Nézőpontok/Kritika

A BÉK Tisztújítása elé — Nyílt levél, inkább kérdések, Szoják Balázsnak, Mónus Jánostól

1/1

?>
1/1

A BÉK Tisztújítása elé — Nyílt levél, inkább kérdések, Szoják Balázsnak, Mónus Jánostól
Nézőpontok/Kritika

A BÉK Tisztújítása elé — Nyílt levél, inkább kérdések, Szoják Balázsnak, Mónus Jánostól

2008.10.08. 08:46

"Nézd el agresszivitásomat, de úgy éreztem, hogy felszínre kell kerülnie annak, ami oda való, és bocsásd meg kérdéseim élét, de ezeket évek óta gyakran felteszem magamnak."A Budapesti Építész Kamara alelnöke fontos kérdéseket feszeget az október 15-ére összehívottt tisztújító taggyűlés előtt.

Kedves Balázs!

Tegnapelőtti telefonbeszélgetésünk okán fordulok ismét hozzád, ebben a szokatlan formában.

Elmondásod szerint a budapesti kamara tisztújításán fiatalos „fordulatot" kívántok véghezvinni, melynek élére állsz, vállalva az elnökjelöltséget.

A fordulat szükségét abban látod, hogy a kamarai tisztségviselők, a jelölőbizottság vállalkozó jelöltjei idősek, középkorúak, sehol a fiatalság.

Ebben is, mint telefonbeszélgetésünk minden lényeges pontjában, egyetértünk.

De!

  1. Miért választottátok a helyszíni jelölés kétségtelenül a demokratikus szabályokat kielégítő, de mégis kicsit puccsízű módszerét, elmondásod szerint, az eddigi jelölések szerinti teljes vezetőség lecserélésére?
    A helyszínen megjelenő kb. 200 választó tag nyilvánosságát választva a teljes tagságot (4000 főt) kiértesítő választási füzet nyilvánossága helyett, kerülve a május óta a kamarai honlapon, az Építészfórumon és több honlapon szereplő jelölőbizottsági felhívást?
  2. A kamara és tagsága nyilvánvalóan kommunikációs zavarokkal küzd, ugyanúgy, mint az építészek és társadalmuk, vagy az ország és vezetőik. Ez egy posztszocialista állapot.
    Szerinted elképzelhető ennek az állapotnak felszámolása egy „jól sikerült" jövő szerdai fordulattal, egy most megfogalmazott indulattal?
    Nyilván nem, stratégia szükségeltetik. Gondolom, ilyennel rendelkezel, erről kellene szólnod, mind a négyezerhez.
    Hogy tudod ezt pótolni még a választások előtt?
  3. A nyilvánosság hiánya nem okoz kételyt, erkölcsi bizonytalanságot? Ezen hogyan lehet úrrá lenni?
    Hányszor fordultál felismeréseiddel, elképzeléseiddel összejöveteleinkhez (küldöttgyűléseinkhez, taggyűléseinkhez)?
    Hányszor voltál jelen, s hányszor indítványoztál?
  4. Hihető-e mindenki számára hogy ismered azt amire vállalkozol, azt a jogi környezetet, amelyben egy ilyen nagylétszámú területi kamarának működnie kell?
    Ismered korlátjainkat és lehetőségeinket?
    Van erős affinitásod az építésigazgatás ügyekhez, és készséged ahhoz, hogy építészvénád vezérelje az ezzel kapcsolatos mindennapi kamarai munkádat?
    Van ehhez szabad időd és kellő belső felindultságod?

Nézd el agresszivitásomat, de úgy éreztem, hogy felszínre kell kerülnie annak, ami oda való, és bocsásd meg kérdéseim élét, de ezeket évek óta gyakran felteszem magamnak.

Ha válaszolni kívánsz, természetesen ugyanezt a nyilvánosságot számodra is biztosítja a budapesti kamara.

Barátsággal: Mónus János

forrás: BÉK

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk