Épületek/Örökség

Új látogatóközpont a gyulai Wenckheim-Almásy kastélyban

1/22

gyulai Wenckheim-Almásy kastély látogatóközpontja - építész: Földes László, Balogh Csaba - fotó: Gáll András

?>
gyulai Wenckheim-Almásy kastély látogatóközpontja - építész: Földes László, Balogh Csaba - fotó: Gáll András
?>
gyulai Wenckheim-Almásy kastély látogatóközpontja - építész: Földes László, Balogh Csaba - fotó: Gáll András
?>
gyulai Wenckheim-Almásy kastély látogatóközpontja - építész: Földes László, Balogh Csaba - fotó: Gáll András
?>
gyulai Wenckheim-Almásy kastély látogatóközpontja - építész: Földes László, Balogh Csaba - fotó: Gáll András
?>
gyulai Wenckheim-Almásy kastély látogatóközpontja - építész: Földes László, Balogh Csaba - fotó: Gáll András
?>
gyulai Wenckheim-Almásy kastély látogatóközpontja - építész: Földes László, Balogh Csaba - fotó: Gáll András
?>
gyulai Wenckheim-Almásy kastély látogatóközpontja - építész: Földes László, Balogh Csaba - fotó: Gáll András
?>
gyulai Wenckheim-Almásy kastély látogatóközpontja - építész: Földes László, Balogh Csaba - fotó: Gáll András
?>
gyulai Wenckheim-Almásy kastély látogatóközpontja - építész: Földes László, Balogh Csaba - fotó: Gáll András
?>
gyulai Wenckheim-Almásy kastély látogatóközpontja - építész: Földes László, Balogh Csaba - fotó: Gáll András
?>
gyulai Wenckheim-Almásy kastély látogatóközpontja - építész: Földes László, Balogh Csaba - fotó: Gáll András
?>
gyulai Wenckheim-Almásy kastély látogatóközpontja - építész: Földes László, Balogh Csaba - fotó: Gáll András
?>
gyulai Wenckheim-Almásy kastély látogatóközpontja - építész: Földes László, Balogh Csaba - fotó: Gáll András
?>
gyulai Wenckheim-Almásy kastély látogatóközpontja - építész: Földes László, Balogh Csaba - fotó: Gáll András
?>
gyulai Wenckheim-Almásy kastély látogatóközpontja - építész: Földes László, Balogh Csaba - fotó: Gáll András
?>
gyulai Wenckheim-Almásy kastély látogatóközpontja - építész: Földes László, Balogh Csaba - fotó: Gáll András
?>
gyulai Wenckheim-Almásy kastély látogatóközpontja - építész: Földes László, Balogh Csaba - fotó: Gáll András
?>
gyulai Wenckheim-Almásy kastély látogatóközpontja - építész: Földes László, Balogh Csaba - fotó: Gáll András
?>
gyulai Wenckheim-Almásy kastély látogatóközpontja - építész: Földes László, Balogh Csaba - fotó: Gáll András
?>
gyulai Wenckheim-Almásy kastély látogatóközpontja - építész: Földes László, Balogh Csaba - fotó: Gáll András
?>
kiállítás - kurátor: Sz. Szilágyi Gábor - fotó: Gáll András
?>
kiállítás - kurátor: Sz. Szilágyi Gábor - fotó: Gáll András
1/22

gyulai Wenckheim-Almásy kastély látogatóközpontja - építész: Földes László, Balogh Csaba - fotó: Gáll András

Új látogatóközpont a gyulai Wenckheim-Almásy kastélyban
Épületek/Örökség

Új látogatóközpont a gyulai Wenckheim-Almásy kastélyban

2016.06.10. 14:15
MÉD

Projektinfó

Szerzők:
Móré Levente

Földrajzi hely:
Gyula

Építészek, alkotók:
Földes László, Balogh Csaba

Tervezés éve:
2011

Építés éve:
2016

Stáblista

építettő: Gyula Város Önkormányzata, dr. Görgényi Ernő polgármester
projektmenedzsment: Virág Zsolt; Bors-Bulbuk Zsuzsanna, Hohl Gergely, Németh Nóra (Magyar Kastélyprogram Kft.), Deli Beatrix, Figura Ferenc, Knyihár Krisztián, Márkus Bálint (Eubility Group Kft.), Béres István, Gellén Vencel (Gyula Város Önkormányzata)   épület tervezés
építészeti tervezés: Földes és Társai Építésziroda Kft.
felelős építész tervező: Földes László, Balogh Csaba
építész munkatársak: Csűri Johanna, Deigner Ágnes, Holics Tamás, Sirokai Levente, Sónicz Péter, Vértesy Ágnes

belsőépítészet: Földes és Társai Építésziroda Kft.
felelős tervező: Földes László, Balogh Csaba
belsőépítész tervező: Szlabey Balázs
belsőépítész munkatársak: Deigner Ágnes, Sirokai Levente, Sónicz Pétertartószerkezetek: V. Nagy Zoltán, Szopkó Istvánépületgépészeti tervezés: Lucz Attila, HVArC Mérnöki Iroda Kft.
villamosság: Balázs Judit, Balázs Péter, Artvill Mérnöki Iroda Kft.kertépítészet: Szászné dr. Várkonyi Adrienn, Szász Kert Bt.
öntözőrendszer: Rudó Endre, Rudó Stúdiókonyhatechnológia: Straub Ágnes, Szigmavill Bt.
külső közművek: Mult József, Mult és Fiai Kft.

felmérés: Garbaisz László, Magyar-Német Mérnöki Ir. Kft.

felvonó: Balogh Gábor, Schindler Hungária Kft.

rehabilitációs szakmérnök: Kormányos Anna, Jávor Évatűzvédelem: Rimár Sándor, Fekete Dezső Attila

költségvetés készítés: Juhász Lórántműemléki épületkutatás: Haris Andrea, Kovács Klára, Somorjay Selysette, Velladics Márta, M. Bán Beatrix, M. Nagy Éva, Tarbay Anna Mária 
régészeti kutatás: Gere László épület kivitelezésfővállalkozó: Németh Miklós, Modinvest Építőipari– Beruházó- és Kereskedelmi Kft.
műszaki ellenő: Zvara Zoltán 
műemlék-felügyelő: Ökrös Zoltán
faanyagvédelem: Innoconsys Kft., Lak-Trend Kft.
építőmesteri munkák: Modszig Építőipari Kft., Jova Kft., Futizo Kft., Molnár Ceramia Kft., Seed-Build Kft., Gyarmat Kismester Kft., Bohn Mélyépítő kft., DER Építő és Szigetelő Kft., Innoconsys Kft., Győri Árpád, Gránit Kőfeldolgozó és Forgalmazó Kft., Colour World Kft., Ivanka Factory Zrt., Alföldi Műemlékhelyreállító Kft.burkolás: KerKőRakó Kft., Két P. Építőipari Kivitelező Kft., A-terazzo Kft., Trendliner kft., Kun Attila Intarzia, Akker- Plus Kft., Zsigovics Gábor, Betonkorr95 Kft., nyílászárók: Stilfa Kft.
felvonó: Schindler Hungaria Lift és Mozgólépcső Kft.

közmű: Galéria Invest Kft.
épületgépészet Békéstherm Plusz Kft.
épületvillamosság, biztonságtechnika: Carlo Quality Biztonságtechnika Kft., Déma-Vill Kft.
kertészet: Díszkert Tervező, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 

MÉD:

Gyula városának nagy múltú, ám feledésbe merült épülete újulhatott meg Földes László és csapata tervei alapján. A ház története a város életével szervesen egybeforrt, a rekonstrukció során kialakított színvonalas múzeum pedig a város kulturális életének új központja lehet. Móré Levente írása, Gáll András fotói. 

A kastély története

A gyulai Harruckern-, Wenckheim-, Almásy-kastély építéstörténete elválaszthatatlanul összeforrt a szigeterőd történetével, hiszen építésekor felhasználták az erődrendszer itt meglévő alkotóelemeit, illetve annak vonalvezetése is meghatározó volt a telepítésnél. A vár a 16. században érte el az ábrázolásokból is ismert mai formáját. A huszárvár a palánkrendszerrel a 16. század első felében létesült, és a török ostrom idején már állt. 1566-ban került török kézre, majd 1695-ben foglalták vissza (harc nélkül) a keresztény csapatok.

gyulai Wenckheim-Almásy kastély látogatóközpontja - építész: Földes László, Balogh Csaba - fotó: Gáll András
7/22
gyulai Wenckheim-Almásy kastély látogatóközpontja - építész: Földes László, Balogh Csaba - fotó: Gáll András

A Harruckern-kastély

A török időkben egy dzsámi került a későbbi kastély udvarára, ami 1722-ben még állt és az alapjai most is fellelhetőek. 1720-ban Báró Harruckern János György hadi élelmezési biztos részben szolgálataiért, részben vásárlás útján megszerezte a harcokban elmocsarasodott és elnéptelenedett Békés Vármegye 90%-át. A területek revitalizálása után az osztrák seregek és a határőrvidék katonaságának élelmezése jelentett kimeríthetetlen bevételi forrást az uradalom számára. A vár kezdetben uradalmi központként, 1732-től főispáni székhelyként funkcionált, területén az új földbirtokos rangjához méltó lakóhelyet igyekezett kialakítani.

Leopold Franz von Rosenfeld hadmérnök által 1722-ben készített térképen a jelenlegi kastély helyén álló, új építésűként jelzett épületet – „G" jelű – a 2013-2014-ben folytatott régészeti feltárás során sikerült azonosítani. Feltételezhetően ez Harruckern báró első építkezése a területen. Később, egy 1745-ös rajzon már a Harruckern János György építette első kastély látható, a „G" jelű házat ekkorra elbontották. A kastély és a vár között még állt a dzsámi, a kaputornyot emeletesre bővítették barokk toronysisakkal. Fia, Harruckern Ferenc Domonkos folytatta az építést 1766-tól, és megbízásából készített Franz Anton Hillebrandt is tervet a kastély bővítésére 1767-ben, amely szerencsére fennmaradt. Ezen jól látható az „őskastély" korábbi kiterjedése, illetve vörössel a tervezett bővítés, ami sajnos nem valósult meg.

gyulai Wenckheim-Almásy kastély látogatóközpontja - építész: Földes László, Balogh Csaba - fotó: Gáll András
6/22
gyulai Wenckheim-Almásy kastély látogatóközpontja - építész: Földes László, Balogh Csaba - fotó: Gáll András



Az 1780-84-es térképek már a Harruckern Ferenc Domonkos által kiépített „L" alakú barokk kastélyt ábrázolják. Feltételezhető, hogy ekkor bővítették ki az „őskastélyt" úgy, hogy a régi, kisebb épületet meghagyva, annak eredeti falkontúrjait beépítve alakították ki a kastély központi részének nagyrészt ma is látható alakját. Ez a kastély később az 1795-ös első tűzben kiégett; csak a főfalai és egyes boltozatos helyiségek maradtak meg. Ekkoriban már Károlyi Antal és felesége (Ferenc lánya) Harruckern Josepha irányították a birtokot.

A Wenckheim-kastély

A tűzvész után 1798-ban fiúörökös hiányában a birtokot felosztották öt részre. A gyulai birtokrészt Gruber Terézia (Harruckern leszármazott) kapta, aki férjével, báró Wenckheim Józseffel fogott hozzá a kastély újjáépítéséhez. Ennek emlékét őrzi az immár eredetinek megfelelően helyreállított főhomlokzati aranyozott felirat. 1801-ben újabb tűzvész tört ki, amelyben a kastély valószínűleg ismét megsérült. 1801-12 között a Wenckheim család építészének (Czigler Antal) közreműködésével vált a kastély ismét lakhatóvá. Egy 1807-es kataszteri térképen a kastély már gyakorlatilag a maival egyező alaprajzi kontúrral szerepel. Feltételezhető, hogy elegáns ikerlépcsőházát is ekkor nyerte el, de az biztosra vehető, hogy ekkoriban építették hozzá a második tornyot és a cselédszárnyat. Erről egy 1834-es ábrázolás tanúskodik, amin a dzsámi már nem szerepel, a kaputoronnyal szemben már áll a másik torony, a cselédszárny és a lovarda épülete is.

A korszakra vonatkozóan kevés forrás áll rendelkezésünkre, mivel a második világháború idején a Wenckheim levéltár elpusztult, így az 1798-1888 közötti csaknem száz év építkezéseiről gyakorlatilag néhány metszeten és korai megye, illetve városleíráson kívül nincsenek adatok. Szintén lappang a három generáción át építész Czigler család hagyatéka is, így tehát az egyetlen, autentikus forrás maga a kastély.

gyulai Wenckheim-Almásy kastély látogatóközpontja - építész: Földes László, Balogh Csaba - fotó: Gáll András
3/22
gyulai Wenckheim-Almásy kastély látogatóközpontja - építész: Földes László, Balogh Csaba - fotó: Gáll András


Az Almásy-kastély

1888-ban gróf Almásy Kálmán és Wenckheim Stefánia fia, gróf Almásy Dénes költözött a kastélyba ifjú feleségével, Károlyi Ella grófnővel. A belső átalakítás mértékét nem ismerjük ugyan, de az bizonyos, hogy az udvari homlokzat jelentősen módosult. A kastély utolsó nagy megújítására, emeletének 5-5 tengellyel való bővítésére, udvari homlokzatának átalakítására, illetve a toronyban új födém létesítésére 1902-1905 között Sztarill Ferenc nagyváradi építész vezetésével került sor. Részletek ebben az esetben sem ismertek, ugyanis az Almásy család levéltára is megsemmisült a második világháborút követően, de minden bizonnyal ekkor bővítették az emeletet és építették a verandát is.

1932 után Almásy Dénes feleségével, s az első világháborúban két gyermekével megözvegyült Gabriella lányával kiköltözött az akkor már "kiskastély"-nak nevezett cselédszárnyba, és gyulai lakhelyét egész évben nem használa. Almásy Dénes a lezárt "nagykastély"-t csak különleges alkalmakkor nyitotta meg a családtagok számára, ugyanakkor példás módon rendben- és karbantartotta az épületet.

gyulai Wenckheim-Almásy kastély látogatóközpontja - építész: Földes László, Balogh Csaba - fotó: Gáll András
8/22
gyulai Wenckheim-Almásy kastély látogatóközpontja - építész: Földes László, Balogh Csaba - fotó: Gáll András


A háború után

A kastélyparkot az örökösök 1942-ben felparcelláztatták, az így keletkezett bevételből egyrészt az ingatlanra bejegyzett hiteleket törlesztették, másrészt Fürdő és Üdülő Rt.-t hoztak létre, melynek célja a gyógyvízfúrások megkezdése, majd ennek sikere esetén egy fürdőegyüttes és gyógyszálló kialakítása volt. A sikeres részvénytársaságot vagyonával, azaz a kastélyt a felparcellázott kerttel 1948-ban államosították. 1950-től iparostanuló otthont rendeztek be itt, majd 1955-től csecsemőotthon költözött a falak közé, amely egészen 2004-ig működhetett az épületben.

 

A felújítás

Még 2011-ben kezdődtek el a projekt tervezési munkái, majd egy nyertes EU-pályázatot követően 2014-ben kezdődtek meg a kivitelezési munkálatok, amik végül 2016 márciusában fejeződtek be, nagy munka van tehát a felújítás mögött.

Mivel a kastély mocsaras területre épült, gyakorlatilag folyamatosan süllyed, egykori lakói és építészei a sok évszázad alatt mindig is ezzel küzdöttek. A teherhordó talajréteget 9 m körül találták meg. A modern, mikrocölöpös alapozás reméljük megállította ezt a folyamatot. A statikai megerősítés igazán komoly mérnöki feladatnak bizonyult, mert az 50 cölöpöt úgy kellett elhelyezni, hogy mindenhol, ahol csak szükséges, támassza az épületet. A cél az volt, hogy a lehető legkevesebb beavatkozást kelljen rajta végrehajtani úgy, hogy két támaszték között ne kezdjen ismét süllyedni.

gyulai Wenckheim-Almásy kastély látogatóközpontja - építész: Földes László, Balogh Csaba - fotó: Gáll András
14/22
gyulai Wenckheim-Almásy kastély látogatóközpontja - építész: Földes László, Balogh Csaba - fotó: Gáll András



Garbaisz László és irodája nagyon pontos műszeres felmérést és digitális rekonstrukciót készített az egész kastélyról, ami hatalmas segítséget nyújtott az építészeknek a felújítás során. Velladics Márta és munkatársai a törökkori torony feltárásakor az eklektikus homlokzatot mintegy ruhaként viselő barokk homlokzatot találtak és a tervezőkkel közösen úgy döntöttek, hogy ezt állítják helyre. Külön érdekesség, hogy a központi szárny belső folyosóján kváder festést találtak, ami beltérben elég ritka díszítésmód.

A másik tornyot a ’80-as években felújították, ám ez szinte az egész régi épület eltűnésével járt, az egykori boltozatokat vasbetonnal pótolták annak idején. Mivel a kastély e részét így már nem lehetett műemléknek tekinteni, az építészek kortárs módon gondolták újra a torony belső terét, ebben alakítva ki a látogatóközpont bejáratát, jegypénztárral, ruhatárral és a tetején kilátó terasszal. Ez az átalakítás tiszta, homogén felületeivel, a lépcső falba süllyesztett korlátjával és látszó acél tartószerkezetével hangsúlyos kontrasztot alkot az épület többi részével. Ugyanakkor nem kerül vele polémiába csupán érezteti, hogy egy mai múzeumba lépünk.

gyulai Wenckheim-Almásy kastély látogatóközpontja - építész: Földes László, Balogh Csaba - fotó: Gáll András
18/22
gyulai Wenckheim-Almásy kastély látogatóközpontja - építész: Földes László, Balogh Csaba - fotó: Gáll András



A munkálatok során feltárták a barokk nagykonyhát is, amelynek mára drámaian megsüllyedt a padlója. Egy fém rámpán bejárható a terem és az installációk segítségével a látogatóknak lehetőségük van megcsodálni a korabeli főúri kastélyok hatalmas háztartását.

Komoly régészeti feltárások előzték meg az átalakítást, Gere László régész megtalálta a vár régi kiszolgáló "G" épületét, amelyet még az 1700-as évek nagy átalakításai során bontottak le. A felújítás során a földszint egy sávjában üvegpadlót helyeztek el, ahol az egykori kiszolgáló épület maradványai láthatóak, ez lett az ajándékbolt padlója. Grandiózusságát elsősorban az adja, hogy a terem teljes szélességében, faltól falig járható üvegfelület húzódik.

A földszinten kapott helyet a jegypénztár mellett egy vetítőterem. A Sala Terrena teremben alakították ki a kápolnát (ez a terem korábban ellátott ilyen funkciót is), és a földszinten van a cselédek életét bemutató kiállítás, illetve az aradi vértanúk emlékszobái is. Az emelet külön női és férfi szalonjaiban az úri hétköznapok életébe nyerhet bepillantást a látogató. E kiállítótér padlózatára kortárs hangvételű egy emelt ösvényt helyeztek el, ami elegáns megoldás a látogatók mozgásának irányítására. Itt áll a díszterem is, valamint a főbejárat fölötti teraszon kialakított kávézó is megközelíthető innen. Mindemellett a Dürer munkáit bemutató állandó illetve az időszakos kiállítások számára is itt vannak alkalmas terek.

A kertterv készítését gondos előtanulmányok előzték meg. Szász Adrienn gyulai tervező egyszerű kertészeti tervet készített a Angolkertre emlékeztető megoldással, mert fontos volt a vár és a kastély közötti vízuális kapcsolat biztosítása. 

kiállítás - kurátor: Sz. Szilágyi Gábor - fotó: Gáll András
22/22
kiállítás - kurátor: Sz. Szilágyi Gábor - fotó: Gáll András



Földes László megjegyezte, hogy bár Szilágyi Gáborral, a kiállítás kurátorával már több kiállítóteret rendeztek be együtt, mind közül talán ez sikerült a legjobban. Talán az egyik legmegkapóbb kiállítási elem egy fényinstalláció, amely az épület térbe helyezett kontúrjának megvilágításával vetíti elénk az épület történetét.

Földes László, Balogh Csaba és munkatársai a revitalizáció során olyan emberléptékű és nemzetközi színvonalon kivitelezett tereket hoztak létre, az épület koncepciója olyan mértékben átgondolt, a felújítás részletei annyi apró innovációt rejtenek, hogy Gyula városa méltán lehet büszke megújult kastélyára.

Móré Levente

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

TRANZIT ART CAFÉ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.30. 19:04
00:06:46

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk