Helyek

Új közösségi kert nyílt a Corvin sétányon

1/5

Közösségi kert a Corvin sétányon

?>
Közösségi kert a Corvin sétányon
?>
Közösségi kert a Corvin sétányon
?>
Közösségi kert a Corvin sétányon
?>
Közösségi kert a Corvin sétányon
?>
1/5

Közösségi kert a Corvin sétányon

Új közösségi kert nyílt a Corvin sétányon
Helyek

Új közösségi kert nyílt a Corvin sétányon

2012.05.25. 15:30

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Vélemények:
43

A sorsolás után május 19-én vehették birtokba kiskertjeiket a szerencsés jelentkezők a Leonardo és a Tömő utca sarkán, a Kortárs Építészeti Központ kezdeményezésének keretében kialakított új közösségi kertben, amely a Futureal Csoport támogatásával valósult meg. Az egész napos program során parcellakimérésre, talajrendezésre, tároló építésére, valamint a közösségi terek kialakítására került sor.

2012. májusában a Futureal Csoport támogatásával új közösségi kert nyílt a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) szervezésében a Corvin sétányon, a Leonardo és a Tömő utca sarkán, a Grund közelében. Május 16-án este a Grundon tartott sorsoláson 76 db 7 m2-es parcellát osztottak ki a jelentkezők között, akik május 19-én már birtokba is vehették saját kertjüket. Az egész napos program keretében a parcellák kimérésére, talajrendezésre, tároló építésére, valamint a közösségi terek kialakítására került sor. A szerencsés jelentkezők a használat jogát egy évre kapták, amit később folyamatosan megújíthatnak.

 

Közösségi kert a Corvin sétányon
1/5
Közösségi kert a Corvin sétányon

Közösségi kert a Corvin sétányon
2/5
Közösségi kert a Corvin sétányon

Közösségi kert a Corvin sétányon
3/5
Közösségi kert a Corvin sétányon

Közösségi kert a Corvin sétányon
4/5
Közösségi kert a Corvin sétányon

 

A KÉK 2010. óta foglalkozik a világszerte sok évtizedes hagyományra visszatekintő community gardening, valamint az egyre népszerűbb urban gardening magyarországi meghonosításával. A városi kertészkedés különböző korú és hátterű embereket szervez közösségbe, akik az együtt végzett tevékenység során elsajátított szemléletet az élet más területein is gyakorolják: környezettudatos, egymás munkáját megbecsülő lakói lesznek a városnak. A kertek közösségteremtő erejük és nevelő funkciójuk mellett friss zöldséggel, gyümölccsel és fűszernövénnyel látják el az őket gondozó városlakókat. A KÉK célja, hogy mintakertek kialakításával és átfogó tudástár létrehozásával segítse a városi kertészkedés önszerveződő mozgalommá fejlődését.



 

Vélemények (43)
Pákozdi Imre
2012.06.03.
20:04

Radványi építész úr elérhetőségét hiába vártam, hogy – ígéretéhez híven - elmagyarázza, mi is a különbség a IX. kerületi sikeres és a VIII. kerületi, szerintem kudarcos városrész-rehabilitáció között. Pedig én – igéretemhez híven – rákészültem a beszélgetésre. Készülésem néhány gyümölcsét, egyrészt idézetek, másrészt linkek, harmadrészt a véleményem formájában, engedelmükkel, közreadom: http://epiteszforum.hu/node/21185#comment-17284

Radványi Gábor
2012.06.03.
21:53

@Pákozdi Imre: Ígéretemhez híven továbbra is állok rendelkezésére egy személyes találkozón, amint kérte, az elérhetőségem a szerkesztőségben rendelkezésére állt. Hogy egyszerűsítsem a kapcsolatfelvételt a radvanyi.gabor@futureal.hu e-mail címen, illetve a Futureal csoport központi telefonszámán is el tud érni. Azért, hogy ezen a fórumon is reagáljak a felvetéseire, kérdéseire, az alábbiakban megpróbálok egyenként írni hozzájuk: Pálfy Sándor Professzor úrral megtisztelő volt mind az epiteszforum.hu-n, mind egy közös helyszíni sétán, valamint kisebb hallgatói közönség előtt beszélgetni, illetve vitatkozni. Utolsó írásában ezek rezüméjét ő is kifejtette, az eltérő szempontjainkból adódóan természetesen maradtak olyan kérdések, amelyekben nem értünk egyet, de sok felvetésben találtunk azonos platformot. Rendre előkerül a józsefvárosi nosztalgia, a túl magas szintterületi mutató, a tönkretett városszövet, a nyomasztó építménymagasság és a megkérdőjelezhető építészeti minőség kérdése. Sokszor azonban olyanok nosztalgiáznak, akik nem is ismerik ezt a városrészt, akik nem jártak a Leonardo da Vinci utcában az elmúlt tíz évben, csak a Csókos asszony „jozefstadt”-ja lebeg a szemük előtt. A Práter utca heterogén építészeti kavalkádja a monopoly táblán vagy a térképeken nem látszik. Szintterületi-mutatót néznek, míg a szintterület-sűrűség növekedés mértékét nem vizsgálják, de a telekár és a szintterület összefüggése sem urbanisztikai kérdés számukra. Olyan városi szövetet siratnak, amely nem is szűnt meg, míg érdemi forgalmat nem bonyolító utcák lezárását kérik számon, nem érzékelve a keresztező gyalogosdominancia fontosságát. Építészeti minőségről pedig országos szinten kéne már egyszer őszintén szembenézni a szakmának… Ha nemes anyagot használunk az a baj, ha csak vakolunk, akkor az; ha Ybl-díjas tervezővel tervezünk, akkor nem adunk teret a szélesebb szakmai körnek, ha nem, a tervtanács alázza a kollégáit feleslegesen és felháborító stílusban. Térarány és zsúfoltság tekintetében pedig érdemes lenne Pesten sétálni, de esetleg a járdaszélesség, az utca benapozottsága, a földszinti funkciók, a parkolási problémák, az utcabútorok és burkolatok minőségét, illetve tisztaságát, valamint a biztonságot is figyelembe véve, a városi létet megélve kritizálni, illetve összehasonlítani. A konkrét kérdésekre válaszolva: „Hogyan alakultak itt a magassági és beépítési sűrűségi szabályozók az elmúlt 12-14 évben?” Többszöri KSZT módosítás eredménye képen, figyelembe véve a csatlakozó Üllői úti és Práter utcai megmaradó térfalakat, ugyanakkor olyan építési volument engedve, amely magánberuházásként reálisan megvalósítható fejlesztési kereteket nyújt a fenntarthatatlan, meghatározó léptékben önkormányzati tulajdonú, szanálásra ítélt épületállomány helyén. „Hol a Corvin Tudáspark?” A Corvin Tudásparknak azt a Szigony utcára szervezett „ernyőt” értettük, amely az itt meglévő egyetemi tudásközpontokat, a Klinikák metróállomás közelsége miatt a Bókay János utca-Práter utca- Szigony utca- Tömő utca által határolt, 125-ös jelű tömbben kialakítható irodaépület-együttessel K+F funkcióval is megtöltve létrejöhet. Ha az „ügyes diplomáciai húzás” egy jól működő tudás alapú irodai negyedet jelent egyetemi háttérbázissal, akkor azt hiszem vállalható ez a jelző. Ezt tudná kiegészíteni a Futó utcai további három irodaépület és azok bérlői. A gazdasági válságot megelőzően ez az elképzelés egy reális lezárást adott volna, mind átfiltrált épületként, mind funkcióban a sétánynak, ugyanakkor mára a budapesti irodahelyzet és a bizonytalanságok miatti finanszírozási nehézségek miatt nem egyértelmű, hogy mire a fejlesztés eléri ezt a területet, milyen funkció nyer itt létjogosultságot. „Miért plázát építettek az ígért, fedett bevásárló utca helyett a Corvin Mozi mögött?” Mielőtt ezt a kérdést az ember megválaszolja, fontos lenne tisztázni, hogy mi a „pláza”, illetve a „fedett bevásárló utca” fogalma, illetve a különbségük miben rejlik. Én erre nem vállalkoznék, de ha a „fedett bevásárló utcát” kell a Corvin Plaza tükrében vizsgálni, akkor a fedettség megoldott, bevásárolni lehet, az utcahangulatot pedig a 24 órás átjárhatóság, a sétánnyal azonos burkolatrajzolat, azonos utcabútor elemek és hazug homlokzati architektúrák próbálják imitálni. Kétségtelenül nem lehet benne dohányozni, de annyi utcán lehet máshol és az egészségre is káros. Kutyát sétáltatni sem lehet benne, de nem hiszem, hogy bármelyik kutya szívesen sétál „fedett bevásárló utcában”. Biciklizni sem lehet, bár csúszós a burkolat, ezért veszélyes lenne, de szerintem áttolni lehet, hogy szabad. Lizsézni pedig sokkal jobban lehet, mint Budapest átlagos utcáin, ráadásul csak pár lépésre ott a nyitott sétány, az ígért 36 méteres szélességében a lizsézni vágyóknak. A furcsa az, hogy azt senki sem veszi észre, hogy amennyiben maradt volna a korábbi, visszasírt városszerkezet, akkor aztán semmit sem lehetett volna ezen a tengelyen, hiszen, létre sem jött volna. Ugyanakkor azt sem értem, hogy az építész társadalom, miért nem háborodott fel szakmailag és emberileg a fejlesztést megelőzően, hogy a nagykörúthoz kapcsolódóan hogyan engedheti a város egy ilyen mély szociális szakadék létét, hogy a teljes elszlömösödés és gettósodás természetes, eltűrt része volt itt Budapestnek. Miért nem biztosított senki érdemben közpénzt a vélt értékek megtartására, illetve a térség kezelésére? Arra, hogy hogyan nézne ki ez a terület, ha a Corvin Sétány nem épül ki magánfejlesztésben, javaslom mindenkinek a Tömő utca és a Nagytemplom utca sarkán álló műemlék mementót… Tisztelettel Radványi Gábor

Pákozdi Imre
2012.06.04.
07:08

@Radványi Gábor: Nos, Radványi úr, amit Ön válaszolt, tananyag lehetne bármelyik PR-t oktató intézményben, a „Nagy Hibák Kommunikációja” tantárgy illusztrálására. Engedelmével – vagy anélkül – nevesíteném a tipikus mozzanatokat, már csak a könnyebb felismerhetőség kedvéért is. 1. Csúsztatás: Az, hogy a szerkesztőség vezetője ismeri az Ön mobilját, nem azonos azzal, hogy Ön a részemre ott elhelyezi az elérhetőségét. Ez múlt szombatig nem történt meg. 2. Bagatellizálás: Az ország első számú építészeti egyetemi karának urbanisztika tanszékvezetője e fórum hasábjain, élesen elítélte az Önök projektjét. Ezt Ön vele közös sétává és azonos platform megtalálásává kommunikálta át (vagy mit csinált…). 3. Illetéktelenség kimutatása és gúnyolódás: „A józsefvárosi nosztalgia, a túl magas szintterületi mutató, a tönkretett városszövet, a nyomasztó építménymagasság és a megkérdőjelezhető építészeti minőség” kifogásolóinak egy részét Ön gúnyosan a Józsefváros építészetéből csupán a Csókos asszony c. operett alapján felkészült amatőröknek tekinti. Nem állom meg, hogy megemlítsem: Zerkovitz Béla, a nevezett operett zeneszerzője építészmérnök volt. Lehet, hogy többet tudott a pesti „Jozefstadt”-ról, mint egynémely kései utódja? Mert hogy többet tett érte – akár csak azzal a feledhető kis operettel is – azt biztosra veszem… 4. „Nesze semmi, fogd meg jól”: Adatok helyett ez az Ön válasza a „Hogyan alakultak itt a magassági és beépítési sűrűségi szabályozók az elmúlt 12 – 14 évben” kérdésre. Érdemes visszaolvasni. kedves Olvasó. 5. „Egy szemernyi igazság”: Az, hogy a Corvin Tudáspark nem jött létre, érthető. Hiszi vagy sem, szerintem is elfogadható a recesszióra való hivatkozás. Amiről írtam, az egy eleve meglévő, városépítészeti tény: az, hogy a Szigony utca Üllői úti torkolatának közelében lévő MTA kutatóépület olyan messze van a Corvin-sétánytól, mint Makó Jeruzsálemtől. Ráadásul, a maga hetvenes évekbeli stílusjegyeivel, építészetileg egy kicsit – de csak egy kicsit – még kevésbé illeszkedik az Önök, még csak posztmodernnek sem titulálható kőhegyeihez, mint a lerombolt józsefvárosi háztömbök : - ). A Pázmány Informatikai Karával hasonló a helyzet. 6. „Tettesd magad hülyének”: Pláza vagy fedett utca? Nos, ahogy Ön, válaszának első felében azt állítja, hogy nem tudja, mi a különbség a kettő között, majd az általam felsorolt kifogások kioktató visszaismétlésével erre mégiscsak megadja a feleletet – tanítani való. Főleg, mert megkerüli a választ az igazi kérdésre: miért plázát építettek az ígért fedett utca helyett? 7. „Általánosítsd a problémát, ezzel hárítsd a >>viszonyokra

másik
2012.06.04.
08:34

@Pákozdi Imre: (és azt nem lehetne-e, hogy egy _közösségi kertről_ szóló cikknél _ne_ a corvin-projekt [érzésem sezrint személyeskedéstől sem mentes] oda-visszaszólogatása folyjék - menjen az mondjuk emitt: http://epiteszforum.hu/node/17629 de ha már: igen, drabális és elhibázott a projekt, de ha egy pici pozitívum van benne [helyet adtak egy közösségi kertnek], azt ne a 'nagytőke álszent következetlenségnek', de egy örömteli eseménynek értékeljük, javaslatom szerint. A beépítést, a sűrűséget meg a másik cikknél érdemes [joggal] ekézni.)

Radványi Gábor
2012.06.04.
14:34

@Pákozdi Imre: Tisztelt Pákozdi Úr! Örömmel válaszoltam kérdéseire, ígérem, hogy többet nem fordul elő. Javaslom, hogy sokat kertészkedjen…

Pákozdi Imre
2012.06.05.
08:14

@Radványi Gábor: Radványi úr, ez pont úgy válasz, ahogy az előző írása (sem) volt az. Amit ott, a Kisfaludy utcától a Szigonyig műveltek, továbbra is felháborítónak tartom. Ha lakóként képzelem magam a Riviérát idéző homlokzatú házak áttöréseiben megbúvó lakások valamelyikébe, különösen a felső "híd" alatti, örökre árnyékolt szintre, avagy ha a redőnyös erkélyek mélyén rejlő szobák bevilágítottságát mérlegelem, elkeseredem. Továbbá hadd ne részletezzem, mit gondolok, ha a Tömő utca 34. sz. suta házmonstrumot szemlélem, amely kilenc emelet magasba tör egy olyan utca térfalaként, amelynek a szélessége kevesebb vagy annyi, mint a plázájuk középső folyosója... Ha ugyanennek a háznak az első emeletét tekintem, rá kell jöjjek, hogy alacsonyabb, mint a rákövetkező szint. Mennyi ott a belmagasság, Radványi úr? Ja, persze, Ön még ha ír, akkor sem válaszol... De folytatom: a Nagytemplom utca és az Üllöi út sarokházát követő első, "Corvin sétányos" új ház kis híján öt szintje fér el az említett, hagyományos saroképület három szintjének magasságában. Ide kellett volna valaki, egy valódi invencióval rendelkező valaki, pl. a Rajk építész úr, hogy ornamentális elemekkel átvezesse egymásba ezt a két, bődületesen eltérő homlokzati osztásrendet. Soroljam? Sokáig úgy gondoltam, hogy ha három emelettel alacsonyabbak lennének a házaik, nem is lenne olyan nagy a baj. De ez sajnos nem igaz: mert nem csupán városépítészeti léptékű tévedésnek, de házanként is súlyosan vitathatónak tartom, amit alkottak. Amúgy jún. 4-én ismét arra jártam és pozitív irányban is változott a véleményem. A kiskertek ugyanis meghatóak. Efemer létük, kicsiny parcelláik, pláne így eső után és előtt, mint tegnap késő délután, a bennük és a sárban hajlongó rokonszenves fiatalokkal - szinte megindító. Hajlok rá, hogy azt higgyem, ez a két, talán csak PR-céllal létrehozott földdarab az Önök ottani városépítészeti tevékenységének érdemi hozadéka.

Pákozdi Imre
2012.06.03.
09:43

Rokonszenves Finta S. interjú a Magyar Nemzet szombati számában, a Magazinban.

mB
2012.06.02.
18:49

Város és kert viszonyát az élelmiszertermelés (és annak elérhetősége) szempontjából vizsgáló cikk az Archdaily-n: - Urban Agriculture Part III: Towards an Urban “Agri-puncture” A cikksorozat 3. része, az első kettőt még nem volt időm átfutni.

Pákozdi Imre
2012.06.02.
19:35

@mB: Hoppá. Ez a kiskertes - sétányos blogfolyam, többeknek is köszönhetően, nagyon értékesen alakul.

Pákozdi Imre
2012.06.02.
11:14

Radványi építész úr elérhetőségét hiába vártam, hogy – ígéretéhez híven - elmagyarázza, mi is a különbség a IX. kerületi sikeres és a VIII. kerületi, szerintem kudarcos városrész-rehabilitáció között. Pedig én – igéretemhez híven – rákészültem a beszélgetésre. Készülésem néhány gyümölcsét, egyrészt idézetek, másrészt linkek, harmadrészt a véleményem formájában akkor most, engedelmükkel, közreadom. Átnézve az Építészfórumot, egyfelől meglepő ígéretek, állítások, PR-hírek olvashatók a beruházóktól, másfelől kemény bírálatok a szakma részéről. Utóbbiak közül kiemelkedik Pálfy Sándor, a BME Építészmérnöki Kar Urbanisztikai Tanszékének vezetője tollából származó két írás, amelyeket a neves szerző kifejezetten Radványi úrral vitázva tett közzé. Ezek a professzor úr “A város védelmében” c. sorozatának 3. és 4. darabjai: http://epiteszforum.hu/node/20268 és http://epiteszforum.hu/node/21047 . Engedelmükkel idézek belőlük: „Volt a főváros egy kerületének, a Józsefvárosnak – a házak kora, műszaki állapota és lakóinak elöregedése miatt – egy egyre kevésbé élhető negyede, a 19. és 20. század elején épült, leromlottságában is építészeti, városépítészeti értékeket felmutató épületállománnyal. Mik voltak ezek az értékek? Elsősorban a város kialakulásának idejére visszavezethető utcaszerkezet, a külső-belső légtérarányok és a több értelemben eklektikus (úgyis, mint ebben a stílusban épült, de úgyis, mint sokarcú) építészeti világ számítottak értéknek ezen a területen, amit csak erősített a helyszínnel adekvát lakosság jelenléte Ezek az általam fontosnak tartott városi értékek, amelyekből – a sok új érték létrejötte mellett illetve azok következtében – semmi nem maradhatott meg a Corvin-Szigony projekt területén. Az utcák nagy része eltűnt vagy virtuálissá vált: fedett pláza-utca lett belőle, amelyen négy üvegfalon keresztül hatolva működik a keresztutca. Az új „utcák” légtéraránya a teljes bontás és a „túlfejlesztett” épületmagasságok miatt egyáltalán nem emlékeztetnek az egykori városi karakterre, amit felváltott EGY nagy ház, ami már önmagában véve városépítészeti hiba a környező városi szövetben. A megvalósult ingatlanfejlesztés méreteiben, városépítészeti szándékaiban – talán tudatosan is –illeszkedik a ma már egyértelműen elhibázottnak tartott, 10-15 emeletes, szabadon álló lakóépületekből megvalósult rehabilitációhoz, ezzel mintegy hitelesítve azt. A Corvin–Szigony projekt területén legyalult egykori városrész sem léptékében, sem méreteiben, de építészeti szándékaiban sem élhetett tovább. A megjelenő új építészeti minőség, a nemes anyagok a főhomlokzatokon, a belsőkben és a közterületeken átlagon felüli igényességet mutatnak, de sajnos ez csak púder, a pláza bejáratoknál pedig álarc egy elhibázott, torz arcon.” Pálfy professzor is szóba hozza az általam példamutatónak tartott IX. kerületi rehabilitációt, és korántsem Radványi úr szakmai titkokat sejtető, lenéző legyintésével, hanem igazi rácsodálkozással: >>„Bezzeg gyereknek” ott az Üllői út másik oldala. Hogyan lehetett ott tíz évvel korábban az eredetire jobban emlékeztető beépítéssel, épületméretekkel, utca- és légtér arányokkal ingatlant fejleszteni? Lehet, hogy az ráfizetéses volt, vagy tudomásul kell vennünk, hogy ebbe az irányba változott azóta a világ?

FenyvesiHK
2012.06.02.
11:40

@Pákozdi Imre: egy kis olvasgatnivaló legyintés előtt: A légszennyezés hatása a növényekre A gáz halmazállapotú anyagok befolyásolják a az asszimilációt, a por lerakódik a növényi részek felületére. A talajba jutó anyagok a gyökerek működését befolyásolják, elpusztíthatják a lényeges talajlakó baktériumokat. A növényekre kifejtett hatás is lehet akkut és krónikus. Az ún. láthatatlan hatások közül az asszimilációcsökkenés a legjellemzőbb. Elsősorban a kéndioxid és a fluor gázok okozzák. Ezek a vegyületek befolyásolják a légzést, a gázcserenyílásokon bejutva. Fokozzák a transzspirációt, a kén-dioxid kénes vagy kénsavvá alakul a levélben. A növények felületére por rakódik le. A bevonat a beeső sugárzást csökkenti, a levélben túlhevülést idéz elő. A nehézfémek is felhalmozódnak a növényben, így a táplálékláncon keresztül az emberbe is bejuthatnak. Toxikus porok az anyagcsere-folyamatokba kapcsolódva fejtik ki káros hatásukat. A szennyező gázok a levél légcsere nyílásain át bejutnak a sejt közötti térbe. A sejtek felületén megkötődhetnek, reagálhatnak a vízzel vagy beléphetnek az anyagcserébe. A kén-dioxid például a vízzel kénessavvá, kénsavvá alakul, és így roncsoló hatást fejt ki. Másrészt közvetlenül a klorofillal is reakcióba léphet, és bénítja a fotoszintézist. Nagyobb mérvű károsodás szemmel látható elváltozásokkal jár. A levél szövete helyenként összezsugorodik, ráncosodik, elfonnyad. A klorofill és a színanyagok pusztulása következtében színváltozás, klorózis észlelhető: sárga, barna, vörös foltok jelennek meg a levélen. Hasonlók figyelhetők meg a virágszirmokon is. Igen jellegzetes a marginális nekrózis, a levelek, szirmok szélének elhalása. Az egyes károsodás-típusok jellemzőek bizonyos szennyező anyagokra. A kén-dioxid főleg a szivacsos parenchimát támadja. A levéllemezek közepén, az erezet közt száraz, áttetsző vagy világos színű foltok jelentkeznek. Az ózon az oszlopos sejtekre fejti ki hatását, a levél szórtan pettyes. A fluor kártétele jól körülhatárolt, marginális nekrózisokban nyilvánul meg. A fluorral kapcsolatban megjegyzendő, hogy a növények a levegőből felvett fluort nem adják át a talajnak, ezért jó indikátorai a fluor-szennyeződésnek. Természetesen nem marad hatástalan a növényekre a füstköd, az ún. szmog sem. A szmogok két típusa, az oxidáló és a redukáló, jellegzetes nyomokat hagy a növényen. Nem közömbös, hogy milyen életszakaszában éri a növényt a károsító hatás. Fiatal, osztódó szövetek, bár érzékenyebbek, de jól regenerálódnak, ha a hatás nem hosszantartó. Az idős szövetekben bekövetkezett károsodás maradandó. A természetes növényzetről még igen kevés adattal rendelkezünk. Tudjuk azonban, hogy pl. a zuzmók, melyeket a legigénytelenebb növényeknek tartanak, igen érzékenyen reagálnak. Szennyezett levegőjű városok környékén zuzmómentes övezetek húzódnak. Hosszan tartó vagy rendszeresen ismétlődő behatás eredményeképpen a növényzet visszamarad fejlődésében, kevesebb és kisebb levele nő. Kisebb lesz a termete, kevesebb a virága és termése. A különböző porok a felhasználandó termés vagy levél felületére tapadnak, csökkentik értéküket. A kárt szenvedett növények életképessége és szaporodó képessége csökken. Krónikus behatás esetén a természetes populációban megcsappan az egyed-és fajszám. A rezisztens, többnyire értéktelenebb fajok elszaporodnak, megváltozik a populáció és a cönózis összetétele. A légszennyezés hatása az emberre A légszennyezés hatása nem mindenkinél érvényesül azonos mértékben, vannak érzékenyebb csoportok. Ilyenek a szív- és tüdőbetegek, az idősek, a csecsemők, a gyerekek. A porok és aeroszolok szilárd halmazállapotú fázisának hatását célszerű együtt tárgyalni, mivel csak a méretükben van eltérés. A lebegő szilárd részecskék közül a 0,25-10 mikrométer közötti tartomány a legveszélyesebb, mivel ezek képesek behatolni a tüdőbe. A nagyobb részecskéket a felső légutak kiszűrik. A kisebb részecskék a kilégzett levegővel együtt távoznak. A nem mérgező porok hatása hosszabb idő után jelentkezik. Fontos kiemelni a kvarcot, a szilikátokat, az azbesztet és a cementet. Nagyobb károsodást okoz, ha a gáznemű és szilárd részecskék egyidejűleg vannak jelen. A kén-dioxid a szem és a tüdő nyálkahártyáját izgatja. Kisebb koncentrációjú, hosszabb szennyezés esetén légcsőhurutot okoz, elősegíti egyéb légúti betegségek kialakulását. Nagyobb koncentráció esetén tüdővizenyő és légzésbénulás alakul ki. A nitrogén-oxidok kétféleképpen fejtik ki káros hatásukat. A nyálkahártyán salétromos és salétromsavvá alakulnak - köhögés, hányinger, fejfájás. Kialakulhat tüdővizenyő, tüdőgyulladás. A véráramba jutva a hemoglobin vasatomját háromértékűre redukálják, így az nem tudja leadni az oxigént a sejteknek. A fluorgázok a légutakat izgatják, a hidrogén-fluorid az égéshez hasonló tüneteket okozhat. Számos enzim működését gátolják, a csontokban és a fogakban felhalmozódnak. Tüdővizenyőt, tüdőgyulladást okozhatnak. A szén-monoxid a vér oxigénszállító képességét rontja, a hemoglobin vasatomjához kapcsolódva gátolja az oxigén felvételt. A központi idegrendszer vasat tartalmazó, kéreg alatti központjára és az egyik légzőenzimre is káros hatással lehet. Az ólom csökkenti a koncentrálóképességet, a szellemi teljesítményt. Az ózon irritáló hatású, a tüdő anyagcseréjét gátolja, a falósejteket bénítja. Fáradékonyságot, koncentrációs zavarokat okoz. A dioxinok( gumi,petpalack és általában műanyagégetéskor felszabaduló gáz)klórakne kiütést okoznak, mely a pattanáshoz hasonlít, de nehezebben gyógyul. Zsírszövetekben, az agyban és az idegsejtekben halmozódik fel. Dehát ez csak afféle tudományos károgás, megaztán ígyis-úgyis meghalunk

Zöldi Anna
2012.05.31.
17:25

nem azért szóltam hozzá, mert mindenhez értek, hanem mert a budapest folyóirat legutóbbi számában megjelent egy cikkem a témáról, mindkét kertet bemutattam, és előzetesen jó sokat informálódtam is róluk. szívesen idelinkelném, de nem tudom, hogyan kell, nekem csak kéziratom van. viszont meggyőződtem róla, hogy nagyon jó kezdeményezés, és abszolút beváltja a hozzá fűzött reményeket - kár élből leszólni. a meglepően óriási érdeklődés egyébként többet mond mindennél. hogy lesz-e belőle zöldség, az még sok egyében is múlik - pl az égiek akaratán. többek közt erre is jó a földművelés - napi tapasztalatot nyújt arról, h egyikünk sem mindenható, - tudó, stb.

FenyvesiHK
2012.05.31.
18:15

@Zöldi Anna: el fogom olvasni mert érdekel és tapasztalatom szerint tényleg utánajársz a dolgoknak a "kár élből leszólni"-t nagyon remélem nem nekem írtad

Zöldi Anna
2012.05.31.
19:00

@FenyvesiHK: oks, budapest folyóirat májusi szám, de ha írsz egy címet, elküldöm. asszem a megjelent szöveget meghúzták kicsit.

Rab Hajnalka
2012.05.29.
12:52

Ajánlom mindenki figyelmébe a következő interjút a kispesti kertről Rosta Gáborral. Talán kicsit érthetőbb lesz a kezdeményezés szándéka, értelme (feltéve ha érteni akarjuk):

http://www.vntv.hu/vivanaturavideo.php?vid=be42d39ab

FenyvesiHK
2012.05.29.
13:07

@Rab Hajnalka: Nem a kezdeményezéssel van baj ! A kispesti kert az bombajó. A földtúrás atavisztikus ösztöne az embernek. Éljenek a kertek, a kertészek ! Kispesten erre találtak is egy minden szempontból megfelelő földdarabot. Én itt a rákzóna (zöldséges)kert ellen volnék. Mert az nem illik a kezdeményezés szándékába,értelmébe.

Masznyik Csaba
2012.05.29.
04:59

"In Krisensituationen finden StadtbewohnerInnen jedoch seit jeher eigene Lösungen, sie betreiben Stadtentwicklung von unten. Selbstbau und Selbstorganisation, Siedeln und Nutzgärten führen zu anderen Formen des Zusammenhalts, der Nachbarschaftlichkeit und der Verteilungsgerechtigkeit. Eine andere Welt ist pflanzbar, wie die heutigen GemeinschaftsgärtnerInnen betonen." http://www.azw.at/event.php?event_id=1202&lang_id=de http://www.azw.at/event.php?event_id=1202&lang_id=en Üdv! mCs

Pákozdi Imre
2012.05.29.
07:46

@Masznyik Csaba: Diese Gärtchen sind aber von oben manipulierte Troststücke für Einwohner, die glauben, oder glauben möchten, dass solche Lösungen, im Schatten der riesigen Betonbauten noch gültig sein können. MfG.

Zöldi Anna
2012.05.28.
22:08

Zöldi Anna nem az ólom a fontos, hanem, hogy üdítő szórakozás a földet túrni. még két kert létezik tavasz óta, az egyik a millenárison, a másik kispesten, egy lakótelepen. mindkettő iránt hatalmas volt az érdeklődés, sorsolni kellett a parcellákat, és bánatos volt, akinek nem jutott. és virulnak a palánták, fittyet hányva a légszennyezésnek. mi pedig egész hétvégén a folyosón (gang) termelt salátát ettük - és a margit körúton lakunk. amúgy meg - attól tartok - sokkal több vackot nyelnünk be a bolti cuccok fogyasztásával.

FenyvesiHK
2012.05.29.
12:55

@Zöldi Anna: Öt éves korom óta van kertem, városlakó (kilencker)koromban is volt, de nem a nyóckerben. A millenáris kert már nagyon jó,annak nagyon örültem, a kispestit nem ismerem, de az is jobban hangzik, mint a Corvin. Ha ránézel a szmogtérképre, rögtön látod miről beszélek. Persze mindnyájan rákban halunk meg budapestiek nagy valószínűséggel, de ha már kapálózunk, mert saját zöldséget csinálunk, akkor az legyen tudatos egy picit. A Corvinon teljesen becsületes lenne virágoskertet,saját parkot stb. csinálni, az is kertészkedés, méghozzá nagyon örömteli, de akkor nem csinálunk majmot magunkból (vezetjük meg a lelkes földtúró ifjakat), mert azt képzeljük az ólmos,szmogos izére,hogy az egészségesebb, mint a bolti. Amit a piacon megveszel és tényleg magyar termék az bizony ehető, mert az átkosból megmaradt agrárkultúra még mindig működik valamitől. Megnéztem a kispestit, az is nagyon rendben van!

bardóczi
2012.05.30.
15:36

@FenyvesiHK: Szerintem a budapesti piacokon árult termékek 75%-a (de lehet alábecslem) nem idehaza termett és azok a leggyanúsabbak, ahol nagyon nagy betűkkel oda van írva, hogy MAGYAR, esetleg nemzeti színű szalaggal is át van kötve. Láttam én már banánt áruló őstermelőt - ahogy a pesti kiszólás tartja. A minőségi magyar agrártermékek zöme egész egyszerűen a londoni, párizsi, berlini, skandináv piacokon landol, vagy méginkább olaszhonban, franciahonban és spanyolhonban minőségi nyersanyagként, hogy ott feldolgozva válljon belőle 10-szeres áron értékesíthető "olasz", "francia" és "spanyol" termék. Idehaza ez megfizethetetlen. A budapesti piacok zöme viszonteladók kezében van (őstermelők nem tudják a bérleti díjat kifizetni), akik hajnal 3-kor a nagybaniról szerzik be az európai kikötővárosokból idetranszportált zöldséget és gyümölcsöt, amelyet olcsó munkaerővel Marokkóban, Spanyolországban, Sziciliában, Brazíliában, Argentínában állítanak elő. Ángyán József elhíresült bon motja szerint egy átlag répa 1820 km-t utazik az Unióban a termelőtől a fogyasztóig. Ennyit az agrárkultúránkról...

Pákozdi Imre
2012.05.30.
18:58

@bardóczi: Ez a nagybanin történő származásihely-manipuláció azért bizonyíték után kiált, amint az ellenkezője is. Nagy kár, hogy az EU éppen most fedte meg hazánkat a "Magyar termék" megkülönböztető felirat használatáért, így hát a Bardóczi említette bűnös gyakorlatnak a felderítése csupán egy másik bűnös gyakorlat folytatását segítené :-(. Mindenesetre a kiskertesdi jó dolog, ott, ahol természetes: ilyen pl. hírek szerint a volt Tempelhofi Repülőtér helyén kialakítandó mega-park egy szeglete, ahol jó levegő, tér és környezet egyaránt a kiskertesdit támogatja.

FenyvesiHK
2012.05.31.
08:40

@bardóczi: Agrárszakemberekkel sűrűn megtűzdelt baráti társaságtól szerzem az információimat, ezért én is elég jól tudom, mi történik a kulisszákon innen és túl. Sajnos igaz, hogy a világ legszebb magyar almáit a labancok fitymálva veszik meg léalmának fillérekért, rendesen kartellbe tömörülve. Ezen csak egy jó agrárpolitika tud segíteni, saját hűtőházakkal, érdekképviselő TÉSZ-ekkel, saját feldolgozóiparral. Viszont piac ügyben régi motoros vagyok, ráadásul, mint említettem öt éves korom óta városi paraszt,így tudom kitől,mit vásároljak.Ez megtanulható. Azonkívül elindult egy nagyon pozitív folyamat zöldség gyümölcs ügyben. A kétéve nyílt zöldségesboltunkba(kisváros) csongrádi gazdák hordják fel az idény(!) termékeiket,dömpingáron. Ők ugyanis tudják, hogy az áru, ha tönkrement, akkor ki lehet dobni, ha eladták, akkor pénz van belőle. Lehet vásárolni igazi gyümölcslevet is (alma, szamóca, meggy, körte) színezék és vágykeltő kémia nélkül, ugyanazon az áron, mint a cukrozott, neonszínű, májgyilkos, hasonnevű löttyöket. Ki tudja miért, plázákban mérgezettagyú emberek itt is vesznek februárban karambolát, de ez legyen az ő bajuk. Sajnos az így felnőttek tartják életben az agyament zöldségpiacokat, a valószínűtlen méretű és színű, zöldségnek kinéző tárgyak preferálásával. Talán mert trendi Magyarországon tanzániai hagymát vásárolni. Ezzel együtt valami megmozdult. A városunk határában három tejeskocsi működik, két mézárus,egy kecsketejes-sajtos, egy húsoskocsi és két pék. Már három éve megélünk egymásból, nem megfizethetetlen áron! Álmaimban bemegyek egy boltba, mint Franciaországban és a polcokon csak 20 km-en belül termelt,tenyésztett,feldolgozott élelmiszert tudok vásárolni. Nem olyan távoli múltban ez itt is így volt.

bardóczi
2012.05.31.
09:27

@FenyvesiHK: álmaiban én is :-)

