| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Kritika

Városliget - Város - Vár - a kötet

1/2

Városliget - Város - Vár címlap

Városliget - Város - Vár címlap

Hirdetés
?>
Városliget - Város - Vár címlap
?>
Városliget - Város - Vár címlap
1/2

Városliget - Város - Vár címlap

Városliget - Város - Vár címlap

Városliget - Város - Vár - a kötet
Nézőpontok/Kritika

Városliget - Város - Vár - a kötet

2016.01.11. 09:55

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Megjelent a Magyar Urbanisztikai Társaság által kezdeményezett és kiadott Városliget - Város - Vár című kötet, melynek célja, hogy állást foglaljon és párbeszédet indítson (mely ezidáig elmaradt a döntéshozók részéről) a Városliget területének beépítésével kapcsolatban. 

Előszó

Ez a könyv a párbeszédet szeretné szolgálni, elmondani azt, amit fontosnak találunk, hogy egy adott korban, egy adott kérdésben, jelesen a város fejlesztésében, sőt a Főváros fejlesztésében, egy Múzeumliget kialakítása kérdésében, egy kétszáz éves közpark, a Városliget védelmében voltak nem kevesen, s nem akárkik, akik másként vélekedtek, mint a hatalom képviselői. A szerzők között kevés a pártpolitikai értelemben politikusnak nevezhető, többnyire szakemberek vagyunk. A kész döntések (vagy annak látszók) azonban megdöbbentettek bennünket, s az agyunkba vésődött döntéselméleti alaptörvény – mi szerint jó döntés bármely ügyben csak akkor hozható, ha a pozitív hatások mellett a negatív következményeket is számba veszik – alapján kételkedni kezdtünk, s az ügy fontosságára, jelentőségére való tekintettel kerestük a módját, hogy kétkedésünknek hangot is adjunk. E késztetésből született meg a Magyar Urbanisztikai Társaság elnökségének állásfoglalása, majd az ezt követő konferenciák megszervezése, és végül e kötet kiadása.

Egy ilyen nehéz helyzetben sokféle gondolat ad erőt az elköteleződőknek, a kérdezőknek. Felmerült bennünk mint e kötet kezdeményezőiben a Babitstól származó, sokat idézett sor: „Vétkesek közt cinkos, aki néma". De szinte azonnal el is kellett hessegetni ezt a gondolatot, mert ez megítéli a más véleményen lévőket, s az ítélet nehézzé, csaknem lehetetlenné tesz bármiféle párbeszédet. Az annyira óhajtott közös gondolkodás azonban – érdemben mindenképp - mindmáig elmaradt; a döntéseket meghozók – úgy tűnik - inkább kiragadják az építésügyi jogszabályok keretéből ezt a kérdést, mintsem párbeszédet folytassanak. Volt, például a Városliget területére vonatkozó szabályzat kidolgozása során ún. partnerségi egyeztetés, ez azonban nem az előkészítés fázisában történt, ezért a civil szervezetektől és a lakosságtól jövő észrevételek 95%-át – hatalmi szóval - figyelmen kívül lehetett hagyni. A viták, a párbeszédek elmaradása miatt rá kellett ébrednünk: nem is oly kicsiny dolog a világ egyik első közparkjának védelme, a város kiegyensúlyozott fejlesztésének kérdése, a budai Vár jövője, s leginkább a tervezés és a döntéshozatal menete nagy jelentőségű ügyek.

Többször és több felől megkaptuk a vádat, ne negatívan közelítsünk a dolgokhoz, legyünk végre pozitívak. E sűrűsödő felszólításokra született a „Vár – Város –Városliget" című írás, ami az Építészfórumon jelent meg, ebből következik egy idézet: „amikor igenekről és nemekről, állításról és tagadásról, támogatásról és ellenzésről gondolkodunk, ezekről beszélünk, akkor vajon mire gondolunk? Mit támogatunk, és mit ellenzünk? S az igenlés minek a támogatása, s az ellenzés minek a támogatása? 

Megítélésem szerint a Múzeumliget egész koncepciója nem állítás, hanem tagadás: nemet mond ugyanis a város (és az ország) kiegyensúlyozott, harmonikus, egészséges, mértéktartó fejlesztésére; nemet mond a több mint kétszáz éves közpark megőrzésére; tagadja a VI., a VII. és a XIV. kerület (hogy csak a legközelebbieket említsem) lakosságának jogát a természet-közeli környezetben való léthez, semmibe veszi a történeti értékű közpark megőrzésének jogos igényét; nemet mond a város többi részének, pl. más nagy parkoknak a megújítására és sok meglévő értékes épület felújítására (amikor ide akar koncentrálni sok fejlesztést). A Közlekedési Múzeum száz éve épült kupolájának újbóli felépítésének tervével valójában nemet mond a közlekedés és a technika fejlődése által igényelt kortárs építészeti eszközökkel való bemutatására Hasonlóképp a Vár újbóli funkcióváltása és a meglévő intézmények – Nemzeti Galéria és Széchenyi Könyvtár – új épületekbe költöztetése nemet mond a vár kulturális szerepének megőrzésére az ország gazdasági felemelkedésére (felesleges pénzköltésével), a múzeumi és a könyvtári hálózat fejlesztésére (mert minden pénz ezekre folyik el).

S a másik oldalt szemlélve: aki nemet mond ezekre a fejlesztésekre, az valójában igent mond egy átgondolt, fenntartható fejlesztésre; aki ellenzi ezeket a presztízsberuházásokat, az a jövőre mond igent (mert a mostani beruházási koncentráció a későbbiekben a fenntartásban, üzemeltetésben, felújításban ugyanúgy drasztikus koncentrációt fog jelenteni), igent mond egy kiegyensúlyozottabb országra."

Talán van némi túlzás, leegyszerűsítés ezekben a mondatokban, de a lényeget mégis erőteljesen kifejezik.


Városliget - Város - Vár címlap
2/2
Városliget - Város - Vár címlap





Az első pillanattól fogva világos volt az Urbanisztikai Társaság elnöksége számára, hogy nem minden szakterületet képviselünk, s ezért más szakértőket is megkerestünk már az állásfoglalás kiadása előtt, majd e kör tovább bővült a konferenciák szervezése során. Évekkel ezelőtt, amikor a Szépművészeti Múzeum térszín alatti bővítése már majdnem a kivitelezés stádiumába ért (jogszerűtlenül kiadott építési engedély lapján), akkor „ébredt" egy szakma, a művészettörténészeké, s hangot adott egyet nem értésének. Az építész szakma egy része erre hevesen reagált, mintha csak ők lennének letéteményesei, meghatározói a városképnek, sőt a városfejlesztésnek. Akkor mintha ébredni kezdett volna a társadalom, hiszen „a város mi vagyunk". Húsbavágó tehát minden olyan terv, ami a várost alakítja. Ezt bizonyítja az a felfokozott érdeklődés, ami majd minden jelentős építkezés menetét és befejezését kíséri.

Közállapotunkra és/vagy a polgárok magatartására jellemző, hogy több jelentős megkérdezett tanácsain túl nevét nem adta a vitákhoz, a vélemény kialakításához. Ebben a kényes helyzetben szeretnék ezúton köszönetet mondani mindenkinek, aki segítette munkánkat – akár támogató, akár ellenző véleményével, kérdéseivel – mert meggyőződésünk, hogy e nélkül nem tudtunk volna kellően alapos, kiérlelt, szerteágazó véleményt alkotni s azt képviselni. Köszönet illeti azokat is, akik a rövid határidők ellenére - nagy számban - késedelem nélkül eljöttek a rendezvényekre, s bátorítottak minket a kitartó munkára, meglátásunk, meggyőződésünk képviseletére. Az MTA-n szervezett konferencia állásfoglalása kapcsán – azt teljes egyetértésben hozták meg a jelenlévők – kérdőre is vontak bennünket, hogy miként győződtünk meg erről, s hogy lehet ez; de szép volt látni, hogy a 280 regisztráló és a majd’ ennyi megjelent kitartó többsége, több mint kétszáz ember ténylegesen együtt alakította, fogalmazta az állásfoglalást, s valóban egyetértésben adta azt ki. Ennek a kivételes eseménynek is szeretnénk emléket állítani e könyv kiadásával. elsőként azzal, hogy ide idézzük a rövid állásfoglalást:

Budapest harmonikus és fenntartható fejlesztése megköveteli, hogy az egyedi tervek és kiemelt beruházások illeszkedjenek a főváros elfogadott hosszú távú fejlesztési koncepciójához. A kulturális intézményhálózat fejlesztése során legyen elsőrendű cél történelmi és műemléki értékkel rendelkező, kihasználatlan épületállomány hasznosítása, a barnamezős területek rehabilitációja. A „Múzeumliget" projekt ellentétes a fenti célokkal, ezért annak felfüggesztését és a múzeumok elhelyezésének újragondolását javasoljuk.

Budapest zöldterületeit a város életében betöltött, pótolhatatlan szerepüknek megfelelően, zöldterületként kell megőrizni. Legjelentősebb történeti kertünket, a Városligetet tájképi és természeti értékeit megőrizve, új épületek elhelyezése nélkül kell helyreállítani. A kulturális létesítményeket, köztük a turizmust vonzó múzeumokat decentralizáltan célszerű elhelyezni, ami a látogatókat arra ösztönzi, hogy a város különös vonzerejét adó gazdag történelmi városszövet minél nagyobb részével ismerkedjenek meg.

A Nemzeti Galéria helye továbbra is a budai Várban legyen. A Néprajzi Múzeum kerüljön a volt Mária Terézia laktanyába. A Műszaki és Közlekedési Múzeum kialakításáról egy átfogó szakmai koncepció ismeretében döntsenek. A Biodóm sorsáról külön társadalmi vitát kell lefolytatni."

Reméljük, hogy valaha – s nem is a túl távoli jövőben – eljutunk oda, hogy az ilyen országos jelentőségű ügyekről csak alapos, kellő időt biztosító, érdemi társadalmi vita után szülessenek döntések.

Budapest, 2015 őszén

Schneller István
Körmendy Imre




Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.