Videók

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra Franciaországból jelentkezik, hogy Derdák Andrással közösen mutassa be, milyen érdekességek kapcsolódnak a kastélyprojekthez. A videóból kiderül, hogy melyik híres francia divattervező családja lakott a kisvárosban, hogy milyen új funkció kap helyet a tetőtérben, ahol korábban selyemhernyó-tenyésztés folyt, hogy hova nyílik a konyhában lévő csapóajtó és hogy eddig milyen magyar művészeti alkotásokkal bővült az udvarház.

12 magyar tulajdonos összefogásával újul fel egy dél-franciaországi udvarház, ahol a jövőben művészeti és kulturális eseményeket fognak rendezni. Az Egy hely a következő két részében Derdák András vezetésével járja körbe a vizek völgyét és az impozáns épületet.

Az Egy hely ezúttal egészen a havas francia Alpokig utazott, hogy bemutassa Breuer Marcell hatvanas években épült beton síközpontját. Múlt héten robbant be a mozikba a A brutalista című film, nézzük tehát hogyan néz ki egy brutalista város a való életben.

A nevét a Magyar Tudományos Akadémiától kapta, háromágú, háromlábú híd, többször kibővítették, felrobbantották, de 75 éve újra áll – az Egy hely a Margit híd közel 150 éves történetét járja körül.

A városligetet és a belvárost egy vadgesztenyékkel beültetett sétánnyal – a Városligeti fasorral – kötötték össze a századfordulót megelőző időszakban. Az Egy hely új része a fasor körül gombaszámra épülő villaépületek történetébe enged betekintést. Többek között kiderül, milyen intézmény költözik Klösz György egykori villájába, vagy hogy milyen stílusjegyek bukkannak fel a Kőrössy Albert Kálmán tervezte habos-babos homlokzatok részleteiben.

Belváros, Irányi utca, századfordulós bérpalota: az Egy hely a Sasok Házát látogatta meg. A részből kiderül, hogy kik is voltak a sasok, mit takar a csöngetős mozi intézménye és milyen pezsgő társasági életnek adott helyet az épület a múltban és ma.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

Kolostor, kastély, kaszárnya, hadikórház, ruharaktár, szőlőtáblák, téglavetők, rommá lőtt rendőrség, ´56-os felkelési helyszín, ma pedig múzeum. Udvarában megtalálható az egykori Nemzeti Színház oszlopfője, és itt forgatott Tom Hanks a 2010-es években. További részletek a ház történetéről az Egy hely új részében.

Az Egy hely stábja a nyárutóból igyekezett még kipréselni, amit lehetett, ezért egy félig vad, félig domesztikált történelmi parkot járt be. Volt itt téglavető és van kálvária, középpontjában áll a Kiscelli Múzeum – és ez Óbuda egyik legnagyobb összefüggő zöld területe, a ma is erősen kétarcú Kiscelli park. A következő részben már kizárólag a kastély és múzeum története lesz a főszereplő, az után jönnek a már beígért kalotaszegi helyszínek.

Az Egy hely Kalotaszeg varázslatos fatornyos templomait mutatja be a következő részekben. Elsőként egy gyönyörű fekvésű, monumentális református templom következik, mely erődszerű, vaskos karaktere ellenére talán a legmeghittebb is. Nagy hatását mi sem mutatja jobban, mint hogy a meredek zsindelytetős tornya szolgált előképül a Kós Károly tervezte fővárosi állatkert madárházának.

Testi kínzásoktól a szabadidőtől való megfosztásig, az Egy hely a frissen megnyílt veszprémi Várbörtönbe látogatott. A szökéskísérletek történetein és a börtöntetoválások szimbolikáján túl, a videóból kiderül, hogy a középkor nyilvános kivégzéseit, botozásait, korbácsolásait, vesszőzéseit hogyan váltotta fel a sokféle bűntetőreformokon keresztül kialakított időalapú büntetés, mely a mai börtönviszonyokat is jellemzi.

A szocializmus ikonikus épületébe, az MSZMP pártkongresszusok helyszínére, a MÉMOSZ Székházba költözik az RTL. Az Egy hely videójából többek között kiderül, hogy hogyan kerültek az új zöldes árnyalatú RTL betűk a homlokzatra, milyen alakok láthatók Tarr István domborművén és hogy kiről nevezték el az új hírstúdiót.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

A legtöbbeknek a Sziget Fesztivál jut eszébe a Hajógyári-szigetről, az Egy hely csapata most mégis a pompás színpadi díszletek nélkül járta be. A videóból kiderül többek között, hogy a szigeten milyen feltáratlan ókori romok vannak rejtve, milyen zsákmányt ejtettek nemesfémvadászok és hogy milyen szürke zónás koncerteket rendeztek, már a 80-as években.

2010-ben Pécs volt Európa kulturális fővárosa, mely alkalmából felújították a Zsolnay család öt hektáron elterülő valóságos minivárosát. A több mint 170 éves építészeti örökség hanyag sokszerűségét, a kerámiagyártás különleges technikáit és a család gazdag történetét mutatja be az Egy hely új videója.

Minek köszönheti a szélben hullámzó elasztikus arany köntösét a neoreneszánsz Kincsem-palota? Hogyan használták az elmúlt csaknem 150 éves története során a Kincsem csodaló gazdája által építettetett palotát, és milyen jövő vár rá a 2026-tól kezdődő felújítások után? Az Egy hely csapata a pesti belvárosban, a Reáltanoda utcai KincsemKULT tereiben járt.

A 18. század végétől valóságos rivalizálás indult az ormánsági falvak között, Kémestől Adorjásig, Kóróstól Drávaiványiig, hogy ki tudja még színpompásabban kifesteni a templomának a mennyezetét. Az Egy hely új részében a 167 festett kazetta és a templom történetéhez kapcsolódó vallási megújulás (reformáció) történetét mutatja be.

Pécsett áll az egyetlen Magyarországon lévő török műemlék, amihez még működő minaret is tartozik. Az Egy hely csapata az 1630-ban épült dzsámit, és az azt körülvevő kisebb vallási negyedet járja körbe. Torma Tamás még a dervis tánc forgó mozdulatsorába is betekintést nyújt.

Az Egy hely soron következő részében a Budai Várnegyed egyik legelutasítottabb épületének, a Hilton szálló építésének történetét mutatja be. A közel fél évszázados hotel mégis a budai látkép fontos részévé vált, különleges architektúrájával egyszerre különül el és illeszkedik a középkori romok, és a szomszédos épületek sokszínűségéhez.

Hadászati célokat szolgáló sikátorból gesztenyesorral és japán cseresznyefákkal tűzdelt gáláns sétány, a Budapestre nyíló egyik legszebb kilátással. A sétány sokszínű, rétegzett történetét az Egy hely csapata mutatja be.

Torma Tamás és az Egy hely csapata a Pécs városközpontjától a hegyoldalig tartó Bauhaus-sétára invitálja a nézőket. Forbát Alfréd 1920-tól dolgozott Walter Gropius irodájába, Weimarban, majd a Szovjetunióban is tevékenykedett. A harmincas évek végén Svédországba költözött, de előtte még szülőhelyére visszatérve alkotott – nézzük is hogyan.

Továbbra is Pécsett – Breuer Marcell és Forbát Alfréd épületei után Molnár Farkas villaépítészetébe és Weichinger Károly templomépítészetébe nyújt betekintést az Egy hely csapata. A részből kiderül többek között, hogy mit jelöl a Surányi Miklós utcában építtetett villa homlokzatát díszítő violinkulcs.

Gróf Széchenyi István a jégzajlás miatt nem tudott eljutni édesapja temetésére, ekkor írta meg naplójába, hogy egy évi jövedelmét fordítaná rá, hogy Buda és Pest között híd épüljön. Az ötlet után 15 évvel végül a Lánchíd Részvénytársaság saját költségén építtette meg az első magyarországi Duna-hidat, az ingázóknak pedig hosszú ideig fizetniük kellett minden egyes átkelésért. További izgalmas részletek az Egy hely új videójában!

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

Az Egy hely ezúttal "Két hely". A stáb a Tabán két oldalán álló szoborcsoport társadalom- és kultúrtörténeti érdekességeit mutatja be. A soron következő részből kiderül, hogy mi köti össze és mi választja el Kiss István monumentális szocialista alkotását és Wagner Nándor turistamágnes szoborkompozícióját.

117 évvel ezelőtt nyitották meg a művészet és a zene budapesti szentélyét, a Zeneakadémiát. Az épület egy évtizeddel ezelőtt esett át komplett restauráción. Az Egy hely új részébén a Zeneakadémia rendkívül részletesen kidolgozott külső és belső ikonográfiai programját és sokszínű történelmi eseményeit mutatja be.

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.