Nézőpontok/Kritika

Várostervezési szempont-e a futás? - 2.

1/13

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/13

Várostervezési szempont-e a futás? - 2.
Nézőpontok/Kritika

Várostervezési szempont-e a futás? - 2.

2011.03.11. 09:57

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Huszti István

Vélemények:
16

Huszti István írásának második részében a Sportaréna környezetét veszi górcső alá a futók szemszögéből, amely megfelelően kiépített és igen jól használható - lenne, ha nem zárnák le az elképzelt útvonalat több ponton különféle mesterséges akadályok.

Annak érzékeltetésére, hogy mit jelenthet a tervezésnél a futás szempontjának figyelembevétele, tettem egy sétát GPS-szel és fényképezőgéppel felszerelkezve a Papp László Budapest Sportaréna (továbbiakban kavics) körül. Pontosabban a példa kapcsán az a helyes szóhasználat, hogy mit jelenthetett volna.

A séta ismertetése előtt szólnék néhány szót a kavicsról. A szakmai olvasók bizonyára tudják, hogy az épület  Skardelli György kiváló építész és csapatának munkáját dícséri. Fontosnak tartom ezt nem csak azért megjegyezni, mert a kavics egy olyan épület, amire méltán büszkék lehetünk, hanem azért is, mert a fellelhető kommentekben rendre elfelejtik megnevezni a tervezőket, de mindig külön bekezdésben megemlékeznek az átadáson celebráló politikusról – furcsa értékrend, de furcsa korban élünk. A kavicsot bemutató honlapon az alábbi olvasható: Az épület tervezői olyan közparkot álmodtak a parkolók fölé, amely nem csak találkozási pont lehet, hanem ahol az emberek szívesen töltik szabadidejüket. A gránit borítású óriási teraszon található a jegyiroda, a parkolók feljárata és az épületbe történő bejutás is innen történik.

Nézzük meg a közparkot abból a szempontból is, hogy az emberek csoprtba én a futókat is beleértem. A mellékelt Google térképre feltettem a GPS által rögzített útvonalat és beszámoztam a jellegzetes helyeket, amelyekről a sorszámozásnak megfelelően fotókat készítettem. A bemutatás ennek sorrendjében történik.

 

1/13

 

 

A metró kijárattól indulva a Hungária körút felé jól látható a képen a védett, világításal rendelkező sétány, ami a homo futót (talán volubilis?) mozgásra ingerli és bizonyára nem lehetne ellenállni a kísértésnek, ha nem gránitlapok, hanem rekortán lenne a burkolat. A futás helyett én csak elmerengtem – nem is biztos, hogy a gránit olcsóbb a rekortánnál.

 

2/13

 

 

A képzeletbeli futás majdnem 200 méter után egy balkanyart vesz, ahonnan egy kellemes ív hívogat tovább, lehet gyorsítani.

 

3/13

 

 

A lendületnek ez a barátságos kerítés vet véget, itt a közpark zártparkká változik, ami szépen kiépítve mutat fityiszt – ugye szeretnél itt tovább menni, de nem lehet. Le lehet viszont menni egy acél traverz lépcsőjén a lenti forgalomba. Kényszerűen ezt tettem én is és az úttest mellet folytattam az utat.

 

4/13

 

 

A parkolószinten végigmenve jól látható, hogy a fenti sétány a szerkezet konzolos részére esik, a garázsok lefedésére már nem szolgál. Önkéntelenül is felmerül a kérdés, hogy ha már drága pénzért megépült a konzolos sétány, akkor minek zárták le?

 

5/13

6/13

 

 

A TITKOK hídja! Az egyszerű ember - még ha futó, akkor is - arra gondolna, hogy azért építették ezt a hidat, hogy a tervezők által megálmodott közparkból a forgalom felett át lehessen jutni a szoborparkba - csupa gyanús tevékenység, mint sétálás, focizás a gyerekkel, napozás, meg hasonlók miatt. Bizonyára kell lenni valamilyen nagy titoknak ahhoz, hogy a hidat minden irányból lezárják a megépítése óta (2003). Igen, csak ez lehet a magyarázat, van valami nagy nemzetbiztonságot érintő titok a hídon, amit nem szabad tudni és feltehetően vagy 80 évre titkosították.

 

7/13

8/13

 

 

Ha átjöhetnénk a hídon, arról leérve egy rövid füves részen át a szoborpark salakjára jutnánk. Itt kinek-kinek kedve szerint lehet futni néhány belső kört, vagy lenyomni néhány sprintet és ha van még kedvünk, folytathatjuk a futást a stadion külső körén.

 

9/13

 

 

Letérve a salakról következik a stadion külső köre. Itt még jelen állapotában is lehet síkon futni, vagy – ha jól számoltam – legyűrni több, mint 1200 lépcsőfokot, vagy le-fel rohangálni a rámpákon.

 

10/13

 

 

Kedvenc rámpám.

 

11/13

12/13

 

 

Visszatérve a szoborparkba egy lendülettel felfuthatnánk a másik TITKOS hídra, ha nem állná az utunkat kerítés, acélrács. Ezzel a séta végére értem. A GPS szerint - fejben kiegészítve a be nem járható utak hosszával - kb. egy 2500 méteres kört tettem (tehettem volna), ahol nincs gépjárműforgalom, van világítás és ha lenne rajta egy műanyag sáv, akkor még kellemes futás is ígérkezne. Megvan a szerkezet, megvannak a hidak, szinte minden kiépített, egy két méteres műanyag futósáv a gránittal azonos költségű lenne - a kerítéseket elbontva akár így is használható lenne egy kis takarítás után -, de mégsem működik. Talán ha a futás tervezési szempont lett volna....?

Huszti István
amatőr futó, építész

Kapcsolódó oldal: Várostervezési szempont-e a futás?

 

Vélemények (16)
HI
2011.07.24.
07:02

ÉRTÉKRENDEK. A Stadion körül van egy 1100 méteres kör. Ezen eddig többen bringáztunk, vegyesen sportolók és amatőrök. Én a futást szoktam kiegészíteni a kerékpárral és itt mind a kettőre volt lehetőség, meg nem a városi forgalomban kellett kerekezni. Írom azt, hogy VOLT, mert a biciklistákat kitiltották a stadionkörről. Érdeklődtem a kapunál az őröktől, hogy mi az oka, azt mondták, hogy egy bringást "elcsapott" egy autó és ezért a vezetőség elrendelte, hogy a körön nem szabad kerékpározni. Tudni kell azt, hogy itt mindig vegyes forgalom volt, egyrészt sokan az edzőpályához mennek kocsival, de a billiárd klub közönsége is behajt, valamint van egy átmenő forgalom az "ügyes" autósoknak, akik így rövidítik le az utat a Récseihez. Autó centrikus világnézetű városunkban joggal mondhatják azt, hogy akkor mit keresnek itt a kerékpárosok. Nyilván a vezetőség is így gondolta és a későbbi balesetek elkerülése végett hozta a rendelkezést. Ebből a logikából kiindulva viszont ki lehetne tiltani a futókat, a gyalogosokat, görkorisokat mert ők is használják a kört (nem ötletet akarok adni). Csak példaként mondom, hogy edzésre menő gyerekek csoportosan járnak itt, sokszor együtt futnak a szobor parkba, vagy lépcsőzni, vagyis a kör az edzés egyik helyszíne is. De példaként mondanám el, engem nappal, futás közben "csapott" el majdnem egy tolatós autós, mobiltelefonnal a kezében és kiderült, hogy azért van ott, mert a barátnőjével ez egy jó "randihely". Lehetne-e ezt másként is ? Igen, csak az ÉRTÉKRENDEK ! Ha abból indulnánk ki, hogy egy sport területen a sportolás fontosabb, mint az autózás, akkor esetleg a billiárd klubhoz lehetne kb. 200 métert gyalogolni, az edzésre menők ezt bizonyosan bevállalnák, az átmenő forgalmat pedig tényleg meg lehetne szüntetni (természetesen a hivatali és kiszolgáló forgalom ellenőrizve szükséges, de ez igen minimális és lehet figyelmesen lassan menni). Nincsenek illúzióim, csak leírtam. Nem lehetnek nagy elvárásaim, ha a városban a biciklis sávban a nagy fekete autók mellett a rendőr autó is parkol, ha a városi vezetésnek írt levére semmi válasz nem jön, ami egy esetleges stadioni futópályáról és városi sportról szól. Elvégre a külföldön lopáson ért szurkolókat ki kell szolgálni. ui. Ami azt illeti a sportusziban milyen jó vizibulikat lehetne tartani, csak az úszók ne zavarnának. Huszti István

lecsó
2011.04.01.
19:04

Ketté kell választani a dolgot: 1. Vannak a (modern, profi) focistadionok és a BS-hez hasonló méretű 8-10-15-20-25 ezres csarnokok. Ez a kategória kizárólag üzleti alapon jöhet létre és működhet. Semmiképpen sem az amatőr vagy szabadidősport kedvéért. Sőt, utóbbinak normális esetben nincs is helye ebben (nem fér bele a naptárba egyrészt, a bérleti díj a keretbe másrészt). Nem hiszem, hogy pl. az MSG-be amatőrök is bemehetnének - kivéve az egyetemi kosárlabdát (a St. John's Egyetem csapatának részben ez a hazai pályája), viszont az meg üzleti alapon működik. 2. Vannak a sporttelepek (Népliget, Vasas, Honvéd stb.) és a kisebb 1-2-3 ezres csarnokok. Ezekben viszont már kifejezetten ajánlatos, hogy az amatőrök is helyet kapjanak, beleértve a szabadidősöket, a diákokat vagy éppen az alacsonyabb osztályban játszó csapatokat. Tehát van egy full üzleti kategória, és van egy másik, ami "vertikálisan multifunkcionális": Ide a profiktól a teljesen amatőrökig mindenki befér. A kettőt szerintem nem szabad összekeverni - már tervezéskor sem. Esetünkben az bonyolítja a dolgot, hogy a NS és a BS az első kategóriába kellene tartozzon minden szempontból, az NSI telep viszont a másodikba. Ezért mondtam, hogy ha nekiállnak focistadiont építeni az NS helyén (amire remélem, nem kerül sor), akkor oda semmiképpen sem szabad futópályát tenni, viszont az NSI területén - és ha van rá igény, akkor a BS körül is, miért is ne! - mindenképpen lehetővé kellene tenni, hogy az amatőrök is modern körülmények között tudjanak edzeni.

HI
2011.04.03.
19:59

@lecsó: Kedves Lecsó Igazán hálás vagyok a felvetéseidért, mert egy csomó problémára rávilágítasz. Őszintén köszönöm, Te igazi segítség vagy. Viszont teljesen más világban gondolkozunk. A Te logikád szerint a profi és amatőr sport szétválasztása teljesen érthető és tartalmaz általános igazságokat. Én sem gondolnám, hogy a profi stadion az amatőr sport kedvéért működjön, ill. még sem, mert a kettő nem zárja ki egymást. Én a városi sport lehetőségeit firtatom és szerintem ez akár egy központi stadion kapcsán is kialakítható úgy, hogy a profi és az amatőr sport nem zavarja egymást. De a városi sport nem csak a stadion és nem csak a futás kérdése. A város, a nagyobb létesítmények, területek tervezésénél igenis gondolni kellene a környező lakosság sportolási lehetőségeire. És azt hiszem van fontosabb, az, hogy a lakóhely közvetlen környezete élhető legyen. Példával élve egy babakocsit az utcán tolva a gyereknek ne a kipufogógázt kelljen beszívni. A napokban a TV-ben volt egy riport, ahol azt fejtegették, hogy alapvető emberi jog, hogy a lakást autóval meg lehessen közelíteni. Tényleg? Akár a tüdőbaj árán? Ezeket azért írom, hogy érzékeltessem, nem csak a profi és az amatőr sport kérdéséról van szó. Huszti István

lecsó
2011.04.05.
19:24

@HI: Ebben szerintem egyetértünk, csak kérdés, hogy a konkrét esetben (NSI) mindezek milyen gyakorlati változtatásokat jelentenének.

Mészi
2011.03.26.
15:52

Kedves István ! Megleptél ezzel a "futásos" eszmefuttatással, nem gondoltam, hogy ez érdekel Téged. Velem más a helyzet: ifjabb koromban naponta futkostam az általad leírt útvonalakon, nem kis feltűnést keltve azzal, hogy nyári forróságban - amikor a normális válogatott sportoló zsugázik az árnyékban - ebéd utáni időben le-föl rohangáltam a Népstadion lépcsőin és rámpáin, majd "pihenésképpen a szoborpark futókörén. De hát én nem voltam normális, mert én futó voltam... És volt szerencsém dolgozni a "kavics-projekten" is. Erre természetesen nagyon büszke vagyok. Roppantul sajnálom, sőt felháborít, ahogy az üzemeltetők elbántak ezzel a köztérnek tervezett területtel. Ép ésszel fel se fogható, hogy miért nem lehet közel menni az épülethez. Bár az is az igazsághoz tartozik, hogy anno a futásaim idején simán berongyolhattam a Stefánia úti - mindig nyitott - kapun, a kerítés csak a meccsek idején kapott főszerepet. Sajnos a jelenség nem egyedi. Először minden építési ügy úgy kezdődik, hogy a főépítész, a tervtanács, a polgármester, stb. csak akkor támogatja a projektet, ha alatta, felette, benne köztér funkció lesz biztosítva. Aztán mire megépül, ez a szándék elpárolog (lásd például a Fazakas György Vörösmarty tér 1. sz. alatti modern épületét). Ha mégse, jönnek a rácsok... Mészáros János +36-30/9330504 www.tuzmuvek.hu

HI
2011.03.27.
07:29

@Mészi: Hát egy tűzoltó tudjon futni :). "Rossz" hírem van a témát szeretném folytatni a stadion és a várostervezők, tervezők, városvezetők hitelességének kapcsán. Rövidesen elküldöm a szerkesztőknek, remélem kap helyet. Huszti István

Hartmann György Sándor
2011.03.27.
20:06

@HI: Kedves István! Itt a megalapozása annak, hogy a Puskás Ferenc Stadiont át kell építeni (ami egyet jelent a meglévő futópálya megszünésével). http://www.kpmg.com/HU/hu/IssuesAndInsights/ArticlesPublications/Lapok/Ir%C3%A1nyt%C5%B1astadionfejleszt%C3%A9shez2011.aspx Bár a tanulmány két dologgal nem foglalkozik, mikorra lesz olyan szinvonalú a magyar foci, hogy egy forintot is érdemes legyen bele feccelni, továbbá az ehhez képest korai fejlesztés kötlségeiből adodó jegyár és a szinvonal összefüggései (nem különben a szurkolói magatartás). Ryhe Ui. Lecsónak: a Papp László Sportaréna lelátójával csak az a baj (amit egyre többször elkövetnek a stadion építők), hogy a új lelátószerkesztés elmélete szerint a nézőnek elég a pálya közepét látni! Mi még úgy tanultuk (ahogy lányom szokta lekicsilően fogalmazni a régi iskola), hogy a lelátó szerkesztésénél az az elv, hogy a néző a pálya szélét is lássa (és ez már azonnal más széksor magasságot jelet, ami ma már elképzelhetetlen). Abban viszont nincs igaza, mert a küzdőtér rengeteg sport befogadására alakalmas, de az évi 4-6 sportnap alapján (mert külömben nem gazdaságos az üzemeltetés) éppen a sprotra nem jut elegendő idő. (Mint ahogy ez lesz a vezérelv is az új Puskás stadionnál, valamből ki kell termelni az árát, mert a tanulmány azért megjegyzi, minden 60 ezer főt és az felettit befogadó stadion beruházás eleve vesztességes!)

lecsó
2011.03.30.
23:46

@Hartmann György Sándor: A BS-sel több baj is van. Ilyen stadionokat három sportág miatt építenek: Kosárlabda, kézilabda, jégkorong. Első kettőt hasonló méretű pályán játsszák, a hokit viszont egy négyszer akkorán. Ráadásul utóbbinál a teljes pályát "hasznosítják", beleértve a szélét, illetve a középső harmadot, ami a labdásoknál csak az átfutások alatt kap szerepet. A BS-nél játéktérnek a jégkorongot vették alapul, és szerintem kedvezőtlen emelkedési szöggel építették meg a tribünt. Így a néző már eleve messzebb kerül a pályától, amit kosárlabdán az extra távolság, hokin a palánk súlyosbít. Ha ugyanezt a lelátógeometriát kispálya szélére teszik, ahonnan az első sorokat kiveszik a nagypályás rendezvényen, a problémák egy része megoldódik, mert a magasabbról induló nézőteret már a palánk sem zavarja, és a betekintési szög is javult. Sokkal súlyosabb probléma (ezért is szóltam hozzá korábban) a befogadóképesség. A sporteseményen 10 ezres kapacitás ma már kevésnek számít, ezért pl. férfi kézi- és kosárlabda világeseményeket nem fognak Budapestnek ítélni. Női versenyekre (EB, VB) még megfelel, férfira már kicsi. Márpedig, ahogy mondtam, ekkora csarnokokat pont ilyen rendezvények miatt építenek. Meg azért persze, hogy a helyi csapatnak legyen terme. Budapesten ugye, nincs helyi csapat, amiről természetesen nem a tervező tehet, és a megrendelő kormány is csak kisebb részben, de épp ezért kellett volna körültekintően méretezni a stadiont annak idején. Úgy gondolom, hogy a BS magán hordozza a magyar nagyberuházások minden negatívumát: Nem pótól égető hiányt, ezért nem is szabták pontosan meghatározott méretre, viszont megpróbáltak mindenféle funkciót belezsúfolni, amiből egy szocialista kivitelű nappal fotel-éjjel ágy megoldás született. Mindez senkit sem zavar, hiszen a megépítésének nem elsősorban sportszakmai vagy üzleti okai voltak, hanem sokkal inkább politikaiak. Így aztán az sem gond, hogy rendkívül drága lett. (Kaunasban most épült egy 15 ezres terem - nem sokkal többért, mint anno a BS, míg a vilniusi csarnok kb. BS méretű, az 7 évvel ezelőtt került 25 millió dollárba. Természetesen mindkét stadionnak van rezidens csapata is. Miközben a két város együtt lehet úgy fele akkora, mint Budapest.) A magas építési költség, illetve a nálunk árfelhajtó privát kezelői jog miatt kb. semmilyen hétköznapi sporteseményt nem lehet megrendezni, ezért a kihasználtság pocsék, a végül bekerülő rendezvények meg drágák. Teljesen elbaltázott projekt. Amin úgy lehetne valamennyire ráncot felvarrni, ha belül megépítenék a hiányzó 2-3 ezer férőhelyet, kívül meg emberbarátibbra szabnák a környezetét, eltüntetve a betont, a helyére füvet, parkot, padokat, vagy épp futópályát téve. Ennek - szemben a Népstadion-ötlettel - lenne értelme. Ráadásul még finanszírozni is lehetne, ha a ma már használhatatlan Millenáris-Kisstadion páros egyikét odadobnák az ingatlanosoknak (mert a kormány ugye, nem alacsonyodik le oda, hogy holmi saját bizniszbe fogjon, miközben el tudom képzelni, hogy - függetlenül az aktuálpolitikától - az átlagvásárló esetleg megbízhatóbb eladónak tartana egy állami céget, mint egy ma itt, holnap ott magánvállalkozást). Amúgy ez a KPMG-tanulmány meglehetősen nevetséges. Felteszem, kormánymegrendelésre született, és a megrendelőlapon már az elvárt végkövetkeztetések is szerepelhettek. 2 millió szurkoló, miközben hetente 20 ezer néző van összesen...A VIP-páholy az egyetlen, amiben van fantázia, mert amit le lehet írni az adóból, és ahol további VIP-ekkel lehet találkozni, azt biztosan el lehet adni. Így aztán az átlag NBI-es meccsen lesz majd 1000 VIP és 1000 átlagdrukker. A közpénzekből megépült, és (nyilvánvalóan közpénzekkel megtámogatott) privátcég fenntartotta vadonatúj 10-20-30 ezres stadionban. Így mulat egy magyar úr (ha kormányra kerül).

HI
2011.03.31.
15:54

@lecsó: A BS dolgában alapjaiban egyet értek, sajnos szerintem sincs sok köze a sporthoz. Biztos tanulságos lenne elemezni, de én ezt most itt nem gondolnám, meg sokkal több információ kellene. A KPMG tanulmányt nem kommentálnám. A stadion átépítésével kapcsolatban pedig a futópályát továbbra sem tartom rossz ötletnek, de az az érzésem mindenki mást ért alatta, ezért összeállítok egy 3. fejezetet, ahol többek között ezt részletezném. Huszti István

á.m
2011.03.31.
17:21

@lecsó: Skardelli mondta az arénáról pár hete, hogy éves szinten 15-20% sportesemény már nagyon jónak számít. "Ha ugyanezt a lelátógeometriát kispálya szélére teszik, ahonnan az első sorokat kiveszik a nagypályás rendezvényen, a problémák egy része megoldódik, mert a magasabbról induló nézőteret már a palánk sem zavarja, és a betekintési szög is javult." sajnos nem megoldás ez sem. egyrészt hoki meccsen sokkal közelebb kerülnének a nézők a plexi felső éléhez -> veszélyes, másrészt nem működnének a menekülő utak... az áprilisi divízió 1-es hoki vb-re készülve felmerült a negyedik oldalra telepített 800 fős mobil lelátó létesítése. a tűzoltóság már ezt sem engedélyezte.

lecsó
2011.03.31.
18:43

@á.m: Ezért mondom, hogy át kéne építeni belülről. (Hogy lehetséges-e, azt persze nem tudom megítélni.) HI: Ebben az esetben futópálya alatt futósávra gondoltam, egy 1-2 m széles csíkra. Helyenként esetleg rekortán, helyenként csak festés.

HI
2011.03.31.
20:30

@á.m: "Skardelli mondta az arénáról pár hete, hogy éves szinten 15-20% sportesemény már nagyon jónak számít." Ez felfogás és működtetési koncepció kérdése. Ha sporteseményen kiemelt sportversenyt értünk, akkor igaz. Ha abból indulunk ki, hogy egy sportlétesítményben sportolnak, akkor nem. Persze ez számtalan kérdést felvet, elsősorban finanszírozásit, szerintem ez e konstrukció is működőképes lehetne, de ez nem tervezési kérdés elsősorban. Ettől függetlenül egy kis odafigyeléssel és jó szándékkal a felvázolt futópálya működhetne. Huszti István

á.m
2011.03.31.
23:20

@HI: igen beruházói/hasznosítói felfogás és koncepció ami (sajnos?) reálisan kezeli az itthoni viszonyokat és így tervezési kérdés volt és az is kell hogy legyen. igen ezek kiemelt sportesemények, klub szinten nincs olyan esemény ami akár a nullszaldót is képes lenne hozni. a csapatsportokban a súlypont már régen vidékre tolódott: nincs első osztályú férfi kosárlabda csapat budapesten. de vidéken az átlag 2000 néző nagyon jónak számít. női csapat négy van, jó ha összesen meg van a 2000 néző. max ~5+5 válogatott meccs évente, azok is vidéken. első osztályú férfi és női kézilabda csapat is 2-2 van, de a top csapatok vidékiek. talán még a veszprémi vagy a győri csapat sem tudná megtölteni hétről-hétre az arénát. válogatott tétmeccsek szintén vidéken. 3 első osztályú férfi jégkorong csapat van budapesten, ezek átlag nézőszáma összesen ~1000. a fehérvár első csapata az osztrák bajnokságban indul, 2500-3000 néző előtt játszanak. egy hasonló budapesti csapat indulására nincs reális esély, de ha lenne akkor is sokkal alkalmasabb lenne a jégpalota. nőknél rokonok+barátok. a jégpálya összeszerelése és a jégkészítés 2 nap és 2 nap a lebontás is, így válogatott szinten is csak több napos rendezvényeket visznek az arénába. a többi sport amire egyébként még alkalmas lenne, talán még ennyi nézőt sem vonz. a futópálya és sok minden más is működhetne ettől függetlenül. pl a pavilonokat is most fogják először használni huzamosabb ideig.

HI
2011.04.01.
09:44

@á.m: "igen beruházói/hasznosítói felfogás és koncepció ami (sajnos?) reálisan kezeli az itthoni viszonyokat és így tervezési kérdés volt és az is kell hogy legyen." Bár én csak a futásról gondoltam beszélni, belátom, hogy nem kerülhető ki a sport értelmezésének kérdése. Az itthoni viszonyok sajnos a sportot általában nézőszám és gazdasági oldalról kezeli. Nagyon sokan - sportszakemberek is - kifejtették azt, hogy ez elég szűklátókörű megközelítés. Csak visszautalnék a budai edzőtábor esetére, ha a jelenlegi felfogásnak akarunk megfelelni, akkor kocsmát, kuplerájt, drogfogyasztóhelyet, stb. kell építeni - jó irányban haladunk e felé. Én nem akarok a jelenlegi felfogásnak megfelelni és bízom benne, hogy rajtam kívül még sokan. A futáson kívül számos igényt fel lehetne sorolni és fel is kell. A városi parkok, fásítások pl. sem rentábilisak közvetlenül, legfeljebb abban segítenek, hogy kevesebb tüdőbeteg legyen, vagy csak egyszerűen kellemesebb élni. A tervezőnek igen is felelőssége, hogy ne csak kiszolgálja a megrendelői igényt, hanem kontrollálja, kritizálja. Huszti István

lecsó
2011.03.12.
23:15

Az új BS építészetileg bizonyára kiváló, de a környezete úgy fest, mint amin átment a betonlobbi gőzhengere, hogy utána futó kapcsolatba bonyolódjon a bohém JELépítészettel. Ez még talán nem is lenne akkora gond, az viszont már igen, hogy belül majdnem teljesen alkalmatlan az elsődleges funkciójára: A hiányzó tribün miatt számos kiemelt sporteseményt (pont olyasmiket, amelyek kedvéért ekkora stadionokat építenek) nem lehet megrendezni benne, a rossz emelkedési szögű lelátó pedig amellett, hogy szintén csökkenti a befogadóképességet, még ráadásul rontja a néző betekintési szögét is. Márpedig ha egy létesítmény ennyire képtelen megfelelni az elsődleges követelményeknek, akkor ott a másod-, harmadlagos funkciók, kiegészítő szempontok (pl. hogy körbe lehet-e futni?) legfeljebb véletlenül fognak érvényesülni. Mellesleg nekem sose jutott volna eszembe, hogy itt valaki futni akarhat, miközben miért is ne lehetne (alkalmassá tenni a helyet rá).

HI
2011.03.13.
09:11

@lecsó: "Mellesleg nekem sose jutott volna eszembe, hogy itt valaki futni akarhat, miközben miért is ne lehetne (alkalmassá tenni a helyet rá)." Erről szól ez a dolog. Azért szólunk, hogy gondoljatok erre is. Huszti István

Új hozzászólás
Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Épületek/Középület

SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM // Egy hely + Építészfórum

2021.01.06. 17:41
00:08:06

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk