A mintegy 180 fővárosi helyi védelemre kijelölt épület közel harmada a budai várban és közelében áll. Ezek szinte mindegyike a második világháborút követő foghíjbeépítés, amelyeket részletesen januári képgalériánkban mutattunk be.
Bár a lista a második világháború utáni épített örökségről vált ismertté, valójában szép számmal akadnak benne 80, sőt száz éves épületek is, főleg a város délkeleti vidékén. A remek állapotú pestszentlőrinci evangélikus templom 1932 óta áll.
Szintén jellegzetes megjelenésűek a gyermekvasút 1948-49-ben épült állomásépületei, amelyekről 2021 júliusában szintén külön összeállításban foglalkoztunk. A képen Csillebérc állomás, a vasút elsőként megépült ütemének végállomása.
Az állomásépületek közül Széchényi-hegy, Csillebérc, Virágvölgy (a képen), és az apró Jánoshegy állomás kap védelmet, míg Szépjuhászné, Hárshegy, és a hűvösvölgyi végállomás, valamint a fűtőház egyelőre nem szerepel a listán.
Ugyancsak lassan közismertté válik az Óbudai kísérleti lakótelep. Az 1960-as években kezdődő, nagy volumenű lakásépítéseket megelőző, többnyire fiatal építészek rajzasztalán született épületegyüttes teljes területe védetté válik.
A lakótelep talán legkarakteresebb épületei a Vörösvári úton álló toronyházak és a gázfogadó állomás. Utóbbi kupolaszerű vasbeton héjszerkezete az 1962-ben épült tihanyi postahivatalnál már mintegy kétszer nagyobb méretben is megjelent.
A lakóházak közti tágas, de felújításra megérett parkokkal, valamint a közvetlenül melléjük és közéjük épült óvodákkal, iskolákkal, és üzletházakkal a lakótelep sok szempontból pozitív példa lehet a mai nagyszabású ingatlanfejlesztések között is.
Az sokszor tévesen szocreálnak nevezett későmodern épületek ellenpéldája a Mechwart téri polgármesteri hivatal, a valódi, historizáló stílusú szocreál építészet egyik jeles hazai példája. A tető átalakítása miatt külleme már nem teljesen eredeti.
Az épület belső tere, díszítései még sok helyen őrzik az építéskori állapotot.
A pesti belváros megosztó építményei az óriási transzformátorházak, amelyekből 1965 és 1970 között egy-egy épült a Csarnok téren, a Katona József és a Dob utcában, a képen az utóbbi látható. Tervezőjük mindhárom esetben Léstyán Ernő.
Az ipari építészet ezen gyorsan fogyatkozó, de jó állapotban fennmaradt képviselői a technika fejlődésével részben feleslegessé válnak, a modern gépek jóval kevesebb helyet igényelnek.
A Dob utcai épület előtt 1991 óta áll Szabó Tamás Carl Lutz -szobra. Ekkoriban cserélték ki az eredeti, profilüveg sávablakokat a ma látható nyílászárókra.
A budai hegyvidék különleges lakóházai a második kerületi Zsemlye utcai kétszintes épületek, amelyekből 1960-ben három közel azonos épült a miskolci avasi kilátót is jegyző Hofer Miklós tervei szerint.
A vasbeton fénykorában épült házak terméskő homlokzati burkolata igazán unikális megoldás volt, amely egyes források szerint részben az újjáépülő budai várban elbontott, másra már nem alkalmas, bontott köveket is tartalmaz.
A Sas-hegy oldalában, szintén impozáns, kővel burkolt felületekkel, de 35 évvel korábban épült Benkhard Ágost villája.
A hegyvidék látképének meghatározó elemei a városmajori Körszálló és a részben felújítás alatt álló kútvölgyi rendelőintézet, amelyek szintén szerepelnek a tervezetben.
Ezen a környéken, a várnegyed és a belváros egyik kapujában, a már ismerős Benkhard Ágost és Cleve Rudolf tervei szerint épült lakóházak párosa, amely 1959 óta zárja le a Bécsi kapuhoz vezető Várfok utcát a Széll Kálmán téren.
A Vörösmarty és a Deák tér között 1964 óta áll az egykori Chemolimpex vállalat székháza, ma OTP-irodaház. Míg a 21. század elején még négy hasonló korú épület volt néhány utcányi távolságban, mára ez az egy maradt közülük.
Jóval szellősebb beépítésű környezetben épült fel 1973-ra a Mónus János tervezte OKISZ székház, a brutalista, azaz nyers betonfelületekkel operáló építészet egyik jellegzetes és jó állapotú képviselője.
A különleges székházzal foglalkozik az Építészfórumon megjelent Egy hely sorozat legutóbbi része is, a 2021-es velencei építészeti biennálé magyar kiállításán szintén a bemutatott 12 épület egyike volt.
Ismét a valódi szocialista realizmus korának megoldásait őrzi Budapest egy kevéssé ismert, korai lakótelepe, az angyalföldi Fiastyúk utca körül. A terület központjában álló legmagasabb ház előtt Kovács Ferenc Olvasó Lány című szobra van.
A Mester Árpád és Krivátsy Ádám tervei szerint épült lakóházak nagy része a lakáshiány legégetőbb éveiben készült, így csökkentett komfortfokozatú, olcsón, nagy tömegben építhető, kis lakásokat tartalmaz.
A lakótelep egyik érdekes lakóháza a Máglya közben áll, amelynek északi oldalán száz négyzetméternél is nagyobb alapterületű műteremlakások kaptak helyet.
A négy, különböző domborművekkel díszített bejárat környezetében számos, korábban itt alkotó művész emléktábláját is megtaláljuk.
