A Budapesti Építész Kamara Etikai Fegyelmi Bizottságának Határozata

A Budapesti Építész Kamara kizárta tagjai sorából Siklós Mária építészt, az új Nemzeti Színház tervezőjét. A kamara etikai fegyelmi bizottsága megállapította, hogy Siklós Mária súlyos etikai vétségeket követett el

1. Az Etikai Fegyelmi Bizottság a benyújtott, rendelkezésre álló iratanyagok, és az érintett felek személyes meghallgatása alapján megállapítja, hogy a Budapesti Építész Kamara panasza helytálló:

a) Siklós Mária építész az Erzsébet téri Nemzeti Színház építésének 1998-ban történt leállítását követően gondatlanul eljárva etikai vétséget követett el azzal, hogy a Magyar Építész Kamara és a Budapesti Építész Kamara és a Budapesti Építész Kamara elnökségeinek 1998. november 5-i közös állásfoglalásával ellentétes módon közvetlen megbízásra vállalt és készített vázlatterveket a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény hatálya alá eső új Nemzeti Színház építéséhez.

b) Siklós Mária építész ismételten és szándékosan további etikai-fegyelmi vétséget követett el azzal, hogy vázlatterveit közvetlen megbízás elfogadásával építészeti koncepciótervvé továbbfejlesztette és az 1999. december 8-i Építészeti Központi Tervtanácsra benyújtotta, majd a Nemzeti Színház megvalósítására kiírt fővállalkozói verseny alapjául megbízójának átadta. Azok után, hogy a Magyar Építész Kamara és a Budapesti Építész Kamara 1999. március 9-i - Siklós Mária részvételével tartott - közös elnökségi ülésén személyesen figyelmeztették, hogy tevékenységét a Kamara kizárólag abban az esetben tartja jogszerűnek és etikusnak ha az, az új Nemzeti Színház tervpályázati kiírás színháztechnológiai programjának előkészítésére irányul. Siklós Mária figyelmen kívül hagyta továbbá a Területi Kamarák Elnökeinek 1999. március 4-i ("győri") nyilatkozatában és a Magyar Építész Kamara küldöttgyűlésének - mint a kamarák legmagasabb parlamentáris döntéshozó testületének - az új Nemzeti Színház tervpályázat kiírásának szükségességét indokló és megerősítő határozatában foglaltakat.

c) Siklós Mária további jogsértő és példátlanul súlyos etikai vétséget követett el azzal, hogy az 1999. december 8-i építészeti tervtanács állásfoglalása és részét képező elutasító építészeti-szakmai bírálatok, valamint a Magyar Építész Kamarának 2000. január 24-i - kizárólag a Nemzeti Színház ügyében összehívott - a pályázat kiírását kikényszerítő rendkívüli Küldöttgyűlésének határozata ellenére is tovább folytatta saját építészeti terveinek készítését. A tervpályázatok részletes szabályairól szóló 16/1998. (VI. 3.) KTM rendelet megkerülésével a pályázat lebonyolításának tisztaságát megkérdőjelező módon, a - "Nemzeti Színház Építészeti Tervpályázata" - kiírásában foglaltak, és a pályázók rendeletekben, kiírásban is rögzített jogainak mellőzésével, a pályázat ideje alatt, (2000. február 11-én kelt kiírást követően és annak május 26-i lezárása előtt) a pályázat közreműködőinek: a Bíráló Bizottság tagjainak és a pályázóknak értesítése nélkül, saját tervei alapján közvetlen megbízás elvállalásával 2000. február 29-én generál tervezői szerződést kötött az Új Nemzeti Színház engedélyezési és kivitelezési terveinek elkészítésére.

d) Siklós Mária további jogszerűtlen és etikátlan magatartást tanúsított azzal, hogy az eredményes tervpályázatot követően is tovább folytatta saját építészeti terveinek készítését, súlyosan megsértve ezzel a pályázat-nyertes építésznek és munkatársainak a pályázat megnyerésével szerzett jogait. Etikai kötelezettségét ismételten elmulasztva, a felmerült nézeteltérések tisztázása érdekében nem fordult a Kamarához. A kormánybiztos és a pályázat nyertes építész közötti egyezkedések ideje alatt, az általa bevont mérnök munkatársakkal együtt 2000. június 5-i keltezéssel a Nemzeti Színház első díjas pályázatát bíráló és minősítő műszaki vizsgálatot készített a kormánybiztos részére, azzal a felvetéssel, hogy a "létesítmény engedélyeztetése kezdődjék meg az eredeti (értsd Siklós Mária által készített) tervek alapján", amely végül terveinek engedélyezési terv szintű továbbfejlesztésével a hatósági engedélyezéshez vezetett.

Az Etikai Fegyelmi Bizottság a vizsgálat során megismert tények alapján egyértelműen bizonyítottnak látta, hogy Siklós Mária tevékenysége kezdettől fogva saját terveinek megvalósítására irányult, melynek során a Magyar Építész Kamara kifejezett határozatai, állásfoglalásai és figyelmeztetése ellenére folyamatosan, tudatosan és rosszhiszeműen megsértette a BÉK alapszabályában (24. § c) rárótt kötelezettségeket és a MÉK Etikai-Fegyelmi Szabályzatának 1.1; 1.2; 4.2/a); 5.7/b; 7,1; 11.2/a; pontjait, melyek az Etikai-Fegyelmi Szabályzat 14.4 pontja alapján, együttesen minősített etikai-fegyelmi vétségnek minősülnek ezért a Budapesti Építész Kamara Etikai Fegyelmi Bizottsága Silós Mária építészt a Budapesti Építész Kamara tagjai közül kizárja.

2. Az EFB a vizsgálat során megismert körülmények alapján felveti Siklós Mária a Nemzeti Színház tervei elkészítésében közreműködő mérnök súlyos szakmai, etikai felelősségét is, ugyanis tevékenységük sértette a pályázatokban részt vállaló mérnök kollektívák, és a nyertes pályamű szakági mérnökeinek érdekeit. Továbbá megállapítást nyert, hogy - feltehetően mérnöki közreműködéssel bonyolított - a Nemzeti Színház megvalósítására kiírt fővállalkozói verseny alapjául a Siklós Mária és mérnökmunkatársai által készített tervek szolgáltak. Fentiek miatt az Etikai Fegyelmi Bizottság a közbeszerzésről szóló 1995. évi XL. törvény a település rendezési és építészeti tervpályázatok részletes szabályairól szóló 16/1998. 6. hó 4. KTM rendeletének 16. § (2) záró rendelkezése: a kamarai törvény által rárótt kötelezettsége és a MÉK etikai fegyelmi szabályzatának 17/c pontjában biztosított jogok alapján javasolja, hogy a Magyar Építész Kamara a Magyar Mérnöki Kamaránál közérdekből kezdeményezzen teljes körű etikai fegyelmi vizsgálatot a Silós Mária Nemzeti Színház terve megvalósításában vállalkozó, közreműködő, tervező szakértő mérnök kamarai tagokkal szemben.

Az EFB megállapítja, hogy a Magyar Építész Kamara, illetve panaszos a Nemzeti Színház megvalósításával kapcsolatban kizárólag Silós Mária kamrai tag ellen indított etikai-fegyelmi eljárást és nem élt egyéb, etikai eljárásoktól függetlenül indítható jogorvoslatok lehetőségével. Az Etikai Fegyelmi Bizottság a Fegyelmi Szabályzat 07/4 c. pontjának felhatalmazása és 16/1998. (VI. 3.) KTM rendelet 16. § (2) záró rendelkezése alapján, a kamara érdekképviseleti és szakma-felügyeleti kötelezettsége, valamint a panaszban foglalt és a vizsgálat során megismert köz- és kamarai érdekeket egyaránt sértő eljárások és körülmények miatt indokoltnak látja további illetékes külső jogfórumoknál indítható eljárások kezdeményezését az Új Nemzeti Kht-nak a Panaszos által vélelmezett jogszabályellenes eljárásnak közérdekű kivizsgálása; a kormánybiztos nyilvánosan kifejtett - Panaszos által dokumentált - a Kamarát ért súlyos vádjainak tisztázása, valamint a meghívásos pályázat résztvevőinek és a nyertes pályázók pályázaton szerzett jogainak kamarai érdekű helyreállítása érdekében.