A bor összeköt - borház Budafokon
"A telek Budafok egyik csomópontjában található, több út találkozásánál, a Duna-parti ipari, üzemi zóna és a kertvárosi övezet találkozásánál. [...] A minden évben megrendezésre kerülő Budafoki Pezsgő- és Borfesztivál két helyszínre szakad, közöttük a kapcsolódási pontot a tervezett épület jelentheti." Pákh Andor borházának terve, a program kialakítása, a tömeg és anyagválasztás, a belső alaprajzi szervezés fel tudott nőni a feladathoz.
Budafok már a római kortól kezdve jelentős bor- és szőlőkultúrával rendelkezett, az évszázadokon át virágzó szőlőtermelésnek a hazánkat a XIX. században sújtó filoxéra járvány vetett véget. Ezt követően a hangsúly a borraktározásra és értékesítésre helyeződött át, amelynek múltját és történetét őrzi a helyi borászati egyesület. Itt szokták megrendezni a Budafoki Pezsgő- és Borfesztivált, amely évről évre egyre nagyobb látogatottságnak örvend és egyre több programmal és rendezvénnyel bővül.
Helyszín
A tervezési helyszín a Duna közelében a Kossuth Lajos utca, Tóth József utca és a Mária Terézia utca találkozásánál elhelyezkedő sarokterület. Itt található az egykori Bortőzsde épülete, illetve a Soós István Borászati Szakképző Iskola ahol a mai napig képeznek borászokat, vincelléreket. A területn további jelentősége, hogy a borfesztivál helyszínei a Kossuth Lajos utcán észak-dél irányban haladva egymással közel összekapcsolódva alkotnak egy útvonalat eddig a pontig, azonban innentől leszakadnak további helyszínek a fő csapásvonaltól. Úgy gondoltam, érdemes lenne ezzel a területtel foglalkozni és a fesztivál elszakadó helyszíneit összekapcsolni, egy központi csuklópontot alakítva ki a három utca találkozásánál.
Koncepció és funkciók
Az épület kereskedelmi és kulturális létesítményként működve a helyi borokat, borászatot hivatott népszerűsíteni a helyiek és az ideérkező látogatók számára egyaránt, valamint a borászati egyesület számára biztosít székhelyet és helyszínt az általuk megrendezett rendezvények, előadások számára. A koncepcióalkotás fontos része volt a ház terepre illesztésének megoldása, a Kossuth Lajos utca szintjének összekötése a Tóth József utca felőli felső, szinte teljesen vízszintes síkba átmenő tereppel. Összekapcsolásukat, átjárhatóságuk és párbeszédük megteremtésének igényét a helyiek is megfogalmazták az itt, a domboldalon kitaposott ösvény formájában. A koncepció formálásakor meghatározó volt, hogy az épület aktív terepkapcsolattal rendelkezzen. Az épület tömege a domborzatra ülve kiemelkedik a terepből és a Kossuth Lajos utcát befejező térfalaként mutatkozik meg az utcák találkozásánál.
A ház közlekedőrendszere egy folyósóra szervezett, könnyen átlátható, egyik oldalán az egyes szinteket egyenes karú lépcsőkkel vertikálisan összekötő, lineáris tér. A földszinten kapott helyet a vinotéka, borszaküzlet valamint az ehhez kapcsolódó kóstolótér, illetve a nyugati oldal felől a terepbe nyúló részen a borok tárolására szolgáló pince, amelyet a látogatók az itt szervezett pince túrák keretén belül meg is tekinthetnek, majd innen a kóstolótérbe érve megízlelhetik az itt tárolt és értékesített borkülönlegességeket. Az első emeleten helyezkedik el egy kisebb előadóterem, valamint ehhez kapcsolódóan a szükség esetén vele egybenyitható étterem, illetve a konyha és kiszolgáló helyiségek. A második emeleten található a borászati egyesület számára fenntartott egyesületi terem, az épület üzemeltetőinek irodái és a gépészeti helyiségek. A második emeletről továbbhaladva a tetőteraszra érkezünk, amely kapcsolódik a Tóth József utca felől a terepszinthez, itt a nyári és kora őszi szezonban borterasz üzemel.
Anyaghasználat, hangulat
Az épület déli homlokzatán az üveg és látszóbeton felületek elé falécezésű árnyékolószerkezetet helyeztem el, amely egyben a déli oldalt kísérő kültéri lépcsőt fedett-nyitott térként öleli körül és a szőlőlugasok hangulatát idézi meg. Az északi oldalon felületképzését látszóbetonnal formáztam meg, amelyben az üvegtéglákkal kialakított áttörések a belső közlekedőtérben sejtelmes fényjátékot hívnak életre, éjszaka pedig a felület a város felé is életre kel a kifelé szűrődő apró fényekkel. A belső terek anyaghasználatában is tovább kívántam vinni a nyers betont és a fát, amely egyszerre idézi a sziklába vájt pincék titokzatos világát és a borászat hagyományos eszközeinek és kellékeinek hangulatát.
Pákh Andor
Opponensi vélemény
Budafok érdekes hely. Falusias családi házas övezetei mellett a Duna-parthoz közel sorakoznak a régi borászati időkből maradt hatalmas présházak és pincék, amik a filokszéra járvány után raktárként működtek tovább. Mára újra a szőlő- és borkultúra egyik tényezőjeként egyre inkább vonzza a turisztikai fejlesztéseket és fesztiválokat is.
Pákh Andor erre a gondolatmenetre fűzte föl diplomaprogramját. Meghatározó a funkció – „borház", bemutatóterem, étterem, vinotéka – de ugyanilyen fontos az épület elhelyezése a városszövetben. A telek Budafok egyik csomópontjában található, több út találkozásánál, a Duna-parti ipari, üzemi zóna és a kertvárosi övezet találkozásánál. Már a helyszínben benne van a feszültség, nagyon jó választásnak tartom. De ez kevés lenne önmagában. A minden évben megrendezésre kerülő Budafoki Pezsgő- és Borfesztivál két helyszínre szakad, közöttük a kapcsolódási pontot a tervezett épület jelentheti.
A telepítést két tengely határozza meg: a lakóövezet és ipari zóna között kelet-nyugati, valamint a fesztivál területei között észak-déli. A kelet-nyugati tengelyt követi az épület egyszerű tömege is, mind irányában, mind léptékében a hely történelmi borászati épületei közé illeszkedik. Közvetlenül az tervezési telek szomszédja a Soós István Borászati Szakképző Iskola, mellyel érdemes lett volna megvizsgálni a kapcsolat lehetőségét, ez a tervben elmaradt. Megfelelő a kapcsolat viszont a közlekedési csomóponttal, azon keresztül a várossal. A csomópont felőli lankás domboldalba a tervező szőlőtőkéket telepít, mintegy cégérként, illetve az épület mellett több szinten kialakított teraszoknak is védelmet, vizuális elhatárolást ad. Az említett kelet-nyugati tengely akár az épület mellett, akár az épületen belül végigjárható, mindkettő lehetősége valós, izgalmas. Sajnos az észak-déli tengellyel már nem bánt a tervező ilyen bőkezűen, pedig a fesztiválon a tömegmozgatás iránya ezt is indokolta volna.
Az épület tömegformálását az egyszerűség határozza meg. Anyaghasználatra a kettősség jellemző, amit a tervező párba állít. Az épület belső tereit kemény anyaggal, betonnal burkolja, utalva a hely ipari múltjára, míg az épület melletti lankás domboldalba telepített szőlős felé, részben a több szinten elhelyezett kiülős teraszok árnyékolására fa pergolás, lugas szerű, átmeneti teret hoz létre. Itt a szőlészethez, borászathoz kapcsolódó analógiák jutnak eszünkbe, mint a szőlőkarók, a hordók bordázata. Érdekes a két anyag közötti feszültség, helyük a külső és belső kapcsolatok szempontjából megfelelő.
A homlokzatok a tömegformálásnak alávetetten, a belső struktúrát következetesen lekövetve alakulnak ki, a tervező nem esett az öncélúság csapdájába. A közlekedő-lépcsőház homlokzati üvegtégla lyukasztásai szép fényjátékot sejtetnek mind nappal a beszűrődő, mind éjszaka a város felé kiszűrődő fények tekintetében.
Alaprajzi kialakítása a funkciót következetesen kiszolgálja. Az alsó szintre - mely az alsó utcákról szintben elérhető - kerültek a fesztiválhoz csatlakozó bemutató- és kiszolgáló terek, mint fogadótér, ami egészen az épület legbelső pontján található látványpincéig vezet, majd onnan a látogatókat másik úton átvezetik a kóstolótérbe, valamint a vinotékába. A funkcionális rend szigorú, következetes és jó. Emeletre került az étterem, mely igény szerint kiegészül egy kisméretű előadótérrel, a változó igényeknek megfelelően. Ez a szint az alsó és a felső bejárattól is könnyen elérhető. A legfelső szint a fölső érkeztetésé és elfért még itt egy szabadtéri, időszakos borbár is.
Összefoglalva a helyszín és funkcióválasztás jó alapokat teremt a színvonalas munkához. Ehhez fel tud nőni a program kialakítása, a tömeg és anyagválasztás, a belső alaprajzi szervezés is. A fesztiválhoz való kapcsolódási lehetőségeket jobban is kifejthette volna a tervező ami azért is sajnálatos, mert ezt leszámítva egy minden téren következetes, egyszerű, de mégis izgalmas, feszültségekben bővelkedő megoldás született.
A diplomamunkát jó szívvel elfogadásra javaslom.
Szabó Ádám