Újpalota Közösségi Ház ötletpályázat – DÓM Építészműterem Kft., kiemelt megvétel

Részletesen bemutatjuk az Újpalota Közösségi Ház ötletpályázatára Murka István (DÓM Építészműterem Kft.) által készített, kiemelt megvételben részesült 49. sz. pályaművet.

MŰSZAKI LEÍRÁS
Budapest, XV. kerület Újpalotai Közösségi Ház bővítése, Újpalotai Fő tér (91158/31 hrsz.-ú ingatlan) kulturális, szórakoztató és szabadidő együttes céljára szolgáló térrendszer közterületi karakterének meghatározása

Bevezető – a pályamunka célkitűzései
Jelen dokumentáció az Újpalotai Közösségi Ház és Újpalotai Fő tér pályázatra készült. A pályázat elkészítésénél a tervezési feladatunk az volt, hogy a pályázatban tervezési területként meghatározott két érintett telken, a rajtuk lévő épületek hasznosításával vagy azok elbontásával egy olyan kulturális, szórakoztató és szabadidő együttest, – közösségi házat és városi teret – hozzunk létre, amely egyrészt megfelel a jelen pályázati kiírás által támasztott szempontoknak, másrészt kielégíti a környező lakosság igényeit. Más szóval erősíti a közösség és az egyének fejlődését, testi és lelki gyarapodását, illetve a helyben boldogulását. A tervek elkészítésénél szem előtt tartottuk a tervezett épületegyüttes és térsor időben változó funkcióiból adódó igényeinek kielégítését, valamint ezzel egyidejűleg a fenntartható, hosszútávon is gazdaságos üzemetetését.

 

 

Előzmények
Az újpalotai lakótelep a házgyári lakótelepek II. generációjaként valósult meg. A TTI- ben Tenke Tibor (1924-1984) Ybl-díjas építész elkészítette Újpalota-Áskomliget beépítési tanulmánytervét 1966-ban. A BUVÁTI-ban dolgozó Mester Árpád (1927-1992) Ybl-díjas építész rendezési tervei alapján, 1969-ben a beruházást is jóváhagyták. A kor megítélése szerint a házgyári technológia megfelelő építészeti koncepcióval rugalmasan alkalmazható a különböző városépítészeti tervek kidolgozásában. Újpalota esetében a III. számú Budapesti Házgyár elemeit kellett elsősorban alkalmazni illetve adaptálni.

•   I. sz. Házgyár: „kövér" és „füles" házak (H alaprajz)
•   II. sz. Házgyár: Larsen-Nielsen rendszerű középfolyosós épületek
•   III. sz Házépítő Kombinát (Dunakeszi) BHK–III. j. épületei

A területre Csordás Tibor (1925-1998), Selényi István (1924-1992) és Callmeyer Ferenc (1928-) Ybl-díjas építészek kilencféle épülettípust terveztek – kombinálható szekciókban. A korábban tervezett és megvalósult lakótelepek tapasztalatai alapján a tervezők igyekeztek bebizonyítani, hogy a panelos technológia korszerű alkalmazásával élhető és városépítészetileg elfogadott lakókörnyezet valósítható meg.

 

 

 

A fő közlekedési útvonalak által kijelölt X alakú tengelykereszt fala négy negyedre osztja a területet, mindegyik egy-egy alközpont az angol és skandináv példák szerinti szomszédsági egységként. Belül középmagas tömbházak gyűrűje, a bokor „nyele" ötszintes sávházak, kívül alacsonyabb gyűrűben a telep legsikerültebb épületei: a H jelű típusterv mozgalmas 3 emeletes társasház csoportja. A lakóépületek között élénk színűre festett kispaneles kommunális épületek, bölcsődék, óvodák (Ágoston Miklós – Narancs Óvoda 1972), iskolák (Kökény Ágnes – Lila Iskola 1972 illetve Kévés György - Nyomda- és Textilipari Szakmunkásképző Intézet) épültek. A terület fő hangsúlyos épülete Mentes Endre statikus 1976-ban épült csúszózsaluzatos, víztornyos magasháza.

Problémafelvetés
Újpalotán 1970-1975 között 13 500 lakás épült 60 000 ember számára. Az eredeti elképzelés szerint az út mellett a földszinti sávban városias elemek jelentek volna meg, úgymint teraszok, éttermek, kirakatok, stb. A terv alapján a kandeláberes megvilágítás helyett a reklámok és ezek fénye tenné változatosabbá az egyébként monoton karaktert. Ezek a törekvések arra szolgáltak volna, hogy a lakótelep igazi élő városrésszé alakuljon. Sajnos, mivel a lakók számának megfelelő beruházások jelentős része nem készült el (éttermek, áruházak, színházak, mozik, templom, stb.), ezért a tervek eredeti formájukban soha nem is valósulhattak meg, így az új központ mindvégig alvóváros jellegű maradt.

Konrád György és Szelényi Iván szociológusok már a ’60-as évek végétől kutatják a lakótelepek társadalmi, közösségi problémáit (Az új lakótelepek szociológiai problémái – Akadémiai Kiadó, Budapest 1969). Véleményük szerint ugyan a lakások jók, de az elmaradt közösségi beruházások miatt (agóra nincs) ingerszegény városi terek jöttek létre. A terület szuburbán formákat vett fel: a munkahelyek és központi intézmények hiánya miatt egyfunkciójú (lakó-) városrészek jöttek létre. A területhez nem kapcsolódnak megfelelő számban munkahelyek sem.

Városszerkezeti és közlekedési javaslat

Városszerkezet
Az Újpalotai Lakótelep zöldmezős beruházásként épült, a terület az építkezést megelőzően a Rákospalotához tartozott, és csak az 1950-es években lett Budapest része. A lakótelep 1969-től épült Tenke Tibor építész vezetésével a családi házas lakóövezet közvetlen szomszédságába. A lakótelep tízemeletes épületeinek léptéke, volumene, karaktere és a beépítési térstruktúrája miatt a lakótelep új városszerkezeti rendszert alkot a város (Budapest) észak-keleti szélén.

Az új főtér és közösségi ház az Újpalotai lakótelep főútjainak találkozásánál található. A területet északnyugatról a Nyírpalota út, keletről a Zsókavár utca, délről és nyugatról a lakóépületek előtt futó szerviz utak (Legénybíró utca) határolják. Az előzőekben már említett 4 negyed a városközpont funkcióit egymás közt területileg is megosztva látja el: Piac épületegyüttese a kereskedelmet, a Spirál-ház és környezete a szolgáltatást, a Fő tér a kikapcsolódást, kultúrát és szórakozást, míg a negyedik negyed a hitéletet biztosítja. Ehhez a térrendszerhez viszonyulva helyeztük el az új közösségi házat és alakítottuk ki a közösségi házzal szerves kapcsolatban lévő burkolt közteret, zöld közparkot, átmeneti tereket. A telepítésnél figyelembe vettük a meglévő gyalogos és zöld tengelyeket, a meglévő térirányokat, környező térfalakat, tömegközlekedést, gépkocsi forgalmat és parkolási lehetőségeket

Tömegközlekedés
A lakótelep város felőli fő tömegközlekedési és gépkocsis feltárása a Csömöri út folytatásában (Drégelyvár), illetve a Nyírpalotai úton történik. Szintén fontos a három kerületet összekötő, az Újpestről induló, a XV. kerületen át Rákosszentmihályra vezető Szentmihályi út, mely északról határolja a lakótelepet. A tervezési terület szempontjából a Nyírpalotai és Zsókavár utcai közlekedés a meghatározó. Jelentős a közösségi közlekedés aránya. A Nyírpalota utcában autóbusz-, a Zsókavár utcában autóbusz- és villamos megállókat találunk. A buszmegállók és villamosmegállók, valamint a gyalogos átkelők helyei – igazodva az újonnan kialakított főtérhez és az ahhoz kapcsolódó zöldfelületekhez, új gyalogos tengelyekhez – némiképpen módosultak. A tér gyalogos forgalmának döntő többségét a tömegközlekedés generálja.

Gyalogos forgalom
A lakótelep architektúrája valamint a megállók elhelyezkedése gyalogos tengelyeket jelöl ki. A tervezés során ezeket a gyalogos vonulási irányokat – a megállók és gyalogátkelőhelyek kismértékű áthelyezésével – rendeztük és racionalizáltuk, illetve a térstruktúra kialakításánál elsődleges szempontként vettük figyelembe.

 

 

Telepítés
A tervezési területen lévő Közösségi Házat, Cukrászdát, Profi Élelmiszer áruházat és az elszórtan elhelyezett kiskereskedelmi épületeket műszaki állapotuk, jellegük és fenntarthatóságuk miatt elbontásra javasoljuk. A meglévő közösségi ház alaprajzi elrendezése, tartószerkezeti rendszere nem tudja biztosítani azt a flexibilitást, amit a pályázatban meghatározott építészeti program és az itt lakó közösségben felmerült igények támasztanak. Mindezért a meglévő épületállományt elbontjuk, és egy új beépítéssel az áruház felszabaduló helyére telepítettük az új közösségi házat oly módon, hogy az épület fő homlokzatával a tér felé fordul.

Parkolás
A tervezési területen, a Legénybíró utca és a Zsókavár utcával párhuzamos belső szervizutak mentén (a régi közösségi házhoz és élelmiszerbolthoz tartozó) földszinti lakásokra rátolt parkolókat megszüntettük, kiosztását intenzív zöld felületbe ágyazva átszerveztük, elősegítve ezzel is az itt lakók lakókörnyezetének minőségi javítását, ingatlanuk felértékelődését. A Profi bevásárlóközpont áttelepítésével és a vendéglátó pavilonok elbontásával parkolóhely kötelezettségek szabadulnak fel, melyeket szintén intenzív zöldfelületekkel, meglévő zöld tengelyek továbbvezetésével váltunk ki. Mindamellett a közösségi házhoz előírt 60 parkolóhely biztosításán túl nem csökkent a lakásokra jutó parkolóhelyek száma, a szükséges mértékben továbbra is biztosított. Az ezen felül felmerülő parkolóigények kielégítésére és a zöldfelületek növelésére alternatívaként (tervi változatban is) javasoljuk mélygarázs építését az új közösségi ház és az ahhoz kapcsolódó rendezvénytér – kisvárosi tér, alápincézésével. Ezt a rendelkezésre álló anyagi források tükrében megfontolásra javasoljuk. A további alternatíva (tervi változatban is) egy félszintnyit földbe süllyesztett kétszintes parkolóház, melyet a közösségi ház mögé helyeznénk. Ez a mélygarázs kialakításánál gazdaságosabb megoldást jelent. Építészeti kialakítását átszellőztetve, gépészet nélkül, zöld homlokzattal és zöldtetővel javasoljuk.

Környezetrendezés

Zöldfelület-vizsgálat
A tervezési területen az épületekkel megegyező korú (35-40 év) fákat találunk. A meglévő fás állomány zárt lombkoronát képez a tér északi sarkában, dél felé haladva ritkul az állomány. A zárt lombkoronájú területeken kevés fény jut a talajfelszínre, ezért a gyep csak foltokban található meg, minősége elmarad a kívánatostól. Az értékesebb fafajok közül a platánfát (Platanus acerifolia), a nyugati ostorfát (Celtis occidentalis) és a japán akácot (Sophora japonica) emelhetjük ki. De megtaláljuk állományalkotóként a juhart (Acer sp.), a nyírt (Betula pendula) és a kőris fajtákat (Fraxinus sp.) is. A cserjeszint szinte hiányzik, ez alól csak a buszmegálló környezetében létesített, elhanyagolt állapotú kiemelt növénykazettákba ültetett cserjefoltok jelentenek kivételt. A tervezési koncepció kialakításakor kiemelt figyelmet fordítottunk a meglévő fás állomány lehetőség szerinti megtartására.

 

 

Környezetrendezési koncepció
Újpalota új főtere környezetrendezési koncepciójának megalkotásakor a térhálózat áttekinthetőségét, a letisztult, arányos térképzést, magas minőségű környezet kialakítását és a helyi identitás fokozását tartottuk szem előtt úgy, hogy a meglévő fás állományt és zöldfelületeket a beruházás a lehető legkisebb mértékben érintse. A tervezés során a fenntartható fejlesztés elvét követtük: környezetbarát anyagok és berendezési tárgyak használata, gépjárműforgalom minimalizálása, emberléptékű terek, térstruktúrák alkalmazása, stb.

A közvetlen tervezési terület funkcionálisan szintén 4 részre osztható, amelyek egymáshoz és a környezetükhöz kapcsolódva képeznek közvetlen egységet. A legbelső tér (a közösségi ház belső tereit elhagyva) az épület ölelésében megjelenő térség, amely szerves része az épületnek. Horizontálisan északi irányban tárul fel, keleti oldalról díszmedence és fasor zárja. Ez a multifunkcionális terület a ház előtere, újabb „szobája", amely a kültéri programok (színház, koncert, jégpálya stb.) befogadására alkalmas és földszinti belső terekkel alkot egységet.

A belső burkolt felület folytatása a rá merőlegesen elhelyezkedő, délnyugat–északkeleti tengellyel rendelkező főtér. A két rész nem választható el egymástól, de funkciójukban külön egységet képeznek. A tengely két részre oszlik: a belső egység meghosszabbítása a vertikális elemek nélküli főtér, a Zsókavár utca felé eső oldal pedig a pihenést, a kikapcsolódást és a társas együttlétet szolgáló térség, amely már egybeesik a harmadik funkcionális egységgel (gyalogos közlekedési kapu térségek). A belső rész szigorúbb architektúrája a külső területek felé oldódik.

A harmadik zónába azok a gyalogos felületek tartoznak, amelyek az ide érkezőket fogadják (kapu térség). Ilyeneket találunk a Nyírpalota utcai autóbuszmegálló és a Zsókavár utcai tömegközlekedési csomópont környezetében (kapcsolódva a fent említett tértengelyhez). Ezeket a területeket úgy alakítottuk ki, hogy az ideérkezőket becsalogassák, behívják a térre. Ezt egységes megjelenéssel (burkolatok és utcabútorok) és könnyen áttekinthető térstruktúrával értük el.

A negyedik funkcionális rész az északon elhelyezkedő pihenőerdő. A tervezett, nagy kiterjedésű (~0,5 ha) zöldfelületet egy egységként kezeltük, burkolatokkal, tengelyekkel nem szabdaltuk fel. Egységes, tömör lombkoronájú erdő védi a főteret a megnövekedett forgalmú utak káros hatásaitól (zaj, por, szennyezett levegő). A környezetrendezési koncepció a környező zöldfelületekre, épületek közti területekre is kiterjedt. A Nyírpalota utcai zöldsávot kutyafuttatóként kívánjuk megőrizni. Tervünk kapcsolódik a Zsókavár utcai szolgáltató központ környezetébe tervezett gyalogos zónához is. A közösségi ház déli területére tervezett felszíni parkolót – a szabványokon túli mértékben – fásítottuk. A főtér keleti térfalát érintő tízemeletes épület előtt szintén parkosítottunk.

Anyaghasználat, berendezési tárgyak
A burkolatok kiválasztásánál a magas minőségű, esztétikus és a környezeti elemeknek ellenálló burkolatokat részesítettük előnyben. A közösségi ház előtt és a főtéren nagy kopásállóságú bazaltbetont (pályaszerkezeti beton) alkalmaztunk, amely az esetleges tehergépjármű terhelést is elbírja. A burkolat karbantartást nem igényel, a felület szabvány szerinti dilatációja adja a felület tervezett architektúráját.

A kapu térségek és egyéb gyalogos közlekedési felületek nagy szilárdságú kiselemes térkővel épülnek. A pihenőerdő sétányát lég-, és csapadékvíz áteresztő burkolattal (zúzottkő) terveztük. A helyi identitás fokozására egyedi ülőbútorokat terveztünk, amelyek formája a lakótelep főútvonalainak alaprajzát idézi. A sétányok mentén hagyományos támlás és támla nélküli padokra ülhetnek le a megpihenni vágyók.

A belső terek világítását raszterben elhelyezett, földbe süllyesztett LED-es lámpatestek adják. A világító pontokat a felületre való lépéssel lehet ki-bekapcsolni. Így az ott tartózkodók maguk tudják meghatározni a környezet esti megjelenését. Vertikálisan tagolják a teret azok az egyedi formavilágú lámpatestek, amelyek a tervezési terület fontosabb pontjaira kerültek. Elhelyezkedésük szerint lehetnek csoportosan állók és egyenként kihelyezettek is.

Eredeti helyén őriztük meg a lakótelep alapkövét magába foglaló – kiemelt növénykazettában álló – emlékművet. A Zsókavár utcával párhuzamos belső gyalogos tengely végébe, zöldfelületbe helyeztük el a Tenke Tibor szobrot. A belső tér sétány felőli oldalára díszmedencét terveztünk, amelynek vízmagassága 3-5 cm, így a téli hónapokban, leeresztett állapotban is járható a felülete. A Zsókavár utcai gyalogátkelő által kijelölt tengely déli oldalát vízpont-sor szegélyezi. Téli hónapokban, üzemen kívül ez a felületet is igénybe vehetik a gyalogosok.

 

 

Építészet
Az építészeti alakítás egyszerű, kompakt és racionális. Belső és külső térhasználatában a közösség igényének megfelelő variálhatóság és sokrétűség volt a cél. Az épületben folyó nyitott események kívülről is átláthatók, megtekinthetők, de zárt rendezvény esetén a mozgatható falakkal akár le is határolhatók. Elképzelésünk szerint a környezethez is illeszkedő, energiatudatos, külső, kompakt tömeg belülről ennek ellentettje, változatos és mozgalmas lenne. Homlokzat- és térburkolat-architektúrája a környező panelházak lakásainak használata közben állandóan változó világításképként köszön vissza. Az előregyártás, a panelos építés most is ugyanaz, mint a lakótelep építése idején, csak más anyagból építünk: a tartószerkezet kereszt- és hosszirányban rétegragasztott nagyméretű fatáblákból, míg a homlokzatburkolat síkban finoman gyűrt, perforált, fehér könnyű fémlemezből épül.

A Fő tér megvalósítása több lépcsőben is ütemezhető. Első ütemben elkészülhet a tér északnyugati fele a parkkal és központi városi térrel. Második ütem a területen lévő épületek bontása után a közösségi épület kivitelezése, majd a tér délkeleti oldalán lévő zöldfelületek és parkolók megvalósítása következhet.

Tartószerkezeti ismertetés, általános leírás

Anyag
A főtér közösségi funkcióját ellátó épület felszerkezete jellemzően mérnöki faszerkezettel készül. Kereszt- és hosszirányban rétegelt-ragasztott nagyméretű teherhordó tömörfa fal- és födémpanelekből valamint RR fa pilléres és gerendás keretszerkezettel készül. Mind a tartó, mind a térelválasztó, mind pedig a térlefedő funkciót ezzel az anyaggal oldjuk meg. Ennek következők az előnyei:

• Fa mint anyag – könnyű, ugyanakkor magas szilárdságú, azaz kedvező súly-szilárdág viszonyt testesít meg.
• Előregyártás lehetősége – időjárástól független, egyenletesen jó minőségű szerkezet.
• Építési idő – az előregyártás csökkenti az építési időt, csak szerelési idő van.
• Minimális a tartószerkezet helyigénye – több hasznos alapterület.
• Homogén szerkezet – hőhídmentes kialakítási lehetőséggel.
• Hőszigetelés – fa mint anyag jó hőszigetelő, nyári hőterhelésre kedvező.
• Jó beépíthetőség – installációs vezetékek könnyű elhelyezése.
• Bővíthetőség – későbbi átépítéskor, igényváltozás esetén könnyen alakítható.
• Ergonómia – fa mint építőanyag kedvező esztétikai tulajdonságú, természetközeli érzést nyújt.

• A tűzvédelmi követelményekre maradéktalanul megfelel.

Tartószerkezeti rendszer-, szerkezetek
A tervezett közösségi épület kétszintes, lapostetős. Két fő szerkezeti részre bontható. Középen, nagy fesztávolságú és belmagasságú közösségi terem és az ezt közre fogó egy-, illetve kétszintes épületrészek alkotják. A komplexum tartószerkezeti rendszere a nagy belmagasságú épületrészeknél pillérvázas, főtartós rendszerű, merevítő falakkal. A többszintes részeknél a fa vázrendszer mellet fa tartófalas kialakítású haránt- és hosszfalas rendszerben, sík fatábla födémekkel. A fapanelek vastagsági mérete gyártótól függően tág határok között 97-267mm-ig terjedhet, statikai számítások alapján határozzuk meg. Az építmény raszterrendszere 8,10 x 8,10m-es, a 16,20 x 21m-es közösségi terem felett ragasztott fa főtartók 16,20m-es fesztávot hidalnak át. Előirányzatként a fő tartókat csuklós tartóként tervezzük, a ragasztott fa pillérekhez acélszerelvényekkel, csavaros rögzítéssel kapcsolódnak. A belső nagy teret övező területeken maximum 8,10m-es fesztávok adódnak. Az épület teherhordó szerkezetei alatt monolit vasbeton talpgerendákkal összekötött pontalapozás készülhet a terhelések és a talajmechanikai adottságok alapján történő számítások szerint. A megfelelő magasságban vasbeton padlólemez zárja le az alépítményt. A faelemek acélszerelvényekkel kapcsolódnak a vb. szerkezetekhez.

 

 

Építés
A rétegragasztott CLT (Cross Laminal Timber) fapanel szerkezet kereszt- és hosszirányban ragasztott (deszkákból váltott rétegekben ragasztott falemez), hossztoldott tömör fa fal- és födémpanel. A fa alapanyaga C24-es minimum szilárdsági osztályba tartozó szárított lucfenyő. Méretezése az egyéb faszerkezetekhez hasonlóan Eurocode 5 alapján történik. Az előregyártott lapokat ácsüzemben, az előzetes elemtervek alapján méretre vágva CNC technológiával készítik el. Az építőelemek milliméter pontos fal-, illetve födémelemekként kerülnek ki a gyárból, melyeket kiszállítanak az építés színhelyére ahol gyorsan összeszerelhetők. Az alkalmazott építési technológia lehetővé teszi a rendkívül gyors építkezést.

Épületgépészet

A terület közművesítése megoldott illetve a rendezési terv szerint biztosítható.

Vízellátás-csatornázás
A létesítmény ivóvíz- és oltóvíz-igényét közüzemű hálózatról biztosítjuk. Az ivóvízfogyasztás mérséklésre egyrészről víztakarékos, automatikus zárású szerelvények, berendezések kerülnek beépítésre, másrészről egyes berendezési tárgyakat az esővízhasznosító rendszeren keresztül, az épületen felfogott és gyűjtött, szűrt csapadékvízzel látjuk el. A létesítményen belül elválasztott rendszerű szennyvíz és csapadékvíz-elvezetés készül. A kommunális szennyvíz a városi közműhálózatba kerül elvezetésre, a helyi előtisztító berendezések olajfogó és zsírfogó funkcióból adódóan kerülhetnek beépítésre pl. a mélygarázs/parkoló szennyvízelvezetésébe.

Energetika
Az épület tömegformálása, telek adottságokat figyelembe vevő optimális tájolása, épületszerkezetek anyaga, hő-, és páratechnikai kialakítása, transzparens szerkezetek téli hőnyereségének és természetes megvilágításának, maximalizálása, nyáron természetes és mesterséges árnyékolások és természetes szellőzés kihasználása, a hőterhelések minimalizálása, tervezett funkcióknál elérhető maximális légtömörség biztosítása és alacsony energiafogyasztású környezetkímélő épületgépészeti valamint elektromos rendszerek alkalmazása biztosítja az épület 176/2008. Korm. rendelet szerinti „A" illetve „A+" energetikai minőségét.

Hő- és hidegenergia ellátás
A hőenergia-ellátás egyik gerincét, tekintettel az alacsony energiaigényekre, talajszondás hőszivattyú képezheti. Hőszivattyúk alkalmazása kedvező üzemeltetési költségek mellett télen fűtő, nyáron hűtő energiát szolgáltat. Az épületben – passzívház követelményeit közelítve – felületfűtéssel/hűtéssel kiegészített légfűtés/hűtés készül. A friss levegő téli előmelegítése, nyári előhűtése a tervezett parkos terület alatt telepítendő, antibakteriális felületű talaj/levegő hőcserélőn történik.

---

A pályázó az épületet a terület délnyugati végében helyezi el. Jobb oldalon fedett átjáró köti össze a külön épületben elhelyezett kávézóval. Ez az „L" alakú beépítési forma rögtön megteremti azt az kisebb intim teret, mely az egész koncepció szervezőelemévé tud válni. Az átjáró térbelileg lehatárolja, de egyben össze is kapcsolja az elbontott ABC áruház és közösségi ház helyén létesített parkolóval. A tér és a közösségi ház együtteséhez a másik oldalról csatlakozik a Zsókavár utcára merőleges nagy rendezvénytér, melynek az utca felé eső véget megtartott és új telepítésű facsoport védi. A terület hegyesszögű végében az
együttesről kissé leszakadó pihenőparkot hoz létre, melynek funkciójára nem ad értékelhető javaslatot. Az indokolatlanul túlméretezett rendezvénytér, mely a területen átmenő gyalogosforgalmat is levezeti és összekapcsolja a közösségi ház előtti térrel. A két tér együttesen az épülethez hasonlóan egy "L" alakú térrendszert alkot, mely az itt szervezett rendezvények nagyságára rugalmasan tud reagálni. Kisebb rendezvények csak a közösségi Fő tér, Újpalotai Közösségi Ház bővítése Ötletpályázat ház előtti teret használják, résztvevők számának növekedésével az esemény kiköltözik a nagyobb térre, és a kisebbik teret mint a nagyobb tér bővületét tudja hasznosítani. A közösségi ház racionálisam formált jól használható, flexibilis tér-együttes, homlokzati megjelenését elegancia jellemzi.

A Bíráló Bizottság rangsorolás nélküli 800.000 –Ft-os kiemelt megvételben részesítette.

---

Újpalota Fő tér és közösségi ház
vezető tervező: Murka István
szerzőtársak: Csécsei Ákos, Frikker Zsolt, Nyéki Anikó, Kontra Dániel (UConcept)
építész munkatársak: Szalontai Zsófia, Záhonyi Rebeka, Zalai Tamás
szakági tervezők: Petrilla Zsolt (statika), Braun Attila (gépészet)
építtető/megbízó/fejlesztő: Újpalota Önkormányzat
tervezés éve: 2011
bruttó szintterület: 3360 m²
helyszín: Budapest, Újpalota Fő tér
generáltervező: DÓM Építészműterem Kft.

Kapcsolódó oldal:

Újpalota Közösségi Ház bővítése ötletpályázatának eredményhirdetése