Közélet, hírek
Vadász Bence nyílt levele a MÉK-nek
2010.08.18. 12:19
Nyílt levél a Magyar Építész Kamara Elnökségéhez a Balogh Balázs, Fazakas György és Dr. Finta József építészek Központi Építészeti- Műszaki Tervtanácsból való visszahívására reagálva.
Nyílt levél a Magyar Építész Kamara Elnökségéhez a
Balogh Balázs, Fazakas György és Dr. Finta József építészek
Központi Építészeti- Műszaki Tervtanácsból való visszahívására reagálva
Tisztel MÉK Elnökség!
Bár az építészeti közélet lassan hömpölygő, kicsit zavaros folyamát ritkán fodrozom tovább belehajított kavicsokkal, - most mégis úgy éreztem meg kell szólalnom.
Először is szeretném leszögezni, hogy nem az ügy építészeti, tartalmi részével kapcsolatban - a Bécsi utcai ingatlanfejlesztés engedélyezhetősége vagy éppen engedélyezhetetlensége - írom ezt a pár sort.
A tervtanácsi ügy utóéletét érzem szomorúnak és elfogadhatatlannak!
Méltatlannak tartom a Kamara eljárását három köztiszteletben álló tagjával kapcsolatban! Az Elnökség visszahívási döntését utólagos „mosom kezeimet" gesztusnak érzem, - „bűnbakként" odadobva a közvéleménynek három kiváló építészt!
És miért is? Mert nem a Kamara utólag konkretizált állásfoglalása szerint szavaztak? Mert szuverén építészeti személyiségekként mérlegeltek és – jól, vagy rosszul – döntöttek? A Kamara nem azért jelölte Őket a feladatra, mert megbízik építészeti kvalitásaikban, ítélőképességükben és döntéseikben? Vagy minden zsűritagnak szavazások előtt ki kellene kérnie az őt jelölő szervezet állásfoglalását?
Nem értem!
Különösen méltatlannak és bántónak érzem (hogy a sanda sugalmazást fel se tételezzem) a Kamara Közleményének kitérését arra, hogy mindhármukat (így saját magát is) Balogh Balázs jelölte évekkel ezelőtt, kamarai elnökségének idején. Tudomásom szerint a mindenkori Kamarai Elnök értelemszerűen és logikusan szinte mindig tagja volt a Központi Tervtanácsnak, Finta és Fazakas jelölése pedig – engedtessék meg – megkérdőjelezhetetlen!
Összefoglalva tehát örülnék, ha a Kamara felülvizsgálná ezirányú döntését és visszavonná határozatát, - bár nem csodálkoznék, ha a három érintett már nem vállalná el újra ezt a megbízatást. (mely sokkal több munkával, idővel és felelősséggel jár mint erkölcsi, szakmai elismeréssel...)
Budapest, 2010-08-18
Vadász Bence
építész
Ui: Most olvasom, hogy az Észak-Koreai futball válogatott tagjait több tízezer ember előtt, a felvonulási téren vonták felelősségre, amiért nyeretlenül tértek haza a Világbajnokságról. Szövetségi Kapitányukat pedig átnevelő munkatáborba küldték egy „rövid időre".
09:14
Kedves Bence!
Mint jogtisztelő és jogkövető megatartást folytató – annak ellenére, hogy az mélységesen felháborít, hogy a ma Magyarországon a Tervtanács az egyetlen hely ahol nem adatik meg a fellebbezés lehetősége – elfogadom a Tervtanácsokat, mint olyant, de
1. kivonat az EK építészmérnökről szóló irányelveiből:
(27) Az építészeti tervezés, az épületek minősége, és a környezetükbe történő harmonikus beilleszkedésük, a természetes és a városi tájkép iránti tisztelet, valamint a köz- és magántulajdonban lévő kulturális örökség tiszteletben tartása közérdek. A képesítések kölcsönös elismerésének ezért olyan minőségi és mennyiségi szempontokon kell alapulnia, amelyek biztosítják azt, hogy az elismert képesítések birtokosai megértik és a gyakorlatba át is tudják ültetni az egyéneknek, a társadalmi csoportoknak és a hatóságoknak a területrendezéssel, az épületek tervezésével, elrendezésével és megépítésével, valamint az építészeti örökség megőrzésével és kiaknázásával, továbbá a természetes egyensúly megóvásával kapcsolatos igényeit. 2. kivonat a MÉK Etikai-fegyelmi szabályzatából:
4.4 Nem készíthet, nem írhat alá, nem hitelesíthet olyan terveket, olyan intézkedéseket vagy előírásokat, amelyek nem felelnek meg a szakma általános értékrendjének, az általánosan elfogadott építészeti, műszaki színvonalnak, szakmai szabályoknak es jogszabályoknak.4.5 Vissza kell utasítania a szakszerűtlen, jogszerűtlen vagy előírásokba ütköző megoldásokra irányuló igényeket. Amennyiben a megbízó vagy a munkáltató ragaszkodik ez irányú utasításaihoz, úgy vissza kell lepni a feladattól, es egyoldalúan meg kell szüntetni a jogviszonyt. Ezek a szabályok úgy érezem megfelelő eligazítást adnak egy tervtanácsi tagnak ahhoz, hogy magasztos munkájában milyen elveket kövessen, akkor, ha erre konkrét előzetes utasítást nem kapott a delegáló szervezetétől.
Mivel a jogszabály a tervtanácsot két kérdésben teszi illetékessé, a következőket szeretném még lerögzíteni: a településrendezési tervek vitája során lehet vitatkozni beépítésről, építménymagasságról, stb., stb.
Az Építészeti tervtanácson ezek szentek, és a tervtanácsnak nem feladata a szabályozás bírálata! Tehát ne üzengessen vissza, hanem az építészeti minőség védelmében éppen a tervtanácsnak kellene lenni, akinek az összes paramétert be kellene vasalni a tervezőtől. (És ugyan ez vonatkozik szerintem a tervpályázatok zsűriére is.). Mert, ahogy már Wittgenstein is lerögzítette, ha megváltoztatod a játék szabályait, akkor már nem ugyanarról a játékról van szó, magyarul, az építésznek csak egy játéktere van – a fennálló szabályok betartásával –, hogy az adott feladatra adja meg az adekvát választ.
Ryhe
Ui. Mint máshol már megjegyetem éppen a tervtanács tagjai, valamint a kamara, és a MÉSZ felelős azért, hogy az építészeti minőség (mint jogba beszoszakolt valami) fogalmát mind a mai napig nem sikerült még csak meg sem közelíteni. (Vagy ha ez olyan fogalom amival a szakma nem tud mit kezdeni, mért nem kezdeményeték ennek a jogszabályból való törlését? Van elég sztráépítész ahhoz, hogy kapcsolatait és a nyilvánosságot kihasználva ezt a célt elérje.)
14:59
nem tisztem megvédeni a kamarát, de az állásfoglalásuk első pontjában tisztán és olvashatóan leírták, hogy a tervtanács nem vizsgálta az örökségvédelemmel kapcsolatos kérdéseket, azaz a tervtanács - benne a delegált tagokkal - nem látta el a feladatát, ergo vissza kell őket hívni.
ez független a delegált tagok vagy a delegáló szervezet véleménykülönbségétől, és független a delegált tagok építészeti kvalitásától, köztiszteletben állásától stb.
ha bebizonyitja bárki is, hogy a tervtanács körültekintően, betartva a jogszabályokat és mindent megvizsgálva döntött (mindegy, hogy jól, vagy rosszul), akkor viszont tényleg a kamarának kell levonnia a következtetéseket magára nézve. A nyílt levél sajnos nem ezt a kérdést feszegeti, hanem erősíteni szándékozik a felelősség nélküli "nekik mindent szabad, mert már bizonyítottak" elvet.
mínusz pont a nyílt levélért.
08:08
@aaagiillttuy: Én inkább ugrálok örömömben, hogy végre a másik oldal is hallatja a hangját! A tervtanácsnak a leendő épületről kellett állást foglalnia, a bontásokról semmiképp, hiszen az egy másfél éve lezárt kérdés volt. Abszolúte nem értem, miért most veri a nyálát ezen mindenki, miért nem 2008 novemberében volt közfelháborodás. Ebből is látszik, hogy nem az ott álló épületek védelme a mozgatórugója a tiltakozóknak, hanem a szakmai féltékenység, kicsinyes marakodás.
Néhány 2008-as link, ami a bontásokkal és az ide tervezett funkciókkal foglalkozik:
urbanista: hivatalosan még nem tudni...
urbanista: tovább terjeszkedik a fashion street...
urbanista: terrorista veszély miatt...
És csillagos ötös a nyílt levélért!!
09:46
@stubborn: Mondjuk ez némiképpen csúszik, merthogy a hivatkozott linkek 2008-ban a Bécsi utca 10-el, majd később a 2-vel és 8-al foglalkoznak, míg itt most téma a 4 és 6 is, ami meg egyébként még nem is igazán a reménybeli építtető tulajdonában van, ergo a bontások sorsa sem igen dőlhetett el. Ráadásul a "nyálverés" éppenhogy a Bécsi utca 4 alatt álló OTP székház (Chemolimpex, vagy Gulyás-ház) miatt indult el, a Bécsi utca 10 (Fischer-ház) esetében pedig tudni illik ennyi cikk után, hogy - sub rosa - idén került csak le róla a fővárosi védettség, ami azt jelenti, hogy egy blogon megjelenő pletykának 2008-ban még nem lehetett valós, tényszerű alapja a bontás "eldöntöttségében". Tudomásom szerint jóváhagyott bontási terv sincs még, tehát explicite nem helytálló a bontások "lezárt ténye", ahogyan állítod. Ennyit az összeesküvés elméletekről.
Gond itt még az is, hogy ezt az 5 épületet egyben leradírozva és egyben kezelve sérül a világörökségi területekre vonatkozó (egyébként nemzetközi) elv, a tervezett beépítés sem a BVKSZ-nek, sem az FSZKT magassági szabályozó korlátainak nem felel meg, de még a több tucatszor, utóbb kizárólag e beruházás kedvéért módosítgatott KSZT-nek is csak "jogászkodás" útján. Egy kerületi ügy ugyanis magasabb rendű szabályokat, csak iszonyatosan alátámasztott felmentésekkel írhat felül, a felmentést pedig nem a tervtanács adja, ő ugyanis csak véleményez. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem illene neki körüljárnia e kérdéseket, és a tervtanácsi beszámolóból az derül ki, hogy e kérdések alig voltak pedzegetve. A vita pedig ezen zajlik, meg azon, hogy az ezen szabályok alapos áttanulmányozására és mérlegelésére felkent tervtanács, és azok tagjai kellőképpen mérlegelték-e az egyébként rájuk nézve is kötelező érvényű szempontokat (egyáltalán kellőképpen felkészültek-e?), vagy sem. A kamara véleményem szerint helyesen járt el, mert kimutatta, hogy ezeket az erre a célra delegált tagjai (igen, kedves Vadász Bence: a kamara nem azt várja el a delegáltjaitól, hogy elsősorban szuverén építészeti személyiségként, hanem a mindenkori jogszabályokat és szabályozásokat ismerve és betartva mérlegeljenek, ha ugyanis valaki szuverén, akkor az nem egy szervezet delegáltjaként ül ott, ahol) és úgy tűnik nem mérlegelték kellőképpen. Én úgy gondolom, hogy az általam mélységesen megvetett tekintélyelv helyett (nem a címek, a tettek minősítenek) most győzött a jogrendbe vetett hit, amire példákat nem az észak-koreai "demokratikus" berendezkedésben, hanem a nyugati demokráciákban sokszor és sokféleképpen lehet találni, csak egy banánköztársaságban maximum ez (még) szokatlan. Ezért nekem a párhuzam a focicsapattal erősen sántít. A kamara nem zárta ki, nem küldte recskre vagy stáriális bíróság elé visszahívott tagjait, nem indított ellenük fegyelmi eljárást, csak merte visszahívni őket minden köztiszteletben állóságuk ellenére, miután azok az összevont tervtanács "arcvesztésében" e szerencsétlen és több szempontból botránykővé dagadó folyamatban közreműködtek, és előbbre tartották szuverénségüket annak a szervezetnek a deklarált elveinél, amelyet a tervtanácsban hivatottak képviselni. Ezért a kamarai döntés nekem - kövezzen meg, aki akar - felettébb szimpatikus.
16:57
@bardóczi: Továbbra is kitartok amellett, hogy egy elvi építési engedély tervtanácsi bírálata nem terjed ki arra, bonthatóak-e az ott álló épületek. (Akárhogy keresem, nem találom a törvényben a tervtanács feladatai közt, hogy bontási engedélyt véleményeznie kellene, és nem is erről szólt a beadvány. Kerestem itt: 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet, meg itt: 37/2007. (XII.13.) ÖTM rend. Szerintem az ide vonatkozó rész: 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet 9.§ (2) a) ill aa) De lehet, hogy elkerülte valami a figyelmemet.) Nem védett épületekről volt szó - és ennek a tényét megkérdőjelezni nem ezen a tervtanácsi ülésen, hanem korábban kellett volna. Amiatt visszahívni tagokat, mert nem láttak el olyan feladatot, amire nem is lett volna felhatalmazásuk, szerintem nem tisztességes. Nettó jogászkodás ez, én is látom, de ha ezzel baja van bárkinek, a jogalkotót kell "visszahívni", nem a jogalkalmazót.