Videók

A magyar építészetnek kettő gyöngyszeme áll mindössze pár száz méterre egymástól Kőbányán. A Szent László-templom jól ismert Lechner Ödön mű, tervezésekor az építész maga is kőbányai lakos volt egyébként. A gimnáziumot azonban kevesebben ismerik, pláne belülről, tervezésében azonban Lechner Ödön szintén részt vett Vágó Józseffel.

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Bevásárlóközpont, piac, Ganz-székház, elemi iskola és persze lövőház. Az Egy hely mai részében Torma Tamás a budai Lövőház utcán kalauzolja végig a nézőket, bemutatva a ma élettel teli sétálóutcaként ismert városrész színes múltját és jelenét, a Széna tértől a Marczibányi téren át a Haris parkig.

Ha valaki a Népszigetre tart, vagy onnan mondjuk átszelné az utat a Római-part felé, annak biztos ismerős lehet az Újpesti vasúti híd is. Kalandos történetét Torma Tamás ismerteti velünk az Egy hely legújabb részében. 

Az első felparcellázott üdülősziget, amelyet 90 évvel ezelőtt, 1932-ben osztottak telkekre. Sajátos építészeti karakterét a vasbeton lábakon álló nyaralók adják, melyeket neves építészek terveztek. Az Egy hely videósorozatának mai részéből közelebbről megismerhetjük például Kozma Lajos nyaralóját is, valamint az is kiderül, honnan kapta a nevét a sziget. 

A Bodrogköz egyik legérdekesebb középkori épülete, amelyet több legenda is övez - például, hogy tündérek építették éjszakákon át. Az Egy hely stábja ezúttal Karcsára látogat, ahol a különleges felépítésű – rotundából és a hozzáépített főhajóból – álló templomot járja körbe.

Hogy lett Epreskert az Epreskert? Az egykori elvadult eperfaliget területét az 1880-as években kapta meg a Magyar Képzőművészeti Egyetem jogelődje az államtól, hogy művésztanárai műtermeket építhessenek itt. Az Egy hely mai részéből az is kiderül, milyen szerepe volt például Stróbl Alajosnak a helyszín felvirágoztatásában, és miért kellett Jókai Mórnak elköltöznie az egyik itteni műteremvillából.

Tornaszentandrás festői kis falu a szlovák határ közelében. Leghíresebb látnivalója 12. századi temploma, mely Magyarországon szokatlan kettős szentélyének köszönhetően igazán különleges. Az Egy hely mai részében ezzel az izgalmas épülettel ismerkedhetünk meg. 

Az Egy hely mai részében nemcsak a Városmajornak, vagyis Buda első közparkjának történetével ismerkedhetünk meg, hanem az itt található 100 éves Szabadtéri Színpaddal és budapest első modernista templomával is, sőt, még egy korai Makovecz Imre épületet is láthatunk. 

A margitszigeti Hajós Alfréd Sportuszoda épülete széleskörben ismert, ám a közelében álló, hasonló stílusú és kvalitású ásványvíz palackozóról már kevesebben tudnak. Az Egy hely mai részében Vidor Emil és fia, Vidor Pál 1936-os alkotásával ismerkedhetünk meg.

Miért gomba a gomba és miért körtér a körtér? Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának mai részéből nem csak ezekre a kérdésekre kaphatnak választ a nézők, de megismerkedhetnek a Preisich Gábor és Vadász Mihály tervezte Simplon-ház történetével, a téren zajló ´56-os eseményekkel, és az is kiderül, miért éppen Móricz Zsigmondról nevezték el az ország egyetlen körterét.

"Patinásan szép" transzformátorházak a pesti belvárosban, a Markó utcában. Az Egy hely mai részében a Györgyi Dénes és Román Ernő által közösen tervezett trafóházakkal – helyesebben egy trafóházzal és egy elektromos bérházzal – ismerkedhetnek meg, és azt is megtudhatják, hogyan kapcsolódik ezekhez az Aquincumi Múzeum épülete.

A Szrogh György tervei alapján az 1960-as években emelt Körszálló a korabeli Budapest legelegánsabb szállodája és szórakozóhelye volt. Az Egy hely mai részében a szocialista építészet izgalmas technológiai megoldásait felvonultató szállodával ismerkedhetnek meg. 

Brutalista építészetünk egyik legkiválóbb alkotása a budapesti OKISZ-székház, mai nevén a Magyar Iparszövetség irodaháza. Az Egy hely következő részében Mónus János és Gampel József munkájával ismerkedhetnek meg.

Lajta Béla egyedi stílusú munkái alapvetően a szecesszióhoz sorolhatók, mégis a modernizmus előfutáraként tekintünk a rövid élete alatt igen jelentős életművet létrehozó építészre. Az Egy hely mai részében a pesti Vas utcában álló iskolaépületével ismerkedhetünk meg.

A pesti Andrássy út egyik legfontosabb intézménye, a Magyar Képzőművészeti Egyetem két összevont épületben, a Rauscher Lajos és Kolbenheyer Ferenc által tervezett Mintarajztanodában, és a Lang Adolf-féle Régi Műcsarnokban működik. Az Egy hely mai részében a kor legkiválóbb művésztanárai által díszített komplexummal ismerkedhetünk meg.

Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának új részében ezúttal az egykori Ördöglovas kastélyába látogathatunk, mely elhagyatott állapotából végre teljesen felújítva vált látogathatóvá a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram, valamint a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. szakembereinek köszönhetően.

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Hegedűs Ármin, Sebestyén Artúr és Sterk Izidor nagyszabású munkája, a Gellért Szálló építése 110 évvel ezelőtt, 1911-ben kezdődött. Az Egy hely mai részéből Budapest leghíresebb szállodájával ismerkedhetünk meg.

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nem csak a festőóriásnak állít emléket, de a város érdekes történetét is megismerhetik a látogatók. Az Egy hely legújabb része a nemrég újrarendezett állandó kiállítást mutatja be.

Vizsoly neve ismert, ám leginkább Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának nyomtatásával kapcsolatban említjük. Kevesen tudják, hogy református temploma középkori eredetű, azt pedig még kevesebb, hogy az épületben csodás freskók láthatók. Az Egy hely mai részében a szeráfot ábrázoló látványos falfestménnyel ismerkedhetünk meg.

Ózd központjától nem messze található Szentsimon középkori temploma, mely alig ismert, pedig freskóinak és festett kazettás mennyezetének köszönhetően igazán izgalmas. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának mai részében ezzel a Szent Simonról és Szent Júdás Tádéról nevezett épülettel ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Az eredeti kilátó andezit falazata és a kerek ablakokkal ellátott beton ráépítés közötti kontraszt adja a Galya-kilátó jellegzetes hangulatát, mely két gyakorlott túrázó építésznek, Kovács Csabának és Vass-Eysen Áronnak köszönhető. Az Egy hely mai részében a 2015-ben MÉD győztes kilátóval ismerkedhetünk meg.

Máig befejezetlen ugyan, mégis Molnár Farkas egyik legizgalmasabb munkája a hűvösvölgyi Magyar Szentföld-templom. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának mai részéből a Bauhas jeles képviselőjének bizánci jegyeket is viselő, a jeruzsálemi Szent Sír-templomra visszavezethető alkotását ismerhetjük meg.

Indiai és Észak-afrikai építészet erdélyi motívumokkal keverve, egzotikus állatok eozin mázas Zsolnay kerámiából: az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében a Fővárosi Állat- és Növénykert legjellegzetesebb épületével, az Elefántházzal ismerkedhetünk meg.

A fóti Szeplőtelen Fogantatás-templom különleges helyet foglal el a magyar építészettörténetben. Legkvalitásosabb romantikus épületünk, és európai viszonylatban is kiemelkedően magas színvonalat képvisel. Érdekessége, hogy Ybl Miklós első önálló alkotása, minőségét tekintve mégsem különbözik a későbbi épületektől, az építész azonnal főművet alkotott.

Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a mátyásföldi villanegyedbe kalauzoljuk nézőinket. Az egykori vadászterületen 1887-ben alapított település kezdetben a nyaralni vágyó pesti úri közönséget vonzotta. A terület arculatát nagyban meghatározza Paulheim József építészete, aki legalább 50 villát, valamint a templom és a későbbi gimnázium épületét is tervezte. 

Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának mai részében a zsámbéki romtemplom épületével ismerkedhetünk meg, mely Magyarország középkori építészetének egyik legszebb példája – a jáki és a lébényi templom mellett. Az épület története nem csak a románkor és a gótika, de a műemlékvédelem szempontjából is izgalmas.

A gellérthegyi vízesés fölött magasodó Hegedüs-villa, vagy eredeti nevén Schoch-villa várkastélyra emlékeztető formái által a XX. századi magyar építészet egy szokatlan, de kiváló alkotása, mely genovai előképre vezethető vissza. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának mai részéből megtudhatjuk, hogyan is került egy itáliai villa a Gellérthegyre.