Pákozdi Imre
2012.05.31.
20:48

@bardóczi: Ez nem csak álom, az Élő Tisza mozgalom tanúsítja. Ezek az áruk nem spanyol vagy kínai szemetek, hanem hazai, őstermelői termékek. Íme legutóbbi hírlevelük, elnézést, ha kicsit terjedelmes: "Piac időpontok, helyszínek: Május 24-én csütörtökön a Bp. XIX. ker. Wekerlén 16-19 óráig (Előrendelési lehetőség: május 23-a, 17 óra) Május 26-án Bp. a Komjádi uszodánál szombaton; 06-13 óráig (Előrendelési lehetőség: május 24-e, 17 óra). PIACI KÍNÁLAT a Komjádi uszodánál: Szabadföldi szamóca (Rákóczifalva Lévai József, 800-1200 Clerry fajta Nagyörűi, szabadföldi, kimélő gazdálkodásból, 1200 - 1400 ft/kg Idared, Jonagored/ Izsák 230-280/kg Sárgarépa 230 Ft/kg Újrépa 150-200/cs Új fejeskáposzta 150-200ft/ kg Új Kelkáposzta 240-290 Ft/kg Újburgonya 200-350 kg Saláta/Nagykörösi: 160 Ft/fej Jégsaláta: 200-250 ft/fej Karalábé: 100-130 Ft/db Spenót 490 Ft/kg Újhagyma: 100-150/csomó új sonkahagyma Nagykörű 150/cs Őrölt fűszerpaprika (édes és csípős, Pálmonostora) 650/250 dkg Erőspaprika: 70-130/db Fehérpaprika/ Mórahalom paradicsom/Csengele 480- 580 paradicsom biológiai növényvédelemmel 580-680 Ft/kg Kígyóuborka/Cserkeszőlő 480 Ft/kg piros retek /Kiskunfélegyháza 100-130/csomó Előrenelhető eredeti Nagykörűi germesdorfi cseresznye facsemete őszre. vadcseresznye alanyon: 1200/db. Lolo, Tölgylevél, Római saláta csomagolt, 250/fej Tojás 45/db Új termékek: Egres Cseresznye (Bigaro)/Nagykörű Cukkini (fóliás) GYÜMÖLCSLEVEK: Házhozszállítás 50 liter gyümölcslétől Budapesten belül INGYEN! 60% alma - 40% cékla: 2.100 Ft/5 liter DOBOZ NÉLKÜL, dobozos: 2.200 /5 l. VITABOX Natúr almalé 5l-es kiszerelésben 1.600 Ft/doboz, DOBOZ NÉKÜL: 1.500 Ft/5l Vegyes 100% gyümölcslé: alma-körte; alma-őszibarack, alma-meggy 1.790 Ft/5 liter VITABOX; DOBOZ NÉLKÜL: 1.690 Ft/5l WEKERLEI PIAC: - fenti Zöldség, Gyümölcs és Gyümölcslé kínálat - Házi Füstöltáru a Szegedi családtól, Dánszentmiklósról, aki Élő Tisza Tájtermék védjegyesünk. http://elotisza.hu/termekek/2011/08/17/sertes-fott-fustolt-es-toltelek-aruk Disznózsír AKCIÓ: 400 Ft/kg. Füstölt kolbász (csípős, csemege): 2.200 Ft/kg Füstölt sonka: 2.000 Ft/kg Füstölt hús: 2000 Ft/kg Füstölt karaj: 2.200 Ft/kg Kolozsvári szalonna: 1.800 Ft/kg Kenyér szalonna: 1.500 Ft/kg Füstölt tokaszalonna: 1.500 Ft/kg Füstölt oldalas AKCIÓ: 780 Ft/kg Füstölt csont: 490 Ft/kg Füstölt csülök: 1.350 Ft/kg Füstölt hasalja szalonna: 1.800 Ft/kg Sós szalonna: 1.500 Ft/kg Főtt toka, fejhús: 1.600 Ft/kg Erdélyi szalonnák: 1.700 Ft/kg Kolozsvári/paprikás/: 2200 Ft/kg Rakott nyelv: 4.000 Ft/kg Sült pörc: 2.000 Ft/kg Sült császár: 2.900 Ft/kg Véres, májas hurka: 1.100 Ft/kg Disznósajt: 1.900 Ft/kg Kenőmájas: 1.900 Ft/kg Sütnivaló kolbász: 1.600 Ft/kg Disznózsír AKCIÓ: 400 Ft/kg Tepertő Előrendelés: http://www.elotisza.hu/piacok vagy titkar@elotisza.hu emailcímen! Előrendelés: NÉV, e-mail cím, HELYSZÍN és DÁTUM megjelöléssel, valaminta kért MENNYISÉG megadásával. Megrendelés lépéseit segítségül a levél végén leírjuk. PROGRAMAJÁNLÓK/KÉPZÉSEK 2012. 05. 27: VII. Orbán-napi Hegyi Vigadalom és Pannon Helyi Termék Vásár / Oszkó http://www.oszko.hu/punkosdvasarnap-ujra-szolohegyi-vigadalom-oszkon/ 2012.06.08-10 Tiszavölgy kalandtúra / Tiszabecs.- Záhony http://elotisza.hu/rendezvenyek/2012/04/25/tiszavolgy-kalandtura-hidvegi-ustos-pallal 2012.06.06-15. EuroVelo® Nemzetközi Kerékpártúra a Zemplén – Tisza mentén; MEGRENDELÉS lépései a www.elotisza.hu oldalon: 1). Regisztrálni kell (aki még nem regisztrált) 2.) Emailen kapott visszaigazolással felhasználó nevével és jelszavával BE KELL LÉPNI minden rendelés előtt. 3.) VÁSÁRLÁS menüpont, Piac menü, vagy AKCIÓK menüpont 4.) Kiválasztott helyszín és időpontra ELŐRENDELÉS mennyiségének beírása 5.) Kosárba dob. 6.) OK. Kosárba helyezte (MÉG NEM RENDELTE MEG!!!!) az előrendelő felület alatt megjelenik mi van a kosárban. 7.) Ha mindent megrendelt amit szeretne az Előrendelő felület KOSÁR tartalma alatt NAGY PIROS MEGRENDELÉS GOMBBAL rendelheti meg a termékeket. 8.) Emailen VISSZAIGAZOLÁST KAP pár perc mulva!! Ezt a levelet azért kapta, mert jelezte, hogy érdeklik a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület akciói, illetve a hazai termelők és fogyasztók összekapcsolását, a közvetlen kereskedelem megteremtését célzó munkánk. Ha nem szeretne több ilyen témájú levelet kapni, kérem, hogy jelezze az info@elotisza.hu címen és nem küldünk. Észrevételeit, javaslatait, reklamációt, hírlevélre való le, ill. felíratkozási szándékát az info@elotisza.hu címen jelezze. Csatlakozzon Facebook oldalunkhoz. Ha kérdése van új honlapunkkal kapcsolatban, hívjon: 30/7688718 vagy írjon nekünk a fenti E-mail címre. Munkánkat támogatják: Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. évi Zöld Forrás pályázata. Pályázati azonosító: PTKF/2304-3/2011; http://www.greenfo.hu/hirek/2011/12/13/zold-forras-2011-nyertesei Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. évi pályázata agrárágazati és vidékfejlesztési szervezeteknek.

FenyvesiHK
2012.05.27.
18:44

http://www.szie.hu/file/tti/archivum/Naszradiphd.pdf

másik
2012.05.27.
19:04

@FenyvesiHK: http://www.igyfoglalna/ossze/ezt/a/330oldalas/dokumentumot/roviden.hu?

FenyvesiHK
2012.05.28.
09:40

@másik: Valaki elmondaná, hogy miként lehet egészséges zöldséget enni Európa egyik szmoggal legjobban terhelt fővárosának közepén termesztett zöldségekből???

Pákozdi Imre
2012.05.28.
20:13

@FenyvesiHK: Aki járt már ott, nyilván elborzadt a városszövet-rombolásnak a (tágabb értelemben vett) budapesti belvárosban páratlan példáján, amit az új Corvin-negyed kialakítása jelent. Bájologva földet oszatani egy saroktelken, a berlini Tempelhof mintájára, hát ez olyan giccses és geil pofátlanság, amihez megint csak keresni kell a hasonlítani valót. Miközben a mindenre kész ingatlanfejlesztők kíméletlenül rombolják az amúgy tényleg elhanyagolt nyóckert, magasságukban, tömegükben a környezetükbe illeszthetetlen monstrumokat húznak oda és az ígért, fedett bevásárló utca helyett* lefojtják a sétány végét egy szűk ajtókon keresztül átjárható plázával, nos, mindeközben ökomanírokkal próbálkoznak, hogy valamit megmentsenek a presztizsükből. Fel vagyok háborodva. Miközben ott áll a jó példa, tíz-tizenöt éve, mintegy három-négyszáz méterre attől a dúlástól, amit művelnek, nevezetesen a kilencedik kerületben. Egy városrész szerves, valódi, kiegyensúlyozott és folytatható megújulásának példája. * http://epiteszforum.hu/node/9464

Radványi Gábor
2012.05.29.
10:56

@Pákozdi Imre: Tisztelt Pákozdi Imre Úr! Köszönöm hozzászólását, fontos, hogy az ember időnként szembesüljön azzal, hogy bármit is tesz, az kívülről másképp is megítélhető, mint az eredeti szándék. Egy lelkes csapatnak adtunk lehetőséget közösségi kertet létesíteni egy olyan fejlesztési területünkön, amely később kerül csak beépítésre. Elnézést kérek, ha mindez felháborította! Amennyiben érdeklik a ferencvárosi tömbrehabilitáció és a Corvin Sétány Projekt közötti városépítészeti, építészeti, társadalmi és gazdasági különbségek okai és mindezek háttere, nagyon szívesen állok a rendelkezésére. Bízom benne, hogy lehetősége van az Önben felgyűlt feszültséget egy kis kertészkedéssel levezetni! Üdvözlettel Radványi Gábor

tumpek77
2012.05.29.
11:34

@Radványi Gábor: elegáns... az az igazság, hogy néhány állandóan visszatérő, talán munkanélküli, mindenesetre minden áldott nap rengeteg szabadidővel rendelkező kommentelő elég uncsi már... a kertészkedés talán tényleg nem ártana...

Pákozdi Imre
2012.05.29.
11:37

@Radványi Gábor: Radványi úrnak: köszönöm a válaszát. Kár, hogy nem magyarázta meg az eltérést az eredetileg tervezett fedett bevásárló utca és a megvalósult pláza között. De sebaj, kicsit rákészülök és a jövő héten meg fogom keresni. Kérem, hogy az Építészfórum szerkesztőségében hagyja meg az elérhetőségét.

FenyvesiHK
2012.05.29.
12:14

@tumpek77: tumpek77 1.Ha unod ne olvasd 2.ha van érdekes hozzászólni valód dobd fel a fórumot az uncsik helyett 3."a kertészkedés talán tényleg nem ártana..." ehhez hasonló közhelyeket az unalmasok is tudnak

Pákozdi Imre
2012.05.29.
12:15

@tumpek77: Kedves Uram, elkerüli a hozzászólásomat vagy elfordítja a fejét, netán behunyja a szemét... Akárcsak a Corvin-projekt láttán teszik oly sokan.

Pákozdi Imre
2012.05.29.
12:16

@FenyvesiHK: Szerintem én pont úgy kommentálok, ahogy itt a legtöbben: más munkámból kikapcsolódva, mintegy cigarettaszünet helyett. Egy-egy hozzászólás megírása kb. öt percet visz el az életemből. A kedves fórumózó társaknak az velem a pechük, hogy érdekel az építészet és nagyon szerettem dohányozni.

bardóczi
2012.05.30.
15:19

@FenyvesiHK: Kedves Fenyvesi! Nem akarom elbagatellizálni a szmoghelyzetet, de az tény, hogy a budapesti levegőszennyezettség monitoring hálózat (ahogyan nagyképűen nevezik) mindösszesen 18 mérőállomást tartalmaz, aminek egy része (Pl. Kosztolányi tér, Moszkva tér) a forgalmi csomópontokban (igaz 4,5 m magasról) méri a szmogot, egy része meg külvárosi parkok közepére van lepakolva. Ezekből adatokat interpolálni mondjuk a Józsefvárosra enyhén szólva is meredek. Egy kis forgalmú utcában a belvárosban, vagy egy tömbbelsőben jóval tisztább a levegő, mint az állítólag szellős budai alsó rakparton. Ez az egyik. A másik a föld szennyezettsége (amit meg úgy tudom mind a millenárisnál, mind pedig ezen a helyszínen bemértek és megfelelőnek találtak.) A harmadik pedig az a tény, hogy a közösségi kert mozgalom 1973-ban a friss levegőjéről és kiváló talajáról méltán híres kies New York Cityből indult el egy festő -aktivista hölgy (Liz Christy) és a Green Guerillas kezdeményezésére, akik kölcsönkértek a várostól egy foghíjtelket erre a célra. A nagy túróst akartak ott répát meg salátát termeszteni, alibi volt az egész: együtt lenni, kapirgálni, marháskodni. Mert kertészkedni jó. 40 éve működik (azóta a kertet elnevezték alapítójáról) és a világ számos földtől-világtól elrugaszkodott nagyvárosában sikerrel alkalmazzák ezt a módszert, hogy történjen valami azokon a foghíjakon is, ahol egyébként a srácok csak gumiabroncsot égetnének és szipuznának egyet a késelés előtt. Ez a sztori erről szól, egy élhetőbb város víziójáról. Bécsben (élhetőségi index: No1) például az ilyen projektek automatikusan nem csak telekhasználatot, de pár ezer euró indulótőkét is kapnak. Hatásai szociálisak és jótékonyak. Miközben nagyjából pont annyi mérget nyelsz, mint amennyi a szerveztedbe jut egy a harmadik világban rommá vegyszerezett zöldségtől és gyümölcstől, ami, miután végigutazott 1-2 kontinenst, kényszeréretten hullik a kosaradba a polcról. Budapesten (élhetőségi index: No 76) minden ökormi azzal pattintotta le mind Rostáékat, mind a KÉK-et, hogy ez nálunk nem fog tudni működni. Ehhez képest négyszeres volt a túljelentkezés a parcellákra. Ajánlom ezt az írást, három éve keletkezett: Káposzta és New York?

Pákozdi Imre
2012.05.30.
18:45

@bardóczi: Erről jut eszembe: ki tud az élhetőségi index számítási módjáról? Ezt tényleg tanulságos volna ismerni. Érdemes néha mögé pillantani a túlságosan magától értetődő kategóriáknak. Jó példa erre az egy főre jutó nemzeti jövedelem (GDP/capita) "vásárlóerő-paritáson" számolva. Humbug. Mert hogy az árfolyamok eleve úgy, tehát a kereskedelmi árak összehasonlításával, átváltásával alakulnak ki. A "vásárlóerő-paritás" torzít, mert az áruknak és a szolgáltatásoknak csak egy bizonyos, a mindennapi lakossági megélhetéshez jobban köthető csoportja alapján számolják. És persze, nagyobb, tehát jobb optikájú adatot mutat, mint az áruk és szolgáltatások teljes köre alapján kialakult, tényleges árfolyamok alapján számított GDP/capita. Nos, tehát ezért lenne jó tudni, hogy miképpen számítják az élhetőségi indexet.

bardóczi
2012.05.31.
07:06

@Pákozdi Imre: Jól látod Imre: az élhetőségi index nem teljesen objektív és bizonyosan torzít. A számítás ráadásul nem is egységes, több módszer és lista forog, amely főként gazdasági magazinokhoz tapad, ők a kezdeményezői és évi listázói jelenleg ennek az ügynek. Így nyílvánvalóan - és eléggé lecsupaszítva a kérdést a mainstream vizsgálat tárgya (borzasztóan leegyszerűsítve) az, hogy egy multinacionális vállalat ex pat-ja mennyire érezheti otthon magát egy városban, ha szólítja a kiküldetési kötelesség. Budapest szempontjából még az is torzítólag hathat, hogy a megítélése még mindig poszt-szocialista, üzleti szempontból pedig nem egy hatalmas HUB, tehát nem is igazán fedezték fel. (Lásd még a Hollywoodi kémfilmeket, ahol Budapest kulisszái még mindig a KGB-s Moszkva, vagy valamely latin-amerikai banánköztársaságban előkészített puccs hátteréül szolgálnak.) Az azonban még ezzel együtt is elég kijózanító, hogy ekkora a szakadék Bécs és Budapest megítélésében. Élhető város témában az Economist, a Mercer, a Monocle és a Forbes magazin szokott kiadni éves listákat. itt van egy elég jó összefoglaló lap erről, innen eljuthatsz az alkalmazott metodikákig is.

Idemásolom a Mercer kritériumrendszerét (ami üzemeltet egyébként egy Quality of living calculator kisalkalmazást is)

The total index is based on the following categories:

Consumer goods

Economic environment

Housing

Medical and health considerations

Natural environment

Political and social environment

Public services and transport

Recreation

Schools and education

Socio-cultural environment

FenyvesiHK
2012.05.31.
08:37

@bardóczi: A VIII. kerületben a Teleki téren van egy ilyen vacak szmogmérő, ha 4,5 m-en ilyet mér,mi lehet fél méteren,ahol éppen répázunk? http://www.idokep.hu/szmog A többire már reagáltam és igen legyen virágos, bokros akármilyenes kert a Corvinon,csak ne edd meg, ami ott nő. Az egész projekt nagyon szimpatikus, igaz nem a közösségi kert mozgalomból nőtt ki,hanem egy ügyes ingatlanfejlesztői gondolatból.Miután ott egy összképet rontó gazos grund lenne, miért ne adjuk oda az embereknek,akik ilymódon ingyen karbantartják, ami a környezetet is felértékeli. Nincs is ezzel semmi baj, ha az ingatlanfejlesztő nem fösti magát,mint ökoban elkötelezett kertbarát. (Az egyenlőre eladhatatlan C.sétány üzletekbe művészek fognak beköltözni, ez is nemzetközileg kipróbált ötlet,mert életet teremt és talán vevőt hoz.) Ez is jó csak beszéljünk őszintén. Abban a pillanatban, amikor megjön a pénzecske a továbbépítéshez,kertbarátok mehetnek ahova akarnak(?) No de addig meg megszeretik a kertészkedést és mindenki boldog, mert méltó csapást mértünk az internacionális zöldségmaffiára és ez jó érzés.

bardóczi
2012.05.31.
09:24

@FenyvesiHK: Mindössze arra próbáltam utalni, higy a Teleki tér mellett elhúz két ordas nagy kapacitású gyűjtőút, míg a C-Sz sétány mellett ilyen problematika nincs. Az miért is fáj neked, ha egy beruházó nem parlagfüvet, vagy egy loncsos parkolót tenyészt a foghijtelkén, hanem bérbe adja azt civileknek (egyébként évente megújítva a használati jogot?) tehát win-win. Addig is ott történik valami. Nem gondolom, hogy ez megsemmisítő csapásmérés az internacionális zöldségmaffiára, de azt sem, hogy az ott termelt zöldség több toxint tartalmazna egy utcai, vagy piaci standon árultnál. Különben is: magát mindenki úgy pusztítja, ahogy akarja, nemde?

FenyvesiHK
2012.05.31.
18:35

@bardóczi: "Az egész projekt nagyon szimpatikus, igaz nem a közösségi kert mozgalomból nőtt ki,hanem egy ügyes ingatlanfejlesztői gondolatból.Miután ott egy összképet rontó gazos grund lenne, miért ne adjuk oda az embereknek,akik ilymódon ingyen karbantartják, ami a környezetet is felértékeli." Erre miért írod azt, hogy fáj nekem ?! A megsemmisítő csapás vicc volt.haha Toxinügyben meg az ősparaszt ágál bennem, nézd el neki. én is pont azt gondolom,hogy addig is ott történik valami, csak voltam ingatlanfejlesztő és lettem kicsit cinikus a mindenkori jövőt illetően: foglakozási ártalom Merthamár akkor legyen a házak között MINDIG kert ne csak üzleti pauzákban és ne körítse a fejlesztő műmájerséggel,mintha neki a kert lenne fontos.Egyáltalán nem baj,ha őszintén megmondja,hogy ez csak ideig-óráig működik,mert az ő szándéka nem a répázás,hanem a mindent beépítés,lebetonozás. Ez pont olyan, mint mikor jön a labanc testvér és sógorozik, ha le akarja a Dunántúlt nyúlni. Ám rögtön nem bruder, sőt finnyás juropéer, ha a magyar gazda szeretné megkapni tőle a kiváló árujáért járó pénzt. Amúgy meg fel kell venni a kesztyűt és kiharcolni egy örök foghíjat kertnek.

Radványi Gábor
2012.05.31.
23:06

@FenyvesiHK: Tisztelt Fenyvesi Úr! Kérte, hogy beszéljünk őszintén, ezért, mint a Futureal Csoport főépítésze, leírom, hogy mi mit gondolunk a felvetett kérdésekről: Valóban régóta foglalkoztat minket, a Corvin Sétány Projekt területén üresen álló területek ideiglenes hasznosítása. Így a parkolók, valamint a grundhoz kapcsolódó kerthelyiség már jó ideje részei életünknek. Ezen funkciók mindig is számoltak a fejlesztés időbeli ütemezésével, az új épületek építésével új területre költözve. Nem érzem, hogy a közösségi kertek kapcsán „ökoban elkötelezett kertbarát” szerepben próbáltunk tetszelegni. Az elmúlt pár hónap során két lelkes társasággal is szerencsésen összetalálkoztunk, akik hasznosítatlan városi területeket kerestek és mivel a későbbi fejlesztési ütemeink alkalmasnak bizonyultak, szívesen bocsájtottuk ingyen a rendelkezésükre. Ugyanakkor egyértelműen jeleztük irányukba, hogy a területek milyen időtávban állnak rendelkezésre, valamint, hogy ezt követően milyen további területeken lehet lehetőségük folytatni a kertészkedést. A lelkes szervezésen túl a Leonardo Kertben a KÉK komoly szakemberek segítségével segíti a kertészkedni vágyókat (http://kozossegikertek.hu). Ez a mindent megelőző kötelező talajvizsgálattól a kert életét kísérő részletes szakmai tanácsadásig és oktatásig terjed. Az ellenőrzött talajra fél méter friss termőföldtakarás került, így biztosítva a megfelelő termőréteget. A terület felajánlásán túl mindennek biztosításához a sok szponzor mellet részünkről is komoly anyagi támogatás társult. Tisztában vagyunk azzal, hogy ennek a kezdeményezésnek sok előnye adódik a fejlesztés részére, de, amint ezt a Corvin fejlesztéssel kapcsolatban sokszor hangoztattuk, ez is egyfajta win-win szituáció. A telkek karbantartási problémáinak megoldásától és a látványos ültetvényektől kezdve, a multifunkcionális fejlesztés újabb lehetőséggel színesedik, publicitást kap és embereket vonz. Ugyanakkor találkozva az itt kialakuló közösségek tagjaival, úgy érzem, hogy az ő életük ezzel a kis talpalatnyi földdel, ezekkel az új kapcsolatokkal és lehetőségekkel színesedik. Összességében tekintve pedig a városrész nyer! Többször beszéltem már a projekt és a cégcsoport környezettudatosságáról, az egyik Corvin sétányon álló lakóépületünkben használt geotermikus fűtéstől az irodaházi napenergia hasznosításig, a BREEAM minősített épületeinktől a HuGBC-ben, a kezdetektől tartó szerepvállalásunkig. Ebben az esetben viszont egy kicsit más típusú környezettudatosságról van szó. A Corvin sétány az előzőeken túl nem csak azért környezettudatos, mert egy kompakt városrész 30% kevesebb energiát fogyaszt, mint egy kertvárosi, hanem, mert a kezdetektől az emberekre fókuszál. A környezettudatosság egyik sokszor elfelejtett eleme, hogy olyan épített környezetet hozzunk létre, ahol az ott élő, dolgozó, közlekedő, szórakozó és mostantól kertészkedő ember jól érzi magát! Üdvözlettel Radványi Gábor u.i.: a kiadatlan üzletek művészeknek adásáról pedig már szintén régóta gondolkodunk, de sajnos ez még egy kicsit várat magára…

Pákozdi Imre
2012.06.03.
10:41

@bardóczi: Tehát köszönöm Bardóczi Sándor felvilágosítását. Megnéztem az általa adott kiváló forrásokat, és összességében úgy látom, hogy a ma forgalomban lévő mindhárom élhetőségi index valóban az amerikai és brit középosztály nemzetközi kitekintéssel rendelkező hányadának véleményét tükrözi. Ennek a forrás- és célközönségnek a szempontjából jó, soktényezős, orientáló érvényességű minősítési rendszerekről van szó. Klassz volna ugyanakkor összehasonlítást látni a városok állandó lakóinak véleményei alapján is. A szempontrendszer lehetne szinte ugyanaz, mint amit a fenti, populáris jellegük ellenére is kiváló kutatóhelyek alkalmaznak. Persze, kiegészíteném ezt néhány olyan kérdéssel, amelyek az eleve ideiglenesen, nyelvtudás nélkül, adott munkahelyre delegált kiküldöttek számára fel sem merülnek: pl. a munkahely-kínálat bőségével, valamint az anyanyelvi kulturális kínálat sokszinűségével és minőségével. (A nálunk kiküldetésben dolgozó külföldiek lelkes látogatói a budapesti koncerteknek, táncszínházaknak és az Operának, de – logikusan - alig fordulnak elő mondjuk az Örkény Szinház nézőterén.) Ez a “Bennszülött Élhetőségi Index” (BÉLI, angolul Native Livability Index, NALI :-) előnyös volna, mert bár azonos szempontrendszer szerint minősítené a különböző városokat, mégis tartalmazna egy normáló hatású tényezőt: az egyes városok lakosságainak helyi sajátosságokon, megszokásokon és anyagi realitásokon alapuló elvárásait. Ezt annak ellenére jónak tartanám, hogy relativizálná a rangsort, méghozzá hasonló módon, mint ahogy a GDP/capita értékét manipulálja a GDP/capita "vásárlóerő-paritásos" változata... Mielőtt tovább kutatnám a spanyolviaszt, megkérdem: tud-e valamelyik olvasótársunk hasonló index-számításról? Országok vonatkozásában már hallottam ilyesmiről, de az csupán egy-két kérdésen alapult.

Új hozzászólás
Épületek/Lakóépület

MÉD 2020 finalista épületek – Családi ház Üllőn

2020.11.16. 16:24
00:01:41

Elérkeztünk a Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk utolsó részéhez. Az Üllőn található családi ház fekete hullámpala borításával hívja fel magára a figyelmet, de más érdekességeket is rejt a Konkrét Stúdió által tervezett épület.

Elérkeztünk a Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk utolsó részéhez. Az Üllőn található családi ház fekete hullámpala borításával hívja fel magára a figyelmet, de más érdekességeket is rejt a Konkrét Stúdió által tervezett épület.

Épületek/Lakóépület

MÉD 2020 finalista épületek – SA43 társasház

2020.11.16. 16:21
00:01:40

A Varga Noémi és Szelecsényi Balázs által tervezett SA43 társasház a hegyvidéki telek különleges adottságaihoz igazodik. A Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk legújabb részében ezt a karakteres megjelenésű épületet járjuk körül.

A Varga Noémi és Szelecsényi Balázs által tervezett SA43 társasház a hegyvidéki telek különleges adottságaihoz igazodik. A Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk legújabb részében ezt a karakteres megjelenésű épületet járjuk körül.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk