Közélet, hírek

Újabb épületeket nyilvánítottak műemlékké egy miniszteri rendelet alapján

1/1

A XIII. kerületi Kartács utca 20. alatt álló épület is védelmet kapott. Forrás: Google Street View

?>
A XIII. kerületi Kartács utca 20. alatt álló épület is védelmet kapott. Forrás: Google Street View
1/1

A XIII. kerületi Kartács utca 20. alatt álló épület is védelmet kapott. Forrás: Google Street View

Újabb épületeket nyilvánítottak műemlékké egy miniszteri rendelet alapján
Közélet, hírek

Újabb épületeket nyilvánítottak műemlékké egy miniszteri rendelet alapján

2022.05.02. 11:59

Budapesti és vidéki épületekkel egyaránt bővült a védett műemlékek sora, emellett döntöttek védettség megszüntetéséről is. 

Az április 29-i Magyar Közlönyben jelent meg a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely azon rendelete, amely több ingatlan műemlékké nyilvánításáról, műemléki védettségének megszüntetéséről, valamint védettségének módosításáról dönt. Ennek alapján védettséget kapott:

  • a Budapest XIII. kerületében, a 27424/2 helyrajzi számú, Kartács utca 20. szám alatt álló ingatlan és a rajta lévő „L" alaprajzú lakóépület. A védetté nyilvánítás célja "a Löffler Béla terve szerint 1923-ban emelt utcafronti lakóház építészeti, belsőépítészeti, képző- és iparművészeti értékeinek, beépített történeti berendezéseinek megőrzése, mint a 20. század első felére jellemző magyarországi polgári lakáskultúra egyik legintaktabb állapotban fennmaradt példája". A műemléki értékeket nevesítik is: a ház történeti településképi és utcaképi jelentősége, a beépítési módja, a tömeg- és tetőformája, az utcai és udvari homlokzatok architektúrája, nyílásrendszere, a belső térstruktúrája, a helyiségek belsőépítészeti kialakítása, beépített berendezése a képző- és iparművészeti részletekkel, épületgépészeti megoldásokkal, kandallók és cserépkályhák, ajtó- és ablakszerkezetei, színes üvegablakok, padló- és falburkolatok, mennyezeti díszítések is ide tartoznak. Az ingatlanra vonatkozóan az államot elővásárlási jog illeti meg.
  • Budapest XXI. kerületében, a 210001 helyrajzi számú ingatlanon álló Zsilipkezelő épület, a Kvassay-zsilip egykori szolgálati épületeiként a Cementkísérleti és Anyagvizsgáló Állomás épülete, az egykori Kettős zsilipőrház épülete, az egykori Zsilipmesteri épület, valamint az ezen épületeket északi és keleti oldalon határoló kerítés. A műemlékké nyilvánítás célja a Kvassay-zsiliphez tartozó építményegyüttes fentebb említett építményeinek történeti és építészeti értékeinek megőrzése. A nevesített műemléki értékek között az épületek tömegalakítását, tetőformáját, az épületek téglasávokkal kialakított homlokzattagolását, az épülethomlokzatok nyílásrendszerét, eredeti nyílászáróit, a rusztikus terméskő lábazatokat, burkolótégla díszítőelemeket, a Zsilipkezelő épület vasbeton korlátjait mint jellemző szerkezeti és díszítő anyaghasználatból adódó alkotórészeket sorolták fel. 
  • Mezőhegyes 0441/4 helyrajzi számú ingatlan és a rajta álló két istállóépület. A műemléki státusszal a mezőhegyesi történelmi ménesbirtokhoz tartozó Kamarás puszta 20-as major épületegyüttesét alkotó, ún. nagy istálló és fedeztető istálló épületeinek történeti, gazdaságtörténeti, építészeti értékeinek megőrzése a cél. A műemlékegyüttes nevesített műemléki értékei a külterületi, szigetszerű elhelyezkedése, az épületek szabadonálló beépítési módja, az épületek tömeg- és tetőformálása, tetőszerkezete, az épületek homlokzati tagolása, valamint a történetinek tekinthető padlószerkezetek és nyílászárók, vörösmészkő abrakolók. Ebben az esetben műemléki környezetet is kijelöltek: a Mezőhegyes 0441/1, 0441/3, 0443 helyrajzi számú ingatlanokat, illetve a Mezőhegyes 0442 helyrajzi számú út egy szakaszát. E kijelölés célja a majorság funkcionálisan összetartozó területének védelme, a történeti véderdővel, lófuttatóval és úttal alkotott tájképi látványának, együttes térbeli egységének megőrzése. Az állam ebben az esetben is elővásárlási joggal rendelkezik. 
  • Sopron 373 helyrajzi számú, Ógabona tér 28/A szám alatti ingatlan és a rajta álló lakóház, amely 1781-ben épült. A műemléki védettséggel történeti és építészeti értékeit kívánják megőrizni. Műemléki értékei a középkori, barokk és 19. századi részeket magába foglaló tömege, tetőformája, szerkezete, homlokzatai, egyéb épületszerkezetei, eredeti nyílászárói, belső térszervezése, lépcsőháza, a mennyezetek kialakítása és díszítése. Az állam itt is élhet elővásárlási jogával. 
  • Cserkeszőlő 0265/4 helyrajzi számú, Tópart út 7. szám alatti ingatlanon álló, egykori Szinyei-Merse kúria épülete, azzal a céllal, hogy a 19. század végén épült, majd 1920 körül neoklasszicista-romantikus stílusban átépített kúriát megőrizzék. A műemléki értékek az épület tömegalakítása, szerkezetei, tornáca, homlokzatai, megmaradt tagozatai, nyílászárói, valamint belső térstruktúrája és díszítései. 
  • Kengyel 1402/2 helyrajzi számú, Malom u. 8. szám alatti ingatlan és a rajta álló sírkápolna építménye, amely a Baghy Imre által építtetett családi sírkápolna. A védettség célja az építészeti és művészeti értékek megőrzése - utóbbiak közé tartozik a tömegformálás, a homlokzatok, a belső tér térstruktúrája, a képző- és iparművészeti tartozékok, díszítések, illetve a közvetlen környezet tájépítészeti kialakítása. 
  • az Aszód 523 helyrajzi számú, Szőlő utca 11. szám alatti ingatlan és a rajta álló épületegyüttes, azaz a 20. század elején épült Micsinay-kúria épülete, a hozzá tartozó, a Podmaniczky-család által építtetett 18. századi eredetű pince, valamint az egykori cselédház. Az együttes az épületek elhelyezése, egymáshoz való viszonya, a telekhez igazodó tömegformálása, a homlokzatok, az építéskori nyílászárók, a kúriaépület üvegezett tornáca, történeti térrendszere, emeleti lakószobáinak falfestése és stukkódíszítése miatt kapott védettséget. 
  • Biatorbágy 9278/2, 9279, 9280, 9283 és 9285/1 helyrajzi számú ingatlanokon lévő viaduktot alkotó vasúti hídpár, a hídfők és hídpillérek, a széncsúszda építménye, valamint a viadukt-pár látványához tartozó Biatorbágy 087/16 helyrajzi számú ingatlanon lévő patakmeder szakasza. A  műemlékké nyilvánítás célja az 1883–1884-ben és 1894-ben épült, ún. Biatorbágyi vasúti viadukt-pár ipar- és vasúttörténeti értékeinek megőrzése. A műtárgyegyüttes nevesített műemléki értékei a hídfők és pillérek tömege, szerkezete, anyaga, a két híd teljes eredeti kő- és vasszerkezete a 20. századi megerősítésekkel, a hídfők eredeti, faragott szegélykövei és vízszigetelése, a vízelvezetés eredeti rendszere, a beakasztott rácsos tartószerkezetek, az eredeti korlát, öntöttvas tartóoszlopok és korláttartók, valamint a széncsúsztató. Műemléki környezetként a Biatorbágy 9278/1, 9281, 9282 és 087/10 helyrajzi számú ingatlanokat jelölték ki.
  • Tapolca 2789 és 2793/1 helyrajzi számú, Deák Ferenc utca 7–11. szám alatti ingatlanon lévő pinceépítmény, amely a két periódusban épült Lessner-pincerendszer. A védelemre érdemesített értékek a pincerendszer dongaboltozatos szerkezete, térformája, a zöld üvegcsempével bélelt, épített falú tartályok, a pincebejárat borfelvonó szerkezete, a tartozékok közül pedig két faboroshordó és ászokfák, vasbeton palacktároló polcrendszer. Az ingatlanra vonatkozóan az államot elővásárlási jog illeti meg.

Az újonnan védelmet kapott épületek az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a II. kategóriába tartoznak.

Mindemellett több ingatlan műemléki védettségének megszüntetéséről is döntöttek, azzal az indokkal, hogy telekalakítás következtében az újonnan kialakult ingatlanokon védett érték nem található. Ilyen ingatlanok

  • a fertőszentmiklósi Mária-szobor,
  • a debreceni Zsuzsi Erdei Vasút építményegyüttes,
  • a Visegrád, Kőbánya u. 1. szám alatti Római őrtorony falmaradványa,
  • a Nagyberki, Fő u. 11. szám alatti volt Vigyázó-kastély, 
  • valamint a Ganna, Fő u. 37. szám alatti római katolikus plébániaház egyes ingatlanai. 

Miután bontása miatt megsemmisült, a Budapest III. kerület 23779/7 helyrajzi számú ingatlanon állt, egykori,Vöcsök II. csónakház épületének műemléki védettsége is megszűnt. Szintén ez a helyzet a Nemesvita 195 helyrajzi számú, Petőfi Sándor u. 7. szám alatti ingatlanon álló parasztházzal, valamint a veszprémi Csatár utca 7. szám alatti ingatlanon álló parasztházzal is.

Védett értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette, így műemléki védettsége is megszűnt a Devecser 625 helyrajzi számú, Széchenyi utca 7. szám alatti ún. régi cselédháznak. Ugyanez vonatkozik a Csesznek külterületén, a 044/3 helyrajzi számú ingatlanon álló istállóépületre, valamint a tihanyi Árpád utca 2. szám alatti ingatlanon álló lakóházra is. 

Mivel "a szakmai ismérveknek nem felel meg", megszüntették a Verseg 15/6 helyrajzi számú, József Attila utca 13. szám alatti ingatlanon álló ún. Zoltán-kúria műemléki védettségét. 

A NKÖM-rendelet módosításával műemlékké nyilvánítottak több debreceni vasúti épületet is, így egyebek mellett a 1301/5 helyrajzi számú ingatlanon található vasúti főnökségi lakóházat, a 1301/18 helyrajzi számú ingatlanon található pályamesteri könnyű vágánykocsi tárolóépületet, a pályafenntartási melegedő épületet és a váltóőrhelyet, a 1301/26 helyrajzi számú ingatlanon található kis és nagy fűtőházat, valamint vasútforgalmi létesítményeket is. Több ingatlant is kijelöltek továbbá a Zsuzsi Erdei Vasút műemléki környezeteként. 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk