Épületek/Örökség

Varga Kálmán: fél lábbal már Európában

1/4

Varga Kálmán - fotó: Kovács Olivér

?>
Varga Kálmán - fotó: Kovács Olivér
?>
Fertőd - fotó: Kovács Olivér
?>
?>
1/4

Varga Kálmán - fotó: Kovács Olivér

Varga Kálmán: fél lábbal már Európában
Épületek/Örökség

Varga Kálmán: fél lábbal már Európában

2012.03.26. 08:49

Április 1-jén lesz húsz éve, hogy megalapították a Műemlékek Nemzeti (akkor még Állami) Gondnokságát. Kovács Olivér interjúja Varga Kálmánnal, az intézmény igazgatójával.

Április 1-jén lesz húsz éve, hogy megalapították a Műemlékek Nemzeti (akkor még Állami) Gondnokságát. Kovács Olivér interjúja Varga Kálmánnal, az intézmény igazgatójával.

- Az április 18-i műemléki világnapot követően valóságos tavaszi hadjáratba fognak, szinte minden hétvégén kínálnak valamilyen programot, megnyitót valamelyik műemlékükben, vagy műemlékegyüttesükben. Valóban ennyi eredményük van, amit meg kell osztaniuk a világgal, vagy inkább általában a műemlékek népszerűsítése a cél?

 

Varga Kálmán - fotó: Kovács Olivér
1/4
Varga Kálmán - fotó: Kovács Olivér

 

 

-Szerencsére vannak eredményeink. Az uniós pályázatokban például kifejezetten szerencsések vagyunk, jelenleg tizenkét projektünk fut. Tavaly két norvég alapos pályázatnak hála, sikerült felújítani a sümegi püspöki palotát és a nádasdladányi Nádasdy-kastélyt. De nem csak a befejezett pályázatok adnak okot az örömre: tavasszal egy napra megnyitjuk az edelényi L’Huillier–Coburg–kastélyt is, hogy a közönség megcsodálhassa az eddig megújult tereit. Jövőre aztán elkészülünk a teljes felújítással.

- A szépen felújított műemlékeket viszont üzemeltetni is kell. A tapasztalataim szerint ez általában kínkeservesebb a felújításnál is, hiszen az egy egyszeri, látványos nekirugaszkodás, de ez taposómalom.

- Sajnos húsz évvel az intézmény megalapítása után sem értük el a Lajtán túli jogszabályi és felfogásbéli környezetnek a nyomába sem. A kismartoni Esterházy-kastélyban, vagy a fraknói várban komoly gazdasági hátteret állítottak fel a műemlékek fenntartása érdekében. Az előbbinek még borászata is van, amelynek a bevételeit, profitját a kastélyra fordítják, hiszen általános tapasztalat, hogy a belépőjegyekből, legyen bármilyen érdekes a bent lévő kiállítás, a fenntartásnak csak mintegy hetven százalékát lehet előteremteni. Így Kismarton és Fraknó nem is áll sorban Bécsben állami támogatásért. A harmadik Esterházy-központ Magyarországon van, Fertődön, a kastély. Itt sajnos már más a helyzet. Most élesztjük újjá az egykor legendás rózsakertjét, ám ebből nem értékesíthetünk majd rózsákat a látogatóknak. Pedig azok a forintok, vagy eurók nagyon jól jönnének a fenntartáshoz.

- Fel kellene éleszteni a reprezentatív központokhoz egykor kötődő gazdaságot? Jobbágysággal, kilenceddel?

- A jobbágyságot ellenzem, de a kilenced, mint bevételi forrás ellen nem tiltakoznék... A tréfát félretéve, igen, szükség volna az épületeinket körülvevő gazdasági környezet felélesztésére, illetve a múlt hagyományainak talaján újak teremtésére. Egy másik példa: a majki remeteség alatt a földben gyógyvíz van. Mégsem fúrhatunk kutat, hogy aztán mint a szerzetesek italát értékesíthessük. Pedig egy ilyen kút a látogatóknak is nyilván tetszene, hiszen látványos volna, ráadásul néhány palackot emlékbe, ajándéknak is megvennének. Ez máris, szó szerint, forrás lehetne a műemlék fenntartásához.

 

Fertőd - fotó: Kovács Olivér
2/4
Fertőd - fotó: Kovács Olivér

 

 

- Azért ha jól emlékszem, van olyan műemlék, amiben étterem van. Például Fertődön. Folytatva a rossz szóvicceket, ez nyilván hoz valamennyit a konyhára.

- Fertődön a gránátosházban működik étterem, mégpedig úgy, hogy a vállalkozó bérleti díjat fizet az épületért. Vagyis még ennek az összegnek a kifizetése után is termel profitot. Nyilvánvaló, hogy nagyobb bevételhez jutna a Gondnokság, ha maga lenne az üzemeltető. Persze Fertőd csak egy példa.

- Térjünk akkor vissza a születésnaphoz. Amikor húsz éve megalapították a Gondnokságot, még csak néhány épület felett gyakorolta a kezelési jogokat. Azóta jócskán felduzzadt az épületállomány, ám én abban, hogy éppen mi került önökhöz, nem sok következetességet véltem felfedezni.

- Négy épülettel kezdtünk, most negyvennél is több tartozik hozzánk. A megalapításkori alapelv az volt, hogy azokat az épületeket gondozzuk, amelyek fontosságuk miatt nem adhatóak ki állami kézből, vagyis semmiképpen sem privatizálhatók. Az épületállományunk ennek a gondolatnak a mentén állt össze. Persze maga a bővülés a kívülállók számára meglehetősen véletlenszerű lehetett és bevallom, sokszor a véletlen, illetve a szerencse is szerepet játszott benne. Én egy múzeum tárgygyűjteményéhez hasonlítanám a hozzánk tartozó műemlékállományt, csak épp nálunk a tárgyak épületek.

A beszélgetés folytatása a műemlékem.hu magazinban.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk