Emberek/Interjú

Egy élhető irodaüzem

1/5

Hirdetés
?>
?>
?>
?>
?>
1/5

Egy élhető irodaüzem
Emberek/Interjú

Egy élhető irodaüzem

2009.06.23. 12:29

Cikkinfó

Szerzők:
Zsuppán András

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Demeter Nóra

Vélemények:
3

„A feladat elsőre inkább urbanisztikai problémának tűnt: az irodablokkok sorának egyik oldalon egy nagyon forgalmas, zajos főútvonalhoz, a másik oldalon zárt udvarok sorához kellett szervesülnie." Interjú Demeter Nórával az új Spirál irodaházról

Építészfórum: Volt valamilyen személyes kötődése korábban a városnak ehhez a környékéhez?

1/5

Demeter Nóra: Inkább a megbízót említeném első helyen, mivel az első jelentősebb munkánk Zoboki Gáborral az ugyancsak a GTC részére készült Center Point irodaház volt, ettől a helyszíntől nem messze, a Váci úton. A két feladat közt sok a hasonlóság, részben a bérirodaház műfajából eredően, részben a beruházó építészeti politikájából következően. A működőképes, rugalmas alaprajz mellett elvárásként fogalmazódott meg a markáns építészeti kvalitás, elsősorban a bejárati zóna és a homlokzat esetében, emellett egy olyan belvilág megteremtése, amely ezt a 21. századi „üzemi" környezetet mégis lakható térré teszi.

ÉF: Mi különbözteti meg ezt az épületet az átlagos irodaházak tucatjaitól?

2/5

DN: Miközben magától értetődő, hogy minden négyzetcentimétert hasznos területtel kellett kitöltenünk, ez a Dózsa György úti telek, ahol korábban a spirális rámpáiról ismert Zsiguli autószalon állt, városléptékű gondolkodást igényelt. A terület a Hősök tere felé vizuális kapcsolattal bír, az egyik oldalon gyönyörű szecessziós házak a szomszédai. A Dózsa György úti front rendkívül hosszú, már-már léptéktelen. A kerület korábban megfogalmazta elvárásként, hogy a Lőportár utca felől egy közforgalmú passzázst kell nyitni, ami átmegy az épületünkön. A feladat elsőre inkább urbanisztikai problémának tűnt: az irodablokkok sorának egyik oldalon egy nagyon forgalmas, zajos főútvonalhoz, a másik oldalon zárt udvarok sorához kellett szervesülnie. A megoldás a parkosított udvar szintjének felemelése volt. Ezáltal a belső kert részben elszakad a Dózsa György úttól, de a hangsúlyos kapumotívum mégis összekapcsolja a külvilággal. A szintemelés révén egy plusz parkolószintet is be tudtunk csempészni a kert alá. Az udvarokban körülfutó, fedett „kerengő" emberi léptékűvé teszi ezt a belső világot – az árkádsor a remélhetőleg egyszer megépülő Spirál 2 tömböt is bekapcsolja majd a passzázsok és udvarok rendszerébe.

ÉF: A szintemelés és a középtengelyben elhelyezett recepció miatt számomra ez a passzázs – legalábbis közforgalmú sétányként – némileg alibiszerűnek tűnik. Egyszerű járókelőként nem mernék besétálni…

DN: A közforgalmú passzázs és az irodaházi funkció, bárhogy nézzük is, kissé ellentmond egymásnak. A recepció üvegpavilonja transzparens és átlátható, de mégsem kelti azt az érzést, hogy az utca felől bárki átjárhat az irodaházon. Ezt a zártságot szerintem bőven ellensúlyozza a belső udvarok tágassága, és az itt kialakított barátságos, lassanként élővé váló zöldfelület.

ÉF: A Dózsa György úti főhomlokzat nagyon színes és karakteres, de az udvarokra mintha kevesebb jutott volna a játékosságból, miért?

3/5

DN: A korlátozott büdzsé valóban a főhomlokzaton engedte meg a nívósabb építészeti formálást, a drágább burkolat használatát. Az utcai fronton ­ a tűzvédelmi kritériumok miatt is ­ mintás, raszteres eternitborítás alkalmazása mellett döntöttünk. A nagy tető olyan statikai bravúr, ami véleményem szerint ad egyfajta nagyvonalúságot a háznak. Belül végső soron a Dryvit nemes kihívása várt ránk, de a kerengőrendszer segíti megtörni a magas, sima homlokzat monotonitását, és pont a szemhatáron tagolja a látványt.

ÉF: Szokás szerint közösen jegyzi Zoboki Gáborral ezt a munkát is, mégis kinek a „gyereke" inkább ez a ház?

DN: Mivel a megbízó egy külföldi cég, többnyire én tartottam velük a kapcsolatot, de ez talán kevésbé fontos. Az alkotói folyamat közös munka volt, bizonyos homlokzati motívumok és a tömb feltárásának egész gesztusa nagyon erősen Zoboki-ötletek, a kivitelezéssel járó küzdelmeket viszont többnyire én csináltam végig. A megbízás pont azelőtt érkezett a cégünkhöz, amikor én elmentem szülni, vagyis itt voltam még, amikor kirajzolódott a fent vázolt udvar-passzázs struktúra, de aztán bő nyolc hónapra eltűntem, hogy a kisfiammal legyek. Mire visszatértem, lezajlott a vázlattervek megbízói átvilágítása, és elkezdhettük rajzolni az engedélyezési és a tenderterveket. A kihagyás után tehát újra belecsöppentem a munkafolyamatba, végigasszisztáltam a kivitelezést. A recepciós pavilon iparművészeti igényességgel megformált pultja különösen kedves részlet számomra.

Az interjút Zsuppán András készítette

Vélemények (3)
csipoficam
2009.06.26.
09:34

"nagyon erős Zoboki-ötletek", valaki feltalálta Zobokit, ez rendben,

de miért kell lehozni 3 cikkben is egy napon, egymás alatt, ez a "csapból is..." effektus

ez szándékos vagy üldözési mániám van?

 

zsuppanandras
2009.06.26.
09:46

@csipoficam: csak két cikkben (interjú + Spirál ismertetés), az véletlen egybeesés, hogy az őrmezei pályázaton is övék lett az egyik első hely. arról nem tehetünk hogy az olvasók nem Zechnerék, vagy a többi pályamű kapcsán kezdtek el vadul elemezni.

gaspar_bonta
2009.06.26.
12:01

@csipoficam: kétlem hogy zoboki üldözne.

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk