Utazás a hazai modern autóbusz-állomások között

Eger új autóbusz állomása a város központjában, egy dombtetőn épült. Dianóczki János tervei szerint a máig egyedülálló, kör alakú kialakítás minimalizálta az igénybe vett zöldterületeket. Forrás: Fortepan/UVATERV

Az 1967-re megépült állomásra a be -és kihajtás két, közvetlenül egymás melletti úton lehetséges, a fedett peron körül egyirányú körforgalommal.

A város felé lejtő domboldalon az állomás nagy része feltöltésen, illetve lábakon áll. A kör belsejében kapott helyet a váróterem és a forgalmi irodák.

A vasbeton perontető az 1990-es évek óta többféle színben is pompázott, de az üzemeltető a legutóbbi felújítás során már visszatért egy újkorihoz hasonló, minimalista megközelítéshez.

Maga a kör alakú perontető 18 darab egyforma vasbeton héjelemből áll, amelyek egymást is merevítve ferde lábakon állnak.

A város felé lejtő oldal pillérei alatt hamar megjelentek a bódékba telepített kereskedelmi egységek. Működésük azonban hazai viszonyok közt jól szabályozott, beleértve a nyilvános mosdókat is, az állomás egésze jó állapotban van.

Balatonalmádi központjában a Veszprémbe vezető vasúti mellékvonal felszámolása után hét évvel, 1976-ra készült el a modern, 10 állásos autóbusz-állomás. Forrás: Fortepan/UVATERV

Az összekapcsolt hengerekből álló épület teljesen egyedi, talán egyedül az egri állomás gyűrűjét idézi meg, üde színfoltként a hasonló állomások síklapokból álló formavilágában.

A hasonló építkezésekre kevésbé jellemző módon, már az átadás évében készen állt az épületet díszítő képzőművészeti alkotás is. Rác András Madarak című műve márványból és műgyantából készült.

Az épület tervezője az UVATERV akkora már számos autóbusz állomást megálmodó építésze, Nyíri Mária volt.

Bár az időjárás, és még inkább a perontetőnél magasabb autóbuszok már itt-ott kikezdték, az épület közel ötven év után is jó állapotban van.

Az állomás két oldalán nyújtózó perontetők között már távolról jól látható a jegypénztáraknak és váróteremnek otthont adó, legmagasabb épületrész.

A budapesti Kosztolányi Dezső téren, az akkori Bukarest utcában 1963-ra készült el a modern buszpályaudvar. Forrás: Fortepan/UVATERV

Az Félix Vilmos tervei szerint épült pályaudvar tehermentesítette a 14 évvel korábban elkészült Deák téri buszállomást az Érd térségébe induló járatoktól. Az elmúlt években a belvárosi állomást kinőtte a forgalom, és a 2000-es évekre kiürítették.

2005-ben Borsay Attila tervei nyomán született újjá az épület, ezúttal Tranzit Art Café néven. A farkasfogas vasbeton tető eszményi helyszín a nyári összejövetelekhez. Jelenleg ideiglenesen zárva tart.

A váróteremet, azaz a mai zárt vendéglátóteret eredetileg Rác András autóbuszt postakocsit ábrázoló, egyedi, kétrétegű műve díszítette. Az épület első, 1981-es felújításakor csak az alsó réteget jelentő mozaik maradt a helyén.

A belső falról a külsőre átkerült autóbuszok acél térplasztikái a farmotoros Ikarus 55 típust, és a legelső csuklós autóbuszt, a 620 típuscsaládot formálják.

Ajka autóbusz állomása 1980-ra készült el, a város forgalmához képest meglehetősen nagy kapacitással. A korai terveknek megfelelően ma a Közép-Dunántúli buszjáratok jelentős részének állomása, közeli vasúti kapcsolattal.

A nyers vasbeton szerkezeti elemek az elmúlt években itt is többszínű festést kaptak, ezzel nagy, de könnyen visszaállítható változást hozva az épület összképében.

Az épület város felőli végén található a két szint magasságú váróterem.