Épületek/Lakóépület

Vissza a provokatív szűkszavúsághoz

1/19

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/19

Vissza a provokatív szűkszavúsághoz
Épületek/Lakóépület

Vissza a provokatív szűkszavúsághoz

2007.05.22. 10:54

Projektinfó

Szerzők:
Haba Péter

Földrajzi hely:
Budapest

Építészek, alkotók:
Tomay Tamás

Családi ház  Budapest, II. Endrődi Sándor utca 

Stáblista

Építész: Tomay Tamás
Statikus: Bartók Miklósné
Gépészet: Balla Julia, Sápi József
Kivitelező: Kótai Sándor

Családi ház Budán - Haba Péter írása  

Meghökkentő az az erő, melyet Tomay Tamás családi házának egyetlen geometriai formába összefogott tömege sugároz. Az építész korábbi épületeinek jellemzői, a festőiség és plaszticitás, a tiszta geometrizmus és a jó értelemben vett eklektika kettősségei eltűntek. Helyüket a puszta forma foglalta el; zavartalanul érvényesülnek a szerkezet egyedi viszonylatai, arányai, térfogata.

2/19

Tomay Tamás építészetét az elmúlt évtizedben a hazai klasszikus modernizmus formavilágát, elvrendszerét továbbgondoló, de attól – a sokféle minőségű anyaghasználata révén – markánsan eltérő komponálásmód jellemezte. Házain a meleg színű tégla- és faburkolatok, gazdag textúrájú terméskőrészletek, élénken színezett falak festői világát a súlyos, tömegek, mély erkélyek, előugró tetők és párkányok, sőt, néhol a nyersbeton tartók tették egyben erősen plasztikussá is. Mindezt gyakran finom építészettörténeti utalásokkal egészítette ki az építész – így elsősorban Frank Lloyd Wright, vagy a De Stijl csoport hatott terveire. Ez azonban sosem vezetett valamiféle érzelmes, nosztalgikus összképhez, inkább szintézis született: a tervező mindig olyan motívumokat állított egymás mellé, melyeket közös nevezőre tudott emelni. Tomay tehát kísérletezik a XX. század építészeti örökségével, kutatja, átértelmezi, ám merőben sajátos interpretációját nyújtja.

Az Endrődi Sándor utcai ház immáron nem hordozza ezt a komplexitást; a festőiség és plaszticitás, a tiszta geometrizmus és a jó értelemben vett eklektika kettősségei eltűntek. Helyüket a puszta forma foglalta el; zavartalanul érvényesülnek a szerkezet egyedi viszonylatai, arányai, térfogata. Tomay teljesen leszűkítette eszköztárát, elvetette a színeket és az anyagpárosításokat – önfegyelme tovább aligha fokozható. A maguk esszenciális voltában tárulnak elénk a korábbi Tomay-házakat képező alapformák, elemek, tömegek. Ugyanakkor tisztán megmutatkozik az is, hogy az építésznek valóban sikerült megalkotnia a modernizmus egy új változatát. Egyfelől a korai modern végletekig redukált kockaházai, vagy a Le Corbusier-i lábakra állított villák sejlenek fel a ház láttán, másfelől egy olyasfajta monumentális jelszerűség is, amely az építész életművében mindvégig jelen volt.

5/19

A főhomlokzat előtt emelkedő – a hatalmas üvegfallal megnyíló nappali erkélyét hordozó – pillérek és az őket összekötő előtető magas kapuvá válik, ha elvonatkoztatunk a mögötte húzódó terek, falak rendszerétől. Olyan motívum ez, amely Tomay építészetében immár harmadjára bukkan fel: egyértelműbben látható a 1989-ben épült budafoki Budapesti Menedzserképző Iskola fogadóépületén, majd közel egy évtizeddel később a Pasaréti úti villa kerti homlokzatán és most itt – minden eddiginél letisztultabb, koncentráltabb kontextusban, csak épp rejtettebben. Úgy tűnik, hogy a ház legközelebbi rokonai az építész korai alkotásai között keresendők: ´80-as évekbeli tervei szinte provokatív szűkszavúságukkal, jelszerű sűrítettségükkel, elementáris formáival tűntek ki a korszak építészetéből.

13/19

Mintha Tomay e kezdőponthoz jutott volna vissza ezzel a házzal: az a sok-sok „alapkutatás", mely a modernizmus megértésére, feldolgozására, napjainkban betölthető szerepének feltárására irányult, végül magára az eredőre mutatott rá.

Szöveg: Haba Péter (nyomtatásban: ATRIUM 2004/3)
Fotók: Häider Andrea 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk