építészet : környezet : innováció

A budapesti Közvágóhíd és környezetének fejlesztési terve

Bemutatjuk Székács Péter diplomamunkáját, melynek témája a budapesti Közvágóhíd és környezetének fejlesztése. A diplomaterv Fővárosi Diplomadíjban részesült 2014-ben. 

– ANNOTÁCIÓ –

A diplomatéma választásakor arra törekedtem, hogy olyan budapesti helyszínt találjak, amely a városfejlesztés potenciális célterülete lehet a közeljövőben. Az egykori pesti marhavágóhíd és környezete több szempontból is kiemelkedik e tekintetben. A városközponthoz közeli elhelyezkedés, a terület barnamezős jellege és a Duna közelsége olyan adottságok, melyek fejlesztési célterületté teszik a jelenleg alulhasznosított egykori Közvágóhidat és környezetét. A terület jelentőségét tovább növelik az indusztriális múltat őrző ipari építészeti értékek, melyek városképileg is meghatározóak.

Karakterváltozások

A térség jövőjét illetően a városi és kerületi szintű tervi előzményekben két fő irány körvonalazódik: az egyik a városi alközponti státusz, a másik az agglomerációs közlekedési hálózatok fejlesztése révén az intermodális szerepkör. Mindezen fejlesztésekkel párhuzamosan pedig a környező városrészek funkcionális megújítása az előirányzott cél. Diplomatervem ezen fő fejlesztési irányok figyelembevételével a Közvágóhíd és környezetének olyan – városépítészeti eszközökkel történő – fejlesztési lehetőségét mutatja be, amely alkalmassá teszi a területet a városszerkezeti elhelyezkedéséből adódó előnyök jobb kihasználására és a városfejlődéssel járó jövőbeli feladatok betöltésére, úgy hogy mindezek mellett megőrződnek és hasznosulnak az építészetileg értékes épületek.

Szerkezeti és keretszabályozási javaslat a Közvágóhíd környezetére

A terület mérete, elhelyezkedése és kitűzött jövőbeli hasznosítása megkívánta, hogy a vizsgálatok, illetve az ezekre épülő koncepciók két léptékben készüljenek. A legfőbb elképzeléseket szem előtt tartva először általánosan az átmeneti zónára tekintve, majd a Közvágóhíd környezetére fókuszálva végeztem vizsgálatokat, és ezek alapján alakítottam ki a nagyobb, illetve az ezzel összhangban lévő kisebb léptékű fejlesztési koncepciót.
A nagyobb léptékű vizsgálatokból kitűnt, hogy a belső, sűrű városszövettel szemben itt egy sokkal lazább szerkezetű városrész alakult ki, amelynek fő problémáját a megszakadó hálózatok jelentik – ez egyaránt igaz a közlekedési, a lakóterületi, az intézményi és a zöldfelületi hálózatra. A koncepciónak ezért sarkalatos része lett – az alközpont és az intermodális csomópont kialakítása mellett – e „hiányzó láncszemek” pótlása is.

Közvágóhíd posztindusztriális park - nyugati irányból

A koncepció eredményeként a jelenlegi nagy tömbös struktúra tömbfeltárásokkal, a megszakadó út- és közterület-hálózat következetes folytatásával „emberi léptékűvé” alakul. A térség egyoldalú, munkahelyi és ipari hasznosítását nagy zöldfelületi arányú, kevert funkciós hasznosítás váltja fel: az intézményi hálózat bővítése mellett lakó- és korszerű munkahelyi területek egyaránt helyet kapnak. A tervezett alközpont fő feladata az újonnan ki- és átalakuló területek, valamint Dél-Pest ellátása, ami a központi funkciók sűrűsödésével valósul meg. Mindemellett az intermodális csomópont létrejöttével fontos közlekedési átszállóhellyé is válik, ahol egyszerűen megtörténhet az egyéni és a különböző közösségi közlekedési módok közötti váltás. Itt keresztezi majd egymást a tervezett észak–déli regionális gyorsvasúti vonal és a kelet–nyugati irányú vasúti fővonal, de a Duna-parti új kikötő létesítésével a vízi közlekedés is fontos szerepet kap a jövőben.
Ebben az alközponti környezetben helyezkedik el a Közvágóhíd tömbje, amelyre részletes környezetalakítási terv készült. A koncepció elvei és céljai szerint a tömb vegyes funkciójú területté alakul át, ahol nagy hangsúlyt kap az ipari építészeti örökségek megóvása, illetve hagyománytisztelő hasznosítása.

Borjúvásárcsarnok tengely - északi irányból

A Közvágóhíd értékes épületei és a hozzájuk csatlakozó történeti kert új épületek és nagy kiterjedésű zöldfelületek létesítésével posztindusztriális parkként hasznosul, ahol a kulturális, a kereskedelmi és a rekreációs funkció dominál. A tömb belső struktúráját a vágóhíd épületegyüttesének szimmetriatengelye és a környező utcatengelyek alakították ki. A park több irányból megközelíthető, mindenki számára nyitott, a funkciók széles választékát felsorakoztató közösségi hellyé alakul, mely minőségi környezetet biztosít minden tevékenység számára, legyen szó kikapcsolódásról, művelődésről vagy hétköznapi teendők intézéséről. A tömb Mester utca felőli oldalán lakóházak épülnek, melyek szervesen kapcsolódnak a tömb struktúrájába, de funkciójuknak megfelelően zártabb egységet alkotnak.

Posztindusztriális park - látvány a keleti irányból

A koncepció megvalósulásával olyan újrahasznosított terület jöhet létre, mely funkcionális sokszínűségével jól illeszkedik az alközponti környezetbe, és a városszövet rendezett, szerves részeként Budapest újabb, élettel teli színfoltja lehet, hosszú távon pedig visszanyerheti méltó helyét a főváros mindennapi életében.

vélemény írásához jelentkezzen be »