Épületek/Örökség

Virtuálisan született újjá a solymári vár

1/2

Szalay Gábor

?>
Szalay Gábor
?>
A virtuálisan helyreállított solymári vár
1/2

Szalay Gábor

Virtuálisan született újjá a solymári vár
Épületek/Örökség

Virtuálisan született újjá a solymári vár

2010.05.19. 10:22

Cikkinfó

Szerzők:
Kovács Olivér

Földrajzi hely:
Solymár, Magyarország

Ugyan évszázadokra elveszett, ma már ismét a település fölé magasodik a solymári vár. A helyszínen a romjai láthatók, ám Szalay Gábor építész elkészítette az egykor virágzó erősség virtuális modelljét.

A solymári várat először egy 1390 körül keltezett oklevélben említik, így feltehetően az 1350-es évek után építtette Lackfi István nádor" - mondta el a műemlékem.hu-nak Szalay Gábor építész, műemléki tervező a helyszínen. „Mivel azonban stratégiailag kulcsfontosságú helyen fekszik, a későbbiekben jobbára királyi birtok volt" - tette hozzá.

 

Szalay Gábor
1/2
Szalay Gábor

 

 

Hogy a vár szerepét megértsük, elég egy pillantást vetnünk az egykori torony helyén ma álló kilátóból a környékre: a Budáról kivezető Bécsi út völgye teljes egészében belátható (jó időben ellátni egész a Dunáig), így érthető, aki a várat birtokolta, az védte nyugat felől Budát – vagy akár fenyegetést is jelenthetett a számára. Az erősség így gyakorta gazdát cserélt, a nagyobb arányú átépítések azonban az uralkodókhoz köthetők. A régészeti adatok szerint jelentősen változott a vár Zsigmond, majd II. Ulászló uralkodása alatt is. Különösen utóbbinak volt kedves a solymári magaslat: írásos emléke maradt fenn, hogy gyakran időzött itt.

A feltárt reneszánsz kőtöredékek java része ehhez a korszakhoz köthető" - mondta Szalay Gábor. Ekkoriban megpróbálhatták haditechnikailag is korszerűsíteni a várat, ám a tűzfegyverek, ágyúk korára a többi, magaslaton álló erősséghez hasonlóan szinte védhetetlenné vált. „A várat dr. Feld István, az ELTE középkori tanszékének régészprofesszora kutatta az utóbbi években, s a feltárásokon szinte kizárólag a hideg fegyverek korszakára jellemző leletanyagot, például nyílhegyeket találtak."

A török Buda elfoglalása után felégette a solymári várat, amely sohasem épült újjá. A 18. században ráadásul a betelepülő lakók az építkezésekhez elhordták a köveit. A huszadik század elején már azonosíthatatlan volt, merre lehetett Solymár erőssége. Végül a harmincas évek elején egy lelkes helytörténész, muzeológus találta meg ismét: dr. Valkó Arisztid sokáig kereste a környező magaslatokon, míg végül a saját házával szemben álló dombon bukkant rá.

 

A virtuálisan helyreállított solymári vár
2/2
A virtuálisan helyreállított solymári vár

 

 

Ma azonban már ismét van vára Solymárnak. Néhány falat már az elmúlt évtizedekben feltártak és helyreállítottak, azonban a nagy arányú építkezésre 2006-ig kellett várni: ekkor a helytörténeti alapítvány sok éves kezdeményezése után az önkormányzat nyert egy uniós pályázaton 51 millió forintot. Ebből és a település saját forrásaiból épült fel a többi között a várfal, a kapu, kilátótorony, a kútrekonstrukció az udvaron, s hozták létre a reneszánsz faragványokat bemutató kis kiállítást a hajdani palota helyén.

A cikk folytatása és a virtuális rekonstrukció a műemlékem.hu magazinjában

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk