Nézőpontok/Kritika
Várostervezési szempont-e a futás?
2011.02.22. 09:50
Huszti István írása a fővárosi futósport helyzetéről, a Puskás Stadion nyújtotta lehetőségekről, az ideális pálya sajátosságairól, a futásról mint jelenlévő társadalmi igényről, valamint a lehetséges kitörési pontokról és a jövőről.
A futásról
Ahhoz, hogy a címben feltett kérdés jogosságát bizonyítsam, bevezetésként ejtenék néhány szót a futásról. Azt gondolná az ember, hogy a futás szó mindenkinek egyértelműen ugyanazt jelenti, pedig szerintem nagyon sok értelmezése lehet és van is. Számomra – mint amatőr futónak – elsősorban egy filozófia, egy lehetőség a környezetemmel egy más minőségű kapcsolat létrehozására. Általában ez a véleményem a sportok összességéről, mint olyanokról, ami az ember életének természetes része - kommunikációs, létezési lehetőség, mint a beszéd, a rajz, vagy az ételek élvezete és így tovább. Ebben a megközelítésben a sportok és a futás is elsősorban nem eszköz valaminek az eléréséhez, hanem önálló principium, aminek alkalmazása során el lehet érni jobb közérzetet, erőnlétet, karcsúbb alakot stb. -, de ezek a dolgok semmi esetre sem a futás céljai, hanem következményei. (Meggyőződésem, hogy a sportnak és a futásnak kevés dolog ártott annyira, mint a külömböző trendy fogyókúrás és fittness mozgalmak.)
3/3
A futásnak ilyen értelemben való kezelése azt is jelenti, hogy művelése egyben egy minőségi igényt támaszt. A legfinomabb étel is akkor élvezhető, ha megfelelő minőségű környezetben készül. A propagandisták valamikor a futáshoz ragasztották a láb mindig kéznél van – feltehetően jó szándékú, de buta szlogent. Ugyanis futni nem mindenütt lehet! Példával érzékeltetve a dolgot, nem nevezhető futásnak a ház körül végzett 15-20 perces trappoló kocogás a kocsik között aszfalton. Hiába van kéznél a láb, ez csak egy testet lelket károsító önkínzás. A futáshoz megfelelő hely kell és ilyet találni a városlakónak nem is olyan egyszerű.
Szempontok, tapasztalatok
Lehetne azt mondani, hogy a futópálya kiválasztása nagyon egyéni - ebben van is igazság -, de a futótársakkal való beszélgetések során kiderült, hogy azért vannak általános szempontok. Megpróbálom ezeket összefoglalni.
- Ne kelljen sokat utazni a futáshoz, nem jó, ha több idő megy el a közlekedésre, mint magára a futásra. Ezt nem kell különösebben magyarázni, csak annyit jegyeznék meg, ha mindenkinek a közelében lenne jó minőségű futópálya, akkor sokkan többen sportolnának.
- Tévedés azt hinni, hogy akár a profi, akár az amatőr futóknak a 400-as kör a vágya. Edzéstechnikailag is vannak más igények, de a legfanatikusabb futók többségének is a hosszútávú futás 400-on unalmas. Ha nem speciális felkészülésről van szó, az erdei pálya adja a legtöbb örömöt.
- Jó, ha futáshoz más edzés is kapcsolható és van lehetőség öltözőre, szaunára, stb. Ezt sem kell magyarázni, így a közösségszervező erő is nagyobb lenne, ami fontos.
- Minél távolabb legyen a járműközlekedéstől és ne ott legyen mellette a kutyafuttató (nem a kutyások ellen szólok, nekem is van és rendszeresen sétáltatom, de nem ott, ahol futnak.)
- Legyen megfelelő minőségű a pálya talaja. Én a salakot kedvelem a legjobban, de ennek kezelése csak zárt pályán biztosítható. Szeretem az erdei talajt is és ha gyorsítani akarok – lehet, hogy többen ezt eretnekségnek tartják – kimegyek aszfaltra is, vagy jó minőségű műanyagra. A sport-, és a karbantartási szempontokat összevetve valószínűleg a műanyag a jó megoldás, de itt nagyon ügyelni kellene a minőségre. Budapest talán legnépszerűbb futópályája, a Margitsziget szerintem nem jó. Tudom, ennek megítélése erősen szubjektív lehet, de többen osztották már ezen véleményem. A szigeti pálya túl lágy és mély. Felfogásom szerint a futás egy előrehaladő harmonikus gördülő mozgás, nem pedig egy felfelé rugaszkodó trappolás (többek között ezért tartom rossznak a kocogást). A salakon például a talp picit hátrafelé csúszik, tompítva az ütésszerű terhelést, de nem süllyed be feleslegesen energiát elhasználva és nem növeli feleslegesen a térd igénybevételét. Mély-lágy műanyagnál a besüppedés energiát vesz el, valamint az elrugaszkodás időben késik, a comb és a lábszár nagyobb szöget zár be, amitől a térdszalagok terhelése nő, a levegőbe kerülő láb lazítási ideje csökken. (Bárkinek ellentétes véleményét érdeklődéssel várom, a lényeg az, hogy minél többen tapasztalatot cseréljünk.)
1/3
A leírt szempontokat összefoglalnám úgy, hogy a futópálya vegye figyelembe az emberi természetes lustaságot és a lehető legtöbb örömre adjon lehetőséget. Amíg a sarki söröző gyorsan és kényelmesen elérhető egy jó sör és beszélgetés reményében, addig ne csodálkozzunk, hogy oda többen járnak. Semmi bajom a baráti sörözéssel, én is megteszem, csak a prioritások a kérdések.
Mi a valóság az igények és a lehetőségek között? Budapesti futóként elmondanám több éves saját tapasztalataimat. A történet kezdetével időben visszamennék az 1990-es évekhez - ekkor még működött a János hegyen az edzőtábor. Ez eredendően a versenyzők felkészülést szolgálta, de helyet adtak az amatőr sportnak is és a kettő igazán jól megfért egymás mellett. Volt jól használható edzőterem, szauna, masszőr, sportorvos, amit mindenki igénybe vehetett és ami a legfontosabb: helyben voltak a legváltozatosabb, jó minőségú erdei futópályák. Aztán az történt, hogy a telepet privatizálták és átalakították LAKODALMAS CENTRUMMÁ! Mert ugye ki gondolna másra, mint hogy Budapest egyetlen erdei edzőtábora a legalkalmasabb lakodalmak szervezésére? Finoman fogalmazva a történet a felelős hivatalnokok nem minősíthető szemléletének a megnyilvánulása, amiben én nem nagyon látok változást. Ha csak a pillanatnyi és helyi gazdasági érdekeket vesszük figyelembe, akkor az alkoholfogyasztással és más nyereségekkel szemben a sport mindig vesztes lesz.
Persze lehet mondani (mondták is), hogy az erdőben így is lehet futni és vannak például szállodák, ahol akár még szaunázni is lehet, de ez már nem ugyanaz. Számomra annyira nem, hogy már nem volt indíttatásom Zuglóból átutazni a városon, ezért új helyeket kerestem. Zuglói lévén talán szerencsésebb helyzetben vagyok, mint sok más pesti, mert itt több olyan egyesületi sportpálya található, ahol salakon lehet futni, valamint ott a Rákos patak partja (bár én ezt nem kedvelem). Bármennyire jók ezek a lehetőségek, azt a komplexitást nem tudják nyújtani, mint amilyen az edzőtábor volt. Végül az általam könnyen elérhető Puskás Stadion mellett lévő szoborparknál kötöttem ki - nem utolsó sorban azért, mert az ott lévő szállodában egész jó edzőterem és szauna van, így ezeket is használhatom a futás mellett.
2/3
A stadion és környéke, a szoborpark
A stadion körül zajló működés nagyon jó lenyomata mind a verseny-, mind az amatőr futósport helyzetének. A magam fajta hobby-futók elsősorban a szoborpark salakján és a stadion külső körén futnak. A salakpálya eredetileg 600 méteres volt, de lecsökkentették 550-re, mert a sportcsarnok felé eső részen alakították ki a buszparkolót. Az azért szép, mert hideg időben járatják a buszok motorját és olyan kipufogógáz-felhő van néha, amiben nem érdemes futni. A salakra ráférne egy alapos felújítás, a stadion felé eső ív esőben pocsolya, az ívből kifelé haladva bokaficamító barázdák vannak. Az amatőrökön kívül kijárnak ide a profik is bemelegíteni, hosszabbat futni, a belső füves részen pedig rögbisek edzenek - de vannak napozók, gyerekkel focizó apukák és családok is. Szóval van igény a területre. A park mellett van a Syma csarnok és parkolói, ez a futás szempontjából nem akkora öröm, de igazából nem zavar. Talán itt ragadom meg az alkalmat, hátha valamelyik érintett olvassa: a Syma csarnokban van WC, ha Te, kedves kultúrált látogató, kiszállsz a legújabb kocsicsodádból, akkor ne valamelyik szobor tövébe vizelj!
A stadion külső, 1100 méteres aszfaltköre - bár jó kiegészítője a salakpályának - külön történet. Én kedvelem - engem nem zavar az aszfalton futás -, mert hossza miatt kevésbé unalmas és a lelátókra felvezető rámpákkal és lépcsőkkel kombinálva, vagy csak azokon edzve változatos gyakorlatokat lehet végezni. Ezt jelzi az is, hogy ide több veresenyző átjön az atlétikai pályáról, mert rámpán résztávozni, vagy lépcsőzni máshol nincs lehetősége - ez fontos szempont lehet. A lépcsők állapota sajnos több helyen rossz, de a legnagyobb veszélyt a focimeccsek után széttört és még el nem takarított sörösüvegek jelentik. Tisztelt Szurkolók, ne gondolják azt, hogy a magyar atlétika attól lesz jobb, ha az atléták üvegszilánkokkal nehezített pályán edzenek!
Amiért ezeket leírtam
A napokban olvastam, hogy reális esélyt kapott a Puskás Stadion átépítése. Az átépítés koncepciója Kerekes György – jelenlegi főépítész – nevéhez fűződik (részletek itt). A koncepció szerint a jelenlegi stadion szerkezetén belül egy kisebb befogadóképességű football-stadion épülne, a régi szerkezet megmaradna, ahová kiszolgáló és kereskedelmi egységek kerülnének. Az atlétika kikerülne a stadionból és a jelenlegi atlátikai pálya bővítésére kerülne sor. Dióhéjban ezt emeltem ki, de érdemes elolvasni a műleírást, mert látható, hogy mennyi szempontot kell figyelembe venni. A kapcsolódó írások olvasása nyomán a következők jutottak eszembe:
- Bár lekem mélyén nem örülök, de feltehetően el kell fogadni, hogy egy ekkora méretű sportlétesítmény működését elsősorban a focira lehet építeni.
- Az atlétika száműzése hogyan történik? Az átalakított atlétikai pályán lesznek-e korszerű és komplex edzési feltételek, a tervezett befogadóképesség nem zárja-e ki nagyobb nemzetközi versenyek lebonyolítását?
- A tervezés során gondoltak-e (gondolnak-e) a futósportra? Itt már nem választanám külön a verseny-, és az amatőr igényeket.
- A várostervezők, jogszabályalkotók gondolnak-e arra, hogy a városi futás lehetőségének minőségi biztosítása jogos és pozitív társadalmi igény?
- Melyik a leghasznosabb fórum arra, ahol a felelős hivatalok a közigénnyel kommunikálni tudnak?
Egy képzeletbeli városi futópálya szempontjából a felvetett kérdésekre bennem az alábbiak fogalmazódtak meg:
- Egy futópálya hasznos a focistáknak is, minden közhiedelemmel ellentétben ők is tartanak futóedzést, én már láttam is ilyet.
- Nem igazán tudok olyan sportot, ahol a felkészülésben az atlétikának, a futásnak ne lenne szerepe. Ami jó az atlétikának, az jó másnak is, egy futópálya pedig jó az atlétikának.
- A stadion régi szerkezetében és környezetében el tudnék képzelni egy olyan összefüggő, több hurkos, emelkedőket is tartalmazó és esetleg részben fedett futópályát, amit minden sport művelője használni tudna és helyben más edzési lehetőségek is biztosíthatók lennének. Ez szerintem sem a focival, sem a gazdaságilag szükséges kereskedelmi funkciókkal nem lenne ellentétes.
- A városi futópálya iránti igényt a városszerkezeti terveknél figyelembe kellene venni, az igények meghatározásához szélesebb körű párbeszéd lenne szükséges.
- A legfontosabb talán első lépésben a párbeszéd helye. Belegondolva a Szépművészeti Múzeum félresiklott történetére, a Bécsi utca bontásának agyrémére, a dunai gyalogoshíd megépítésének ötletére, felmerül, hogy a szűk gazdasági érdekeket képviselő lobby csoportok tudják-e a társadalmi érdekeket képviselni? Az események azt mutatják, hogy nem - még akkor sem, ha jó szándék van mögöttük.
Felvetésemet azért gondoltam az internet nyilvánossága elött megjeleníteni, mert ha egy hivatali ajtón vinném be, akkor nagy eséllyel olyan érdekkörnyezetbe kerülne, ahol elveszne, vagy eltérítenék a céljától. Ez a hivatal személytől független sajátsága. Én azt tartanám egészségesnek – és ezt minden közügyre vonatkoztatom -, ha elérnénk azt, hogy a hivatalokból az illetékeseknek ki kellene jönni egy közfórumra és ott érvelniük kellene pro vagy kontra. Erre egy lehetőség az internet. Lehetőség továbbá egy kontrollra, ugyanis kiderülhet, hogy egy felvetés, jelen esetben ez a futás dolog a kutyát sem érdekli, vagy hibás - de lehetőség arra is, hogy egy felvetés olyan támogatást kapjon, ami már jelentős társadalmi inerciával bír.
Huszti István
anatőr futó és építész
16:53
http://hg.hu/cikk/epiteszet/13958-nemet-mondanak-a-kamarak-a-stadionprojektre http://www.mek.hu/files/_hirek/_2012/kamara/VighLaszlolevel_MEK-MMK_12febr131.pdf ..és ha még az is eszébe jutna valakinek, hogy a városlakók is érintettek és esetleg van véleményük. Huszti István
17:59
Mindenkinek köszönöm a véleményeket, megpróbálom összegezni az eddigieket. 1. Elég markánsan kirajzolódik az, hogy nem csak a városi futásnak, de eleve a komfortos városi létnek szinte szükséges feltétele egy, a várost összefogó zöld szövet. Ennek csomópontjaiban lehetnek parkok, pályák, stadionok, stb. és akár más, nem sportcélú létesítmény. A szövet biztosítaná a város gépjármű nélküli átjárhatóságát és lehetővé tenné a lakóhely közeli rekreációt. Jól belegondolva ez azért a mai állapotokhoz képest - divatos szóval szólva - egy paradigma váltás, ugyanis talán nem az van az első helyen, hogy a város autóval legyen átjárható, hanem az, hogy zöldterületen. Ez persze nem jelenti a gyalogos és a gépjárműforgalomnak egymást kizárását, csak egy más társas viszonyt. 2. Egy ilyen zöld szövet kiépítése hosszútávú feladat, ezért első lépésekben a helyi - leendő csomóponti - lehetőségeket kell feltárni és azokat kiépíteni - parkok, sportpályák, patakpart, zöldterületek, stb. A kiépítésnél viszont feltétlenül jó lenne a leendő szövetszerkezetén belül gondolkozni. 3. Talán érdemes lenne megfogalmazni, hogy általában mit várunk el egy városi-zöld-sport területtől? Például parkolási viszonyok, elvárható szolgáltatások. 4. A Puskás Stadion kérdését nem vetném el, egyrészt azért, mert mint érintett futó (önző szempont)sajnálnám, ha a későbbiekben ez a lehetőség megszűnne, másrészt azért, mert a pályázat koncepciója reális és nem mond ellen egy minőségi futópálya kiépítésének, sőt szerintem ez növelné értékét, mindenkinek hasznos lenne. Most tervezik az átépítést, mikor beszéljünk róla, amikor már kész a terv, mint a "Szépműnél"? Szándékomban áll az eddigieket tovább vinni és keresem a lehetőséget, hogy ne csak beszéljünk róla, hanem történjen is valami. Ezért várom a további véleményeket, javaslatokat. Huszti István
19:31
Kedves István, nagyon örültem az írásnak. A városi futás kérdése olyan téma, ami véleményem szerint alapvetően befolyásolja a városi ember jó közérzetét, jól-létét, életminőségét - legalább is az enyémet mindenképp. Osztom azt a nézetet, hogy a futás egyfajta életforma, a megismerés egy sajátos módja. Számomra aktív pihenés, feltöltődés, meditatív tevékenység. Minden bizonnyal fontos az, hogy a futósport - amatőr és profi szinten egyaránt - rendelkezzen egy olyan létesítménnyel, ahol minőségi körülmények között lehet sportolni. Egy ilyen komplexum valószínűleg megfelelő helyen lenne a népstadion környezetében, jelentős vonzerővel bírna, és méltóan reprezentálhatná a sportágat. Azonban én úgy gondolom, hogy nem egy központi helyszín létesítése a fő kérdés. Budapesti lakosként és gyakorló városépítészként sokszor szembesülök a fővárosnak azzal a súlyos szerkezeti problémájával, hogy a rekreációra alkalmas - vagy alkalmassá tehető - zöldfelületek szigetszerűen úsznak a városszövetben, hiányoznak az azokat összekötő, a gyalogosok, futók, kerékpárosok, görkorisok, stb. számára is kellemesen bejárhatóvá, végigjárhatóvá tévő vonalas elemek. Vagyis szerintem elsődleges kérdés a város összefüggő zöldfelületi rendszerének kialakítása, a hálozatos gondolkodás szellemében. Az emberi természetből kiindulva (én pl. elég lusta vagyok) szerintem az egyik legfőbb oka annak, hogy keveset mozgunk nem más, mint a sportolásra alkalmas és kellemes helyek nehézkes elérhetősége. Meglehetősen elszántnak kell lenni ahhoz, hogy az ember csak azért, hogy ne az autók között kelljen szaladgálnia, félórákat utazzon pl. a Margit-szigetre. Külföldi tartózkodásaim idején nagy élmény volt azt tapasztalni, hogy az ember - akár a belváros közepén is - kilépve a háza ajtaján pillanatok alatt találhatott olyan sétányt, fásított utcát, parkot, vízpartot, erdőt, ahol szívesen hódolt a mozgás örömének. Ráadásul ezek a helyek szövedékesen kapcsolódnak egymáshoz, ezáltal megadják a sokféle bejárási útvonal lehetőségét, az ember nincsen kényszerpályára szorítva, kedve szerint fedezheti fel magának napról napra a város különböző arcait. Olyan példával is találkoztam, ahol a szabadterek kialakításánál tervezési szempont volt a megfelelő minőségű sétaút, futóösvény kiépítése - mindez belvárosi környezetben, minimális költséggel, pl. tömörített földút, makadámút építése a burkolt járdával, kerékpárúttal párhuzamosan. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a vázolt zöldfelületi megoldások a sokféle használat lehetőségét is megteremtették. A mozgás útvonalai mentén egymást követik a lehetséges megállók, szabadtéri edzőterek, játszóterek, sportpályák, ivókutak, pihenők. Összefoglalva tehát elsődlegesnek tartom az összefüggő, minőségi szabadterek hálózatának kialakítását a városban, aminek a legfőbb kritériumai az elérhetőség-hozzáférhetőség, a folytonosság és a sokféleség. Úgy gondolom, hogy Budapesten a természeti és épített adottságokból kiindulva számos olyan útvonal kialakítása, térszerkezeti kapcsolat megteremtése kínálja magát, amelyek nagyban hozzájárulhatnának a várost használók életminőségének érezhető javulásához. Ilyen lehet az állandó téma, a Duna-partok emberközelibb átépítése, a további vízparti helyszínek fejlesztése - pl. Rákos-patak mente, Soroksári Duna-ág, a felszabaduló vasúti területek hasznosítása, Millenáris - Városmajor - Vérmező -Tabán - Gellért-hegy, egyetemváros vonal egészen akár a Kopaszi-gátig, stb. Germán Tibor
20:11
1. Olyan korban élünk, ahol komolyan felmerülhet, hogy a Lágymányosi híd mellé plázahidat építenek. Közpénzből. Ehhez képest egy NSI Pláza realista és szükségszerű ötlet. 2. Rendkívül rossznak tartom, hogy focistadionokat akarnak építeni, akár Debrecenben, akár Pesten. 3. Viszont ha a Népstadion átépítése megvalósul, ott a stadionon belül nem lenne szabad atlétikai pályát csinálni, mivel annak a gazdaságossága még a fociénál is kisebb. Ráadásul az NSI területe elég nagy, hogy elbírjon egy külön atlétikai pályát, akár egy olyat is, amit említesz, emelkedőkkel stb. Egy ilyen gyakorlatilag egy többszintes épület lenne, szintenként egy-egy futófolyosóval (mennyire zárt, nyitott, az részletkérdés). 4. A Népstadion átépítését én csak egy jóval nagyobb szabású projekt keretében tudnám elképzelni: Bele lenne vonva szinte az összes pesti focistadion (mennének a kukába, a helyüket beépítenék), plusz az NSI melletti MÁV-területek egy része (amit lehet, kitelepíteni a Keletiből). Ezen a megnövelt területen lehetne stadionozni, plázázni, ingatlanozni, és természetesen az atlétikának is jutna hely. Az új stadionban játszana az összes pesti NBI-es csapat. Vegyes lenne a tulajdonjoga, ahogy az építés finanszírozásásában is részt venne a magántőke. 5. Mivel bármi is történjen itt, az biztosan létesítmény-centrikus fejlesztés lesz, és mivel a futás nem ilyen sport, ráadásul az atlétika nálunk nem sikeres, ezért ezen a helyen valószínűleg a maradékelv alapján fog elférni. Ami szerintem nem baj. 6. Érdekesebb viszont a városi futópályák kérdése. Ez nyilván nem a profiknak szólna, viszont a ligetekben nem is állna leghátul a fejlesztési szempontok sorában. 7. Az NSI területén én maximum ezt a többszintes épületet próbálnám reklámozni, mert amire költeni kell, amit fel kell építeni, az manapság könnyebben megvalósulhat, mint amihez csak "egy darab műanyagot" kell letenni a földre. "OTÉK szerint sportlétesítményre 5 férőhely után kell 1 parkoló," Nem tudom, ez a kalkuláció mennyire számít ma modernnek. Persze ez itt nem Amerika, ahol kb. az 1:1 lehet a realitás, de szerintem ez az 5:1 inkább korlátozó tényező, mintsem a igények figyelembevétele. "a stadion tömegközlekedéssel, gyalog, kerékpárral, görkorival, stb. közelíthető meg, azokon a parkokon, sétányokon keresztül, amiket a parkolók helyén és útjain telepítenének." Bárhonnan is közelítik meg az NS-t, ott új parkoknak nem nagyon lenne helye. A bejáratok közül 2 eleve utcára nyílik. A szálloda irányából ott a szoborpark, minek még egy? Ráadásul parkolót kizárólag föld alá lenne szabad tenni, hiszen a felszín ehhez túl drága.
21:52
@lecsó: Kedves Lecsó Nagyon jó, hogy a stadionok dolgát van aki nem a sport oldaláról közelíti meg. Cáfolj meg, ha rosszul gondolom, de felteszem, hogy a stadionok és az edzések életéről nincs tapasztalatod. A plasztikusság szempontjából pontokba foglalom. 1. A stadionok nem csak a fociról szólnak. Az egyesületi stadionokban, sporttelepeken a focin és az atlétikán túl számtalan más - magyar sikersportág, pl. kajak-kenu - versenyzői tartanak edzéseket és sok stadion helyet ad az amatőr sportnak. Remélem nem a reklám helye, mondjuk a vasas pályán amatőrök is futhatnak kiváló rekortánon és edzhetnek teremben. Ha csak a focinál maradunk, az sem csak a bajnokságról szól. Sok amatőr csapat játszik a pályákon "csupán" a mozgás és a közös öröm kedvéért. Az egyesületi stadionok lebontása és csak központi stadion működtetése a legbrutálisabb dolog lenne a sport ellen. 2. Ahhoz, hogy minél többen sportoljanak, akár versenyzői, akár amatőr szinten egyik legjobb eszköz a lakóhely közeli lehetőségek biztosítása. Ezzel nem mond ellen egy központi stadion működtetése, de nem helyettesítheti azokat. 3. Elég szomorú és ez a minőségi sport egyik legnagyobb sírásója, hogy a sportok hasznosságát a pillanatnyi sikerek alapján ítélik meg. A sport nem cirkusz! (Bocsánat az igazi cirkusoktól, nagy tisztelőjük vagyok, nem rájuk utaltam) 4. Sajnáljam az amerikaiakat, ha náluk 1:1 a parkoló arány ? De ha esetleg a stadion a préri közepén van és nem a városban, akkor nem baj. Meg talán Amerikában más a sport szerkezete, ha nálunk olyan minőségű iskolai és lakóhelyi sport lehetőség lenne, mint tudtommal ott, akkor most nem lenne miről beszélni. Huszti István
15:43
@HI: Tényleg nem fociztam (másik sportágat űztem fiatalon). Azt akarod mondani, hogy a Fradi-, MTK-, Újpest- stb. focistadionokat kajakosok, sőt, amatőr sportolók is használják? Ez meglepne. Ezenkívül egy dolog egy tizen-huszonezres stadion fenntartása, és másik dolog egy edzőpályáé. Amatőrök, kajakosok kedvéért nincs szükség ekkora létesítményekre. A következő probléma, hogy ennyi NBI-es stadion gyakorlatilag csak Londonban van. A magyar viszonyok között ezek fenntartása soha nem lesz rentábilis. Ezen javíthatna egy központi stadion, mind kihasználtság, mind gazdaságosság tekintetében. Az amatőröknek, kajakosoknak mindehhez semmi közük, mivel az ő edzéslehetőségeik megteremtése, a BLASZ-foci, a diáksport stb. igényei egészen más költségszintet jelentenek.
17:55
@lecsó: Hidd el lecsó, hogy a stadionokban a focin kívül sok más sportág működik. Abban igazad van, hogy ha csak a helyi gazdasági érdeket vesszük, akkor semmilyen sportlétesítmény önmagában nem rentábilis. Utalnék az írásomban a budai edzőtáborra. Ha csak ezt néznénk minden stadionból kocsmát, kuplerájt, stb. kellene csinálni, no az rentábilis. Amiben még igazságod van, hogy a sportlétesítményekkel együtt kell működtetni más funkciókat, amik segítik a működési költségeket, de állami részvétel nélkül nem fog menni. Ne a foci oldaláról közelítsd meg a dolgot, én sem ezt vetettem fel, hanem a sportolás lehetőségét és annak minőségét nézd. A megoldás semmi esetre sem a teljes központosítás. Felhívnám a figyelmed még arra, hogy itt alapvetően arról van szó, hogy a városi futás teret kapjon, a Puskás Stadion csak egy apropó, amit érdemes kihasználni, mert ha már átépítik, akkor ne csak a fociról szóljon. Huszti István
00:37
@HI: Kétségkívül egy mellékszál mellékszáláról beszélünk, ráadásul nem értünk egyet. Konkrétan: Én (ha éppen az lenne a szándékom, hogy javítsak a magyar foci helyzetén, ami amúgy egyébként nagyon nem érdekel) bezárnék olyan létesítményeket, mint az Üllői úti Fradi-pálya, a Bozsik-stadion stb, viszont természetesen nem nyúlnék olyanokhoz, mint a népligeti, meg a Dózsa Gy. úti telep. Azaz, központosítás kizárólag a stadionfutballal történne, semmi mással. Ami ezen kívül esik és füves pályát igényel, az attól még bőven létezhet - akár a jelenlegi helyén, akár modernizáltabb körülmények között. Ugyanis egy focistadionban kétféle dolog történhet: 1. Esemény, amely jelentős számú fizető nézőt vonz (meccs, verseny, koncert). 2. Bármi más. Mármost, ha az 1. pontra elegendő számú alkalommal kerül sor, akkor a 2. pontnak is megvan a létjogosultsága, hiszen az gyakorlatilag csak egy szociális juttatás: pénzt nem hoz, viszont visz. De ehhez múlhatatlanul szükséges, hogy a stadion az 1. pont révén stabilan megálljon a lábán, ugyanúgy, ahogy egy mai viszonyok között működő gyár is csak akkor tud szociális juttatásokat adni az alkalmazottaknak, ha az üzleti tevékenysége rendben van. És itt nincs szó semmilyen funkcióvesztésről, hiszen ezen "bármi más" események nyilvánvalóan elférnek bárhol máshol, ahol adottak a körülmények, mégsem kell egy többtízmilliárdos infrastruktúrát működtetni a lebonyolításhoz. Gyerekkoromban kb. minden második iskolai akármi: avatás, gyűlés, verseny, felmérés, egyéb rendezvény valamelyik nagy pályán zajlott: Margitsziget, Honvéd, Vasas stb. Mert abba a rendszerbe belefért, hogy minden komolyabb fociklubnak saját stadionja legyen, hiszen a sport nem üzleti alapon működött, pont ezért lehetett eleve ennyi csapat is. Ma már ez viszont nem működik (de lehet, hogy már akkor sem működött, és az iskolai rendezvényeket pont azért tették ilyen környezetbe, hogy legalább papíron javuljon a kihasználtság), elsősorban azért, mert egy mai létesítménnyel szemben nagyon mások az elvárások, mint 50 évvel ezelőtt. És minél nagyobb létesítményről van szó, annál nagyobbak az elvárások anyagi vonatkozásai is - mind beruházási, mind működtetési, megtérülési oldalról nézve. Vagyis minél nagyobb egy stadion, annál inkább szükséges, hogy az alaptevékenysége pluszba vigye a gazdálkodását, és ha ez megvan, akkor jöhet esetleg a szociális rész. Ha viszont nincs meg, akkor az egész nem más, mint pénzdobálás a kútba. (Ami mellesleg ugye, egyáltalán nem ritka esemény a magyar gazdaságban.) És a pesti focistadionok pont ilyen kutak. Túl sokan vannak, és még az elméletben egy helyre koncentrált összesített használatukról sem tudjuk biztosan, hogy rentábilis lenne. A mérete miatt minősített eset a Népstadion. Mivel nem klub-, hanem nemzeti stadion, ezért a helyére is csak egy nagydarab valami kerülhet, aminek így mind a beruházási és fenntartási költségei, mind a megtérülési mutatói még sokkal rosszabbak lennének, mint egy átlagos pálya esetében. Nem vitás, egy nemzeti stadionnak kulturális jelentősége is van, ezért nem lehet kizárólag pénzügyi alapon tekinteni rá, csakhogy esetünkben akkora minőségi különbség van az elsődleges alaptevékenység (focizás) és minden egyéb hasznosítási lehetőség illetve társadalmi szempont között, hogy egy még a mostaninál jobb gazdasági helyzetben is disszonánsan festene erre költeni. Tehát a Népstadiont én nem piszkálnám jelenleg, de ez a futókat semmilyen szempontból nem érinti szerintem, hiszen ahogy írod, elég változatos lehetőségekkel rendelkeznek. És pont ezen változatos lehetőségekből következik, hogy a felmerülő kérdések, illetve a lehetséges válaszok is elég változatosak. Ha egy focistadionban akarsz futni, akkor az a kérdés, hogy beférsz-e - ami anyagi jellegű. Ha a Ligetbe mész, ott az a kérdés, hogy van-e, és ha nincs, hol és milyen legyen egy épített futópálya. Ez tehát elsősorban szociális, önkormányzati téma. Végül ott van a tömegfutás, ami szociológiai ügy: Mekkora a társadalom toleranciaszintje a "mássággal" szemben?(Magyarországon a döntő többség autózni akar, nagyon ritkán gyalogolni, futni kb. soha). Különféle kérdések, különféle válaszok, ezért szerintem külön is kell kezelni őket. Ahogy egy ligeti futópálya megépítése, fenntartása nem szabad, hogy pénz kérdés legyen, ugyanúgy nem lehet egy többtízezres focistadion felépítését, fenntartást szociális kérdésként kezelni. Még másodlagosan sem.
10:14
@lecsó: Nem tartom olyan nagy bajnak, hogy néhány mellékszál is szóba jön. Azt érzékelem, hogy azért már Te sem a stadionok bontásáról beszélsz, hanem arról, hogy az általános sportkérdések megoldása nem feltétlenül a stadionok építése. Ebben lehet sok igazság és biztosan sok dologban egyet is tudnánk érteni - bár most valóban nem értünk egyet -, de én most ebben a topicban ezt nem fejtegetném. Ha gondolod nyissunk egy másik helyet és beszéljünk ott róla, mert különben érdekes a téma, nem csak a sport, hanem az építészet szempontjából is. A Népstadion - tőélem használhatjuk a régi nevet, nem volt az sem rossz - valóban minősített eset. Én nem bonyolítanám jobban a dolgot, mint hogyha már felújítják (meggyőződésem, hogy már csak a műszaki állapota miatt is kell), akkor a tervezésnél legyen szempont a futás is. Ez nem mondana ellen a pályázat koncepciójának, a struktúra adja magát és mindenkinek hasznos lenne és még akkor is megoldható, ha ott lesz az összes parkoló. "....futókat semmilyen szempontból nem érinti szerintem, hiszen ahogy írod, elég változatos lehetőségekkel rendelkeznek." - írod ezt. Hát akkor nagyon félreértetted az írásomat, pont azt fejtegettem, hogy megfelelő minőségű futóhely Budapesten gyakorlatilag nincs. Az ne tévesszen meg, hogy a futók lelkesek és szinte mindenütt tudnak futni, de mint utaltam rá az is jó lenne, hogy egy futópálya csalogassa a nem futókat is. A Népstadion pont egy lehetőség lenne, egy valóban minőségi hely kialakításához. A futásnak, mint "másságnak" a kezelése értelmetlen, akár az autósokkal, vagy bárkivel szemben is. Erre csak azt tudom válaszolni, hogy minden ember más és bárkit akár pozitív, akár negatív értelemben "más"-ként megkülönböztetni butaság, a másság intézménye számomra egy manipulációs eszköz, aminek semmi köze a futáshoz és kérem ne keverjük ide. Megtisztelsz azzal, hogy elmondod véleményedet és szerintem nagyon sok hasznos felvetésed van, de kérlek, hogyha a városi futást nem tartod eleve rossznak, akkor segíts azzal, hogy e témakörben maradjunk. Ha eleve rossznak tartod, akkor is kíváncsi vagyok a véleményedre, de a futás összefüggéseiben. Huszti István
08:43
@HI: Építészeti sportblogjuk kapcsán felhívom a figyelmüket Kőszegdoroszló "sportcsarnokára". Ez a példamutatóan sokcélú épület tegnap, azaz szombaton délelőtt, csúcsra járt: az évi rendes pingpongverseny zajlott benne, két asztalon. A polgármester szervezte, de nyilvánvaló, hogy ez az amúgy nagyon rokonszenves teremsport csak szezonális kiegészítője a mindenható focinak: erről pontosan 23 kupa tanúskodik az épületkomplexum kocsmarészének polcain. Az említett, "Kerekerdő" nevű vendéglátóipari egységen kívül (ahol megejtő szívélyességgel szolgálják ki a nagyérdeműt) a házban található a polgármesteri hivatal, a körzeti orvosi rendelő, a teleház, ahol három szgép előtt lógázták a lábukat a tízévesek, valamint a községi könyvtár és a sportklub. A pingpong a viszonylag tágas előcsarnokban zajlott, széles társadalmi részvétellel, ahol a széleset tessék mind etnikai, mind kor-megoszlási szempontból szó szerint érteni. A ház - pardon, épület - a célszerűség alázatával szolgálta multikulturális multifunkcióját, amennyiben az asztalitenisz hősei bármikor kérhettek egy pohár sört, azt bármelyik helyiségbe átvihették, a gyerekek fínom gulyásleves mellett kergették a számítógép képernyőjén kedvenc játék-hőseiket, sőt, valamilyen rejtélyes úton, még a dohányfüst is távozott az ivó pultjának légteréből.
09:02
@Pákozdi Imre: A filozófusoknak igazuk, van, hogy a legjobb definíció a példa és a körülírás. Igen Imre erről van szó, amit példaként írsz. A sport, a futás legyen legyen együtt az általános közösségi tevékenységekkel, erre adjunk teret. Köszönöm az írást. Huszti István
21:14
@HI: Bontás terén elég fix a véleményem, talán az okozhat félreértést, hogy mintha a sporttelep fogalma keveredne a focistadionéval. Az írásodból meg nekem éppen az volt a lényeg, hogy egy futó sok helyen tud futni. Ha adottak a körülmények. És mivel ezen körülmények megteremtése elsődlegesen fontos lehet pl. a Ligetben, viszont focistadionba - itt és most - szerintem nem szabad betervezni ezt a funkciót, illetve mivel a parkbeli futópályák építése más jellegű és jóval olcsóbb kérdés, mint egy stadionba integrálás, ezért szerintem előbbire érdemes koncentrálni. Feltételezem, az NSI területén a jövőben is meglesz a lehetőség a futásra, akár építenek, akár nem. A másságot meg nem én találtam ki: Elég, ha elolvasod bármelyik pesti közlekedéssel kapcsolatos hír hozzászólásait. Látni fogod, hogy az átlagautós számára a gyalogos, a biciklis, a (tömeg)futó anomália. Ez pedig társadalmi probléma, nem pénzügyi. Amelynek megoldását a "szabadtéri", tehát nem sporttelepen lévő futópályák számának növekedése is segítené, hiszen könnyebb hozzászokni valamihez, ha nap mint nap az orrunk előtt zajlik úgy, hogy közben nem zavarja a mi köreinket.
15:26
Stadion, sportterület, parkolás. Idézet a Puskás Stadion pályázatának Kálmán Ernő által írt opponenciájából: "Az előírások alapján szükséges 12500 db gépkocsi a területen biztosan nem mozgatható. A meglévő úthálózat maximum 6 ezer gépkocsit képes elviselni." Az opponenciában Kálmán Ernő teljesen jogosan utal arra, hogy a stadion parkolási problémájának megoldása a tágabb városszerkezettel összefüggésben vizsgálandó. Az OTÉK szerint sportlétesítményre 5 férőhely után kell 1 parkoló, így jön ki a 12500 darab. A szabállyal mit is feltételez a jogalkotó? Megpróbálom az utcai valóságra lefordítani. Mondjuk a foci szurkolók tisztelve a statisztikai adatokat szépen 5-ös csoportokban kocsiba ülnek és ha tehetik a stadion bejárathoz minél közelebb, ha kell küzdelem árán is (az autós hierarchiában fontos dominanciai szempont, hogy ki tud a bejárathoz közelebb parkolni) leparkolnak, aztán az ellenfél szurkolóival virágcsokrot cserélnek, beírnak egymás emlékkönyvébe (pl. fradi-dózsa), aztán rendezett 5-ös csoportokban megnézik a meccset. A meccs végén ugyanez, csak fordított sorrendben. Mindennek érdekében a szabály következményeként sok-sok milliárdért lebetonozzuk a sportterület nagy részét, a Kerepesi útnál nagyobb szelvényű utat építünk és beszívjuk 12500 autó kipufogógázát sportolás címen. Hozzá kell még tenni, hogy ez nem minden nap, csak egy-két kiemelt rendezvény idejére van, a kiépített parkolókat feltehetően hétköznaponként a napi forgalom használja, a sportterületen! Itt a nyilvánosság előtt bevallom, hogy én nem így képzelem. A sport területre nem terveznék csak annyi parkolót, ami a működtetéséhez kell, egy darabbal sem többet. A gépkocsi forgalmat messze távol tartanám, Kálmán Ernő felvetése szerint a tágabb városszerkezetben helyeznék el parkolókat, ahonnan a stadion tömegközlekedéssel, gyalog, kerékpárral, görkorival, stb. közelíthető meg, azokon a parkokon, sétányokon keresztül, amiket a parkolók helyén és útjain telepítenének. Tudom szembe kell nézni azzal a tragédiával, hogy a sportos szurkoló esetleg kénytelen a fák alatt akár 15 percet sétálni, nem beszélve arról a traumáról, hogy a sétányon a kevésbé szennyezett levegőben esetleg futnak, vagy (rágondolni is horror) gyerekek bicikliznek. Szóval mi is a sport terület, sportolási hely, vagy városi parkoló? Huszti István
18:24
@HI: Egyetértek! A parkolási normatívát sokkal több ésszel kéne meghatározni - kiváló a fejtegetés - és ha van parkolási normatíva, akkor lennie kell (újra) zöldfelületinek is. Az OTÉK most módosítás előtt áll, remélem ez a szempont végre felmerül, és a szakmával egyeztetett módosítások történnek, nem úgy, ahogy szokott lenni...
08:30
Futótársak adták meg ezeket a linkeket: http://tavfutomuvek.extra.hu/kerfutoutak.htm http://tavfutomuvek.extra.hu/gpsgraffiti/BPZ.html http://www.xn--wienluft-4za.at/strecken Ezt én tenném hozzá: http://manzardcafe.blog.hu/2010/12/03/futopalya_graz_belvarosaban_sandra_janser_es_elisabeth_koller Huszti István
09:25
@HI: zsííír!
21:51
Minden elismerésem! Ezt kell, így kell! Én Rómában tévedtem el egy parkba, amely "végén" ott volt mindaz, amit itt sikeresen felszámoltak... http://podo-pro.hu/vasarnap-a-parkban/ Eva M. Amichay városgazdász, újságíró http://podo-pro.hu/
19:42
István, szuper a felhívás! A negyedik pontban jobban hangsúlyoznám az autómentességet. Szükséges, hogy kialakítsanak egy autóktól elzárt területet Budapesten, ahol nyugodtan mozoghatnának sportolhatnának az emberek, legyen az futás kerékpározás stb.. (még a Margitszigeten is percenként áthajt egy jármű). Bécs, Berlin, Barcelona ahol ez már megoldott (+biztos tudnám még sorolni, ha mindenhová eljuthatnék), jó volna ha Budapesten is lenne egy gépjárműforgalomtól elzárt terület, ahová akár még gyerekeket is leengedhetnék a szülők és nem aggódnának, hogy jajj el ne üsse egy.. . Tudom az autósok érdekeire hivatkozva rögtön tiltakoznának, de Budapesten csak minden harmadik család rendelkezik autóval és mehet a hegyekbe. Hol sportolhat akkor a többség? Mekkora lesz a szmog, ha mindenkinek alapszükségletévé válik az autó.. Miért nincs Budapesten gépjárműforgalomtól elzárt terület? Nagyon jó a kezdeményezés! Egy budapesti (tömegsport igényeket kielégítő: futás, kerékpározás, görkori,..) sportcentrumra, területre nagy szükség lenne! Üdv, Gábor
18:28
Köszönöm a támogatást és a megjegyzéseket. Továbbfűzve ezeket és igazodva a pontokhoz nekem a következők jutnak eszembe. Szia Luke Sleepwalker 1. Az én megközelítésemet nem kell előnyben részesíteni, csak próbálok egy logikai halmazt felépíteni. Megpróbálom "lecsó" focival kapcsolatos hozzászólását felhasználni definíciók helyett. A foci szerintem - bár én ebben a sportban ügyetlen vagyok - önmagában vizsgálva egy nagyszerű dolog. Ügyesség, erőnlét, helyzetfelismerés, csapatmunka, stb......kell hozzá, nem véletlen, hogy a legnépszerűbb sportág. Így megközelítve én nem tartom rossznak, ha a focira épül egy sportbázis (persze lehet másra is). Ha viszont a focinak a társadalmi hatásait nézzük, mint következményeket, akkor bizony nem ilyen szép a kép és igaza lenne "lecsónak", hogy a foci nem érdemelne itthon egy komolyabb stadiont, pedig mint sport megérdemli. Ezért gondolom, hogy az a logikailag helyes, ha a futást és a többi sportot saját értékrendje szerint határozzuk meg, nem a következményei szerint. Persze valóban nem zárható ki, hogy pl. valaki a fogyás miatt kezd futni és végül valóban megtanulja és megszereti a futást, de ekkor már nem a fogyás lesz a szempont. 2. A New York maratonon szerintem a sportmozgalmak, a valódi iskolai sport és a versenysport hatására vannak ennyien, nem a fogyókúrás mozgalmak miatt. Az én tapasztalatom - kivétel erősítse a szabályt -, hogy többen utálták meg a futást fogyókúrára használva, mint akik megszerették. De a futástól fogyni is lehet, ha jól csinálják és meg is lehet szeretni. 3. Igen. Kedves lecsó Az előző sorokban van az én megközelítésem. Valóban nagyon fontos lenne, ha megindulna egy valódi "közbeszélgetés", ahol kiderülne, hogy mi az igazán fontos. Lehet, hogy az derülne ki, hogy a futás nem az. Az én felvetésem a futáson túl pont egy ilyen párbeszédet céloz meg. Sándor! Köszönöm, a lényegről írsz, a 6É igazi futásról szól. Lehet, hogy hasznos lenne egy közös stadion környéki futás, ahol elmélkedni lehetne egy jó pályáról. Huszti István
18:19
@HI: Kedves István! Semmi bajom a futókkal, az amatőrökkel pláne. Kifejezetten helyeslem, hogy futópályák épüljenek, hiszen a boka és a térd mellett az agyra is jó hatással vannak. (Egy "létesítmény" használatához hamarabb támad kedvünk, mint egy alkalmas, de semleges helyszínéhez.) A bajom a debreceni stadionnal van, ami a szóbajöhető szempontok alapján részben haszontalan, részben ártalmas beruházás lenne. És főleg az a bajom vele, hogy a megvalósításával kapcsolatos "párbeszéd" három lehetséges résztvevője közül (politika, futball, építőipar) egyiknek sem érdeke, hogy a projektet a helyén kezeljék.
18:48
@lecsó: Szia lecsó Zavarban vagyok, mert itt a debreceni stadionról nincs szó. A stadionokat - jelen esetben a Puskás Stadion - azért hoztam szóba, mert azok átépítésénél, építésénél úgy gondolom lehetne gondolni a futásra is és ha ez egy foci stadion esetében jön létre az is lehet jó mindenkinek. A debreceni stadionhoz nem tudok hozzászólni, csak annyit, hogy egy sport létesítményt a sport és a közösségi hasznosság szempontjából szabad megközelíteni és ha nem is tetszik mindig tudomásul kell venni a működés gazdasági lehetőségeit. Huszti István
19:24
@HI: Eredetileg csak arra a félmondatra reagáltam. Valóban nem kapcsolódik az írásodhoz. Egyébként a mai focistadionok már nem alkalmasak futásra: Közel kell vinni a lelátót a pályához, a mobilos részek feleslegesen drágítanának az ügyön (annyi pénzes atlétikai verseny eleve nincs, erre használható stadion pedig biztos akad): szóval, általában nem fér bele. Legfeljebb az olyan luxusdolgokba, mint a +300 milliárdos, Foster tervezte új Wembley. Utoljára visszatérve a debreceni tervre, pont az a gond, hogy a politikát nem érdeklik a működés gazdasági lehetőségei. És mivel náluk van a távirányító, ezért ők szabják meg a műsort.
19:48
@lecsó: Hát ezért lett ez a cím, mert ha el tudjuk fogadtatni, hogy a futás és a sport várostervezési szempont, akkor figyelembe kell venni a tervezésnél, a szabályozásnál, sőt a jogszabályokban is. Ha megnézed pl. zuglói rendezési terveket, akkor a Puskás Stadion és környéke pályázat alapján kialakítandó. Ki határozza meg a pályázat szempontjait? Az OTÉK-ban pl. van "kereskedelmi" terület (igaz a BVKSZ-ben van egy kis utalás), de nincs sport terület. Mi akadályozza meg, hogy (persze ez csak elméleti) a stadionból ne legyen bevásárlóközpont ? Vagy ha már csak focistadion lesz, akkor mi a fontos? A régi szerkezet megtartásával a külső terekben legyen minél több üzlet, vagy beleférjen-e egy futópálya. Jelenleg az atléták télen a Syma csarnokban egy 200-as körön edzenek, a profiknak is jó lenne egy nagy fedett kőr. És még számtalan kérdés..... Huszti István
19:59
@HI: Otékban van sport terület: beépítésre szánt különleges, és beépítésre nem szánt különleges területfelhasználási egységben is jól lehet ilyet szabályozni. Budapesten belül pedig nagy zöldfelületű intézményterületen belül, így egyik esetben sem fogják gazdasági területként bevásárló központnak nézni, csak ha nagyon akarják, akkor meg Isten se állítja meg őket, nemhogy a rendezési terv. Szóval szar az Oték, de ennyire azért nem.
20:29
@bardóczi: Pongyola voltam, de gondolom az OTÉK 24§. 5. pontjára gondolsz. Igen és hol van leírva, hogy mit lehet ott tenni? A kereskedelminél felsorolták. Az egyik válasz, hogy a KSZT határozza meg. Meghatározta, "pályázat szerint". Nem feltételezek én szélsőséges szándékot, de ha ennyire laza a meghatározás, ott elvben bármi lehet, meg aztán akkor érünk el valamit, ha nevet adunk neki. Huszti István
18:18
@HI: 24.paragrafus (3) bek. 5. Pont
21:01
@bardóczi: Meghajlok a magas tudás előtt, aki tud az tud :) Huszti István
16:37
Kedves István,
mivel eszmecserére biztatsz, mint amatőr futó és tájépítész egyetértek veled a Margitszigeti futókörrel kapcsolatos elemzésedben (kifejezettem rossz, mert egyrész kispórolták az alépítményt, másrészt pont ugyanott árvizi védekeznek, ami a rekontán burkolat állékonyságának nem igazán tesz jót), sőt abban is, hogy néhány vadmarhát kivéve senki se szeret 400-as futókörön futni, ugyanezen okokból szerelnek futógépekre - végső elkeseredésükben tévét - a forgalmazók.
Én a futást igazán hatékonyan szoktam hasznosítani addig nem ismert városok hajnali / reggeli zavartalan feltérképezésére: így volt szerencsém megismerni mélyrehatóbban több ízben Londont, egyszer Párizst, Rómát, Firenzét, Palermot, Prágát, Zágrábot, Bécset is, itt most a hazai kis- és középvárosokról nem teszek említést. Azt kell mondjam, hogy Londont ezért (is) szerettem meg, mert ott bővelkedtem nem tömbkerülő, kocsik között trappoló útvonalakban, ún greenway-ekben, amely nálunk (is) hiánycikk. XI kerületiként szívesen futnék a Kopaszi Gátra, ha készen lenne az ott elkaszált, az öblöt lezáró és a futókört bezáró Gyaloghíd. Így is futok persze oda, de így sokkal uncsibb. Szívesen elfutnék a Margitszigetre is a rakpartokon, de már hajnal 5 órakor szilikózist kapnék, mire odaérnék (míg természetesen a Temze partján a sétányoké a fő szerep). Jobb híjján a Gellért-hegyre futok, és télen kitöröm a bokámat azokon a sétányokon, amikhez karbantartás címén kb. 40 éve nem nyúlt senki...pedig de szép lenne futva megismerni Budapestet.
Emlékszem még arra is, hogy nem is olyan rég még volt egy városképvédelmi politikai bizottság, aki száműzni akarta a futóversenyeket a belvárosból, mert az "jelentősen zavarta a hétvégi budapesti autóforgalmat". (Szavamat ne felejtsem: Párizs úgy 2002 óta lezárja a Szajnapartokat hétvégén a "Párizs tiszta levegőt szippant" projekt keretében.) Arra is emlékszem még, hogy tán egy éve megrendezték az első triatlon világbajnokságot Budapesten, amit számtalan nemzetközi tévéállomás közvetített gyönyörű helikopteres képekkel a városról, olyan meseszépekkel, hogy alig hittem el, hogy én ebben a városban lakom. (Marketing.)No nem a városvezetők találták ki, hanem egy tiszaújvárosi orvos-értelmiségi, aki Tiszaújvárosban a semmiből honosította meg a triatlon sportot, majd olyan sikeresen szervezett ott világkupa futamokat, hogy kifejezetten miatta jött a VB Budapestre.
Meg még azt is tudom, hogy van egy szimpatikus őrült, aki minden hónap második péntekének éjjelén, az utolsó 6-os villamos Móriczról való távozása után megrendezi a 6É futást a 6-os vonalán. Futni láthatósági mellényben kell (a szervezőtől megvásárolható 6É logós kivitelben is "öté a haté" felkiáltás közepette) mindenki jegyet lukaszt az erre rendszeresített bkv forma lukasztón, és az állomásoknál kórusban bekiabálják a részvevők az állomás nevét, valamint számolják a körúti spontán "Fuss Forrest, Fuss!" bekiabálásokat és a szimpátia dudálások számát. Egyes futások alkalmával a futókmegvalósítják virtuális járat formájában azt, amit a városnak 100 év alatt nem sikerült abszolválni, azaz a 6-os körvillamost a Móricztól Móriczig.Ezt nevezem én várostervezésnek!
http://morzsak.blogspot.com/2006/11/6-futs.html
16:16
"feltehetően el kell fogadni, hogy egy ekkora méretű sportlétesítmény működését elsősorban a focira lehet építeni." Feltéve, hogy van foci. De mivel nincs, ezért Magyarországon 3-4 ezren járnak NBI-es meccsekre, Budapesten talán még ennyien sem. Ekkora közönség pedig legfeljebb egy 5-6 ezres csarnokot tudna eltartani, nem egy többtízezres létesítményt. Szóval, itt és most focistadiont építeni olyan, mint Szépművészetit építeni azért, hogy utána amatőr festők műveit állítsuk ki benne. Súlyos funkcionális zavar, ami egy arab olajállamnak természetesen nem lenne gond, csak hát, mi ugye, nem pont arab olajállam vagyunk. Plázahíd, múzeumi negyed, focistadion: Csupa szükséges, fontos és rentábilis ötlet.
12:21
Egyetértek és támogatom. Szinte minden megállapításban igazat adok, talán 3 megjegyzést fűznék hozzá: >>Ebben a megközelítésben a sportok és a futás is elsősorban nem eszköz valaminek az eléréséhez, hanem önálló principium, aminek alkalmazása során el lehet érni jobb közérzetet, erőnlétet, karcsúbb alakot stb. -, de ezek a dolgok semmi esetre sem a futás céljai, hanem következményei.>Meggyőződésem, hogy a sportnak és a futásnak kevés dolog ártott annyira, mint a külömböző trendy fogyókúrás és fittness mozgalmak.>és ha gyorsítani akarok – lehet, hogy többen ezt eretnekségnek tartják – kimegyek aszfaltra is