Egyéb cikkek

Ulcisia Castra, Szentendre - nyílt nemzetközi tervpályázat

1/18

helyszín

?>
helyszín
?>
kertlap
?>
közlekedés
?>
régészeti múzeum
?>
régészeti múzeum
?>
?>
múzeum földszinti alaprajz
?>
múzeum emeleti alaprajz
?>
képzőművészeti múzeum
?>
képzőművészeti múzeum
?>
fogadó
?>
fogadó pinceszint alaprajz
?>
fogadó alaprajz
?>
?>
?>
?>
?>
1/18

helyszín

Ulcisia Castra, Szentendre - nyílt nemzetközi tervpályázat
Egyéb cikkek

Ulcisia Castra, Szentendre - nyílt nemzetközi tervpályázat

2006.06.09. 13:27

II. díj szerzők: Kovács Csaba, Ásztai Bálint, Bujdosó Ildikó, Trummer Tamás

II. díjas 9. sorszámú pályamű
szerző: Kovács Csaba
társtervezők: Ásztai Bálint, Bujdosó Ildikó, Trummer Tamás
munkatársak: Bakó Attila, Kadleczovits Éva, Kákonyi Enikő, Bartha István



Részletes bírálat:

A pályamű szerzőinek városépítészeti koncepciója kiváló, és az a telepítés szintjén meg is valósul: Az épületegyüttesként és nem egy nagy épületben kialakított, a város új alközpontjaként kezelt múzeum, társult létesítményeivel, egy új városi tér köré szerveződik. Az új tér a meglévő belvárosi szövettel és a külső terekkel jól harmonizál és azokkal gyalogos kapcsolatok révén jól kommunikál. Sajátos módon a castrummal kialakult viszonya a legkevésbé intenzív. A tér az év nagy részében közösségi célokra remekül hasznosítható, ezáltal valóban alközponti szerephez juthat.
A Régészeti Múzeum és Konferenciaépület értéke hogy a falmaradványokat és a „képzőművészeti igénnyel rekonstruált" sarokbástyát fedett térben, keleti üvegfalak mögött tagolt, izgalmas galériás terekben, múzeumi körülmények között mutatja be. Az épület megjelenése mértéktartó, már-már alultervezett. A Képzőművészeti Múzeum a teret határoló épületek közül a legszimpatikusabb. Tömegformálása, tagolása tartalmi indokoltágból ered, a kisvárosi tér léptékéhez igazodik. Megjelenése, anyaghasználata megfelelő.


Az Ulcisia Castra Vendégház javaslatba hozása indokolt, az előbb említett alközponti szerepet erősítheti. A Dél felé nyitott átriuma artisztikus.
Az a felfogás, mely szerint az Ulcisia Castra Városi Parkként kezelt; telitalálat és a Kiírás szellemével találkozik. A park kialakítását helyesen, de kizárólag, tájépítészeti eszközökkel kívánja megoldani. A régészeti munka évtizedes elhúzódásával számol, a parkot időben és térben változó munkaterületként tartja számon, ugyanakkor a feltárás mindenegyes fázisban rekreációs területként fogja fel, és az érdeklődők számára a feltárások bemutatásának lehetőségét tervezi. A terv a múlt felidézésére alapelvként egyféle eljárást javasol: a megkutatott maradványok később is hozzáférhető visszatakarását tervezi. Helyüket csak jó előképekkel igazolt növénystruktúrákkal jelöli. „Erős átírás és modulálás" A terv emiatt túl határozott. A célul kitűzött rekreációs park víziója nyitottabb metodikával és a területet pontról pontra végig simogató figyelmességgel időről-időre talán jobban megközelíthető lehetne.


A pályamű a környezet felé a forgalmi kapcsolatokat jól oldja meg, a gépkocsi-, autóbusz- illetve gyalogos megközelítés átgondolt. A terv a pályázati kiírásban leírtaknak megfelel.


Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk