Épületek/Örökség

Védjük is, meg nem is… Tel-Aviv sajátságos örökségvédelme és a felújított Max Liebling-ház

1/44

Tel-Aviv, a Fehér Város modern épületei. Fotó: Franz Bittenbinder

?>
Tel-Aviv, a Fehér Város modern épületei. Fotó: Franz Bittenbinder
?>
Tel-Aviv, a Fehér Város modern épületei. Fotó: Franz Bittenbinder
?>
Tel-Aviv, a Fehér Város modern épületei. Fotó: Franz Bittenbinder
?>
Tel-Aviv, a Fehér Város modern épületei. Fotó: Franz Bittenbinder
?>
Tel-Aviv, a Fehér Város modern épületei. Fotó: Franz Bittenbinder
?>
Tel-Aviv, a Fehér Város modern épületei. Fotó: Franz Bittenbinder
?>
Tel-Aviv, a Fehér Város modern épületei. Fotó: Franz Bittenbinder
?>
Tel-Aviv, a Fehér Város modern épületei. Fotó: Franz Bittenbinder
?>
Tel-Aviv, a Fehér Város modern épületei. Fotó: Franz Bittenbinder
?>
Tel-Aviv, a Fehér Város modern épületei. Fotó: Franz Bittenbinder
?>
Tel-Aviv, a Fehér Város modern épületei. Fotó: Franz Bittenbinder
?>
Tel-Aviv, a Fehér Város modern épületei. Fotó: Franz Bittenbinder
?>
A felújított Liebling-ház Tel-Avivban. Homlokzat. Fotó: Franz Bittenbinder
?>
A felújított Liebling-ház Tel-Avivban. Homlokzat. Fotó: Franz Bittenbinder
?>
A felújított Liebling-ház Tel-Avivban. Bejárat. Fotó: Franz Bittenbinder
?>
A felújított Liebling-ház Tel-Avivban. Bejárat. Fotó: Franz Bittenbinder
?>
A felújított Liebling-ház Tel-Avivban. Előkert. Fotó: Franz Bittenbinder
?>
A felújított Liebling-ház Tel-Avivban. Enteriőr. Fotó: Franz Bittenbinder
?>
A felújított Liebling-ház Tel-Avivban. Enteriőr. Fotó: Franz Bittenbinder
?>
A felújított Liebling-ház Tel-Avivban. Enteriőr. Fotó: Franz Bittenbinder
?>
A felújított Liebling-ház Tel-Avivban. Enteriőr. Fotó: Franz Bittenbinder
?>
A felújított Liebling-ház Tel-Avivban. Enteriőr. Fotó: Franz Bittenbinder
?>
A felújított Liebling-ház Tel-Avivban. Enteriőr. Fotó: Franz Bittenbinder
?>
A felújított Liebling-ház Tel-Avivban. Enteriőr. Fotó: Franz Bittenbinder
?>
A felújított Liebling-ház Tel-Avivban. Enteriőr. Fotó: Franz Bittenbinder
?>
A felújított Liebling-ház Tel-Avivban. Enteriőr. Fotó: Franz Bittenbinder
?>
A felújított Liebling-ház Tel-Avivban. Enteriőr. Fotó: Franz Bittenbinder
?>
A felújított Liebling-ház Tel-Avivban. Enteriőr. Fotó: Franz Bittenbinder
?>
A felújított Liebling-ház Tel-Avivban. Enteriőr. Fotó: Franz Bittenbinder
?>
A felújított Liebling-ház Tel-Avivban. Enteriőr. Fotó: Franz Bittenbinder
?>
A felújított Liebling-ház Tel-Avivban. Enteriőr. Fotó: Franz Bittenbinder
?>
A felújított Liebling-ház Tel-Avivban. Enteriőr. Fotó: Franz Bittenbinder
?>
A felújított Liebling-ház Tel-Avivban. Enteriőr. Fotó: Franz Bittenbinder
?>
A felújított Liebling-ház Tel-Avivban. Enteriőr. Fotó: Franz Bittenbinder
?>
A felújított Liebling-ház Tel-Avivban. Enteriőr. Fotó: Franz Bittenbinder
?>
A felújított Liebling-ház Tel-Avivban. Enteriőr. Fotó: Franz Bittenbinder
?>
A felújított Liebling-ház Tel-Avivban. A csempeburkolat részlete. Fotó: Franz Bittenbinder
?>
A felújított Liebling-ház Tel-Avivban. Részet a padlóról. Fotó: Franz Bittenbinder
?>
A felújított Liebling-ház Tel-Avivban. Részet a falról. Fotó: Franz Bittenbinder
?>
A felújított Liebling-ház Tel-Avivban. Részet a mennyezetről. Fotó: Franz Bittenbinder
?>
A felújított Liebling-ház Tel-Avivban. A tetőterasz. Fotó: Franz Bittenbinder
?>
A felújított Liebling-ház Tel-Avivban. Éjszakai látvány. Fotó: Franz Bittenbinder
?>
A felújított Liebling-ház Tel-Avivban. Éjszakai látvány. Fotó: Franz Bittenbinder
?>
Tel-Aviv panorámája Jaffából. Fotó: Franz Bittenbinder
1/44

Tel-Aviv, a Fehér Város modern épületei. Fotó: Franz Bittenbinder

Védjük is, meg nem is… Tel-Aviv sajátságos örökségvédelme és a felújított Max Liebling-ház
Épületek/Örökség

Védjük is, meg nem is… Tel-Aviv sajátságos örökségvédelme és a felújított Max Liebling-ház

2020.01.28. 17:26

Cikkinfó

Szerzők:
Franz Bittenbinder

Földrajzi hely:
Tel-Aviv

Építészek, alkotók:
Dov Karmi, Rivka Karmi, Winfried Brenner

Ha az épített örökség gondozását nézzük, Tel-Aviv párját ritkító modern negyede, a Fehér Város valahol a középúton jár az európai hagyományú műemlékvédelem és az ingatlanfejlesztés között. A nemrég megújult Max Liebling-házban viszont valóban figyelemreméltó, ötletes és gondos helyreállítás zajlott. Franz Bittenbinder tudósít a helyszínről az Építészfórumnak. 

Tel-Aviv városképét ellentétek jellemzik. Ezek az ellentétek egyrészt a várost éltető kultúrák sokszínűségének köszönhetőek, másrészt a múlt és a jelen építészetének erős kontrasztjából erednek. A fiatal város múltját a korai 20. század eklektikus stílusú házai és a harmincas évek Fehér Városának modernista épületei testesítik meg. A jelen építészeti arculatát viszont főleg a tengerpart mentén sorakozó, sok esetben posztmodern ihletésű toronyházak képezik. Miközben a felhőkarcolók a gazdasági fellendülés jelképévé váltak, a régebbi, modernista épületeken egyre inkább tapasztalhatók az extrém időjárás káros hatásai. Ennek ellenére a huszadik század végéig kevesen foglalkoztak ezen épületek szakszerű felújításával. 

Tel-Aviv, a Fehér Város modern épületei. Fotó: Franz Bittenbinder
1/44
Tel-Aviv, a Fehér Város modern épületei. Fotó: Franz Bittenbinder

A múlt század változásai a Fehér Várost és házait jelentősen átformálták. Sok helyen eltűntek a vélt modernista kánont követő formajegyek. A szalagszerű erkélyeket zárttá tették. A homlokzatokat légkondicionáló készülékek és felvonó szerkezetek létesítésével takarták el. A pillérekkel megnyitott földszinteket beépítették, ezáltal az utca felőli közösségi terek egyre csökkentek. Helyükön üzletek nyíltak, garázsok létesültek, jóllehet az eredeti koncepció a tenger felől érkező levegő átengedését szolgálta. Ezen felül jelentős változást hoztak az emeletráépítések. Egyesek véleménye szerint ezáltal a kiegyensúlyozott arányok túlságosan megváltoztak. Az ICOMOS viszont 2003-ban megállapította, hogy ezen módosítások bizonyos fokig, regionális és lokális hagyományként, elfogadhatóak. Amint a közel-keleti városok példája mutatja, úgy a zsidó bevándorlók is gyakran így építkeztek a nagy család együtt maradása érdekében. 

Manapság természetesnek tűnik, hogy a Fehér Város Tel-Aviv identitásának fontos része. A  20. század végén viszont ennek felismeréséhez új szemléletre volt szükség. E téma úttörője Michael Levin professzor volt, aki 1984-ben rendezte meg a International Style Architecture in Israel című kiállítást. Újabb tíz év telt el az 1994-es, az UNESCO égisze alatt tartott első nemzetközi konferenciáig. A fordulópontot Nitza Metzger-Szmuk ezévben megjelent, Dwelling on the Dunes című tanulmánykötete jelentette. Ebben többek között nagy szakmai igényességgel elemezett régi és kortárs fényképfelvételeket. Az összehasonlítás nem tévesztett célt, hisz nem csak a város vezetőit, de az UNESCÓ-t is sikerült meggyőzni a védettség szükségességéről. Jelentős érv volt, hogy itt a modernizmus a helyi kontextussal, a nyugati a keleti kultúrával egyesül. A Fehér Város végül is 2003-ban került a világörökség listájára.

Tel-Aviv, a Fehér Város modern épületei. Fotó: Franz Bittenbinder
9/44
Tel-Aviv, a Fehér Város modern épületei. Fotó: Franz Bittenbinder

A védettség nagy előrelépésnek számított, mert esélyt adott a városnegyed szabályozott fejlesztésére. Egyidejűleg több fontos kérdés merült fel: vajon mennyire korlátozzák a védett épületek bővítését, és hogyan segítsék ezek finanszírozását. Az épületek 90%-a magántulajdonban van. A területet alapvetően három zónára osztották, amelyekben különböző védettségi fokozatok érvényesek. Ezeken belül bizonyos épületek szigorúbb védettséggel is rendelkeznek. 

E rendszer sajátossága, hogy sok épületnél a finanszírozás megkönnyítésére 2,5 emelet ráépítése is engedélyezett, feltéve, hogy a meglévő szintek egyidejűleg felújításra kerülnek. A legszigorúbb védettségi kategóriában más megoldást találtak. Elhatározták, hogy az ott élő lakóknak is jár ún. “ráépítési jog". Ez azonban csak egy eszmei jog, közvetlenül nem élhetnek vele, viszont más, a védett területen kívüli épülettulajdonosoknak eladhatják. Igy jöhettek létre a Fehér Város határai mentén egyre magasabb tornyok. Az örökség megőrzésének ez a meglehetősen liberális megközelítése Sharon Golan Yaron építész, a White City Center programigazgatója szerint abban a törekvésben gyökerezik, hogy e védett terület szerves egységet képezzen a dinamikusan fejlődő várossal.

A Max Liebling-ház

A Liebling-ház a legszigorúbb védettség alá helyezett épületek közé tartozik. Felújítása különösen érdekes, hiszen az említett liberális megközelítésnek kínálja ellenpéldáját. 

Az épületet Dov Karmi tervezte 1936-ban a Liebling házaspár megbízásából. Előkelő lakóháznak épült. A tulajdonosok  elhunytával 1963-ban a város tulajdonába került, azzal a feltétellel, hogy itt múzeum, óvoda vagy diákszálló létesüljön. Ez végül is teljesült: 2019 szeptemberében White City Center néven megnyílt a felújított Liebling-ház. A projekt az önkormányzat és a német kormàny közös kezdeményezése, amely a finanszírozásra és kivitelezésre egyaránt kiterjed. 

A felújított Liebling-ház Tel-Avivban. Homlokzat. Fotó: Franz Bittenbinder
13/44
A felújított Liebling-ház Tel-Avivban. Homlokzat. Fotó: Franz Bittenbinder

A felújítás 2015-ben kezdődött Rivka Karmi (az eredeti tervező menye) vezetésével. Az első fázisban az épület felmérését Winfried Brenne német műemlékes szakértő irányította. Ehhez egyes esetekben rendhagyó, modern technológiákat is alkalmazott. A külső falakról röntgenfelvételeket készített, így sikerült a megerősítésre szoruló pontokat meghatározni. Továbbá kémiai vizsgálatokkal kimutatta az eredeti vakolat és a különböző falfestékek pontos összetételét. Brenner analíziséböl kiderült, hogy az épület alapszerkezete korához képest viszonylag jó állapotban van. 

A jó állagból kifolyólag a felújítási team a múlt nyomainak megőrzése mellett döntött. Emögött az az ötlet állt, hogy a terek és a nagyrészt korhű anyagok meséljék el az egykori lakók és vele együtt az épület történetét. A változtatásokat minimálisra csökkentették; a földszinten az új recepció, a kávézó és egy nagyobb kiállítóterem elhelyezésére bontottak el néhány falat, továbbá az akadálymentesség érdekében új rámpát építettek az oldalsó bejárathoz. Végül új vészkijáratot biztosító tűzlépcső készült; utóbbi nem teljes mértékben “új", hisz Dov Karmi korábban elvetett terveiben már létezett.

A felújított Liebling-ház Tel-Avivban. Enteriőr. Fotó: Franz Bittenbinder
23/44
A felújított Liebling-ház Tel-Avivban. Enteriőr. Fotó: Franz Bittenbinder

Az anyagok hitelessége fő prioritásnak számított. Sok eredeti részlet maradt fenn a harmincas évekből, mint például az üvegezett korlátok, a fából készült nyílászárók, a padlócsempék vagy a terrazzo burkolat. Sokszor még olyan csempét vagy üveglapot is megtartottak, amely kis mértékben károsodott. Egy helyen vakolat nélkül hagyták a szilikát téglafalat, amit annak idején a vasbeton szerkezet kitöltéséhez használtak. De nem csak a harmincas évek tanújeleit őrizték meg, hanem néhány későbbi módosítást is: a festékrétegek kronológiája mellett egy például egy, a kilencvenes években épült üvegtégla falat. Ahol az anyagok hiányosságait kiegészítették, igyekeztek lehetőleg láthatóvá tenni a beavatkozást; így a hiányzó csempe helyére terrazzo öntvény került. E koncepciót követi az épület új infrastruktúrája is. Például a világítási berendezés a plafon alatt felfüggesztett kábeltálcákon talált helyet. Mindezek az anyagok autentikus megjelenését  helyezték előtérbe.

A felújított Liebling-ház Tel-Avivban. A csempeburkolat részlete. Fotó: Franz Bittenbinder
37/44
A felújított Liebling-ház Tel-Avivban. A csempeburkolat részlete. Fotó: Franz Bittenbinder

A Liebling-ház felújítása jelen pillanatban több szempontból egyedülállónak számít Tel-Avivban. A jövőben talán az is marad. Több jel viszont arra utal, hogy más felújítások példaképévé is válhat. A White City Center már most a helyi lakosság kedvelt központja. Itt megtapasztalhatják negyedük sokszínű múltját és meggyőződhetnek a műemlékvédelem fontosságáról. Remélhető, hogy az értékmegőrzés iránti, növekvő érdeklődés képes lesz máshol is megakadályozni az eredeti anyagok elbontását. A Max Liebling-ház nagy érdeme éppen abban rejlik, hogy sikerült megtartania a harmincas években érkezett bevándorlók lakókörnyezetének genius loci-ját.


Franz Bittenbinder

A szerző magyar-német származású építész, Münchenben él. 

 

Források

Sharon Golan Yaron (2019): Tel Aviv - Die Weiße Stadt und ihre Bauten der Moderne. Dom Publishers

ICOMOS Report (2003) Tel Aviv (Israel)

Jodan Rofé (2008) The White City of Tel-Aviv: The Conservation of Modern Planning and Architecture and the Current Debate on Urbanism

Bundesinstitut für Bau-, Stadt- und Raumforschung (2015) Weiße Stadt Tel Aviv: Zur Erhaltung von Gebäuden der Moderne in Israel und Deutschland

 

A szerkesztő kommentárja

A napokban került szóba Ferkai András, a budai Napraforgó utca örökségéről szóló könyve bemutatóján, amelyről Dabóczy Orsolya tudósított az Építészfórumnak, hogy Budapesten, netán épp a Napraforgó utcában is ideje lenne méltó módon, önálló bemutatóhellyel őrizni modern építészetünk emlékét. Ezzel az aktuális tel-avivi példával, a White City Centernek helyet adó Liebling-ház felújításának bemutatásával erre a felvetésre is reflektálunk. Az épület sajátos történetéről korábban itt írtunk röviden

Kovács Dániel
 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk