Urbanisztika másképp — a MUT Információs és Tudásközpontot hoz létre
A Magyar Urbanisztikai Társaság a változó világban új szerepvállalással kíván fellépni, aminek meghirdették a stratégiáját és programját. Az Országos Urbanisztikai Információs és Tudásközpont létrehozásában feltétlenül számítanak a fiatalokra.
A Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) égisze alatt működő MU Nkft. technikai lebonyolításával Országos Urbanisztikai Információs és Tudásközpont létrehozását kezdik meg – jelentette be az ünnepek előtt tartott sajtóbeszélgetésen Ongjerth Richárd, a non-profit kft. ügyvezető igazgatója. Célkitűzésük, hogy az Információs és Tudásközpont élénk közvetítő szerepet töltsön be vonzó, pezsgő társasági élet megvalósításával, bővülő kapcsolatrendszer felhasználásával a tág szakmai tématerületeken. Vagyis korszerű eszközökkel biztosítsa az információáramlást egyrészt az innovációk, az új tudáselemek eljuttatásával a szakma gyakorlóihoz, másrészt úgy, hogy gazdaságilag fenntartható módon közvetíti a szakma kiváló szakértői tudását a végfelhasználókhoz.
A MUT-nál tisztában vannak azzal, miszerint ahhoz, hogy a társaság vonzó legyen az urbanisztikával foglalkozók számára, figyelemfelkeltő megjelenést és izgalmas, érdekes társasági életet kell biztosítani. Ehhez szükséges:
- a MUT arculatának felfrissítése, szlogenjének megfogalmazása;
- érdekes, aktuális, gyakorlati információkat nyújtó rendezvények;
- az aktuális budapesti vagy más városok várostervezési munkák szakmai vitái, ehhez megállapodás a fontosabb tervező hatóságokkal;
- rendszeres és állandó információáramlás.
A bővítendő kapcsolatrendszeren belül fontos szerep jut az urbanisztikával foglalkozó társ-szakmai szervezetekkel folytatott információs együttműködésnek. Meg kívánják szólítani és szólaltatni azokat a kollégákat, akik más szervezetekben foglalkoznak az urbanisztika égető kérdéseivel. A tagságuk aktív részvételére számítanak a közvetítői szerepekben, kiemelkedően gondolva a főépítészekre, akik helyben segíthetik a részvételi, illetve tagszervező munkát.
- Együttműködésre van szükség az információáramlás elősegítése érdekében a különféle, az urbanisztika egyes területein működő minisztériumok, hivatalok illetékes vezetőivel.
- Rendszeres információáramoltatás indokolt a fővárosi, budapesti kerületi, és más helyi – megyei és települési – önkormányzatok, a regionális fejlesztési ügynökségek képviselőivel, továbbá az innovatív, jó példákkal bíró cégekkel.
- A bővülő kapcsolatrendszerhez nélkülözhetetlenek a bővülő sajtókapcsolatok. Ennek megfelelően sajtópartneri hálózatot kell alakítani a szélesen értelmezett szakmai sajtóval. Alkalmanként pedig az országos sajtót is megszólítva terveznek sajtóbeszélgetéseket, tájékoztatni az érdekesebb eseményekről, rendezvényekről, munkákról. Mindebben kitüntetett szerep jut az elektronikus sajtónak, főként azt internetes hírportáloknak.
- Együttműködés a Kesztyűgyárral az urbanisztikai kiállítási és rendezvényközponti funkciók területén.
Innováció-közvetítés, tagság-motiválás
A társaságnak a szemléletformálás, a vonzó, hasznos új információk megszerzése, az urbanisztikai gyakorlat tényleges javítása érdekében törekednie kell az innováció feltárására. Ehhez részt kell vennie új és újabb tématerületek (pl. kiskereskedelem a városban, biztonságos város/bűnmegelőzés, felhagyott katonai területek hasznosítása, turizmus, PPP stb.) napirendre tűzésében, azok feltárásában, a legjobb gyakorlatok, eszközök megtalálásában és terjesztésében.
Az innováció terjesztésének, a tagság motiválásának, és a gazdasági fenntarthatóságnak egyaránt fontos eszköze a szakértői tudás közvetítése oda, ahol arra szükség van. Erre alkalmas például:- szakértői adatbázis létrehozása és karbantartása, a feladatvállaló képesség megjelölésével;
- a napi rutint meghaladó tervezési-kutatási feladatok felvállalása a társaság szakembergárdáját mozgósítva/bővítve;
- speciális feladatokhoz szakértők közvetítése;
- állásbörze urbanistáknak;
- gyakornok-börze egyetemi hallgatóknak.
A meghirdetett új programba jól illeszkedik egy közelmúltban rendezett pályázat: Urbanisztikai hallgatói pályázat újpesti helyszínre, valamint az a kiállítás, amit az erre beérkezett pályaművekből rendeznek a józsefvárosi Kesztyűgyárban. Megnyitó január 9-én.
forrás:mut
13:04
Én meg csak egy igazából elkészített biológia aktivitásérték számítására lennék már kiváncsi!
Vajon hova telepítenek az önkormányzatok erdőt, meg lápot az ipari parkok számára elvett sok mezőgazdasági telület kiváltására?
Látott-e már valaki ilyet?
Ryhe
Ui És ez vonatkozik Budapestre is, ahol a kerületi önkormányzatok is képesek feláldozni minden zöldterületet.
Urbanisták! Aki készített, tegye közzé!
14:12
@Hartmann György Sándor: Kedves HGYS, nekem már volt szerencsém készíteni párat. Maga a rendelet tömve van hibákkal, amire nem szeretnék most kitérni, mert egy cikk terjedelem sem lenne rá elég, ahogyan arra sem, hogy mennyi erőfeszítést tettünk már annak érdekében, hogy mindez változzon (az elsőt még a rendelet elfogadása előtt - amit nem vettek figyelembe.)
De hogy példákat hozzak: a mezőgazdasági terület (ha szántó) nem feltétlenül jobb biológiai aktivitás értékű, mint egy olyan, helyére telepített ipari park, ahol a többszintes (gyer, cserje, lombkorona szint) aránya nagy, illetve az ipari parkot a lakóterülettől elválasztó újonnan telepített véderdő sáv kerül kialakításra. A rendelet által lehetőségként biztosított differenciált számítás módszerével ez tényszerűen igazolható sok esetben. Én például a Holcim nyergesújfalui tervezett területén igazoltam ezt számítással. Azaz magyarul egy kisebb indexű, monokulturás szántó és egy ligetesen fásított ipari park esetét tekintve effektíve lehetséges az az eset, amikor az ipari park biológiai aktivitása nagyobb. Ehhez persze az is szükséges, hogy a dolog ne csak papíron igazolódjék, hanem a valóságban, a használatbavételi engedélyt megelőzően megtörténjenek a szükséges zöldfelületi fejlesztések. Általában nem történnek meg. Ez a gond. Vagyis a hatósági munka elmismásolása és az ellenőrzés/retorzió teljes hiánya.
De ugyanez a képlet igaz lehet egy közlekedési terület esetében is. Ha a város kiszabályoz magának egy új gyűrűt, mint amilyen a körvasút menti körút, akkor kétféleképpen tehet. Vagy faltól falig forgalmi sávosítja a területet és akkor kereshet magának egy erdőnyi szabad területet, ahol fásít, vagy beéri kevesebb forgalmi sávval és széles fásított zöldfelületekkel, azaz a fejlesztést a biológiai aktivitás értéket egyensúlyban tartva valósítja meg. Hogy ez lehetséges: no ezt is kiszámoltam már a körvasút Csepel-M3 közti szakaszán.
Végezetül, dolgoztam már olyan szabályozási terven Budapesten, ahol a terv tárgya - szerintem ilyen nem sok volt eddig - egy új erdőterület létrehozása volt egy szanált zártkertből a II kerületben. A dolog pedig azért érdekes, mert az erdő létrehozását a Főváros indítványozta, hogy a XVIII kerületben a külső keleti körút egy mai erdőt átvágó szakaszán a mintegy 7 hektárnyi kipusztított erdőt a biológiai aktivitás egyensúlyban tartása érdekében a fővároson belül kompenzálni tudják.