Design/Belsőépítészet

Szent Jobb kápolna és sekrestye helyreállítása és revitalizációja

1/11

Szent Jobb kápolna és sekrestye helyreállítása és revitalizációja, BZS50 Műterem, 2019.

?>
Szent Jobb kápolna és sekrestye helyreállítása és revitalizációja, BZS50 Műterem, 2019.
?>
Szent Jobb kápolna és sekrestye helyreállítása és revitalizációja, BZS50 Műterem, 2019.
?>
Szent Jobb kápolna és sekrestye helyreállítása és revitalizációja, BZS50 Műterem, 2019.
?>
Szent Jobb kápolna és sekrestye helyreállítása és revitalizációja, BZS50 Műterem, 2019., Fotó: Halász Dániel
?>
Szent Jobb kápolna és sekrestye helyreállítása és revitalizációja, BZS50 Műterem, 2019., Fotó: Halász Dániel
?>
Szent Jobb kápolna és sekrestye helyreállítása és revitalizációja, BZS50 Műterem, 2019., Fotó: Halász Dániel
?>
Szent Jobb kápolna és sekrestye helyreállítása és revitalizációja, BZS50 Műterem, 2019., Fotó: Halász Dániel
?>
Szent Jobb kápolna és sekrestye helyreállítása és revitalizációja, BZS50 Műterem, 2019., Fotó: Halász Dániel
?>
Szent Jobb kápolna és sekrestye helyreállítása és revitalizációja, BZS50 Műterem, 2019., Fotó: Halász Dániel
?>
Szent Jobb kápolna és sekrestye helyreállítása és revitalizációja, BZS50 Műterem, 2019., Fotó: Ligeti Edina
?>
Szent Jobb kápolna és sekrestye helyreállítása és revitalizációja, BZS50 Műterem, 2019., Fotó:: Halász Dániel,
1/11

Szent Jobb kápolna és sekrestye helyreállítása és revitalizációja, BZS50 Műterem, 2019.

Szent Jobb kápolna és sekrestye helyreállítása és revitalizációja
Design/Belsőépítészet

Szent Jobb kápolna és sekrestye helyreállítása és revitalizációja

2019.09.21. 16:12
MÉD

Projektinfó

A Szent Jobb kápolna és sekrestye revitalizációja

URL:
BZS50 Műterem

Tervezés éve:
2018

Építés éve:
2019

Bruttó szintterület:
830 m2

Stáblista


Beruházó: Szent István Bazilika Gondnoksága, Snell György a Szent István-bazilika püspök-plébánosa, a Szent Jobb őre

Bazilika művészeti referense: Bukta Norbert

Generál tervező: BZS50 Műterem

Vezető tervező: Galina Zoltán

Építész, belsőépítész tervező és munkatárs: Krompáczki Péter, Maurer Annamária, Dányádi Sára, Kristóf Dóra, Csaba Zita, Bőczén Árpád

Művészettörténész: Kemény Mária, Kelecsényi Kristóf

Látvány: Bozsó Barna, Beke Mátyás, Fekete Attila

Restaurátor szakértők: Menráth Péter, Magyar Éva, Nagy Melinda, Kovács Attila, Győri Lajos, Gallyas Balázs, Győri Mihály, Czifrák László

Statikus szakértő: Miklós Zoltán

Villamos tervező: Jenei Szilveszter

Asztalos munkák: Ádám Tamás és munkatársai

Lakatos munkák: Sevecsek László és munkatársai

Új világítótestek: Szabó Péter

Új harangvezérlés: Kapui Gyula

Biztonságtechnika: Juhász János

Hangtechnika: Mérő Gellért     

MÉD:

Gyönyörű felújításon esett át nemrég a Szent Jobb kápolna. A megújulás gondolata több mint 5 évvel ezelőtt merült fel, az apszis szintek akadálymentességét biztosító felvonó építése és az irodaszint felújítása előtt. A műemléki helyreállítás időszerűsége mellett fontos szempont volt a kápolna liturgikus terének megújítása, valamint az elmúlt évek során jelentősen megnövekedett turista forgalom megfelelő kezelése.

 

A Szent Jobb kápolna és sekrestye felújításának gondolata több mint 5 évvel ezelőtt merült fel, az apszis szintek akadálymentességét biztosító felvonó építése és az irodaszint felújítása előtt. A műemléki helyreállítás időszerűsége mellett fontos szempont volt a kápolna liturgikus terének megújítása, valamint az elmúlt évek során jelentősen megnövekedett turista forgalom megfelelő kezelése. A belsőépítészeti koncepciót alapvetően a korabeli klasszicista jelleg megidézése inspirálta, illetve az ólomüveg ablakok fényjelenségeinek kiemelése és a megcsonkított tér vizuális rendezése.

A bazilika ezen térrésze őrzi leginkább a Hild-féle koncepciót, hiszen a határoló falai és cseh-süveg boltozata megegyezik a 1867. évben történt beomlás előtti állapottal. 1861. évben az épület építése közben a sekrestyekápolnát ideiglenesen berendezik és 1905-ig a Lipótváros plébánia hitéleti feladatait látja el.


Szent Jobb kápolna és sekrestye helyreállítása és revitalizációja, BZS50 Műterem, 2019.
1/11
Szent Jobb kápolna és sekrestye helyreállítása és revitalizációja, BZS50 Műterem, 2019.


 

A többéves előkészítő tervezés alatt összeállt egy teljes szakértői csoport is, hiszen a jórészt belsőépítészeti helyreállítás során az építészeti és örökségvédelmi munkálatokat díszítőfestő-, kő-, fa-, ötvös- és szilikát-restaurálási feladatok is gazdagították. A munkálatok megkezdése előtt a Szent Jobb ereklye újra a korszerűsített,szabadon álló tárlóba került. Végleges helyének kijelölését Erdő Péter bíboros a Szent Jobb őrzőjére bízta, így több mint 15 év után ismét a Nagyboldogasszony oltár előtt, valamint Szent István az ország sorsát és a Szent Koronát a Szűzanyának ajánlja fel témájú oltárkép alatt kapott helyet. Az élet igazolta, hogy a kiválasztott hely méltó módon tudja biztosítani mind a műtárgyvédelmi szempontokat, mind pedig a nagy számban érkező érdeklődők számára a jó láthatóságot.

Vízkereszt napja után a 2018. esztendő elején a kápolnát lezárták, a sekrestye kiköltözött az előtérbe és ekkor hivatalosan is megkezdődtek a sekrestye és kápolna helyreállítási és revitalizációs munkái, melyhez az előterek, valamint a teljes hittanterem szint felújítási munkái is bekapcsolódtak. A sekrestye és kápolna helyreállítási, valamint a hittanterem felújítási munkálatainak átadásával az apszis nagymértékben megújult, használata jelentős mértékben megváltozott. A visszaköltözés nem befolyásolta a megkezdéskor kialakított irodaszinti személyzeti bejáratot és diszpécser helyet, így ma a sekrestye véglegesen tehermentesülhet ezen feladatok alól.


 

A kápolna csöndes helyszínné vált, hiszen a Szent Jobb ereklye a templomtérben marad, így a reggeli misék és az éjszakai virrasztások mellett csak a hívőket várja, hogy újra életre keltsék a saját maguk és a hitéletük számára alkalmas helyszínt. A kápolna megjelenését nagy mértékben befolyásolta, hogy a mintába rakott sohlhofeni mészkő padlóburkolat megtartotta eredeti patináját, ezenkívül a sekrestyéből a másik hatalmas csillár is átkerült ezen térrészbe. Talán a leglátványosabb része a felújításnak az új fehér burkolatú szentélykiemelés és márvány erezetes szembemiséző oltárasztal, mely a liturgiát segítő ambóval és kredencia asztallal egészült ki.


Szent Jobb kápolna és sekrestye helyreállítása és revitalizációja, BZS50 Műterem, 2019., Fotó:: Halász Dániel,
11/11
Szent Jobb kápolna és sekrestye helyreállítása és revitalizációja, BZS50 Műterem, 2019., Fotó:: Halász Dániel,

 

A háttér a nagy tükröződő fehér glettmárvány oltárfal, melyen a színes ólomüveg ablakok tükröződve vonulnak át a nap folyamán. A belsőépítészeti célunk az új és a régi egymástól való elkülönítése volt zavaró kontraszt létrehozása nélkül. Az oltárfalra a lengyel-magyar baráti kapcsolatokat erősítő Częstochowai Fekete Madonna kegykép került, mely okán - ha hivatalosan nem is - de belső körökben már a Mária kápolna név használatos. A sekrestye képe is megváltozott, hiszen a tér új tölgyfa szekrénysort kapott, új világítás került a történeti csillár helyére, és elnyerte méltó helyét az ismeretlen szerző által készített Szent Ignác mennybemenetele három angyal kísértésében témájú, feltehetően barokk festmény.

A sekrestye és kápolna teljes körűen újból megújult az 1971. évi átépítés után történtekkel kezdődően, amikor a sekrestyét és kápolnát dr. Gerő László építészmérnök tervei alapján fallal végleg ketté választották, majd 1986. évben a Szent Lipót kápolnát Magyarország prímásának leirata értelmében Szent Jobb kápolnává nyilvánították.

BZS50 Műterem

 

 

Szerk.: Pleskovics Viola

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk