10+1 – Orbán Ákos
"... szeretnénk legalább annyit gondolkodni a kérdéseken, mint a válaszokon." Az Építészfórum 10+1 sorozatában a hazai építészeti szféra legelismertebb és legizgalmasabb szereplőit kérdezzük ki. Ezen a héten Orbán Ákos építésszel, a Noumen Studio társalapítójával készítettünk interjút.
Orbán Ákos 2017-ben diplomázott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Középülettervezési Tanszékén, Sugár Péter tanítványaként. Egyetemi évei alatt a budapesti 81font építészirodánál helyezkedett el, ahol olyan egyedi hangulatú, főleg belsőépítészeti projektek kerültek ki a kezei közül, mint a Bistro reklámügynökség irodája, vagy a Zelna Borbár. Új kihívásokat, perspektívákat és gondolatokat keresve 2019 őszén New Yorkba költözött, ahol a Reddymade iroda tagjaként ismerkedett meg egy olyan tervezési attitűddel, ami az emberi érzéseket helyezi a tervezés központjába. A ,,Form Follows Feeling’’ gondolat mentén részt vett többek között a me+you interaktív installáció, az első Google Store, és több díjnyertes lakóépület tervezésében is.
2022 nyarán volt egyetemi évfolyamtársával és 81fontos tervezőtársával, Hudy Balázzsal közösen megalapították a Noumen Studiót. Azzal a meggyőződéssel dolgoznak New Yorkban, Londonban és Budapesten szerzett tapasztalataikra építve, hogy az emberi érzékek és érzelmek köré formált design pozitívan befolyásolja a fizikai és mentális egészséget, a kreativitást és a produktivitást. Első önálló, megvalósult projektjük a Hudson Bar belsőépítészeti kialakítása volt. Az apró speakeasy bár terét úgy alakították a vágyakozás érzése köré formálva, hogy egy drámai, de mégis titokzatos, multiszenzoriális környezetet teremtsenek. Munkáikban törekednek a diverzitásra: terveztek vendéglátóhelyet Budapesten és Bécsben, átfogó beépítést 15 hektáros balatoni területre, de köztéri szobrot is az MTA pályázatának keretein belül.
Ha az építészetet három szóban kellene bemutatni, mi lenne az a három szó?
Érzésvilág térbeli kompozíciója.
Mi számodra a legkülönlegesebb, legfontosabb épület vagy hely?
Három különböző léptékű helyet említenék.
Az első, egyben a legkisebb egészen kisgyerek koromba visz vissza: dédnagymamám kertje Rákoshegyen, ahol a hatalmas fenyőfák ágai között átszűrődő fények pislákolása az állandó félhomályban, a lehullott és elszáradt tűlevelek alkotta puha szőnyeg csendje, és a fenyők törzsének, leveleinek és tobozainak illata egy olyan varázslatos atmoszférát teremtett, ahol órákig tudtam időzni.
A második a Grace Farms közösségi ház New Canaanban, Connecticut államban. A SANAA tervezte épületet 2021 decemberében látogattam meg, végül egy teljes napot ott töltve. A táj, az épület és a program egy olyan ritka, komplett egységet alkot, amire eddig kevés példát láttam a kortárs építészetben.
A harmadik pedig New York városa, elsősorban az egyedülálló diverzitása miatt. Legyen szó társadalmi, kulturális vagy szellemi sokszínűségről, a városhoz mint közösséghez ez legalább annyit tesz hozzá, mint az azt alkotó emberek egyéni fejlődéséhez.
Hogyan vélekedsz a régi és az új viszonyáról?
Az örökös körforgásban nem szétválasztható a kettő mindaddig, amíg nem tűzik őket politikai, vagy egyéb ideológiák zászlajára.
Melyik munkádra vagy a legbüszkébb?
Mindig épp arra, ahol a legtöbb teret sikerül nyerni a kísérletezésnek. Legyen szó egy megszokott társszakmákon kívül eső tervezőpartnerekkel való közös gondolkodásról, mint a me+you interaktív installáció megalkotásánál; megrendelői részről érkező ambíciózus ötletekről, mint a 15 hektáros balatoni biofarm és szálláshely, a Manó Farm esetében; vagy egy, a projekt kötöttségei miatt lehetetlennek tűnő feladat újszerű feloldásáról, mint a 20 négyzetméteres, gépészeti és csatornavezetékektől hemzsegő Hudson Bár atmoszférájának megformálásánál, a büszkeség számomra mindig az addig ismeretlen területek felfedezéséből fakad.
Mit jelent számodra a siker? Mitől érzed magad sikeresnek?
A siker fogalmát talán a flow-élménnyel tudnám a legjobban összekapcsolni: minél többször sikerül ezt megtapasztalnom az életemben, annál sikeresebbnek érzem magam. Ehhez pedig elengedhetetlennek tűnik a folyamatos önreflexió; minél jobban ismerjük a saját vágyainkat, tulajdonságainkat és képességeinket, annál ügyesebben tudjuk meghatározni az elérendő céljainkat, legyen szó egy tervezési kérdés feloldásáról, egy párkapcsolat magasabb szintre emeléséről, vagy a családi élet és a munka összehangolásáról.
Milyen aktualitás, kérdéskör vagy téma foglalkoztat jelenleg az építészetben?
New Yorkban, még a Reddymade iroda tagjaként ismerkedtem meg a neuroesztétika tudományával, amely —röviden összefoglalva— azt vizsgálja, hogy a művészet (és ezáltal az építészet) milyen hatással van az emberi biológiára. Ez nem csupán azért érdekes, mert ennek használatával tovább gazdagíthatjuk a tervezési folyamatainkat valós adatokkal, de azért is, mert segíthet rávilágítani az építészet és a design jelentőségére a szakmától távol állók számára is.
Milyen terveid és céljaid vannak a jövőre nézve?
Szeretnénk folytatni a felfedezést az építészet határterületein, a világ legkülönbözőbb pontjaira eljutni a Noumen Studioval, és nem utolsó sorban: szeretnénk legalább annyit gondolkodni a kérdéseken, mint a válaszokon.
Mit üzennél a megbízóknak, kivitelezőknek vagy építészeknek?
Az építészeknek üzenném, hogy a laikusokkal és egymással szembeni cinizmus csak tovább ássa a már így is túl mély, a szakmát övező társadalmi gödröket.
Egy könyv, film, zene, amit mindenkinek ajánlanál?
- Zene: Lee Fields & The Expressions – Faithful Man. Fáradhatatlan, mély érzelmű, igazi soul zene.
- Film: Wong Kar-wai – In the Mood for Love. Talán a legszebb film, amit eddig láttam.
- Könyv: Paul Auster – Moon Palace. Sejtelmes, kalandos, könnyed utazás Auster világában.
Külföldi építészek, építészirodák közül kivel dolgoznál szívesen?
Neri Oxmannel. 2020-ban, a MoMA-ban rendezett Material Ecology című kiállításán ismerkedtem meg közelebbről is a munkásságával — az ott bemutatott interdiszciplináris kutatásai, természetből nyert formai és anyagbeli innovációi egy reményteli jövőt vázolnak az építészet számára is.
Kivel készítenél interjút a sorozat keretében?
Baranyai Évával.
Szerk.: Sütöri Laura