Valódi zöldek és optikai illúziók – A Metrodom Panoráma Lakópark

Meddig lehet fokozni az épületek zöldítését? Az újpesti Metrodom Panoráma Lakópark függőleges zöld falakkal és a homlokzatok optikai játékával igyekszik oldani a méretes tömbök tömör hatását. A Hajnal Zsolt és Kendelényi Péter által tervezett lakónegyed új vizuális és térbeli kapcsolatot teremt az újpesti városrész és a Duna között. Bán Dávid írása.

A budapesti Váci út és környéke az elmúlt három évtizedben dinamikus változásokon ment keresztül. A 3-as metróvonal elkészültével jelentősen átalakult az élet a felszínen, létrejött egy irodatengely, amely különböző intenzitással, számos építészeti kísérlettel frissítette fel a főút arculatát a belvárostól lényegében az Újpesti vasúti hídig. Újpest-városkapunál a tengely megtörik, a Nyugati tértől tartó egyenest ott a korábbi kocsiszínből átalakított élelmiszer-áruház lezárja, majd az út kisebb kitérővel, szűkebb nyomvonalon folytatódik tovább a városhatár felé. Az újpesti oldal most egy új városkaput, egy nagyvonalú, látványos, hazai viszonylatban egyedülálló épületegyüttest kapott.

A környéket korábban leginkább a gyárak és az azokhoz kapcsolódó kisházas negyed jellemezte, amelynek egyfajta kapujaként épült meg az Árpád út torkolatában, a Duna felé néző, az 1950-es ével első felében felhúzott, a köznyelvben Mahart-házakként emlegetett, Henck Vilmos és Vidos Zoltán tervezte épületpár. A rendszerváltást a Külső Váci út mentén álló gyárak többsége nem élte túl, így a József Attila utca-Attila utca-Károlyi István utca és Váci út által határolt területen, a korábbi Wolfner–Táncsics Bőrgyár helyén is jelentős terület szabadult fel. Míg a déli oldal néhány ipari épületéből, az ezredforduló után némi kortárs kiegészítéssel magas színvonalú kiállítótér jött létre – a forráshiány miatt sajnálatosan idejekorán elhalt MEO – Kortárs Művészeti Gyűjtemény épületei bő egy évtizeddel a bezárás után, 2017-ben védelmet kaptak –, addig a terület legnagyobb részén teljesen elbontották az építményeket. Az északi oldalon téglaborítású apartman-házak épültek, a középső területen, lényegében hét telek összevonásával pedig most kisebb alközpont létesült, amely elrendezésével jól illeszkedik a városrész fejlesztési elképzeléseibe.

A beruházó egy korábbi közös, lényegesen kisebb volumenű munka kapcsán kereste meg Hajnal Zsoltot és irodáját, hogy tervezze meg a Metrodom Panoráma Lakóparkot. A megrendelő, a nyilvánvaló praktikus üzleti célok – minél nagyobb számú minőségi lakás és iroda kialakítása – mellett - nagyvonalúan kezelte a projektet, - szabad kezet adott egy karakteres arculat megtalálásához. A kiinduló állapot jó lehetőségeket és számos kihívást is magában rejtett. A nehézséget a felszabdalt és ezáltal különböző szabályozások alá eső terület, valamint a kerület hosszú távú fejlesztési terveibe való illeszkedés okozta. Ugyanakkor lehetőség nyílt egy ikonikus, kísérletező szellemű épületegyüttes megfogalmazására.

A Szent István tér – Újpest megújult törtélelmi központja – felől a Dunához tartó, idővel sétánnyá alakítható Liszt Ferenc utca lendületes kezdést kapott a két éve átadott, Bun Zoltán tervezte mai piacépülettel. A Metrodom lakóparkot éppen ezért úgy kellett kialakítani, hogy ezt a tengelyt, a jövőbeni sétányt a Dunáig áteressze, része legyen a térsornak, a gyalogosforgalmat megfelelően vezesse el a központtól a folyópartig. Ehhez idővel gyalogos felüljáró létesül majd a Váci út felett, amelynek a felvezetését már bele kellett komponálni a lakópark térségébe. Ugyanakkor területen a különböző városszövetek – korábbi ipari struktúrák, kortárs lakópark, kisházas negyed – találkoznak, mindezek pedig eltérő geometriát is képviselnek: a két koordináta között egy trapéz alakú városi teret kirajzolva. 

Hajnal Zsolt és Kendelényi Péter elképzelése szerint a lakópark önmagában is egy agorát formázna meg, amelyen átfut a Szent István tér és a Duna közötti kelet-nyugati gyalogostengely. Ezt veszi körbe a négy magasház és az azokhoz kapcsolódó alacsonyabb nyúlványok. A negyednek úgy kellett kapcsolódnia a már meglévő lakóparkhoz és a kisházas utcákhoz, hogy a benapozást ne akadályozza, ott kellő szélességű határvonal alakuljon ki. Ezenkívül megoldandó volt az autóforgalom minél praktikusabb eljuttatása a kétszintes mélygarázsba, amelyhez a nyugati oldalon új utcát nyitottak. A most kialakított – nevében a bőrgyár alapító tulajdonosára megemlékező – Wolfner utca kihasználja a terepviszonyokat: a lakóparkhoz képest mélyebben fut, így innen szintben lehet befordulni a teremgarázsba, valamint fölötte tud majd átívelni a Váci utat is keresztező felüljáró.

A Wolfner utca felett, de a hátulról határoló Attila utcával egy szintben alakult ki az a piazza, amelyről nyílnak a lakó- és irodaépületek. A tér hangulatát jól meghatározza a házak előterét kellemesen árnyékoló, két szintet befogó árkádsor, amelyek kellő szélességben nyújtanak védettséget ahhoz, hogy alkalmasak legyenek kiülő részek, teraszok kialakítására, életet vigyenek a térségbe. Az épületek cour d’honneur-ös kialakítása tágítja, levegőssé teszi a központi teret. Az árkádok mögött a fölszinten üzlethelyiségek, vendéglátóhelyek, felettük az első emeleten irodák húzódnak. Minden épület nagyméretű, szellős előcsarnokkal nyílik meg a tér felé. Valamennyi házban, a hazai terepen szintén újdonságként, olyan közösségi tereket is elhelyeztek, amit a lakók igénybe tudnak venni akár egy közös tornázásra vagy születésnapi zsúr megrendezésére. Ezekhez megfelelő vizesblokk és konyha is került.

A középpontot körbevevő négy, egyenként 55 méter magas torony nagy alapterületű, leginkább 3-4 szobás lakásokat rejt magában. A 18 szintes tornyok budapesti léptékben szokatlanul magasnak számítanak, ugyanakkor homlokzati kialakításuk, tagoltságuk miatt mégsem hatnak monumentálisnak. A homlokzat ritmusában, az erkélyek kiképzésénél ugyanazt az optikai hatást alkalmazták, amit a Corvin-negyedben a Cordia Atrium tömbön már sikeresen kipróbáltak: a sötétebb tónusú, széles erkélyeket keretbe foglalja egy világosabb, szalagszerű kiképzés, ami a szinteket párosával fűzi egybe, belül pedig tároló helyiségeket rejtenek magukban. Ezzel az optikai játékkal mind a szárnyépületek nyolc-, mind a pompás panorámát nyújtó tornyok 18 emelete nem borul súlyos teherként a térségre. 

Az épület homlokzatának és egyben a teljes megjelenésének legkarakterisztikusabb eleme azonban az a zöldfüggöny, amely a milánói Bosco Verticale megjelenése óta világszerte izgatja az építészek fantáziáját. A függőleges zöldfelület hazai alkalmazása újdonság, természetéből adódóan még Újpesten sem látható teljesen kibontakozott állapotában. Minden szintre élő növénysávot telepítettek, amik közé vertikálisan, a szintpárokat vizuálisan is összefűzendő fák kerültek, amelyek hat méter magasságig nőhetnek meg, gyökérzetük darabonként egy köbméteres ládákban nevelkedhet.

A zöld kísérlet eredménye még nem bontakozhatott ki teljes mértékben, de a kivitelezés során olyan növénymix került a homlokzatokra, amely a tervek szerint egész évben képes lesz a természetes hatást kelteni. Az elrejtett örökzöldek télen is meleg, élő érzetet kölcsönöznek majd az újpesti lakóparknak, amely a város felé csendesen megbújik, a Váci útról nézve azonban látványosan kibontakozik. 

Bán Dávid

Szerk: Somogyi Krisztina