Nézőpontok/Vélemény

Válasz a „Miért nincsenek tervpályázatok Magyarországon?” című Kálmán Ernő írásra

1/2

Építészeti tervpályázatok száma 2005 - 2011

?>
Építészeti tervpályázatok száma 2005 - 2011
?>
Eltér István egy korábbi küldöttgyűlésen, fotó: ÉF
1/2

Építészeti tervpályázatok száma 2005 - 2011

Válasz a „Miért nincsenek tervpályázatok Magyarországon?” című Kálmán Ernő írásra
Nézőpontok/Vélemény

Válasz a „Miért nincsenek tervpályázatok Magyarországon?” című Kálmán Ernő írásra

2011.11.17. 17:11

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Eltér István

Vélemények:
3

Dosszié:

Eltér István másképp látja az egyre neuralgikusabb kérdést, hogy miért nincsenek építészeti tervpályázatok és mi lenne a konkrét teendő - de előtte Kálmán Ernő, a MÉSZ elnökének összefoglalóját is pontosítja.

A címben feltett kérdés aktuális és jogos, három mondatban megválaszolható. Ezt nem tette meg a szerző, ezért az írás végén megteszem - helyette.

Nem mehetünk el azonban szó nélkül a cikk többi része mellett sem, azokat alább pontosítanám a korrekt tájékoztatás érdekében:
 

  1. A MÉSZ megalakulása
    A MÉSZ honlapján is szereplő hatsoros irat fontos szakmai kezdeményezés volt. 24 neves építész szándéknyilatkozata a MÉSZ megalakításáról, de nem alapító okirat. Sajnos sem a kamara 1900-ban, sem a MÉSZ 1902-ben nem alakulhatott meg. Eddig semmiféle írásos dokumentumot nem ismerünk, hogy 1902-től kik voltak a MÉSZ elnökei, miként működött a szervezet, kik voltak a tagjai, hol volt a székháza? Bizonyíthatóan a MÉSZ alakuló kongresszusa 1951-ben volt.
  2. A Bécsi utcai házak ügye végül is szerencsésen megoldódott a szakmai és civil kezdeményezések nyomására. Talán előbb is pont kerülhetett volna a témára, ha a MÉSZ elnöke is nemmel szavaz a tervtanácson és nem támogatja a tervet, mint ahogy tette. Akkor nem kellett volna álláspontját megváltoztatva Tokióig repülni és az UIA segítségét kérni utólag. Érdekes azonban, hogy a Bécsi utca túloldalán, a Szervita téren szintén egy sztárépítész (Zaha Hadid) szintén pályázat nélkül tervezett grandiózus kavics-terve nem okozott felzúdulást sem a MÉSZ-ben sem az UIA-ban.
  3. Az UIA pályázatok nem pótolják, csupán nagy ritkán kiegészíthetik a hazai tervpályázati rendszert. Magyarországon bebizonyosodott, hogy évente 40-50 tervpályázat kiírása az ideális. UIA pályázatot csak a legfontosabb, országos jelentőségű, egyedi építészeti alkotásokra érdemes és kell kiírni, általában egy évtizedben egyszer. Hátránya, hogy rendkívül drága, lassú, bonyolult és a hazai tervezők inkább hátrányt szenvednek, mint előnyt. Előnye legalábbis a korábbi években az adott ország, település imázsának növelése volt. Ma, az internet korában az általunk preferált nemzetközi pályázatok mindezt pótolni tudják.
  4. A MÉK és a MÉSZ közös bizottságai a MÉK elnökének javaslatára jöttek létre 2002-től folyamatosan (Tervpályázati-, Külügyi-, Továbbképzési Bizottság) és nem a MÉSZ kezdeményezésére 2010-ben.
  5. A közbeszerzés nem hogy kerékkötője, hanem éppen generálója volt a tervpályázatoknak 2004. és 2009. között. Ha a tervpályázat nincs kötelező érvénnyel a közbeszerzéshez kötve, akkor csupán ár-, és határidőversenyről szól a közbeszerzés. Az építészeti minőségre pedig semmiféle garancia nincs.

    A kormányzati negyed pályázatánál, a kamara közreműködésével a tervpályázat díjazását 20 millióról 100 millióra emeltettük, a továbbtervezés díját a kamarai díjszabáshoz kötöttük. A tervpályázat díja időben kifizetésre került. A pályázat alapján készült továbbtervezés díjazásánál Janesch Péter - a közbeszerzés és tervpályázat nélkül - álmodni sem mert volna akkora összegről, amit végül a BÉK és a MÉK hathatós segítségével kifizettek számára.

    Nyugodtan állítom, hogy mind a Szépművészeti Múzeum, mind a Nemzeti Múzeum pályázata igen eredményes volt. Több mint százan vették meg a kiírást és több mint hatvan tervezőcsoport adta be, köztük számos külföldi tervező is. Az, hogy nem valósult meg a két múzeum bővítése és fejlesztése, számomra ugyan sajnálatos, de ennek politikai okai voltak és nem szakmaiak.

    A Nemzeti Múzeum pályázatának sorsát csak nehezíteni tudta Kálmán Ernő levele, megakadályozni nem. Természetesen szükségesnek tartom magam is a Palotanegyedre városrendezési, városépítési tervpályázat kiírását, de ebben a kérdésben semmit nem tett a MÉSZ a mai napig. Pedig most van itt az ideje, nem két évvel ezelőtt.
  6. Az EU-s pénzek felhasználásánál ténylegesen igen gyatra építészeti minőség valósult meg, (lásd Fehér könyv, NFÜ). Éppen azért, mert a közbeszerzésekből kikerült a nemzeti értékhatár és ezáltal a kisebb létesítmények tervpályázati kötelezettsége is. Ahol az értékhatár elérte a tervpályázati kötelezettséget, ott korrekt eljárásról és minőségi építészetről beszélhetünk (budapesti, debreceni, győri, szombathelyi középületek sora). Külön kiemelném a Pécs 2010. EU Kulturális Fővárosa keretén belül kiírt 14 tervpályázatot, amelynek a MÉK tevékeny résztvevője és irányítója volt. A pályázatok fantasztikus építészeti, városépítészeti eredményeket hoztak Pécs számára (Kodály Központ – Koncertterem, Tudásközpont – könyvtár, Zsolnai-negyed, közterület rendezések sora).
  7. A vonatkozó törvények és rendeletek szerint a hazai tervpályázati rendszer a kamara feladatkörébe tartozik. Ennek ellátása 2001-2009. közötti időszakban minden tekintetben kiváló volt. Mind a tervek számát, mind a tervek minőségét, valamint a győztes terv megvalósulását tekintve. Messze felülmúlva még a háború előtti időszakot is. Ezt természetesen nem csak én állítom, hanem Alain Sagne úr is, az ACE (Európai Építészek Tanácsa) főtitkára, aki 2006-ban Budapesten tartotta az ACE Tervpályázati Bizottságának ülését. Megállapították, hogy az EU tagországai közül az egyik legjobb rendszer a mienk. Különösen azért, mert nekünk sikerült egyedül a közbeszerzésen keresztül kötelezővé tenni a tervpályázatok kiírását és lebonyolítását.


Az elmúlt években, Magyarországon az alábbiak szerint alakult a tervpályázatok száma:

2005.              78 db.
2006.              45 db.
2007.              33 db.
2008.              40 db.
2009.              23 db.
_________________________
összesen:        219 db.


A MÉK minden pályázat előkészítésében, zsűrizésében és ellenőrzésében részt vett és számtalan alkalommal elkészítette a kiírást, illetve vállalta a teljes lebonyolítást. (Ez a statisztika nem tartalmazza a magánbefektetők által kiírt meghívásos pályázatokat.)

Ezzel szemben 2010-ben 6 darab, 2011-ben 5 darab pályázat volt, tehát világosan látszik, hogy egyértelműen az értékhatár megszűnése és nem a gazdasági válság okozta ezt az óriási csökkenést.

 

Építészeti tervpályázatok száma 2005 - 2011
1/2
Építészeti tervpályázatok száma 2005 - 2011

 

Ezen időszakban a MÉSZ tudomásom szerint három tervpályázatban vett részt tevékenyen (nem csupán zsűritagként).

A.) Budapesti városrész központok (nyolc darab tervpályázat) - a MÉSZ „programalkotó" áldásos tevékenysége folytán a tervpályázatok elmaradtak.

B.) A „Partraszállás" szintén elmaradt

C.) Clark Ádám tér beépítése pedig eredményét tekintve botrányba fulladt

8.) Az U40-esek nem provokálni akartak, pusztán értelmes és aktuális kérdéseket vetettek fel, amelyre az építész szervezetek megsértődtek, ahelyett, hogy egyszerűen válaszoltak volna. Megnyugtató, korrekt, szakmai választ a mai napig nem kaptak egyik kérdésre sem.
 
Nos miért nincsenek tervpályázatok (2010 óta) Magyarországon?

  1. Azért, mert a magánbefektetőket nagy munkával meg kellene győzni, mint a korábbi években tettük, hogy írjanak ki pályázatot. Ez a MÉK feladata. Ezzel a módszerrel hozzávetőleg évente 6-10 komoly meghívásos pályázatot lehet kiíratni, ahogy 2001 és 2009 között történt (például Alkotás Point, Zeneakadémia, Spenót-ház, Haller Gardens).
  2. Vissza kell tenni a közbeszerzési törvénybe a nemzeti értékhatárt. Ez szintén MÉK feladat, ami évente 30-40 darab pályázatot adna.
  3. Minden település általános városfejlesztési (rendezési) tervébe be kell jelölni azokat a térségeket, ahol csak tervpályázat alapján lehet építési engedélyt kapni, függetlenül a tulajdonviszonyoktól. Ez további évi 20-30 tervpályázatot jelent legalább. Ez a Főépítészi Kollégium, illetve az adott települési főépítész feladata.


Ennél több tervpályázatra nincs szükség, mivel sem az építészek, sem a szakmai szervezetek nem lesznek képesek mindezt jó minőségben elvégezni, lebonyolítani.

Ezen felül pedig a MÉSZ tényleg kiírhatna néhány évenként egy UIA pályázatot is, hogy az ország vagy a főváros imázsát is növelje.


Budapest, 2011. november 1.                          

Eltér István
építész

 

Kapcsolódó oldal:

„Élettársam" a tervpályázat….

 

Vélemények (3)
Pákozdi Imre
2011.11.19.
11:06

a 3 pont közül csak a középső releváns... sőt az alap lenne. a mostani rencer torz és primitív. az 1. az bulsit... ne a magán befektető izéjével (pénzével) verjük a csalánt a 3. pedig ökörség. a több éves eljárási procedúrákat még hosszabbítani, feudális primitív gondolat... (lásd Demján, aki lengyeleknél 40 nap alatt kap üres placctól-rendezés-építési engedélyig "pecsétet", itthon ugyanez 4év...)

balint.kadar
2011.11.18.
12:10

Egyet kell hogy értsek a cikkel, bármennyire is kritizáltuk ezt a rendszert, személyes meglátásom, hogy 2005-2008 között hatalmasat fejlődött az építész szakma (a publikált és felépített épületek színvonalát tekintve), és ennek elsődleges oka a tervpályázati rendszer, az ott kialakuló rendszeresen publikált verseny volt. Ma ez nagyon hiányzik. Ugyanakkor érdemes lett volna egyszerre növelni a pályázatok számát és nyitni a nemzetközi scéna felé. Több nezetközi pályázat méginkább növelte volna a hazai szakma megmérettetési kényszerét, így színvonalát is. Véleményem szerint sokszor előrébb vezet a meglévő rendszer okos javítgatása, következetes fenntartása mint a forradalmi lendület...

Pákozdi Imre
2011.11.19.
11:19

@balint.kadar: Nem értek egyet. A fenti időszakban regnáló Tervtanács alapvető hibákat vétett a tervek megítélésében, ezzel rosszul orientálta az Önök szakmáját. Ráadásul a nemzetközi építészek szerepe kritikán aluli volt: az ide se utazótól a helyszínt semmibe vevőn keresztül a stílusfricskákon játékosan babráló németalföldi kismesterekig mindenki szóhoz jutott.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk