Emberek/Interjú

Végigsimítani a göcsön

2013.09.17. 11:33

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Cég, szervezet:
Jafholz

Dosszié:

Az utóbbi évek építészeti sikertörténete a faanyagokkal dolgozó Hello Wood. A kezdetektől fő támogatójuk, az európai piacvezetőnek számító Jaf Holz faipari cég magyarországi részlegének két vezetőjével, Horváth Andrással és Ézsiás Miklóssal beszélgettünk.

Mit jelent a Jaf Holz Ungarn Kft. számára a Hello Wood?

Ézsiás Miklós: Fontos értékeket képviselő sikertörténetet. Ahhoz képest, hogy néhány lelkes építészhallgatóval indult el 2010-ben, mára egy nemzetközi téren is elismert projektté fejlődött, ahova neves hazai és külföldi építészek jönnek dolgozni, alkotni. A Hello Wood a természet, az emberek és a fa anyagának szeretetéről szól.

Horváth András: Számunkra egy lehetőség és segítség, hogy a laikus embereket és a fát, mint alapanyagot, közelebb hozzuk egymáshoz. Fontosnak tartjuk, hogy a fiatal generáció is megismerje a fának, mint természeti anyagnak a fontosságát. Erre nyújtottak lehetőséget többek között a Szigeten kiállított, alkotók által készített installációk.


 

Milyen anyagokkal támogatta a Jaf Holz Kft. a Hello Wood alkotótábort?

Ézsiás Miklós: Három évvel ezelőtt kizárólag ötször ötös lécekkel dolgoztak, amiből 5 kilométert használtak fel. Ez így volt egészen az idei évig, amikor már más anyagokat is használtak. Nekünk és az építészeknek is megfelelő volt így, hiszen más, érdekes, innovatív termékekkel is meg tudtak ismerkedni.

Horváth András: A tábor előtt meglátogattak bennünket a szervezők, és egy piknik keretei között beszélgettünk az elképzeléseikről, álmaikról. Így kerestük meg az anyagokat: gyalult léceket, kompaktlemezeket, rétegelt ragasztott falapokat.

Az építészpikniknek lesz folytatása, vagy csupán egyszeri alkalom volt?

Horváth András: Mindenképpen szeretnénk, hogy folytatódjon. A céljaink közösek – az építészetet a fa irányába terelni, rávilágítani, hogy a fa mennyivel előnyösebb tulajdonságokkal rendelkezik egyes építőipari területeken, mint más anyagok. Például a vasbeton, a tégla, vagy az acél. A rajzasztal mellől érkező építészhallgatók megtapasztalják, hogy milyen a fával dolgozni. Milyen végigsimítani, milyen az illata. Az általunk szervezett építészpikniknek nem véletlenül adtuk azt a címet, hogy „Egy fatelep illata". Egy számítógép mellett ezt nem lehet érezni.

Ézsiás Miklós: Fontos számunkra a folytatás. Kapcsolatainkat szeretnénk tovább erősíteni, bővíteni, és minél több építésszel megismertetni egy fatelep illatát. A kapcsolatok bővítésénél gondolok például Zoboki Gáborra, aki idén csoportvezető volt a Hello Woodon.

Magyarország nem faipari nagyhatalom. Elképzelhető, hogy idővel azzá váljon?

Horváth András: Magyarország valaha faipari nagyhatalom volt, ezt a státuszt azonban sajnos elveszítettük. Szerencsére az erdőgazdálkodók munkájának köszönhetően az ország erdősültsége folyamatosan nő. Azon dolgozunk, hogy tradícióvá váljon nálunk is a faanyag felhasználása, hasonlóan a szomszédos országokhoz.

Ézsiás Miklós: Mi ezen dolgozunk, az elsők között szeretnénk lenni. Apró lépésekkel haladunk, de vannak már eredmények. Vegyük például a játszótereket. Húsz évvel ezelőtt még minden vasból volt, ma pedig már szinte minden játék fából készül. Ez kis dolognak tűnik, mégis jól jelzi, hogy szemléletváltás történt.

Mik a jelenlegi trendek a faépítészetben?

Horváth András: Néhány évvel ezelőtt inkább a letisztult, homogén felületek voltak népszerűek, a fa hibái, mint a csomók, a göcsök nem volt elfogadottak, ezeket elsősorban fűtőanyagként használták fel. Manapság éppen ezek a tulajdonságok hódítanak, a rusztikusság egyre elfogadottabb, kedveltebb és keresettebb.

Ézsiás Miklós: Egy fabútorban szerintem éppen a fa sajátosságai a legszebbek: a göcs, a csomó. Szerencsére a mi generációnk már egyre közelebb kerül a természethez. A passzív házak mellett már az aktív házak is megjelentek, amelyeknek nagy része fából készül. Az emberiség történelme során, mindig is természetes anyagokból építette lakókörnyezetét. Meleg, megnyugtató közérzetet az építőanyagok közül csak a fa tud adni. Beépített állapotában is élő anyag marad. Fontos tulajdonsága, hogy lélegzik, párát vesz fel a hőmérséklet páratartalmától függően. Rostszerkezete miatt kiváló hőszigetelő. Megfelelő karbantartás mellett több évszázadig megőrzi állagát. A Kárpát-medence erdős, hegyes részein is rengeteg a fából készült épület.

Horváth András: A fa építészeti jellegű felhasználásában vagyunk lemaradva. Nyugaton például a csarnok-szerkezetek tartógerendái gyakran készülnek fából. Magyarországon viszont még mindig attól félünk, hogy ahol fa van, ott a tűz is hamarabb terjed. A faanyag sajátosságainak és mechanikai tulajdonságainak megismertetése azonban nem csak a mi feladatunk, hanem az olyan fiatal építészeké, akik például a Hello Woodban dolgoznak.

Ézsiás Miklós: Mondjuk Szőke Gábor Miklósé, akinek fából készült szobrai egyre népszerűbbek. Egy falova nálunk is megtalálható.

Elég fiatalok vagytok mindketten, hogy bírjátok a felelősséget?

Horváth András: Miklós tizenhárom, én tizenegy éve vagyok a cégnél. Az egyre növekvő felelősség és folyamatos kihívások mindkettőnk számára rendkívül motiválóak.

Ézsiás Miklós: A nyugati kultúrkörben azt tartják többre, aki életében legalább négy-öt munkahelyen dolgozott. A Távol-Keleten pedig azt, aki egész életében hűséges maradt egy helyhez. Mi ezt az irányvonalat képviseljük.

Horváth András

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk