| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Közélet, hírek

Világgyufa

1/11

Vargha Mihály

Pethő László

Ferkai András megnyitója

?>
Vargha Mihály
?>
Pethő László
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
Ferkai András megnyitója
1/11

Vargha Mihály

Pethő László

Ferkai András megnyitója

Világgyufa
Közélet, hírek

Világgyufa

2006.11.29. 13:10

Kiállításmegnyitó és díjátadó a HAP Galériában. „Rettegnek a csúcsosok ökleid mérlegétől." Ferkai András megnyitó beszéde Rácz György életművéhez

Tegnap a HAP Galériában megnyílt Rácz György építész emlékkiállítása. Ebből az alkalomból adták át Pethő Lászlónak és lapunk főszerkesztőjének, Vargha Mihálynak a 2006-os Molnár Péter-emlékdíjat.



 

A forralt bort és pogácsát internalizáló vendégek az udvaron a Rácz Györggyel készült interjú filmjét nézhették a falra vetítve. Ami az öklöket, továbbá a világgyufa és a csúcsosok kilétét illeti, arról Ferkai András megnyitóbeszéde szolgál felvilágosítással:

 

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Első élményem Rácz Györggyel kapcsolatban egy Építész-szövetségbeli előadásról való, valamikor a hetvenes évek végéről. Úgy emlékszem Fischer József beszélt a CIAM magyar csoportjáról. Miután befejezte mondandóját, egy fehér pulóveres mokány, bajszos férfi kért szót, és erélyesen helyreigazította az előadót. Szemére vetette, hogy tendenciózusan elhallgatja a csoport alapításában közreműködők nevét és szerepét, és a vezetők számára sajátítja ki a Cirpac tevékenységét. Neki bizonyítékai vannak – folytatta –, hogy beküldött terveik alapján őt és Molnár Farkast hívták meg az 1929-es frankfurti kongresszusra. Majd minimál-lakás terveinek elsőbbségét bizonygatta. Nem értettem indulatát, sértett hiúsággal magyaráztam heves kitörését. Bevallom, visszatetszőnek tűnt számomra, hogy valaki – még ha igaza is van – saját érdemeit hangoztatva, másokat vádolva próbál érvényt szerezni igazának.
Viselkedésének inditóokait csak jóval később értettem meg, amikor megismertem pályáját, élete történetét és építészetünknek azokat a viszontagságos évtizedeit, amelyben neki élni és alkotni adatott. Történeti érdeklődésem hozott össze vele a nyolcvanas évek közepén. Fölkerestem tetőtéri lakásában, budakeszi nyaralójában, és kérdeztem mindenről: Corbusier-imádatáról, a Cirpacról, népi mozgalomról, a Rákosi-korszakról, a hatvanas évekről. Sokat beszélgettünk, és a végén barátságba keveredtünk. Furcsa volt: legalább másfél generáció, majd’ ötven év korkülönbség volt köztünk, de közvetlensége, nyitottsága segített ezt áthidalni.

Halála előtt magnóra mondta számomra emlékezéseit. A felvételen részletes magyarázatát adta annak a szuprematista-dadaista kompozíciónak, amit Molnár Farkas készített Rácz huszonkettedik születésnapjára (a kiállításon másolta látható). A képarchitektúra géppel írt szöveges szalagjain többek között ilyesmiket olvasunk: „Rettegnek a csúcsosok ökleid mérlegétől", „senkinek sem tetőkert a hátad", „rémítő szád ítélete megsemmisíti a kompromisszumokat", és a dedikáció: „a világgyufának 222-ik éve betöltésekor a világkuri". Magyarázatul: csúcsosnak a magastetővel építő építészeket nevezték, a KURI a weimari Bauhausban Molnár által alapított avantgárd csoport volt, a „világkuri" maga Molnár, ahogyan a „világgyufa" Rácz. Diáktársai ugyanis annak idején Gyufának becézték lobbanékony természete miatt. Ez a nyughatatlan és indulatos természet, a megfontoltság hiánya és nonkomformista magatartása sok parazsat gyűjtött a fejére. Tele volt „ügyekkel". Gropius 1934-es budapesti látogatásakor, a tiszteletére adott estélyen figyelmezteti a világhírű építészt, hogy  a fehér kockaházak a kapitalisták javát szolgálják. 1946-ban, amikor Kovács Imre a fővárosi közgyűlésben Szabó Dezsőnek követel gellérthegyi sírhelyet, Rácz a Citadellát javasolja Nemzeti Pantheonná alakítani. A debreceni Penicillingyár elé a nem sokkal korábban lebontatott Wallenberg-emlékmű Pátzay-szobrát szerzi meg egy raktárból. Az ötvenes évek elején az Ipartervben egy titkos helyszínre rendelt luxusvillát Mies van der Rohe stílusában tervezi meg. Utóbb kiderül, hogy a Rákosi-villáról volt szó. A tervezőirodai visszásságokat versben és tanmesében figurázza ki. Az 1961-ben öt példányban sokszorosított és különböző fórumokra eljuttatott (utóbb „förmedvénynek" nevezett) memorandumban követeli az építész tervezők jogainak és praxisának rendezését. Máskor MÉSZ tanulmányútra ad be kérelmet – Mongóliába. A nyomtatványon a kiutazás célja rubrikába azt írja: „viszonozni szeretném 1241-es magyarországi látogatásukat".

Gyufa nem csak lobbanékony, hanem beskatulyázhatatlan is.
Modern vagy népies? Baloldali vagy jobboldali? Újító vagy tradíció-tisztelő? Vannak, akik azt mondják, baloldaliból jobboldalivá lett, modernből népies. Én inkább úgy gondolom, mindkettőt kipróbálta, és a polaritás két végpontját megélve feloldotta az ellentétet. Túllépett rajta. Makovecz Imre mondta nekem: nem értem ezt az embert. Kopjafát állított magának budakeszi kertjében, ahol nyugodni szeretne, és a kopjára ötágú csillagot faragott.

Rácz akkor volt kommunista, amikor csak hátránya származott belőle. Kassák Munka-körében ismerkedett meg a szocializmus eszméivel, a harmincas években tagja lett az illegális kommunista pártnak, többször lebukott, letartóztatták, megverték, és legyengült szervezete elkapta a tuberkulózist. A tüdőszanatóriumban mellette halt meg Dési Huber, ekkor határozta el, hogy ő életben marad, nem politizál többet, az építészetnek szenteli magát. Rokona, Padányi Gulyás Jenő segítségével bekerült a Mérnöki Kamarába, és egy évtizedes alkalmazotti lét után önálló praxist kezdett. Ebben az időben valóban közel állt a népi építészeti mozgalomhoz. Nála azonban nem neofita buzgalom ez. 1925-ben a Soli Deo Gloria zánkai táborában Karácsony Sándort hallgatta, amint a paraszti élet nehézségeiről beszélt. Ott volt a Bartha Miklós társaságban, kereste a népi írók ismeretségét. 1925-ben határozta el, hogy építész lesz, és a maga eszközeivel segít a nyomor felszámolásában. Ezt a programot teljesítette a negyvenes években az ONCSA típusházaival, a fábiánsebestyéni iskolával, a pataki internátussal, és a felszabadulás utáni falusi és mezőgazdasági épületeivel, a típustervekkel, Görögfaluval, a Korszerű parasztház könyvvel, amelyhez Veres Péter írt előszót. Az egymást követő épületek egyre egyszerűbbek, természetesebbek. Jó arányaikat, szép ritmusukat, tájba illeszkedésüket nézve csak sajnálkozhatunk, miért nem tudott ez a magatartás hosszabb távon és szélesebb körben gyökeret verni nálunk, ahogyan ez a skandinávoknál, vagy a mediterrán országokban sikerült.

Megdöbbentő, hogy Rácz 1945 után milyen sok kiváló házat épített. A martonvásári akadémiai kutatóintézet otthonos tudóslakásai mintha öröktől ott állnának a melankolikus őszi tájban. Hasonlóan erős atmoszférája van a hódmezővásárhelyi műtermes lakásoknak. A Philaxia 1951-es és a gyöngyösi tejüzem tíz évvel későbbi modernsége mintha egymásnak válaszolna. A Rákosi-korszak átlagából magasan kiemelkedik a nagyvonalú debreceni Pencillingyár és a jó léptékű, vidám színekre festett albertfalvai lakótelep. A hatvanas évek ipari építészetét nemzetközi szinten is bátran képviselhetné a dunaújvárosi papírgyár, vagy a Kontakta. S végül kedvencem, a budakeszi weekendház. Milyen kevés tér és eszköz kell ahhoz, hogy az ember otthon érezze magát! A félig földbe süppedt kőház a fagerendás féltetővel szinte archaikus építmény, különösen azóta, hogy a lehajló gerendát utólag két faoszloppal támasztották meg. Tudunk ma ilyen szerényen építeni, tudjuk mostanában így tisztelni a természetet?

Ez az anyag így együtt soha nem volt látható. Még azoknak is meglepetés, akik közeli ismerősei, munkatársai voltak az építésznek. Köszönet illeti Winkler Barnát és segítőit, hogy ezt a lappangó anyagot, virtuális életművet elénk tárták, s ezáltal megmentették a jövő számára. Köszönöm, hamarosan száz éves öreg barátunk nevében is.

Ferkai András 




 
bevezető és fotók: Török Tamás

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.