Nézőpontok/Vélemény

Válasz a „Miért nincsenek tervpályázatok Magyarországon?” című Kálmán Ernő írásra

1/2

Építészeti tervpályázatok száma 2005 - 2011

?>
Építészeti tervpályázatok száma 2005 - 2011
?>
Eltér István egy korábbi küldöttgyűlésen, fotó: ÉF
1/2

Építészeti tervpályázatok száma 2005 - 2011

Válasz a „Miért nincsenek tervpályázatok Magyarországon?” című Kálmán Ernő írásra
Nézőpontok/Vélemény

Válasz a „Miért nincsenek tervpályázatok Magyarországon?” című Kálmán Ernő írásra

2011.11.17. 17:11

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Eltér István

Vélemények:
3

Dosszié:

Eltér István másképp látja az egyre neuralgikusabb kérdést, hogy miért nincsenek építészeti tervpályázatok és mi lenne a konkrét teendő - de előtte Kálmán Ernő, a MÉSZ elnökének összefoglalóját is pontosítja.

A címben feltett kérdés aktuális és jogos, három mondatban megválaszolható. Ezt nem tette meg a szerző, ezért az írás végén megteszem - helyette.

Nem mehetünk el azonban szó nélkül a cikk többi része mellett sem, azokat alább pontosítanám a korrekt tájékoztatás érdekében:
 

  1. A MÉSZ megalakulása
    A MÉSZ honlapján is szereplő hatsoros irat fontos szakmai kezdeményezés volt. 24 neves építész szándéknyilatkozata a MÉSZ megalakításáról, de nem alapító okirat. Sajnos sem a kamara 1900-ban, sem a MÉSZ 1902-ben nem alakulhatott meg. Eddig semmiféle írásos dokumentumot nem ismerünk, hogy 1902-től kik voltak a MÉSZ elnökei, miként működött a szervezet, kik voltak a tagjai, hol volt a székháza? Bizonyíthatóan a MÉSZ alakuló kongresszusa 1951-ben volt.
  2. A Bécsi utcai házak ügye végül is szerencsésen megoldódott a szakmai és civil kezdeményezések nyomására. Talán előbb is pont kerülhetett volna a témára, ha a MÉSZ elnöke is nemmel szavaz a tervtanácson és nem támogatja a tervet, mint ahogy tette. Akkor nem kellett volna álláspontját megváltoztatva Tokióig repülni és az UIA segítségét kérni utólag. Érdekes azonban, hogy a Bécsi utca túloldalán, a Szervita téren szintén egy sztárépítész (Zaha Hadid) szintén pályázat nélkül tervezett grandiózus kavics-terve nem okozott felzúdulást sem a MÉSZ-ben sem az UIA-ban.
  3. Az UIA pályázatok nem pótolják, csupán nagy ritkán kiegészíthetik a hazai tervpályázati rendszert. Magyarországon bebizonyosodott, hogy évente 40-50 tervpályázat kiírása az ideális. UIA pályázatot csak a legfontosabb, országos jelentőségű, egyedi építészeti alkotásokra érdemes és kell kiírni, általában egy évtizedben egyszer. Hátránya, hogy rendkívül drága, lassú, bonyolult és a hazai tervezők inkább hátrányt szenvednek, mint előnyt. Előnye legalábbis a korábbi években az adott ország, település imázsának növelése volt. Ma, az internet korában az általunk preferált nemzetközi pályázatok mindezt pótolni tudják.
  4. A MÉK és a MÉSZ közös bizottságai a MÉK elnökének javaslatára jöttek létre 2002-től folyamatosan (Tervpályázati-, Külügyi-, Továbbképzési Bizottság) és nem a MÉSZ kezdeményezésére 2010-ben.
  5. A közbeszerzés nem hogy kerékkötője, hanem éppen generálója volt a tervpályázatoknak 2004. és 2009. között. Ha a tervpályázat nincs kötelező érvénnyel a közbeszerzéshez kötve, akkor csupán ár-, és határidőversenyről szól a közbeszerzés. Az építészeti minőségre pedig semmiféle garancia nincs.

    A kormányzati negyed pályázatánál, a kamara közreműködésével a tervpályázat díjazását 20 millióról 100 millióra emeltettük, a továbbtervezés díját a kamarai díjszabáshoz kötöttük. A tervpályázat díja időben kifizetésre került. A pályázat alapján készült továbbtervezés díjazásánál Janesch Péter - a közbeszerzés és tervpályázat nélkül - álmodni sem mert volna akkora összegről, amit végül a BÉK és a MÉK hathatós segítségével kifizettek számára.

    Nyugodtan állítom, hogy mind a Szépművészeti Múzeum, mind a Nemzeti Múzeum pályázata igen eredményes volt. Több mint százan vették meg a kiírást és több mint hatvan tervezőcsoport adta be, köztük számos külföldi tervező is. Az, hogy nem valósult meg a két múzeum bővítése és fejlesztése, számomra ugyan sajnálatos, de ennek politikai okai voltak és nem szakmaiak.

    A Nemzeti Múzeum pályázatának sorsát csak nehezíteni tudta Kálmán Ernő levele, megakadályozni nem. Természetesen szükségesnek tartom magam is a Palotanegyedre városrendezési, városépítési tervpályázat kiírását, de ebben a kérdésben semmit nem tett a MÉSZ a mai napig. Pedig most van itt az ideje, nem két évvel ezelőtt.
  6. Az EU-s pénzek felhasználásánál ténylegesen igen gyatra építészeti minőség valósult meg, (lásd Fehér könyv, NFÜ). Éppen azért, mert a közbeszerzésekből kikerült a nemzeti értékhatár és ezáltal a kisebb létesítmények tervpályázati kötelezettsége is. Ahol az értékhatár elérte a tervpályázati kötelezettséget, ott korrekt eljárásról és minőségi építészetről beszélhetünk (budapesti, debreceni, győri, szombathelyi középületek sora). Külön kiemelném a Pécs 2010. EU Kulturális Fővárosa keretén belül kiírt 14 tervpályázatot, amelynek a MÉK tevékeny résztvevője és irányítója volt. A pályázatok fantasztikus építészeti, városépítészeti eredményeket hoztak Pécs számára (Kodály Központ – Koncertterem, Tudásközpont – könyvtár, Zsolnai-negyed, közterület rendezések sora).
  7. A vonatkozó törvények és rendeletek szerint a hazai tervpályázati rendszer a kamara feladatkörébe tartozik. Ennek ellátása 2001-2009. közötti időszakban minden tekintetben kiváló volt. Mind a tervek számát, mind a tervek minőségét, valamint a győztes terv megvalósulását tekintve. Messze felülmúlva még a háború előtti időszakot is. Ezt természetesen nem csak én állítom, hanem Alain Sagne úr is, az ACE (Európai Építészek Tanácsa) főtitkára, aki 2006-ban Budapesten tartotta az ACE Tervpályázati Bizottságának ülését. Megállapították, hogy az EU tagországai közül az egyik legjobb rendszer a mienk. Különösen azért, mert nekünk sikerült egyedül a közbeszerzésen keresztül kötelezővé tenni a tervpályázatok kiírását és lebonyolítását.


Az elmúlt években, Magyarországon az alábbiak szerint alakult a tervpályázatok száma:

2005.              78 db.
2006.              45 db.
2007.              33 db.
2008.              40 db.
2009.              23 db.
_________________________
összesen:        219 db.


A MÉK minden pályázat előkészítésében, zsűrizésében és ellenőrzésében részt vett és számtalan alkalommal elkészítette a kiírást, illetve vállalta a teljes lebonyolítást. (Ez a statisztika nem tartalmazza a magánbefektetők által kiírt meghívásos pályázatokat.)

Ezzel szemben 2010-ben 6 darab, 2011-ben 5 darab pályázat volt, tehát világosan látszik, hogy egyértelműen az értékhatár megszűnése és nem a gazdasági válság okozta ezt az óriási csökkenést.

 

Építészeti tervpályázatok száma 2005 - 2011
1/2
Építészeti tervpályázatok száma 2005 - 2011

 

Ezen időszakban a MÉSZ tudomásom szerint három tervpályázatban vett részt tevékenyen (nem csupán zsűritagként).

A.) Budapesti városrész központok (nyolc darab tervpályázat) - a MÉSZ „programalkotó" áldásos tevékenysége folytán a tervpályázatok elmaradtak.

B.) A „Partraszállás" szintén elmaradt

C.) Clark Ádám tér beépítése pedig eredményét tekintve botrányba fulladt

8.) Az U40-esek nem provokálni akartak, pusztán értelmes és aktuális kérdéseket vetettek fel, amelyre az építész szervezetek megsértődtek, ahelyett, hogy egyszerűen válaszoltak volna. Megnyugtató, korrekt, szakmai választ a mai napig nem kaptak egyik kérdésre sem.
 
Nos miért nincsenek tervpályázatok (2010 óta) Magyarországon?

  1. Azért, mert a magánbefektetőket nagy munkával meg kellene győzni, mint a korábbi években tettük, hogy írjanak ki pályázatot. Ez a MÉK feladata. Ezzel a módszerrel hozzávetőleg évente 6-10 komoly meghívásos pályázatot lehet kiíratni, ahogy 2001 és 2009 között történt (például Alkotás Point, Zeneakadémia, Spenót-ház, Haller Gardens).
  2. Vissza kell tenni a közbeszerzési törvénybe a nemzeti értékhatárt. Ez szintén MÉK feladat, ami évente 30-40 darab pályázatot adna.
  3. Minden település általános városfejlesztési (rendezési) tervébe be kell jelölni azokat a térségeket, ahol csak tervpályázat alapján lehet építési engedélyt kapni, függetlenül a tulajdonviszonyoktól. Ez további évi 20-30 tervpályázatot jelent legalább. Ez a Főépítészi Kollégium, illetve az adott települési főépítész feladata.


Ennél több tervpályázatra nincs szükség, mivel sem az építészek, sem a szakmai szervezetek nem lesznek képesek mindezt jó minőségben elvégezni, lebonyolítani.

Ezen felül pedig a MÉSZ tényleg kiírhatna néhány évenként egy UIA pályázatot is, hogy az ország vagy a főváros imázsát is növelje.


Budapest, 2011. november 1.                          

Eltér István
építész

 

Kapcsolódó oldal:

„Élettársam" a tervpályázat….

 

Vélemények (3)
Pákozdi Imre
2011.11.19.
11:06

a 3 pont közül csak a középső releváns... sőt az alap lenne. a mostani rencer torz és primitív. az 1. az bulsit... ne a magán befektető izéjével (pénzével) verjük a csalánt a 3. pedig ökörség. a több éves eljárási procedúrákat még hosszabbítani, feudális primitív gondolat... (lásd Demján, aki lengyeleknél 40 nap alatt kap üres placctól-rendezés-építési engedélyig "pecsétet", itthon ugyanez 4év...)

balint.kadar
2011.11.18.
12:10

Egyet kell hogy értsek a cikkel, bármennyire is kritizáltuk ezt a rendszert, személyes meglátásom, hogy 2005-2008 között hatalmasat fejlődött az építész szakma (a publikált és felépített épületek színvonalát tekintve), és ennek elsődleges oka a tervpályázati rendszer, az ott kialakuló rendszeresen publikált verseny volt. Ma ez nagyon hiányzik. Ugyanakkor érdemes lett volna egyszerre növelni a pályázatok számát és nyitni a nemzetközi scéna felé. Több nezetközi pályázat méginkább növelte volna a hazai szakma megmérettetési kényszerét, így színvonalát is. Véleményem szerint sokszor előrébb vezet a meglévő rendszer okos javítgatása, következetes fenntartása mint a forradalmi lendület...

Pákozdi Imre
2011.11.19.
11:19

@balint.kadar: Nem értek egyet. A fenti időszakban regnáló Tervtanács alapvető hibákat vétett a tervek megítélésében, ezzel rosszul orientálta az Önök szakmáját. Ráadásul a nemzetközi építészek szerepe kritikán aluli volt: az ide se utazótól a helyszínt semmibe vevőn keresztül a stílusfricskákon játékosan babráló németalföldi kismesterekig mindenki szóhoz jutott.

Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk