Épülettervek/Hallgatói terv

Zelenák Fruzsina diplomaterve Budafok-Belváros köztereinek fejlesztésére

1/15

1. Budafok-Belváros elhelyezkedése Budapest városszövetében.

?>
1. Budafok-Belváros elhelyezkedése Budapest városszövetében.
?>
2. A közterületek térszerkezetének kiemelése jól szemlélteti az egyes településrészek sajátos karakterét, kapcsolati rendszereit (piros vonallal a tervezési terület lehatárolása).
?>
3. Weichinger Károly – Szesztay Sándor rendezési terve, 1929-33.
?>
4. A Játék utcai látványtengely a Városház térről az evangélikus templom irányába. Fotó: Zelenák Fruzsina.
?>
5. Törley számolócédula.
?>
6. A Szent István tér az értékes vadgesztenyefákkal. Fotó: Zelenák Fruzsina.
?>
7. A Városház tér a Városháza épületével, háttérben a 70-es években épült paneltömbök. Fotó: Zelenák Fruzsina.
?>
8. A tervezett beépítés és a közlekedés rendje a pályázat első díjas pályaművében javasolt beépítési és közlekedési koncepció alapján.
?>
9. A tervezési terület térhasználati zónái és kapcsolati rendszere.
?>
10. Budafok-Belváros szabadtérrendezési koncepció-terve.
?>
11. A Városház tér szabadtérépítészeti terve.
?>
12. Térmetszetek.
?>
13. A Városház tér idős fáinak törzsét körülölelő „gyűrű”.
?>
14. Világítás terve.
?>
1/15

1. Budafok-Belváros elhelyezkedése Budapest városszövetében.

Zelenák Fruzsina diplomaterve Budafok-Belváros köztereinek fejlesztésére
Épülettervek/Hallgatói terv

Zelenák Fruzsina diplomaterve Budafok-Belváros köztereinek fejlesztésére

2013.01.15. 13:07

Projektinfó

Földrajzi hely:
Magyarország, Budafok

Építészek, alkotók:
Zelenák Fruzsina

Budafok-Belváros szabadtérépítészeti koncepcióterve

Tervezés éve:
2011

Stáblista

Diplomaterv, BCE, Tájépítészeti Kar, Kert- és Szabadtértervezési Tanszék
konzulens: Bakay Eszter

Letölthető dokumentumok:

Zelenák Fruzsina - jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem PhD hallgatója - diplomadíjas tervében a Budafok belvárosában lévő közterek - Szent István tér, Piactér és Városház tér - állapotát és identitását vizsgálta, valamint egységes koncepciót vázolt fel jövőbeli fejlesztésükre.

Budafok-Belváros szabadtérépítészeti koncepcióterve

Budafok-Belváros a főváros XXII. kerületének igazgatási központja. A kerület Budapest délnyugati kapuja, jelentős szerepe van az agglomerációs övezetben lévő települések és a főváros kapcsolatában.1 Az emberek mentális térképére azonban Budafok belvárosa jellemzően más tényezők miatt kerül fel. Sokan a Balaton irányába tartó vonatok még fővárosi vasúti megállóhelyeként ismerik, vagy jellemzően a Leányka utca hatalmas paneltömbjei hagynak maradandó nyomot, esetleg néhányunknak a Törley-kastély cizellált tornyai jutnak eszünkbe. A terület azonban ennél sokkal többet jelent, többet kínál.

Hamvas Béla Az öt géniusz című művében azt írja: „A helyet nem szabad összetéveszteni a térrel. A tér és a hely között az a különbség, hogy a térnek száma, a helynek arca van. A tér, ha csak nem kivételes, minden esetben pontos vonalakkal határolható, területe négyzetmilliméterre kiszámítható és alakja körzővel és vonalzóval megrajzolható. A tér mindig geometriai ábra. A hely mindig festmény és rajz, és nincs belőle több, mint ez az egy. A térnek képlete, a helynek géniusza van...". Hamvas kiválóan fogalmazza meg azt a gondolatot, mely értelmében egy tervezési helyszínt, jelen esetben Budafok-Belvárosát nem csupán a racionális, tényszerű oldalról érdemes megközelíteni. A mélyebb, a felületes szemlélő számára láthatatlan kapcsolatok feltárásával komplexebb képet nyerhetünk a területről. Budafok városi szövete, mely megrajzolható, „területe négyzetmilliméterre kiszámolható", önmagában is lenyűgöző textúrát ad. Azonban, ha megismerjük a terület történelmét, kultúrtörténeti hagyományait, ráeszmélünk, hogy a mérhető szövetben az évtizedek, évszázadok eseményei jelennek meg, melyet a grafikai mintázatból ki lehet olvasni. S hogy miben rejlik a budafoki „genius loci"? Talán e kérdésre adott szubjektív válasz alakítja ki tervező és a tervezési terület között azt a kapcsolatot, melynek eredményeként a (szabadtérépítészeti) terv nem csupán vonalak halmaza lesz, hanem a terület rejtett értékeinek kibontója, hordozója, amiben benne rejlik a tervező személyiségének, a helyhez való kötődésének vizuálisan megjelenő tükörképe.

Tervezési előzmények, a terület bemutatása

Budapest XXII. kerületének önkormányzata 2009 júniusában tervpályázatot hirdetett a budafoki új piac épületének tervezésére és környezetének városépítészeti rendezésére.2 A beérkezett pályaművek elsősorban városrendezési és építészeti megoldásokat „hoztak", melyek kiváló alapot nyújtottak a kert- és szabadtérépítészeti koncepció elkészítéséhez. Diplomamunkám célja volt a nyertes pályamű továbbgondolása, kritikai szemmel történő értelmezése; és Budafok-Belváros szabadtereinek tervezése, kiemelt figyelemmel a Városház tér környezetére.3  


2. A közterületek térszerkezetének kiemelése jól szemlélteti az egyes településrészek sajátos karakterét, kapcsolati rendszereit (piros vonallal a tervezési terület lehatárolása).
2/15
2. A közterületek térszerkezetének kiemelése jól szemlélteti az egyes településrészek sajátos karakterét, kapcsolati rendszereit (piros vonallal a tervezési terület lehatárolása).


1. Budafok-Belváros elhelyezkedése Budapest városszövetében.
1/15
1. Budafok-Belváros elhelyezkedése Budapest városszövetében.


 

A tervezési terület Dél-Budán a Duna jobb partján helyezkedik el. Nyugatról a Budapestet Székesfehérvárra összekötő vasút, északról a Duna utca, keletről a rendkívül forgalmas Mária Terézia utca, délről a Városháza tömbje határolja. A terület városszerkezetileg kompakt egységet alkot, benne két fontos zöldterülettel, a Szent István térrel és Városház térrel.

A történeti kutatás és a terület vizsgálata során feltárt adottságok közül három, a tervezést befolyásoló alappillért lehet kiemelni. Az első, hogy a tervnek mindvégig igazodnia kell Budafok unikális városszerkezetéhez, mely a történelem során a terület geomorfológiai adottságaihoz, valamint a kultúrtörténeti sajátosságokhoz (szőlőtermesztés, kőbányászat) igazodott. Amíg a domboldali utcák a szintvonalakat követik, addig a mai, sík területen fekvő városközpont szerkezete eltérően alakult. A Duna feltöltött területén a 30-as évektől a laza, ligetes beépítés lett a jellemző. Itt alakulhattak ki azok a teresedések, amelyeknek jelentős szerepe volt abban, hogy a későbbi évtizedekben a város központja ezen a területen jöjjön létre.4 Az organikusan fejlődő városszövettől a 70-es években épült tizenegy szintes lakótelepek teljesen idegenek, melyek jól láthatóan fogják közre északi és déli irányból a városközpontot.

A második alappillért a város első rendezési terve adja, amelyet 1929-33 között Weichinger Károly5 építész közreműködésével Szesztay Sándor készített el. Ez a terv fekteti le a jelenlegi belváros beépítésének alapjait, valamint kijelöli a Játék utcát, mely a lehatárolt terület fontos szerkezeti és látványtengelye.

3. Weichinger Károly – Szesztay Sándor rendezési terve, 1929-33.
3/15
3. Weichinger Károly – Szesztay Sándor rendezési terve, 1929-33.

A tervezés harmadik pillérét Budafok egyedülálló kultúrtörténeti hagyományai képezik. A XX. század elején meginduló iparosodás nemcsak azért meghatározó jelentőségű, mert bekapcsolta a városrészt a főváros gazdasági vérkeringésébe, hanem azért is, mert ennek következtében olyan, ma műemlékként számon tartott épületegyüttesek születtek Budafok központjában, mint a Czuba-Durozier, a Szacelláry vagy a Törley-kastély. Mindezeken a kézzelfogható tényezőkön túl úgy gondolom, hogy azért rendkívül fontos ez az időszak, mert az iparosodás következtében keletkezett „védjegyek" tudtak erős alapokat, mély identitást adni Budafoknak.

A terület jelenlegi állapotát vizsgálva megállapítható, hogy a városközpontban megjelenő problémák az elmúlt 40 év átgondolatlan városrendezési folyamatainak köszönhetők (paneltömbök, budafoki piac területe). Jelentős konfliktusforrás, hogy a belvárost közrefogó észak-déli irányú közlekedési tengelyek óriási zaj- és rezgésártalommal, levegőszennyezéssel terhelik a területet. De e konfliktusok mellett Budafok belvárosa vitathatatlanul bővelkedik kiemelkedően értékes elemekben. Ilyen a Városháza műemléki épülete és számos fővárosi védettséget élvező épület. A Szent István tér és a Városház tér kiváló arányokkal rendelkezik, szervesen épülnek a városi szövetbe, valamint területükön idős, jellegzetes habitusú fák találhatók, melyek pótolhatatlan értéket képviselnek.

6. A Szent István tér az értékes vadgesztenyefákkal. Fotó: Zelenák Fruzsina.
6/15
6. A Szent István tér az értékes vadgesztenyefákkal. Fotó: Zelenák Fruzsina.

Koncepció és szabadtérépítészeti terv

Budafok-Belváros megújulása, a városközponti szerepkörhöz illeszkedő szabadtér-struktúra – a piac tömbjének rehabilitálásán túlmenően – csak úgy jöhet létre, ha a közlekedési infrastruktúrát új alapokra helyezzük. A legfontosabb változás, melyet Budapest Főváros Településszerkezeti Terve és az említett pályázat is előirányoz: a Pécsi utca megépülése, valamint a Mária Terézia út forgalmának kétirányúvá alakítása. Javaslatom szerint azonban a Játék utcában haladó tengelyt, valamint a Városház teret elsősorban a gyalogos forgalom számára érdemes feltárni.

Budafok belvárosa a tervezett beépítés és funkciók alapján 7 egységre tagolódik. Ezek karakterükben is hordoznak különbséget, de nem élesen különülnek el egymástól. Egyrészről koherens városi szövetet alkotnak az egyes zónák, másrészről a Játék utca, a terület „gerince" összefűzi őket. Diplomamunkámban elsősorban a három nagy közösségi tér (a Szent István tér, a Piactér és a Városház tér) más-más szerepének megfelelő kialakítására és ezek kapcsolatának megformálására fordítottam hangsúlyt. Ennek megfelelően dolgoztam ki a teljes terület szabadtér-rendezési koncepcióját.

Koncepcióm szerint a Szent István tér - mely a szakorvosi rendelőintézet és az iskola intézményi zónájához tartozik – Budafok belvárosának igazi gyöngyszeme. A rendkívül jó terepadottságokkal rendelkező, süllyesztett tér arányait és az itt lévő, idős vadgesztenyefákat (Aesculus hippocastanum) feltétlenül meg kell őrizni. A hatalmas fák lombkoronája felülről zárja a teret, ezáltal egyedi atmoszférát teremt ezen a helyen. Akár „szabadtéri kuckó"-nak is tekinthető a tér, ami egyértelműen játékra hív. Úgy gondolom, hogy itt a kikapcsolódás, a feltöltődés, a szabadidő aktív eltöltése lehet az elsődleges funkció, ezért ide egy játszóparkot terveztem.

8. A tervezett beépítés és a közlekedés rendje a pályázat első díjas pályaművében javasolt beépítési és közlekedési koncepció alapján.
8/15
8. A tervezett beépítés és a közlekedés rendje a pályázat első díjas pályaművében javasolt beépítési és közlekedési koncepció alapján.

A Piactér kialakításánál a mozgás és az vásár hangulatának visszatükrözése, valamint az új épület funkcióival való összhang, annak racionális formavilágához való illeszkedés vezérelt. Fontos tényező, hogy a Játék utca a Piac épülettömbjei között „feloldódik", kizárólag gyalogos forgalmú teresedéssé szélesedik. A térre egyedi tervezésű mobil bútorokat telepítettem, melyek felhasználhatósága sokrétű lehet. Időszakos rendezvények, esetleg koncertek, előadások esetén színpad építhető a multifunkcionális kubusokból, valamint a vendéglátó helyek is hasznát vehetik ezeknek a tárgyaknak, amelyek ülőhelyként is funkcionálhatnak, ezzel erősítve a tér megtartó szerepét.

A budafoki Városház tér kiemelkedő identitáshordozó szereppel bír, koncepcióm értelmében olyan hellyé alakul, ahol „faltól-falig" a helyi közösségé a tér. A tervezett tér - bár megbonthatatlan egységet alkot - karakterisztikájában mégis hordoz némi kettősséget. A Városháza és rendőrség közötti gránitburkolattal ellátott térrész nyitottabb, amíg a villa és a posta előtti terület magasabb zöldfelületi borítottságú zöld tér. A tér keleti oldalára egy kávéházat helyeztem, amit a közeli elővárosi vasúti- és buszmegállók jelenléte is indokol.6 A Városház teret egy látszóbeton sáv „vágja ketté", mely a posta felőli gyalogos átkelő irányából vezet a Duna és Budafok-Belváros vasúti megállóhoz. A sáv egyfajta formai gesztus, burkolatba helyezett jel, mely a Duna felé való mentális irányulást kívánja megmutatni. A vonal vezetését a terület Savoyai Jenő térhez, a Törley-kastélyhoz, valamint a történelmi Óvároshoz való viszonya határozta meg. A látszóbeton sávot egy nagyvonalú vízarchitektúra támasztja meg vertikálisan.

A tér tervezése során kiemelt figyelmet szántam a fasorok, valamint a meglévő koros faegyedek téralkotó szerepének hangsúlyozására. A Játék utca látványtengelyében elhelyezkedő fasor vizuálisan erősíti a terület gerincét, valamint kapcsolatot teremt a Városház tér és a Piactér között, egészen az evangélikus templomig. A fasor mintegy „beúszik" a Városház tér területére is. A Városház tér egyik legnagyobb értéke, hogy területén hatalmas, idős fák állnak. A 80-100 éves példányok jelenlétének megünneplését szolgálja, hogy törzsük köré egy egyedi tervezésű „gyűrűt" helyeztem el, mely ülőfelületként is szolgál; éjszakai megvilágításukkal a tér hangulatos elemeit adják.    

11. A Városház tér szabadtérépítészeti terve.
11/15
11. A Városház tér szabadtérépítészeti terve.


12. Térmetszetek.
12/15
12. Térmetszetek.



Budafok jelentős történelmi múltra tekint vissza, melyben meghatározó szerepe volt a szőlőművelésnek és a borászatnak. E kultúrtörténeti hagyományokat kiemelkedően fontos adottságnak és komoly turisztikai vonzerőnek tartom, a városrészben rejlő egyik legnagyobb lehetőségnek értékelem. Tervem szerint a Városház téren megjelenik egy, a több száz éves borászati múltra utaló szimbólum, a borkút, melyet a Városháza és a rendőrség közötti területre helyeztem el. Alaprajzban ugyan alig jelenik meg egy ilyen pontszerű elem, mégis rendkívüli jelentőséggel bír. Egyrészről kiváló kiegészítő kelléke lehet a Budafoki Bornapoknak és egyéb rendezvényeknek, másrészről a mindennapokban fontos találkozóhelyet jelölhet a téren. A borkút üzemeltetéséhez rendkívül fontos a jó marketing tevékenység, miszerint Magyarország legkiválóbb borászatai mutathatnák be termékeiket egy ilyen lehetőségen keresztül. Úgy gondolom, a kút az önkormányzat szabályozása alapján időszakosan üzemelne, elsősorban a rendezvények és kiemelkedő események alkalmával, az év többi napján pedig hagyományos ivókútként funkcionálna.

Összegzés

A tervezési feladatot mindvégig két oldalról, „a tér és a hely" irányából közelítettem meg. Habár a belváros hármas téri egységének tagjai – a Szent István tér, a Piactér és a Városház tér – párhuzamosan „élnek" egymás mellett, funkcióikban nem konkurálni, inkább kiegészíteni, erősíteni kívánják egymást, mégis úgy érzem, a Városház tér némi többletjelentést is hordoz magában. Gondolom ezt azért, mert maga a teresedés Weichinger-i arányrendszere már önmagában kiemelkedő értéket jelent, valamint a „díszletet" adó térfalak mintegy szabadtéri múzeum, a XX. század első felének jellemző építészeti stílusait egymás mellett mutatják be. A Városház tér ezért az elegancia, a reprezentáció és a protokoll események helyszíne.

Budafok-Belváros szabadtereinek tervezése közben igazolódott az a gondolat, mely szerint „Valójában nem tereket kell vizsgálnunk, hanem városképi koncepciókat, nagyobb összefüggéseket, amelyeknek csupán egy-egy eleme a tér."7 Ennek értelmében a diplomaterv legfontosabb tanulsága, hogy egy intenzív városi terület szabadtérépítészeti arculatát érdemes egy tervezői koncepció szerint kialakítani, s hiba lenne a tereket egymástól függetlenül kezelni, még akkor is, ha azok térben önállóan lehatárolható egységeket alkotnak.

Zelenák Fruzsina


1: Integrált Városfejlesztési Stratégia – 2008-2013 Budafok-Tétény, Budapest XXII. kerület. Budapest, 2008.

2: http://epiteszforum.hu/palyazat-uj-budafoki-piac-epuletenek-tervezese-es-kornyezetenek-budafokbelvaros-kozpontjanak-varosepiteszeti-rendezese

3: A pályázati anyagból a városépítészeti és építészeti tervek diplomamunkámban való felhasználásához az Urbanitás Kft. részéről Berényi Mária, a Kertész Építész Stúdió részéről Kertész András DLA építészek hozzájárultak.

4: BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLET, BUDAFOK-BELVÁROS KSZT, Alátámasztó munkarészek – egyeztetési anyag. Urbanitás Kft. Budapest, 2002.

5: Weichinger Károly (1893-1982), Kossuth-díjas építész. 1946-tól a budapesti Műegyetem II. számú középülettervezési tanszék nyilvános rendes, majd nyugdíjba vonulásáig, 1969-ig tanszékvezető egyetemi tanára. Főbb tervezései: a Budapesti Központi Városháza; a gellérthegyi pálos kolostor. Magyar Életrajzi Lexikon, http://mek.niif.hu/00300/00355/html/index.html (2011. 03. 07.)

6: A tér ezen részére már a Weichinger-Szesztay terv is javasol beépítést. Nem véletlen ez, hiszen ez az épület zárná a térfalat a vasút felőli oldalról. A beépítés azonban sohasem valósult meg, a Városház tér L alakúra álmodott tere valójában a keleti oldalról máig nyitott maradt.

7: Pogány Frigyes: Terek és utcák művészete, Budapest, 1954.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Egy hely – A vizsolyi szeráf

2021.12.09. 13:25
00:06:38

Vizsoly neve ismert, ám leginkább Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának nyomtatásával kapcsolatban említjük. Kevesen tudják, hogy református temploma középkori eredetű, azt pedig még kevesebb, hogy az épületben csodás freskók láthatók. Az Egy hely mai részében a szeráfot ábrázoló látványos falfestménnyel ismerkedhetünk meg.

Vizsoly neve ismert, ám leginkább Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának nyomtatásával kapcsolatban említjük. Kevesen tudják, hogy református temploma középkori eredetű, azt pedig még kevesebb, hogy az épületben csodás freskók láthatók. Az Egy hely mai részében a szeráfot ábrázoló látványos falfestménnyel ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

Egy hely – a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum

2021.12.09. 13:22
00:06:40

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nem csak a festőóriásnak állít emléket, de a város érdekes történetét is megismerhetik a látogatók. Az Egy hely legújabb része a nemrég újrarendezett állandó kiállítást mutatja be.

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nem csak a festőóriásnak állít emléket, de a város érdekes történetét is megismerhetik a látogatók. Az Egy hely legújabb része a nemrég újrarendezett állandó kiállítást mutatja be.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk