XIII. kerületi városközpont az Árpád hídnál

Részletes bírálat:

Az építészeti koncepció eredeti karakteréhez és egyedi megközelítéséhez viszonyítva, sajnálatos a romantikus, egyszerre Rousseau-i és a posztmodern irányt követő részletezés. Ha ugyanis a valódi és mély értékeit vizsgáljuk a tervnek, rendkívül humánközpontú.

A pályamű erénye, hogy az „ipari"-ból a „piaci"-ba alakulás folyamatát megfogja: felidézi az örökséget és egyszerűen építi be a rendelkezésre álló teret. Nem épít föld alá, nagy horpa-szerű térre hozza fel az embereket, és nem viszi térszín alá az azokat szolgáló gépkocsikat. Egyszerre van jelen az angyalföldi városi szövet, tömbök és az átlag tömbmagasságok arányrendszere, jó környezeti hálózati kapcsolódásokkal. Felveszi a hely karakterét, ugyanakkor kitör abból és „behozza" tornyaival a budapesti történeti városmag vizuális élményét a projektbe, és ezzel megjelöli a helyet a város sziluettjében.

Filigrán lakótornyai, bár gazdaságtalanságukhoz nem fér kétség, mint absztrakt „gyárkémények" adnak különleges atmoszférát a helynek, és hoznak létre magas látványértéket a benne lakóknak.

Az aluljáróból szintben kivezetett, horpa-szerű köztérből, félig nyitott belső, kisebb terekké való bontással, kedvező térarányok létrehozásával az embert helyezi középpontba, figyelembe véve a használhatóság mellett a rejtett dimenziók ismert hatását. Miközben a történeti városok térértékét idézi, sajnálatosan nosztalgikus és monoton lett a terv homlokzatképzése. Így nem elég bátor, és friss, formanyelve és anyaghasználata így elavult jelleget ad, miközben a terv maga ennél sokkal értékesebb és kihagyott lehetőségnek tűnik ennek maivá tétele. A jó „városi-seb" gyógyítása mellett, az elmaradt, szintén absztraháló karakterrel jobb eredményt érhetett volna el a pályázó, az alapötlet önnön jobb felvállalásával.

A pályamű továbbfejlesztésre nem javasolható, mert a gazdaságosan megvalósítható program elérése túl sivár, szűk belső udvarokat eredményezne.

A közlekedési kérdésekkel nem, vagy csupán érintőlegesen foglalkozik a pályamű.

A pályaművet a Bíráló Bizottság egyedi építészeti gondolatai miatt 1 millió forintos megvételben részesíti.