A 3XN és a NAUTES Építészműterem II. díjas terve a Debrecenbe költöző Természettudományi Múzeum új épületére

Az első helyezett tervhez hasonlóan külföldi-magyar együttműködésben született a debreceni múzeum elképzelésére kírt tervpályázat második helyezett pályaműve. A ´Tisztás a fák sűrűjében´ című projektet a tervezők szavaival adjuk közre.

Vízió
A debreceni Magyar Természettudományi Múzeum a természetvédelem és a fenntartható építészet jelképe. Célunk, hogy a múzeum közép-európai tudományos és kulturális központként az innovációt és a fenntarthatóságot képviselje, és a debreceni Nagyerdő történeti és környezeti örökségét tovább gazdagítsa. Az új múzeum az ismeretterjesztés és az oktatás kiemelt központja. Építészeti karaktere révén népszerűsíti a környezettudatosságot és erősíti a természettel való kapcsolatot. A Magyarországról és külföldről ide látogató vendégek a tudomány és az élővilág inspiráló találkozásának lehetnek itt részesei. 

A megemelt sétánnyal összekötött múzeum, állatkert, gyógyfürdő és aquapark, valamint az erdei kirándulóutak a látnivalók olyan hálózatát hozzák létre, ami a Nagyerdő területét országos és nemzetközi rekreációs, kulturális és ökológiai központtá emelik. A múzeum egy projectben ötvözi a kultúrát, az oktatást és az ökológát. Célunk, hogy az új épület a fenntartható tervezés és a környezettudatosság mérföldkövévé váljon

A debreceni múzeum “tisztás a fák sűrűjében" koncepcióját alapjaiban határozza meg a helyszín. A természeti és az épített környezet közötti harmonikus kapcsolat közel hozza az embereket a Nagyerdő páratlan szépségéhez. Az épület körkörös formája minden irányból hívogató, kijelöl és meghatároz egy középpontot de ugyanakkor meg is nyílik a környezete felé. A tisztáson finoman elhelyezett múzeum természetes formákból és anyagokból építkezik. A telekhatártól a fák között kanyargó ösvényen haladva fokozatosan tárul fel az épület. Eközben kisebb kültéri kiállítóhelyek keltik fel a kíváncsiságot. A ház szívében egy háromlevelű lóhere alakú belső udvar kapcsolja össze a múzeumi élményt a természet szépségével.

A körbefutó tető alatt a földszinti területek a park és a természeti környezet szerves folytatásaként jelennek meg. Ez a tető foglalja magába a kiállítótereket, és meghatározó építészeti motívumként a múzeumi térélmény lényeges elemévé válik. 

Kontextus és rendeltetés
A Magyar Természettudományi Múzeum a debreceni Nagyerdő kiemelkedő látványossága lesz. A kultúra, az egészséges életmód, a sport és a rekreáció központjaként fokozva a terület jelenlegi vonzerejét.

A helyszín kulturális és rekreációs adottságait kihasználva a múzeum új szintre emeli az oktatást és a természettudományok megismertetését. A múzeum főbejárata a déli oldalon található, de a többi irányból is megközelíthető. A főbejárat előtt futó Nagyerdei körút szerves kapcsolatot teremt a közeli közintézményekkel. Javasoljuk egy olyan jegyrendszer bevezetését, aminek segítségével az összes intézmény meglátogatható. Ezáltal a különféle szolgáltatások jól kiegészítenék egymást, új módon aktivizálva a tágabb környezetet. 

A fejlesztés a Nagyerdőt egy helyi szabadidőközpontból országos célponttá alakítja. Kulturális és oktatási kínálata megemeli a terület rangját, és kiválóan illeszkedik a már meglévő szabadidős, oktatási és a környezettudatos tematikák köré.

Az erdővel körülvett múzeum megjeleníti a környezettudatos gondolkozást, így a fenntartható építés és a természetvédelem ikonjává válik. A múzeum elsődleges célja, hogy inspiráljon, oktasson és fokozza a bolygónk, ökoszisztémánk és biodiverzitásunk iránti érzett felelősségvállalást. Ez a filozófia tükröződik az épület tervezésében is. A fával burkolt tető nemcsak egyértelmű természeti kapcsolatot teremt, hanem hangsúlyozza a fenntarthatóság iránti elkötelezettségét is.

A körkörös elrendezésű múzeum funkciói – a kiállításoktól és színházaktól kezdve az étkezőkig és a mászófalig – egy központi átrium köré szerveződnek. Ez az elrendezés kapcsolatot teremt az oktatási és közösségi tevékenységek és a biofil dizájn között. Olyan vonzó környezetet teremt, amely megtestesíti a múzeum küldetését, összeköti a látogatókat a természettel. 

Építészeti Vízió 
A debreceni Magyar Természettudományi Múzeum tervezése során a Nagyerdő természeti környezete és tágabb értelemben a természettudományok inspiráltak minket. Az épület koncentrikus architektúrája az élet körforgását szimbolizálja. Ez az önmagába zárt alakzat a legkisebb sejttől kezdve a Föld formájáig számtalan helyzetben felbukkan, a világban való létünk alapjaihoz kötődik. Ez a nagyvonalú gondolat volt a kiindulópontja egy harmonikus és karakteres, a természeti környezetre reagáló építészeti forma megalkotásának. Mind az épület, mind az udvar természetesen illeszkedik a tájba.

Az épület egy fa évgyűrűi által ihletett térbeli kialakítást követ. A homlokzat mentén húzódó külső gyűrű a kiállítások és a munka nyugodtabb tereit foglalja magában, míg a belső udvar menti központi közlekedő a hozzá kapcsolódó teresedésekkel együtt az aktívabb zónákat tartalmazza. A belső udvari ívek három, a múzeum szintjeit összekötő organikus belső átriumot hoznak létre. Az átriumok tematikus kialakítása a “Tanulás és játék", a “Tudomány és oktatás" és a “Látványraktár" interakcióra késztetik a kiállítások pihenőtereinek használóit.

Az épület teteje egy mesebeli erdei kunyhó védelmező világát idézi meg. A “lelógó eresz" segítségével az épület emberléptékű, barátságos és megközelíthető érzetet kelt. A tetővonal két kulcsfontosságú helyen finoman megemelkedik: a főbejáratnál, jelezve a múzeum elsődleges bejárati pontját, valamint az északi oldalon, kiemelve a belső kert és az északi erdős park közötti kapcsolatot. Ezekkel az átgondolt emelésekkel az épület úgy hoz létre fókuszpontokat, hogy közben megőrzi emberléptékű karakterét.

Az épületbe belépve a belső udvar fái üdvözlik a látogatókat. Az erdőt teljes mértékben bevonjuk a helyszín és az épület atmoszférájának megteremtésébe. Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy a múzeum ne csak egy nevezetesség legyen, de beleilleszkedjen a környezetébe, és a táj egy felfedezésre csábító elemévé váljon. A természetes anyagok, mint a faburkolat a fenntarthatóság esztétikáját mutatják meg. Az átrium köré szervezett gyűrűs elrendezés magától értetődő áramlást hoz létre. A szerkezeti rendszer, a kör alaprajzot követő, sugárirányú keretek alkalmazása ritmust ad a tereknek. Az így létrejött oszlopok nélküli kiállítási terek rugalmas, változatos és dinamikus használatot tesznek lehetővé.

A tervezett múzeum innovatív és ambiciózus kialakítása belesimul a természetbe, és új mércét állít a rugalmasság és a fenntarthatóság terén. Az épület funkcióhoz alkalmazkodó egyszerű szerkezete biztosítja, hogy az a jövőbeli kiállítási igényekkel és nyilvános programokkal együtt fejlődhessen. A belső térben a zárt kiállítóterek magukkal ragadó élményeket nyújtanak, míg a közösségi terek a napfényben fürdő központi átriumon keresztül tartanak kapcsolatot a természeti környezettel.

A körkörös design lágyítja a tereket, túllép a hagyományos, “fekete doboz" kiállítótermeken és egy barátságosabb, organikusabb környezetet teremt. Az íves térsor fokozza a látogatói élményt, felfedezésre ösztönöz, miközben ötvözi a formát és a funkciót. A kiállítóterek gondos tervezése maximális rugalmasságot biztosít. Az első emeleti állandó kiállítás terei egybefüggő térsort alkotnak. Ezt az elrendezést egyszerű átalakítani és bővíteni. A földszinten, az előcsarnok és az étterem közelében található időszaki kiállítások könnyen elérhetők, és szervesen illeszkednek a látogatói útvonalba. A terv előtérbe helyezi a funkcionalitást, miközben megteremti a hívogató és innovatív karaktert. Az egyszerű szerkezeti logika és a természeti élmények megtapasztalása egy dinamikus teret eredményez, amely tükrözi az épület küldetését és az ott bemutatott tudományokat.

A földszinti üvegfal összekapcsolja a belső és külső tereket, megmutatja a belső udvart, az előcsarnokot, a kiállítótereket, a kávézókat, az éttermet, az előadótermeket és a családi zónákat. Az átrium elkíséri a betérő látogatót a kiállításokhoz. A nagyméretű látogatható műtárgytároló vitrinek választják el a publikus és a jeggyel látogatható területeket.

A dinamikus külső terek a tanulás, a szabadidő eltöltés és a közösségi interakciók helyszíneként szolgálnak, szorosan összefonódva a természettel. A múzeum hívogató előtere kiállításoknak, játékos elemeknek, egy szabadtéri színháznak, valamint kávézóknak és üzleteknek ad helyet.

Az épület körvonala mentén 25 m-es fesztávú fa keretállások képezik az épület sugárirányú fő teherhordó szerkezetét, teljes rugalmasságot biztosítva a kiállítóterek számára. A keretek között gyűrűirányú gerendák képezik a homlokzat hátszerkezetét. Az épület tetőfödémje speciális, egyedi cellaszerkezetű „Kielsteg" rendszerű, anyagtakarékos faszerkezet.

A kompakt tömegnek és a logikus alaprajzi elrendezésnek köszönhetően egy energiahatékony épület jön létre, mely minimalizálja a környezetre gyakorolt terheket. A tervünk a kiírásában megfogalmazott ökológiai célokkal összhangban hangsúlyozza a múzeum fenntarthatóság iránti elköteleződését.