon belül elhelyezkedő beépített, valamint azon területek tartoznak, amelyeknek a funkciója, rendeltetése "intenzív, rendszeres emberi jelenléttel" jár.
A lakóépületek telepítését összeegyeztethetőnek tekint a természetvédelmi törvényben foglaltakkal, ennek megfelelően:
- a roncsolt, degradált terület a terület rendbetételével Balatonhoz méltó tájértéket képvisel,
- lakófunkció a tájképi egységet nem bontja meg,
- a tervezett lakófunkció kialakítása során a helyhez kötött kültéri mesterséges megvilágítást úgy építik meg, hogy az az állatfajokat ne zavarja, ne veszélyeztesse, ne károsítsa,
- a tervezési területen a fák állományának jelentős része nem őshonos, eltávolításuk természetvédelmi érdek, indokolt. Ezért a szükséges fakivágást követően a fatelepítést kizárólag őshonos fafajokkal, természetkímélő módon és a termőhely típusra jellemző elegyarányoknak megfelelően végzik el. Az új telepítést követően a telek többi részén a zöldfelület fás jellegének megerősítése megtörténik.
A dokumentációba illesztett táblázat szerint a terület faállománya összesen 1161 egyedet foglal magában, ebből 484-et - köztük nagyobbrészt idegenhonos, inváziós fajtákat, kisebbrészt őshonosokat - terveznek kivágni az építés miatt, ami a terület fáinak több mint 40 százalékát jelenti. A tájépítészeti tervben 169 fa visszatelepítésével számolnak.
A dokumentumban idézik a generáltervező DYER Kft. által jegyzett műszaki leírást is. Ebben kifejtik, hogy az engedélyezési tervanyag egy hosszú fejlesztési folyamat eredménye, amely "integrálja a helyi épített és természeti környezet alapos megismeréséből származó tapasztalatokat, a szabályozási környezet adta lehetőségeket és előírásokat, a fejlesztő által kijelölt célokat és az építészeti/tájépítészeti programot". Szerintük a fejlesztés a léptéke és az elhelyezkedése miatt is különleges fontossággal bír Tihany és a régió fejlődése szempontjából is, ami "különleges körültekintést eredményezett a tervezőcsapat részéről, hogy a település által kijelölt szabályozási környezet és a fejlesztői igények adta kereteken belül a lehető legmegfelelőbb javaslat születhessen meg".
Az a terv, amit a dokumentáció is ismertet, már a negyedik változat, amit a csökkentett lakás/apartman- és parkolószám, valamint az összefüggő zöldterület kialakítása miatt fogadott el a beruházó a tervtanácsi vélemény figyelembevételével, írják.
A beépítési koncepcióról az olvasható, hogy központi eleme az erdős-ligetes átjárható park, ami összefogja a telek különböző részeit. Itt helyezkednének el a benapozás, a meglévő növényzethez történő alkalmazkodás (a fák megtartásával), valamint a szabályozási paraméterek figyelembevételével, kötetlenebb geometriával az épületek. A tervezett belső parkokat "a Tihanyra jellemző táji karakter lehető legjobb megtartásával" alakítanák ki, az épületeken és utakon kívül "a legtöbb fa megtartásával".
"Az épületek számos megtartandó fa magassága alatt maradnak, összességében a tagolt épülettömbök »úsznak« a fák között és alatt. A Balaton irányából szinte észrevehetetlenül bukkan ki egy-egy felső épületsarok részlete", írják a leendő épületekről, melyek megtervezésénél a településképi kézikönyv ajánlásait és a vonatkozó településképi rendelet előírásait vették alapul. A leírtak szerint az építészeti megformálásra hatottak a helyi modern ´60-as évekbeli letisztult épületei és a balatoni pózna-lemez architektúra is, emellett a terv "saját egyediséget definiál, melyben eltér a mostanában a Balaton környékén épülő sematikus lakóparkoktól". A homlokzati anyaghasználatot a településképi követelményekkel összhangban határozták meg, a zárófödémekre félintenzív zöldtetőket terveztek. A ligetes elrendezésű épületeket körülvevő parkban helyezték el az egyes funkciókat, így a szabadidős zónát, valamint a kültéri fitnesz- és játszóteret.
A dokumentációhoz csatolták egyebek mellett a tihanyi főépítész, Bujdosó Judit által jegyzett településképi véleményt is, aki javasolja a komplexum építési engedélyezését. A véleményezés során tervzsűri bevonására is sor került, a tervezők a testület észrevételeit is figyelembe vették, "az épületek karalterére, homlokzati megjelenésére és anyaghasználatára és a színeire javítások történtek és megfelelő megoldást terveztek". A főépítészi vélemény kiemeli továbbá, hogy az épületek és a telepítés figyelembe veszi az építészeti illeszkedésre vonatkozó előírásokat, a még be nem épített területen kedvezően alakul ki az utcakép, példaértékű beépítést és településképi megjelenést eredményezve, valamint megfelel a környezetbe illeszkedés követelményeinek is.
Az ÉTDR-ben az látszik, hogy az ingatlan helyrajzi számára két alkalommal is benyújtottak engedélyezésre szánt terveket: először tavaly december 30-án, ám ezt az eljárást január végén megszüntették. Márciusi dátummal ismét szerepel az adatbázisban egy eljárást indító kérelem, ezt viszont még nem bírálták el. A kormányhivatal közleménye szerint az előzetes vizsgálati eljárást szeptember 21-én indítottak, a döntésre 45 napja van a hatóságnak.