Épületek/Irodaépület

Vidám óriás — a Spirál

1/29

Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás

?>
Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Spirál irodaház alaprajz
?>
Spirál irodaház metszet
?>
Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás
?>
1/29

Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás

Vidám óriás — a Spirál
Épületek/Irodaépület

Vidám óriás — a Spirál

2009.06.23. 12:28

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Zoboki Gábor, Demeter Nóra

Vélemények:
1

Letölthető dokumentumok:

A Dózsa György út egy jelentős szakaszának átépítése mellett a Szabolcs utca és a Lehel utca között, azokkal párhuzamosan, hosszútávon egy elsősorban nappal használható, parkkal kísért sétány alakulhat ki. Az épületformálás egyértelműen ennek a gyalogos tengelynek a kivezetését szolgálja.A Zoboki-Demeter építészpáros Spirál irodaháza.

Előzmények
A GTC Magyarország Ingatlanfejlesztő Rt. a XIII. kerület Dózsa György út, Lehel utca, Lőportár utca és Szabolcs utca által határolt tömbben több, nem konvex formát befoglaló telken bériroda beruházást hajt végre. A telek összetett formája több bejáratú és több ütemben épülő irodaház tervezését adta. A beruházás két nagy ütemben valósul meg, elsőként a Dózsa György út 128-130. számú telek épült be, ezt követi a jövőben a Lehel utca 23-25 számú ház felépítése.

 

Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás
1/29
Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás

Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás
2/29
Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás

Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás
3/29
Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás

Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás
4/29
Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás

Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás
5/29
Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás

 

Az elkészült épület funkciója alapvetően irodai, a földszinten kereskedelmi és vendéglátóipari létesítményekkel. A beruházás építészeti koncepciótervét és a módosított KSZT tervét a tervezők 2006. január 10-én mutatták be a kerületi önkormányzati tervtanácsának, a KSZT jóváhagyási folyamata az épület építési engedélyezési tervének készítésével párhuzamosan zajlott. A teljes ingatlanfejlesztés koncepciótervét, valamint a Dózsa György út 128-130. sz alatti telekre készülő építési engedélyezési tervet a tervezők a Fővárosi Tervtanácsnak bemutatták 2006 október 18-án. A terveket a zsűri elfogadásra javasolta.

Az építési telek
A telek a Dózsa György útra és a Szabolcs utcára néző saroktelek. A környéken kialakult és az előírt beépítés zártsorú. A telek korábban ipari épületekkel sűrűn be volt építve (Spirál Autószalon), udvara teljesen lebetonozott volt. A telken álló összes épület és építmény lebontásra került.

 

Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás
6/29
Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás

Spirál irodaház alaprajz
7/29
Spirál irodaház alaprajz

Spirál irodaház metszet
8/29
Spirál irodaház metszet

Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás
9/29
Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás

Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás
10/29
Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás

Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás
11/29
Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás

Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás
12/29
Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás

 

Építészeti koncepció
A telek a Dózsa György út XIII. kerületi szakaszának jelenleg legkevésbé üdítő szakaszán helyezkedik el, amit elsősorban a közel 100 éves eklektikus lakóházak, a háború után épült modern funkcionalista irodaházak és a Szabolcs utcai kórház szintén századforduló körüli épületeinek vegyes képe jellemez. Ez az a városrész, ahol a Westend bevásárlóközpont és a Dózsa György út VI. kerületi szakaszának, a Városliget sarkának hatósugara találkozik. A város üzleti hasznosítású épületei eddig a Váci út vonalára koncentrálódtak, ezért a Dózsa György út ezen szakaszának képét jelenleg - mind korban, mind stílusban - vegyes épületek sora jellemzi.

A feladat különlegessége, hogy a Dózsa György út egy jelentős szakaszának átépítéséről van szó, s egyben ennek a homlokzatnak a tengelyében egy új, a Dózsa György útra merőleges gyalogos passzázs lehetősége is formálódik. A szabályozási terv kívánsága - helyesen - hogy a Szabolcs utca és a Lehel utca között, azokkal párhuzamosan, hosszútávon egy elsősorban nappal használható, parkkal kísért sétány alakuljon ki. Épületformálásunk egyértelműen ennek a gyalogos tengelynek a kivezetését szolgálja, nemcsak az épülethomlokzat megnyitásával, hanem az épület tömegek szögtöréseivel is. Utcai és belső, tűzfalra rakott épületszárnyak hosszú sora adja ennek a belső zöld udvarnak a térfalait. Meggyőződésünk, hogy ez a belső világ majdnem lényegesebb és igényesebb építészeti hangsúlyt kell kapjon, mint az épület külső képe.

 

Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás
13/29
Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás

Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás
14/29
Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás

Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás
15/29
Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás

Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás
16/29
Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás

 

A legfontosabb építészeti elveket az alábbiakban foglaljuk össze:

  • A Dózsa György út térfalát az épület egyes építészeti elemeivel folyamatosan kísérjük.
  • A gyalogos passzázst a Dózsa György út térfalának jelentős felnyitásával vezetjük ki.
  • A Dózsa György úti hosszú homlokzati szakaszt több részre tagoljuk:
  • Az épület két szárnya a passzázs kitorkollását hangsúlyozva a Dózsa György út vonalához képest megtörve (visszahúzva) helyezkedik el.
  • Az alsó két szint (az üzletportálok és mezonettszint) egy építészeti egységet képez. A fölötte lévő négy épületszint az épület közepeként előreugrik, „kifordul". Az épület harmadik tagolása a hatodik emeleti szint, ami a Dózsa György út vonalát követő előreugró tetővel záródik.
  • Homlokzati karakterét tekintve a Dózsa György úti és Szabolcs utcai homlokzatszakaszokat két építészeti egységbe soroltuk. Külön hangsúlyos elemként jelennek meg az épület közepén kialakított négyemeletes kubusok, amelyek elfordításával hangsúlyozzuk a passzázs bejáratát. A szomszédos épületekhez csatlakozó homlokzati szakaszok fal-ablak sávos architektúrája mindkét oldalon lecsendesíti a középrész térfal fordulásait.
  • Az utcai homlokzatformálást a színterezett alumínium, nagy üvegfelületű nyílászáró szerkezetek, a kereteken használt kerámia, vagy nagytáblás burkolatok jellemzik. A belső homlokzatok vakoltak.

 

Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás
17/29
Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás

Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás
18/29
Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás

Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás
19/29
Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás

 

Tömbbelső kialakítása

  • A gyalogos sétány kivezetését nem a sétány tengelyében oldottuk meg, mivel arra törekedtünk, hogy minél kevesebb utcai zajt engedjünk be a tömbbelsőbe.
  • Hasonló célt szolgál az utcától elemelt kert és közlekedők világa.
  • A megemelt, helyenként kis hajlásszögű rézsűvel formált kertek az épületsávok által létrehozott öblökben helyezkednek el. Az öblök oldalait, mint a kolostorok kerengőit, oszlopokra állított könnyű tetők határolják.
  • A Dózsa György úti főbejáraton belépve egy központi elosztó térbe jutunk. Ez a növényházra emlékeztető kis pavilon szimpla üvegezésű. Filigrán térelhatároló szerkezetének kialakításával az átmeneti terek klimatikus viszonyait teremtjük meg, hiszen ide érkezik meg a mélygarázs gyalogos forgalma, és innen lehet eljutni a fedett kerengőkön keresztül az egyes irodaházi magokba.

Földszint
Az épület földszintjén az utca felé üzletek kerülnek kialakításra. Az irodaház főbejárata a Dózsa György út közepén a két utcai épületszárny találkozásánál található. Egy mozgássérült rámpával kombinált előlépcsőn keresztül jutunk a központi előcsarnokba, ami az irodaház fő elosztó tere. Az itt található attraktív recepciós pult szolgál információs pontként, bejelentkezési pontként, ide jutnak (lifteken) azok a látogatók is, akik a parkoló szintekről érkeznek.

A központi előcsarnokból, nyitott, de fedett kerengőkön védelmében közelíthető meg a belső udvarból nyíló öt, kisebb előcsarnokkal ellátott lépcsőházi mag. A kert így nemcsak az iroda szintekről élvezhető látványelem, hanem az épület belső közlekedésének is szerves részévé válik.

 

Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás
20/29
Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás

Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás
21/29
Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás

Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás
22/29
Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás

Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás
23/29
Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás

Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás
24/29
Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás

 

Tetőzet
A tetők mind lapostetős kialakításúak részben járható, részben nem járható tetőként kialakítva. A tetők belső vízelvezetésűek, fordított rétegrenddel, kavicsterítéssel. Különösen nagy figyelmet kellett fordítani a kerengő és a központi előcsarnok tetejére, mert itt az esztétikus kavicsterítés kialakítása a minden irányból való rálátás miatt fontos.

Homlokzatok
Utcai homlokzatok

A földszinti sávban üzletportálok készültek a teljes utcai vonalon. Az üzletek reklámgrafikai megjelenítését egy egységes, előre megtervezett felületi sáv biztosítja. Ez a felület a portál részét képezi, hátulról megvilágított plexi sáv, 60 cm-es magassággal. A földszinti zónát vakolt homlokzatképzés fogja össze az első emeleti irodaablakokkal. A 2-5. emeletig homlokzati síkjában megmozgatott nagytáblás, szerelt (eternit) burkolat készült. A 6. emelet visszahúzott homlokzati sávja sötét árnyalatú, vakolt.

A Szabolcs utcai homlokzaton a Dózsa György úton jellemző homlokzatot nem vittük végig, itt a nagytáblás burkolat az első két raszter után átvált vakolt homlokzatképzéssé. Ennek a homlokzatnak a magassága lelépcsőzik, alkalmazkodva a Szabolcs utcai házak magassági viszonyaihoz.

 

Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás
25/29
Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás

Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás
26/29
Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás

Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás
27/29
Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás

Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás
28/29
Spirál irodaház; fotó: Bujnovszky Tamás

 

Udvari homlokzatok
A belső udvar fő vizuális hangsúlyát az első emelet magasságában végighúzódó acél pilléreken nyugvó kerengő teteje biztosítja. A tető alatt lévő homlokzati sávban nagytáblás fémlemez burkolatot alkalmazunk, míg a tető fölött hőszigetelt vakolt homlokzatot terveztünk.

Zoboki Gábor vezető tervező; fotó: Bujnovszky Tamás


megrendelő: Spiral I. Kft
generáltervező: Zoboki, Demeter és Társaik Építésziroda
felelős tervező: Zoboki Gábor
társtervező: Demeter Nóra
építész tervezők:
Silvester Csaba - Artemon Bt
Benedek Zsanett - W-G-A PsychoDesign Kft
Kakas László, Finta Endre, Koós Mariann
kiviteli terv (társépítész): Dobrányi Ákos, Malata Gyula, Parizán Bori, Szász Judit, Romhányi Tamás - 5LM Kft.
tartószerkezet tervező: Szabó András - System Steel Kft.
épületgépész tervező: Oltvai András - Oltvai Gépész Stúdió
épületvillamossági tervező: Kun Gábor - Hungaroproject Kft
tájépítész tervező: Tihanyi Dominika, Kovács Árpád - Újirány Kkt
akusztikai tervező: Borsiné Arató Éva - Arató Akusztika Kft.
környezetvédelmi tervező: Péter Gábor - Belemnites Kft
közlekedés tervező: Rhorer Ádám - Közlekedés Kft
tűzvédelmi szakértő: Báder György
épületszerkezeti szakértő: Takács Balázs - FRT Raszter Kft
lift szakértő: Sáfár Zsolt - ThyssenKrupp Lift Kft.
nyílászáró konzulens: Dömötör Álmos

adatok:
A területre vonatkozó rendezési terv követelményei
beépítés mértéke: 75%
beépítés mértéke földszinten: 85%
beépítés mértéke terepszint alatt: 90%
szintterületi mutató: 4
zöldfelületi mutató: 10%
építménymagasság min: 16 m
építménymagasság max: 22 m

A megépült ház jellemző adatai
beépítés mértéke: 74,67%
beépítés mértéke földszinten: 84,77%
beépítés mértéke terepszint alatt: 84,77 %
szintterületi mutató: 3,989
zöldfelületi mutató: 12,0%
építménymagasság: 21,93 m
szintek száma: F+6 (Dózsa György út), ill F+5 (Szabolcs utca), belső szárny 1. F+6, belső szárny 2. F+4
mélygarázs: földszint, -1, -2, -3, -4 (431 férőhely)

Vélemények (1)
zsuppanandras
2009.06.24.
10:36

a tájépítész tervezők nevét javítottuk - a szerk.

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk