Épületek/Örökség

Zuglói vitézek

1/12

fotó: Vizy Márton

?>
fotó: Vizy Márton
?>
fotó: Vizy Márton
?>
fotó: Vizy Márton
?>
fotó: Vizy Márton
?>
fotó: Vizy Márton
?>
fotó: Vizy Márton
?>
fotó: Vizy Márton
?>
fotó: Vizy Márton
?>
fotó: Vizy Márton
?>
fotó: Vizy Márton
?>
fotó: Vizy Márton
?>
fotó: Vizy Márton
1/12

fotó: Vizy Márton

Zuglói vitézek
Épületek/Örökség

Zuglói vitézek

2018.11.12. 13:54

Habár Horthy Miklós vitézei már nincsenek köztünk, a XIV. kerület egy kevésbé forgalmas szegletében sétálgatva ma is magunkba szívhatjuk a vitézi életérzést. Vizy Márton írása. 

Ha azt mondom, Zugló, mindenkinek más jut eszébe. Van, aki a Kerepesi úti szocreál lakótelep monumentális mikrokozmoszára gondol, van, akinek a villamossíneket kaotikusan keresztező, kelet-balkáni állapotokat idéző Nagy Lajos király útja ugrik be, másnak Herminamező csicsergő madarak súlya alatt roskadozó, égig érő fái jelennek meg lelki szemei előtt, vagy a Stefániát szegélyező paloták, a Thököly út környékének szecessziós csodái, esetleg az Örs Vezér téri Gomba. Sok mindenért lehet szeretni és nem szeretni. Mi most a városrész egy eldugottabb, de annál szerethetőbb arcáról kívánjuk lerántani az ismeretlenség leplét.

A Fogarasi út-Kaffka Margit utca-Bánki Donát utca-Nagy Lajos király útja által közrezárt, eredetileg 51 darab, egy kaptafára tervezett ikerházból álló Vitéztelep ötlete a főváros négy jól ismert, századeleji lakótelepéhez (Gázgyári, Wekerle, MÁVAG, MÁV) képest igen későn, csupán a ‘30-as években ütötte fel a fejét. A névből már kikövetkeztethető, hogy az új, kertvárosias telepre azok az I. és II. világháborús hősök költözhettek be családjaikkal együtt, akik belépést nyertek a Horthy által 1920-ban alapított Vitézi Rendbe. A tagság mellé ugyanis nem csak a “nemzetes úr" és “nemzetes asszony" megszólítás járt, hanem állami tisztség és kedvezményes, kamatmentes részletre kapható lakás is. Minden lakáskulcs-átvétel ünnepélyes keretek között zajlott, melyek közül többen maga a kormányzó is tiszteletét tette.

 

fotó: Vizy Márton
2/12
fotó: Vizy Márton

fotó: Vizy Márton
4/12
fotó: Vizy Márton

 

Az 1933-as keltezésű határozat szerint a 102 lakáshoz fejenként 95 négyszögöl (körülbelül 340 négyzetméter) telek jár, az átlagosan 78 négyzetméter alapterületű lakások pedig két szobából, előtérből, fürdőszobából, konyhából, spájzból és tüzelőkamrából állnak, valamint beépíthető padlástérrel rendelkeznek.

A kellemesen kisléptékű Vitéztelep első házát 1934-ben húzták fel, míg az utolsót 1940-ben. A Manninger Egon (ő 18 házat jegyez), Müller Miksa (13), Bretz Gyula (9), Megyer-Meyer Attila (6), Frank Ágoston (5), és Goszleth Lajos (5) építészek által tervezett épületek különös ismertetőjegye a terméskő lábazatú félköríves zárterkély, a bejárati kapu mellé kihelyezett, karddal díszített vitézi címer, a spalettás ablakok, és az egész telepnek vidékies hangulatot kölcsönző kontytetők oromzatát díszítő, erdélyi ihletésű tulipán-faragványok, melyek a címerről is ismert kard-szimbólumot fogják közre.

 

fotó: Vizy Márton
12/12
fotó: Vizy Márton

fotó: Vizy Márton
3/12
fotó: Vizy Márton

 

A telepet benépesítő, javarészt egyszintes mézeskalács-házak jellegzetes kiegészítője a Haidekker típusú drótfonatos kerítés: a délnyugat-németországi származású Haidekker Sándor által 1904-ben szabadalmaztatott sodronyfonat technológia nem csak olcsóbb és gyorsabb alternatíváját jelentette a kovácsoltvas kerítéseknek, de az így készült, hálós szerkezetű kerítések rendkívül időtállónak is bizonyultak. A Haidekker-féle kerítések népszerűsége pont a ‘30-as években ért a csúcsára, a Vitéztelep mellett Mátyásföld villanegyedében is sok túlélő példányával találkozhatunk, de bőven jutott a többféle színben, méretben és formában elérhető kerítésből Európa más országaiba is.

A különleges hangulatú, múltidéző építészeti zárvány a nyugalom zöld szigeteként hirdeti a tradicionalista Horthy-korszak urbanisztikai törekvéseit. A Napraforgó utcai Bauhaus-stílusú villateleppel összevetve, mely ugyanazon évtized terméke, szembeötlő a hatalom által előnyben részesített építészeti nyelv regressziója. Amíg a korszerű, játékos, a legkülönfélébb épületformákat és anyaghasználatot felvonultató pasaréti lakótelep ízig-vérig 20. századi modorban született, addig a zuglói Vitéztelep megálmodói minden tekintetben homogén, a népies egyszerűség (és a gazdasági mértékletesség) jegyében tervezett házaikkal mondtak nemet a sokszínű modernizmusra, hogy az Ebenezer Howard neve által fémjelzett garden city mozgalom keretén belül egy térben és időben elkülönülő, népnemzeti összkompozícióval hirdessék a falusi építészet örökérvényűségét. Bármennyire is különbözzön a két minilakótelep, egyvalamiben mégis metszik egymást: a II. világháborút követő gazdasági-társadalompolitikai változások csírájában fojtották el a Közmunkatanács emberléptékű lakótelepek létesítését célzó kezdeményezését, így hajszolva zsákutcába a két világháború közötti magyar építészet két példaértékű törekvését, melyek célja (ha eszközeik nem is) ugyanaz volt: kielégíteni a “nagyvárosi ember természet- és saját otthon utáni sóvárgását, jól és olcsón" (Genthon István, Napkelet, 1932).

 

fotó: Vizy Márton
9/12
fotó: Vizy Márton

fotó: Vizy Márton
6/12
fotó: Vizy Márton

 

A területi védettséget élvező villák valamennyien állnak ma is. Néhány szomorú kivételtől eltekintve kiváló állapotban, kisebb-nagyobb (helyenként a sufnituning szellemében fogant) hozzátoldásokkal, de az eredeti épületek harmonikus esztétikáját nagyjából tiszteletben tartva vonzzák magukra a panelházak látványához szokott emberek meglepődött tekintetét. A vidékies-otthonos jelleg varázsát csak itt-ott töri meg egy-egy a Nagy Lajos király útjáról átlátszó modern társasház árgus ablaküveg-szempárja, az összképen pedig még az a néhány elhanyagoltan/elhagyatottan álló darab sem ront sokat, melyek a szépen gondozott kertek tőszomszédságában várják egy gondosabb gazda megjelenését.

Vizy Márton

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk