Emberek/Interjú

Egy élhető irodaüzem

1/5

?>
?>
?>
?>
?>
1/5

Egy élhető irodaüzem
Emberek/Interjú

Egy élhető irodaüzem

2009.06.23. 12:29

Cikkinfó

Szerzők:
Zsuppán András

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Demeter Nóra

Vélemények:
3

„A feladat elsőre inkább urbanisztikai problémának tűnt: az irodablokkok sorának egyik oldalon egy nagyon forgalmas, zajos főútvonalhoz, a másik oldalon zárt udvarok sorához kellett szervesülnie." Interjú Demeter Nórával az új Spirál irodaházról

Építészfórum: Volt valamilyen személyes kötődése korábban a városnak ehhez a környékéhez?

1/5

Demeter Nóra: Inkább a megbízót említeném első helyen, mivel az első jelentősebb munkánk Zoboki Gáborral az ugyancsak a GTC részére készült Center Point irodaház volt, ettől a helyszíntől nem messze, a Váci úton. A két feladat közt sok a hasonlóság, részben a bérirodaház műfajából eredően, részben a beruházó építészeti politikájából következően. A működőképes, rugalmas alaprajz mellett elvárásként fogalmazódott meg a markáns építészeti kvalitás, elsősorban a bejárati zóna és a homlokzat esetében, emellett egy olyan belvilág megteremtése, amely ezt a 21. századi „üzemi" környezetet mégis lakható térré teszi.

ÉF: Mi különbözteti meg ezt az épületet az átlagos irodaházak tucatjaitól?

2/5

DN: Miközben magától értetődő, hogy minden négyzetcentimétert hasznos területtel kellett kitöltenünk, ez a Dózsa György úti telek, ahol korábban a spirális rámpáiról ismert Zsiguli autószalon állt, városléptékű gondolkodást igényelt. A terület a Hősök tere felé vizuális kapcsolattal bír, az egyik oldalon gyönyörű szecessziós házak a szomszédai. A Dózsa György úti front rendkívül hosszú, már-már léptéktelen. A kerület korábban megfogalmazta elvárásként, hogy a Lőportár utca felől egy közforgalmú passzázst kell nyitni, ami átmegy az épületünkön. A feladat elsőre inkább urbanisztikai problémának tűnt: az irodablokkok sorának egyik oldalon egy nagyon forgalmas, zajos főútvonalhoz, a másik oldalon zárt udvarok sorához kellett szervesülnie. A megoldás a parkosított udvar szintjének felemelése volt. Ezáltal a belső kert részben elszakad a Dózsa György úttól, de a hangsúlyos kapumotívum mégis összekapcsolja a külvilággal. A szintemelés révén egy plusz parkolószintet is be tudtunk csempészni a kert alá. Az udvarokban körülfutó, fedett „kerengő" emberi léptékűvé teszi ezt a belső világot – az árkádsor a remélhetőleg egyszer megépülő Spirál 2 tömböt is bekapcsolja majd a passzázsok és udvarok rendszerébe.

ÉF: A szintemelés és a középtengelyben elhelyezett recepció miatt számomra ez a passzázs – legalábbis közforgalmú sétányként – némileg alibiszerűnek tűnik. Egyszerű járókelőként nem mernék besétálni…

DN: A közforgalmú passzázs és az irodaházi funkció, bárhogy nézzük is, kissé ellentmond egymásnak. A recepció üvegpavilonja transzparens és átlátható, de mégsem kelti azt az érzést, hogy az utca felől bárki átjárhat az irodaházon. Ezt a zártságot szerintem bőven ellensúlyozza a belső udvarok tágassága, és az itt kialakított barátságos, lassanként élővé váló zöldfelület.

ÉF: A Dózsa György úti főhomlokzat nagyon színes és karakteres, de az udvarokra mintha kevesebb jutott volna a játékosságból, miért?

3/5

DN: A korlátozott büdzsé valóban a főhomlokzaton engedte meg a nívósabb építészeti formálást, a drágább burkolat használatát. Az utcai fronton ­ a tűzvédelmi kritériumok miatt is ­ mintás, raszteres eternitborítás alkalmazása mellett döntöttünk. A nagy tető olyan statikai bravúr, ami véleményem szerint ad egyfajta nagyvonalúságot a háznak. Belül végső soron a Dryvit nemes kihívása várt ránk, de a kerengőrendszer segíti megtörni a magas, sima homlokzat monotonitását, és pont a szemhatáron tagolja a látványt.

ÉF: Szokás szerint közösen jegyzi Zoboki Gáborral ezt a munkát is, mégis kinek a „gyereke" inkább ez a ház?

DN: Mivel a megbízó egy külföldi cég, többnyire én tartottam velük a kapcsolatot, de ez talán kevésbé fontos. Az alkotói folyamat közös munka volt, bizonyos homlokzati motívumok és a tömb feltárásának egész gesztusa nagyon erősen Zoboki-ötletek, a kivitelezéssel járó küzdelmeket viszont többnyire én csináltam végig. A megbízás pont azelőtt érkezett a cégünkhöz, amikor én elmentem szülni, vagyis itt voltam még, amikor kirajzolódott a fent vázolt udvar-passzázs struktúra, de aztán bő nyolc hónapra eltűntem, hogy a kisfiammal legyek. Mire visszatértem, lezajlott a vázlattervek megbízói átvilágítása, és elkezdhettük rajzolni az engedélyezési és a tenderterveket. A kihagyás után tehát újra belecsöppentem a munkafolyamatba, végigasszisztáltam a kivitelezést. A recepciós pavilon iparművészeti igényességgel megformált pultja különösen kedves részlet számomra.

Az interjút Zsuppán András készítette

Vélemények (3)
csipoficam
2009.06.26.
09:34

"nagyon erős Zoboki-ötletek", valaki feltalálta Zobokit, ez rendben,

de miért kell lehozni 3 cikkben is egy napon, egymás alatt, ez a "csapból is..." effektus

ez szándékos vagy üldözési mániám van?

 

zsuppanandras
2009.06.26.
09:46

@csipoficam: csak két cikkben (interjú + Spirál ismertetés), az véletlen egybeesés, hogy az őrmezei pályázaton is övék lett az egyik első hely. arról nem tehetünk hogy az olvasók nem Zechnerék, vagy a többi pályamű kapcsán kezdtek el vadul elemezni.

gaspar_bonta
2009.06.26.
12:01

@csipoficam: kétlem hogy zoboki üldözne.

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

BAMBI ESZPRESSZÓ // Egy hely + Építészfórum

2021.06.08. 14:43
00:07:10

A most 60 éves Bambi Eszpresszó 1961 május 1-én, a munka ünnepén nyílt meg. A Frankel Leó utca sarkán álló, id. Janáky István által tervezett Lottóház aljában helyet kapó kávézó lényegében a megnyitása óta nem változott. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében az épület és az azt legendássá tevő eszpresszó történetét is megismerhetik a nézők.

A most 60 éves Bambi Eszpresszó 1961 május 1-én, a munka ünnepén nyílt meg. A Frankel Leó utca sarkán álló, id. Janáky István által tervezett Lottóház aljában helyet kapó kávézó lényegében a megnyitása óta nem változott. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében az épület és az azt legendássá tevő eszpresszó történetét is megismerhetik a nézők.

Helyek/Városépítészet

NAPRAFORGÓ UTCA // Egy hely + Építészfórum

2021.06.08. 14:40
00:07:42

Az 1931-ben épült Napraforgó utcai kísérleti lakótelep a magyar építészettörténet kiemelkedő állomása, mivel ennek a kezdeményezésnek köszönhető a Bauhaus szellemiségének meghonosodása hazánkban. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának mai részében a számos különböző hátterű építész által létrehozott, mégis egységes hangulatot árasztó mintateleppel ismerkedhetünk meg.

Az 1931-ben épült Napraforgó utcai kísérleti lakótelep a magyar építészettörténet kiemelkedő állomása, mivel ennek a kezdeményezésnek köszönhető a Bauhaus szellemiségének meghonosodása hazánkban. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának mai részében a számos különböző hátterű építész által létrehozott, mégis egységes hangulatot árasztó mintateleppel ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk