Nézőpontok/Kritika

A „Chemolt” nem lehet lebontani!

1/24

A megvalósult változat Deák Ferenc utcai homlokzata

A megvalósult változat Deák Ferenc utcai homlokzata
Chemolimpex-irodaház, Deák Ferenc utcai homlokzat részlete
Chemolimpex-irodaház, esti kép részlete
Chemolimpex-irodaház, Az első változat modellje (1960).
Chemolimpex-irodaház, építés közbeni állapot
Chemolimpex-irodaház, első emeleti alaprajz
Chemolimpex-irodaház, Az első változat metszete (1960).
Chemolimpex-irodaház, földszinti alaprajz
Az épület a földszintjén a derékszöget tartja, az első szint felett a homlokzat a Bécsi utca és a Deák Ferenc utca ferde szögét
Chemolimpex-irodaház, általános emeleti alaprajz
Chemolimpex-irodaház, Deák Ferenc utcai homlokzat részlete és a pénztárterem bútorozatlan állapotában, jól látszik a négy ponton
Pénztárterem részletei, munkahely
Chemolimpex-irodaház esti világításnál. 1963.
Bécsi út, Deák Ferenc utca sarka, nézet a Vörösmarty tér felé
Az OTP-fiók előcsarnoka a korabeli berendezéssel és a pénztárterembe vezető lépcső. A terem világítását a födémgerendák alsó sík
Pénztárterem részletei, munkahely
A legfelső szint terasza. Az 1988-as rekonstrukció során beépítették
Első tervváltozat, metszet a Deák Ferenc utcai szárnyon keresztül
A megvalósult változat Deák Ferenc utcai homlokzata
Bécsi út, Deák Ferenc utca sarka, nézet a Vörösmarty tér felé
Pénztárterem részletei, munkahely
Az OTP-fiók előcsarnoka a korabeli berendezéssel és a pénztárterembe vezető lépcső.
A megvalósult változat Deák Ferenc utcai homlokzata
Chemolimpex-irodaház, Deák Ferenc utcai homlokzat részlete
Chemolimpex-irodaház, esti kép részlete
Chemolimpex-irodaház, Az első változat modellje (1960).
Chemolimpex-irodaház, építés közbeni állapot
Chemolimpex-irodaház, első emeleti alaprajz
Chemolimpex-irodaház, Az első változat metszete (1960).
Chemolimpex-irodaház, földszinti alaprajz
Az épület a földszintjén a derékszöget tartja, az első szint felett a homlokzat a Bécsi utca és a Deák Ferenc utca ferde szögét
Chemolimpex-irodaház, általános emeleti alaprajz
Chemolimpex-irodaház, Deák Ferenc utcai homlokzat részlete és a pénztárterem bútorozatlan állapotában, jól látszik a négy ponton
Pénztárterem részletei, munkahely
Chemolimpex-irodaház esti világításnál. 1963.
Bécsi út, Deák Ferenc utca sarka, nézet a Vörösmarty tér felé
Az OTP-fiók előcsarnoka a korabeli berendezéssel és a pénztárterembe vezető lépcső. A terem világítását a födémgerendák alsó sík
Pénztárterem részletei, munkahely
A legfelső szint terasza. Az 1988-as rekonstrukció során beépítették
Első tervváltozat, metszet a Deák Ferenc utcai szárnyon keresztül
A megvalósult változat Deák Ferenc utcai homlokzata
Bécsi út, Deák Ferenc utca sarka, nézet a Vörösmarty tér felé
Pénztárterem részletei, munkahely
Az OTP-fiók előcsarnoka a korabeli berendezéssel és a pénztárterembe vezető lépcső.
1/24

A megvalósult változat Deák Ferenc utcai homlokzata

A „Chemolt” nem lehet lebontani!
Nézőpontok/Kritika

A „Chemolt” nem lehet lebontani!

2010.07.09. 15:00

"Úgy látszik, a baj nagyobb, mint amit a tervtanácsi tudósítás után sejteni lehetett. A Chemolnak órái vannak hátra. Szeretném, ha mindenki tudná, aki még nem kellően tájékozott, vagy más korba született, hogy mit veszítünk." Dobai János

Chemolimpex-irodaház, Deák Ferenc utcai homlokzat részlete
2/24
Chemolimpex-irodaház, Deák Ferenc utcai homlokzat részlete

Chemolimpex irodaház 1960-63  - Gulyás Zoltán (1930-2000)

Úgy látszik, a baj nagyobb, mint amit a tervtanácsi tudósítás után sejteni lehetett. A Chemolnak órái vannak hátra. Szeretném, ha mindenki tudná, aki még nem kellően tájékozott, vagy más korba született, hogy mit veszítünk. A Chemol nem egy lassan idejétmúlt szocreál épület (mint ahogy a kommentjeik szerint sokan gondolják), nem is egy csak egy építészeti remekmű (az), nem csak egy beépítési-városszerkezeti lelemény (az),  nem csak egy tartószerkezeti-szakmai érdekesség (az). 

Jelkép

Jelképe annak számunkra - eddig úgy reméltem: a szakma egésze számára - hogy: lehet. Lehet, annak dacára, hogy a körülmények nem kedveznek, mindenre ránehezedik az ideológia, a politika, a butaság, a közöny. Lehet, mert a tehetség átüt. Így-vagy-úgy lehetőséget talál: tiszta nyíltsággal, ha kell furfanggal, ha kell kis alkukkal, hogy mű születhessen. A Chemol ez. Ha nem lenne túl patetikus: a szabadság, a haladás, a modernség, az Európához tartozás jelképe. 

Érték

Nekem (hisz a szakmámat a Kefi mellett kezdhettem), érték (hittem) a Gulyás kortársai, növendékei, munkatársai számára, érték (mert példa) a fiatalabbak számára, érték az elmúlt 50 év magyar és európai építészete számára, érték a magyar kultúra számára. Más, bölcsebb országok múltjuk hasonló részeit drága kincsként őrzik (pl. SAS hotel Koppenhága, A. Jacobsen 1960).

Nem lehetséges, mert leszakadnak a csillagok, hogy ez a ház lebontásra kerüljön.

Budapest, 2010. július 8.

Dobai János 

 

 

 

Chemolimpex-irodaház, esti kép részlete
3/24
Chemolimpex-irodaház, esti kép részlete

Chemolimpex-irodaház, Az első változat modellje (1960).
4/24
Chemolimpex-irodaház, Az első változat modellje (1960).

Chemolimpex-irodaház, építés közbeni állapot
5/24
Chemolimpex-irodaház, építés közbeni állapot

 

Ferkai András szíves támogatásával, a Ferkai András: Gulyás Zoltán építészete c. könyv (HAP Galéria kiadása, 2005) vonatkozó része:

"A Belváros első 1956 után épült modern irodaháza felső szintjein a kémiai termékek külkereskedelmével foglalkozó vállalat irodáinak, földszintjén és első emeletén pedig az akkor egyetlen lakossági bank, az Országos Takarékpénztár reprezentatív belvárosi fiókjának adott helyet Gulyás életművének csúcspontja, egyben a hatvanas évek magyar építészetének egyik legkiemelkedőbb teljesítménye. A Chemolimpex székháza ismertette meg a hazai közönséggel a valóban európai építészeti színvonalat. Nagy kár, hogy az átépítés során homlokzata megváltozott: a szürke gránit burkolatot vörös gránitra, a faablakokat fémablakokra cserélték, de nem sikerült megőrizni a pénztárterem rácsszerkezetű, felülvilágító kupolás lefedését sem (helyén ma üvegpiramis emelkedik)."

 

 

Vámossy Ferenc: Chemolimpex–OTP-Irodaház 

Magyar Építőművészet, 1964/1.


Az utóbbi évek egyre jelentősebb építészeti eredményeiből is kiemelkedik az az új irodaház, amely a Vörösmarty tér sarkán, Budapest egyik városképileg igen jelentős pontján épült. Ez az érdekes és korszerű épület különböző problémákat vet fel, gondolkodásra késztet, és figyelmünket az építészet néhány lényeges kérdésére irányítja. 

 

Chemolimpex-irodaház, első emeleti alaprajz
6/24
Chemolimpex-irodaház, első emeleti alaprajz

Chemolimpex-irodaház, Az első változat metszete (1960).
7/24
Chemolimpex-irodaház, Az első változat metszete (1960).

Chemolimpex-irodaház, földszinti alaprajz
8/24
Chemolimpex-irodaház, földszinti alaprajz

 

 

Az épületek formálása, alakítása sokoldalú, bonyolult folyamat. Társadalmi igény és lehetőség, anyagi, ipari színvonal és egyéni tehetség, felvilágosultság egyaránt jelentős tényezői e küzdelemnek, amely – végső soron – ember és világ viszonyában az ember fejlettségét, valóságformáló képességét bizonyítja. A korszerűség igénye, a kor lehetőségeinek legmesszebbmenő feltárása, kiaknázása e formálás szükségszerű követelménye, az építész magatartásának sajátossága, legdöntőbb tulajdonsága. Az ipari, technikai fejlettség – vagy fejletlenség – a formálás determináló tényezője. Ezen belül a megvalósítás emberi, művészi színvonala az, amely a művészi értéket és rangot sejteti. Az a szemlélet, amely a technika elmaradottságára hivatkozva felmentve érzi magát a formálás igényessége, a maximális művészi erőfeszítés terhe alól, idegen a modern építész gondolkodásától. 

 

Az épület a földszintjén a derékszöget tartja, az első szint felett a homlokzat a Bécsi utca és a Deák Ferenc utca ferde szögét
9/24
Az épület a földszintjén a derékszöget tartja, az első szint felett a homlokzat a Bécsi utca és a Deák Ferenc utca ferde szögét

Chemolimpex-irodaház, általános emeleti alaprajz
10/24
Chemolimpex-irodaház, általános emeleti alaprajz

 

Adott – kétségtelenül szerény – lehetőségeink teljes kibontása nehéz és felelősségteljes munkát követel az építésztől. Az eredmény – az alkotás rangja, értéke – azonban kárpótol a fáradságért, az erőfeszítésért. 

Az építészet természetesen nemcsak az építész, az alkotó tükre, eredménye, hanem a kor, a társadalom lehetőségeinek, színvonalának is. Ezért örvendetes és jelentős ez az épület, mert nemcsak egyéni tehetségről, hanem emelkedő színvonalról, a világ élenjáró, haladó szemléletének és technikájának – bár még problémákkal és nehézségekkel terhes – megjelenéséről beszél. Természetesen a külkereskedelmi igény fejlettebb volta – a rendelkezésre álló magasabb anyagi lehetőség – könnyebbé, eszközökben gazdaggá teszi az építész munkáját, biztosabbá az eredményt. Az épület értékei azonban mégsem csak az anyagi lehetőségek kiaknázásából következnek. 

Az épület egyik értéke a szerencsés beépítési mód, a telek adottságainak szellemes felhasználása. Az U alakú beépítés, amely a belső két telekoldalra illeszkedik, egy hátul csatlakozó bérházudvar adottsága folytán vált lehetségessé. Az OTP-fiók idehelyezése az alacsony és magas beépítés váltásának lehetőségét teremtette meg. A keletkező belső udvar, az azon való átjárás a belvárosi utcák szűk, nyomasztó hatásának kellemes tágítását, feloldását, az épület alatti sétálás intim élményét eredményezi. Ezzel a beépítési formával először jelenik meg nálunk az a korszerű, meglévő telekadottságokkal helyesen számoló, zártsorú beépítési mód, amely a SOM (és Bunshaft) Lever-házában 1952-ben jelent meg New Yorkban. (A Lever-ház valójában nem zártsorú épület: csak az egyemeletes ún. „lepényépület" ér telekhatártól telekhatárig, a rajta álló toronyház visszahúzódik. [a szerk.])

E beépítési forma rendkívül tiszta, egyszerű és nagyvonalú belső szervezést tett lehetővé. Ezekben az irodákban valóban kellemes dolgozni, az épület tereiben – a sajátos arányok, anyaghasználat és formálás, barátságos fény és térhatás következtében – jólesik járni, közlekedni, mozogni. 

 

Chemolimpex-irodaház, Deák Ferenc utcai homlokzat részlete és a pénztárterem bútorozatlan állapotában, jól látszik a négy ponton
11/24
Chemolimpex-irodaház, Deák Ferenc utcai homlokzat részlete és a pénztárterem bútorozatlan állapotában, jól látszik a négy ponton

Pénztárterem részletei, munkahely
12/24
Pénztárterem részletei, munkahely

 

 

A belső terek világos és értelmes formálásának tükre – szó szerinti értelemben is – az üveghomlokzat megkapó, egyszerű és egységes, ezen keresztül nagyvonalú és határozott formálásmódja. A belső terek megfogalmazásának igényessége itt még talán magasabb szinten jelentkezik. A homlokzat sejtszerűsége a belső terek organizmusát, az irodasejtek sorozatát egységes ritmusban összefogva tükrözi. A felületek nyugalma, a bukóablakok fel-felnyíló síkjainak ritmusa, a fekete osztókeretek, a szintenként körbefutó ablaktámasz, a szürke – a volt Erzsébet híd pilléreiből átmentett – finomszemcséjű gránitlapburkolat és az üveg mögött finom, zöldes-sárgás színkontrasztot és változó állásában ezerféle elemből szőtt játékosságot árasztó alumíniumzsaluzia együttvéve új és nagyszerű élményt nyújtanak a szemlélőnek.

 

13/24

Chemolimpex-irodaház esti világításnál. 1963.
14/24
Chemolimpex-irodaház esti világításnál. 1963.

Bécsi út, Deák Ferenc utca sarka, nézet a Vörösmarty tér felé
15/24
Bécsi út, Deák Ferenc utca sarka, nézet a Vörösmarty tér felé

 

Ez a nyugodt egyformaság változó és mozgalmas életet takar, ez a homlokzat összefogottságával – az élet bonyolult, sokszínű képének (a belső tereknek) határozott, egyszerű összefogásával – valóban 20. századi, mai és korszerű. Ha az épület közelében járunk, nem lehet máshová néznünk, vonzza a szemet, érdekes látványa mindig élmény. Az üvegfal mögötti elemek változásában, a zsaluzia mozgásában, az üvegek síkjának és tükrözésének játékában új életforma, a technika, a modern élet szépsége és sajátossága tárul fel. Az esti belső megvilágítás, az éjszakai fény ismét új és sajátos vonásokat hordoz, sajátos új szépségforrásra, az üvegfalú épületek esti hatásának érdekes játékosságára figyelmeztet. 

 

Az OTP-fiók előcsarnoka a korabeli berendezéssel és a pénztárterembe vezető lépcső. A terem világítását a födémgerendák alsó sík
16/24
Az OTP-fiók előcsarnoka a korabeli berendezéssel és a pénztárterembe vezető lépcső. A terem világítását a födémgerendák alsó sík

Pénztárterem részletei, munkahely
17/24
Pénztárterem részletei, munkahely

 

 

Hasonló értékű élményt jelent a kifelé felnyíló udvarban elhelyezett banktér belső kialakítása is. A négy oszlopra támasztott, átvilágított gerendarács kitűnő térformáló eszköznek bizonyult, a belső tér kétszintes alakítása, a felső térbe felvezető lépcső mind átgondolt elemei a térhatásnak. Igényes anyaghasználat és részletformálás, magas szinten álló formakészség, modern szemlélet megnyilatkozása mindez. Ez a banktér talán a legérdekesebb modern belső terünk. Kár, hogy kissé nyomott formálása és a jól és szépen alakított, de a tér egységét mégis feloldó bútorok következtében mesterséges világításnál nem érvényesül eléggé a tér összefogottsága. 

A tér hatását itt is emeli az értékes, nemes burkolóanyagok szépsége. Ez kétségtelenül a magasabb anyagi lehetőségek eredménye is. Ritkán nyílik lehetőség nemes anyagok ilyen bőkezű – itt mégis egységes és tiszta – alkalmazására. A szerkesztő elv tisztasága (statikai szerkezetek szellemes és jó formálásától a belső terek, térszervezetek, közlekedés stb. formálásáig, vagy a részletek alakításáig) egyaránt jelen van az épület egészében és minden részletében.

 

A legfelső szint terasza. Az 1988-as rekonstrukció során beépítették
18/24
A legfelső szint terasza. Az 1988-as rekonstrukció során beépítették

Első tervváltozat, metszet a Deák Ferenc utcai szárnyon keresztül
19/24
Első tervváltozat, metszet a Deák Ferenc utcai szárnyon keresztül

 

Természetesen ez a mű sem mentes a hibáktól, a következetlenség, melléfogás sohasem küszöbölhető ki teljesen. A banktér tömegének felmagasított burkolati csatlakozása, néhány gépészeti részlet megoldhatatlansága (bár az épület gépészeti szerelvényeinek megoldása hasonlóan színvonalas, mint az építészeti formálás), a természetes fafelület és műfa egymás melletti alkalmazása, a tetőfelépítmények nem túl meggyőző – üvegfallal eltakart – összefogása, a részben faszerkezettel készülő fémjellegű üveghomlokzat kisebb szerkezeti megoldatlanságai és még néhány további probléma alkotják azokat a negatívumokat, amelyek az értékekkel szembeállíthatóak. 

 

A megvalósult változat Deák Ferenc utcai homlokzata
20/24
A megvalósult változat Deák Ferenc utcai homlokzata

Bécsi út, Deák Ferenc utca sarka, nézet a Vörösmarty tér felé
21/24
Bécsi út, Deák Ferenc utca sarka, nézet a Vörösmarty tér felé

 

 

És talán ilyen „hiba" még bizonyos szemléleti azonosság – vagy talán átvétel –, amely a tervezőt, Gulyás Zoltánt Alvar Aalto formanyelvéhez, szemléletéhez köti, illetve az adott időszakban kötötte. Ez a kapcsolódás bonyolult és sokrétű, nehezen elemezhető kérdést vet fel: hogyan kerül egy-egy kiemelkedő művész hatása alá olyan építész, aki eléggé tehetséges ahhoz, hogy teljesen a saját útját járja. A szemléleti hasonlóság egyébként kevésbé önálló egyéniségeknél gyakran eredményez ilyen hatásátvételt. Meg kell azonban azt is említenem, hogy épp ez a szemléleti azonosság egyúttal a „teamwork", a közös munka gyökere jó néhány építészegyüttesben, tehát gyakori jelenség, és – ha színvonalban olyan jelentős művész, mint Alvar Aalto gondolkodásához való közelállást jelent – néha épp a pozitív értékek tükrözője is lehet. Ez a szoros kapcsolat a Rautatalo és a Chemolimpex között tehát egy szellemi rokonság kifejeződése is, és nem epigonizmus. Mégis, épp azért, mert elegendő tehetséget látok a tervezőben ahhoz, hogy felszabaduljon mindenféle külső hatás alól és egyénisége szabadon bontakozzék ki, e hatások elleni küzdelem fontosságára kell figyelmeztetnem. Ez a küzdelem minden önálló szemléletre törekvő formaalkotó művész legfontosabb kötelessége, ez a továbblépés, az új forma felismerésének előfeltétele, alapja. 

 

Pénztárterem részletei, munkahely
22/24
Pénztárterem részletei, munkahely

Az OTP-fiók előcsarnoka a korabeli berendezéssel és a pénztárterembe vezető lépcső.
23/24
Az OTP-fiók előcsarnoka a korabeli berendezéssel és a pénztárterembe vezető lépcső.

 

 

Az irodaház tehát egyik legjelentősebb épületünk, építészetünk újabb értéke. Ha korunkban betöltött szerepét vizsgáljuk, el kell ismernünk, hogy csupán hazai viszonylatban áll elöl, egyébként csak egyik művét jelenti a modern szemléletnek, amely ma már a világon sok száz és száz kitűnő művet produkál. Ezt a modern szemléletet azonban méltóképpen képviseli, s így talán egyik lépcsőjévé válhat építészetünk továbblépésének is. Ez pedig – úgy látszik – már nem várat sokáig magára. 

 

 

Gulyás Zoltán a Wikipédián - a kolléga és jóbarát, Rimanócy Jenő szócikke

 

képek forrása: Ferkai András: Gulyás Zoltán építészete, HAP Galéria kiadása, 2005 

 

Vélemények (38)
Laji
2010.08.06.
22:06

Függetlenül, hogy az új beruházás megvalósul-e, vagy sem, a Chemolimpex épületét le kellene bontani, és egy értelmeset helyére húzni. A gyomrom kavarog, amikor nap, mint nap elmegyek mellette. Érdekes, hogy egyesek hogy leszólják a Kálvin téri irodaházat (ami nekem sem tetszik különösebben), majd ugyanazok magasztalják "Kefi bácsi" nagy "művét"... No comment...

lecsó
2010.07.13.
22:18

A bankok maximum fióknyi helyeket szoktak kibérelni a drága plázákban. Ha az OTP eladja ezt az épületet, akkor nyilván vesz magának egy másikat. Egy banknak sosem gond az ingatlanok finanszírozása. Beteszi egy alapba, a jegyeket eladják az ügyfeleknek, és már meg is vannak."érdemes lesz fejünkre csapni:"Nem értem, ha tényleg csak alkudoznak - mellesleg, kivel is? - , miért nem kezdték a közepén? Az ötből három ház láthatóan csak egy-két embernek hiányozna. Ráadásul, ha azzal nyitnak, hogy nem csak rombolunk, de értéket is elismerünk és (kézzel fogható módon!) megőrzünk, a szokásos ellendrukkereken kívül kb. mindenki őket tapsolná. Szóval, nekem ez kicsit túlzott optimizmusnak tűnik jelenleg.

sos
2010.07.13.
20:08

Majd bérel az OTP az új plázában irodát :) Mindenkinek jó nem?

desdicsávo
2010.07.12.
14:52

ja az OTP nek épp mostanában jött meg a kedve eladni a házat... hm már nagyon unták. felújítani is csak azért gondolták, mert bontásra szánták. a bontás során a gránitot a buldózer nem teszi tönkre. egyébként is nevetséges lenne a belváros közepén otp székház, majd kiköltöznek tökölre. bár rogán biztos bent akarja tartani őket, hisz "jó adózók". hm nagy dilemma...

desdicsávo
2010.07.12.
14:42

amikor sikerül megmenteni Kefi bácsi remekét és mindenki sírva hallelujázik majd, érdemes lesz fejünkre csapni:

zsuppanandras hozzászólása, 2010, július 12 - 08:48

bardóczi
2010.07.12.
14:33

Az ügynek van egy meglehetősen érdekes másik pikantériája is: amikor ugyanis napvilágot látott a "városháza fórum" néven elhíresült bővítés terve és az arra kidolgozott, építsük be irodaházzal és közelebbről meg nem határozott kulturális központtal Budapest egyetlen főtér címre esélyes helyét a bazársor helyén, mert - bár a jelenlegi városházának még a fele területe sincs kihasználva - azért városházát bővíteni kell, akkor éppen az V. kerületi polgármester és főépítésze tiltakozott és vétózott a leghevesebben a főváros "megalománnak" és "belvárosi plázának" minősített, "forgalomvonzó" tervei ellen. Ezek voltak a polgármester "igéi". Történt ez a médianyilvánosság előtti pengeváltás egyébként úgy, hogy már akkor is szó volt eme, azóta "léghajóvá nemesített" V. kerületi projektről, amelytől így vélhetően elvette volna az összes levegőt a "várospláza". Mindenesetre az V. kerületi partizánakciót akkor a tervtanács még blokkolni látszott és a zöld zászló csak a "várospláza" fórumnak állt, ahogyan a Zaha épület világra jötte is erős fékezőernyőket kapott (utóbbinak egyérteműen jót tett a sok visszapasszolás, mire bedőlt, már egész vállalható lett volna a lépték).

Most, hogy lassan azért - remélhetőleg - temethetjük a városháza projektet is (a regnáló fővárosi vezetéssel együtt), ismét új erőre kapott, sőt léghajó formájában az égbe szállt fel a  régi 5ker liebling, és már szó sincs a rogáni kommunikációban "plázásításról". Sőt megtörtént, ami szökőévben talán egyszer szokott: egy kerületi polgármester nemcsak, hog megjelent egy politikusi fül számára végtelenül hosszú, unalmas és időrabló központi tervtanácson, hanem még frappáns kis beszédet is mondott kortárs építészeti jelekről, csak egy lehelletnyit nyomást gyakorolva a szakmai grémiumra, és a mostani söprögetés kapcsán erősen billegő főhatósági vezérkarra. A kézivezérlés iskolapéldája volt ez a tervtanácsi fordulat, pontos és precíz, sebészi pontosságú metszést ejtett az egyébként sem folt nélküli rendszeren. Egyenes belátás nyílt egy pillanatra a hatalom anatómiájába. Köszönjük.

Ha bárki is komolyan venné egyébként azt, amit stratégia megállapítások szintjén deklarál a Budapest Szíve program (vonatkozik ez a jelenlegi és a jövőbeli városvezetésre egyaránt), akkor ilyen volumenű épületek építése szóba sem kerülne az V. kerületben, hiszen a program éppen a belváros tehementesítése, a zsúfoltság oldása, a forgalom csillapítása mellett foglal állást - teljesen jogosan és szakmai szempontból helyeselhető módon, bár apróbb bakikkal. Persze tudjuk: ezeket döntéshozók nem veszik komolyan, hanem önképükre alakítják, gumilabdacsokat gyúrnak belőlük, súlykolják és tehetséges kommunikációval paszírozzák át emészthető formátumúra a koncepcionális ellentmondásokat, míg azok fogyaszthatóvá nem vállnak. Egy kis tetőkert, egy kis zöld homi, egy kis panoráma terasz, egy kis építészeti jel, egy kis kortárs művészkedés, csipetnyi sztár-hírek, hogy az F+P ide, hogy a Zaha meg oda, és az Egeraat meg amoda, és már le is petézek, és máris élvezünk a gyönyörtől, hol világvárost, hol a jövő (V)árosát építjük győzelemittasultan, és már el is van kenve a történet. Mi több: "fenntartható". Ettől viszont az egész stratégiai tervezés (városfejlesztés) válik végtelenül hiteltelenné, komolytalanná, esélytelenné, torzóvá. Nem először, sajnos nem is utoljára.

bardóczi
2010.07.12.
14:40

@bardóczi: ROGÁN PLÁZA. szakmai megnevezést javalom a továbbiakban a foster tervezte "épületre". csak a kommunikáció kedvéért.

irene puncija
2010.07.12.
12:55

Mi lenne, ha csak az alsó 2-3 szintet bontanánk, de feltétlenül lépcsősen?!

nagylaszlo71
2010.07.12.
14:37

@irene puncija: hát csókolom, tessék csak megnézni, egy egész emelettel lóg ki a párkányzata a szomszéd mellett, ettől minden rendes pesti városvédőnek minimum hétnapos rángógörcsöt illik kapni, vagy nem jól tudom?



irene puncija
2010.07.12.
15:22

@nagylaszlo71: Már régóta gondolkoztam azon, hogy egy várost úgy szabad csak alapítani, ha az első épület várhatóan a legmagasabb. Ekkor a következő nem "lóg" ki. Igen ám, de mi lesz akkor, ha a városvédők, meg sokan mások azt mondják, hogy az első épület "lóg" ki, vagy a következő "lóg" le.  Ez nem is baj, mert okot ad rendelet alkotásra, miszerint minden épület olyan magas lehet, mint az első. Ez megint jól hangzik, de mi van akkor, ha az első pl. 11 emeletes és valaki mondjuk egy uszodát akar építeni, ami nem igazán jó 11 emeletesen. Van megoldás! Új rendeletet kell hozni, miszerint minden épület olyan magas lehet, mint az első, kivéve az uszodákat. De mi van akkor, ha valaki......

nagylaszlo71
2010.07.12.
16:12

@irene puncija: uszodát csakis foster és partnerei tudnak tervezni, egy város felett lebegő léghajóban, a 9. és 11. emelet között ;-))) tehát probléma megoldva, más kérdés?

amúgy oké, nem kötözködöm, de:

1. fosterék kiny@lhatják a micsodámat evvel a kamuprojektjükkel, mert ez nem más, mint egy nagy halom szemét, az utolsó fajtából, ami már nagyon bűzlik

2. a gulyás-féle épület felmagasztulása picit tragikomikus momentuma honi építészetünknek... szerintem legalábbis... akárhogy is nézem, egy meglehetősen behemót, aránytalanul pöfeszkedő, ellenszenves épületről van szó... mementónak nem rossz, de mint már említettem, sürgősen átszabnám...

irene puncija
2010.07.12.
16:19

@nagylaszlo71: Bár távol áll tőlem, de kénytelen vagyok egy pillanatra nem hülyéskedni, a 2.-ban írtakkal messze nem értek egyet. (Bocs, hogy a fórum általános hangnemétől ilyen brutálisan eltérő bejegyzést írtam.)

irene puncija
2010.07.12.
16:19

@nagylaszlo71: egyetértek 1. és 2. pont építészeti részével, az 1. pont első félmondatát nem értékelve

nagylaszlo71
2010.07.12.
10:47

"városképileg igen jelentős pontján, az építészet néhány lényeges kérdésére irányítja, sokoldalú, bonyolult folyamat, társadalmi igény, ember fejlettségét, valóságformáló képességét, a korszerűség igénye, szükségszerű követelmény, nehéz és felelősségteljes munkát, emelkedő színvonalról, még problémákkal és nehézségekkel terhes, a külkereskedelmi igény fejlettebb volta"

kérem szépen, ennél szebb hatvanas évek zanzát már rég nem láttam ;-))) a szavak és fogalmak, a nyelvezet, az egésznek a korszerűség és haladás irányába tett szüntelen erőfeszítésként való ábrázolása nagyon mélyen megérintett. remélem fiaink-lányaink majd hasonlóképpen fogják értékelni a foster és bandaja jelenleg meglehetősen silánynak tűnő pr szövegelését is...

kékharis
2010.07.12.
09:04

Nem a bontás a legfőbb probléma. Hanem az új "elgondolások", amik sem méretükben, sem telepítésükben nem valók oda...

csomay zsófia
2010.07.12.
08:10

Felelőtlen gonoszság a városnak egy ennyire összeérett szövetét egy bizonytalan akcióért feláldozni./biztosért is tilos volna/Gulyás Zoltán háza -az átalakítás ellenére is-az egyetlen olyan épület a Belvárosban,ami igazán gyökeret tudott ereszteni a belvárosi környezetben,gazdagítv azt.                                                                     Talán még a Rózsavölgyi-házra is sor kerülhet?/az épületet a Köh az egész tömbbel együtt rövid idő alatt védetté tudja nyilvánítani/                                                           Csomay Zsófia

kékharis
2010.07.12.
09:41

@csomay zsófia: Az a KÖH, amelyiknek a főosztályvezetője igennel szavazott a tervtanácsban? És az utóbbi időben egyébként is oly "rugalmasan" reagál a "fejlesztők" elképzeléseire?

zsuppanandras
2010.07.12.
07:48

azt csiripelik a madarak, hogy egy okosan kitalált forgatókönyv szerint zajlik a sztori. várható volt hogy az egész koncepcióból a Gulyás-féle ház bontása fogja kiváltani a legnagyobb tiltakozást, ezért ha a kerület és a befektető végül ebben az ügyben meghátrál, mindenki örülni fog a "kompromisszumnak", és nem nagyon fog törődni azzal, hogy a Bécsi utca teljes páros oldala megy a levesbe. olyan ez, mint a bazári alkudozás, elsőre a legpofátlanabb árral kell kezdeni, aztán a vevő, ha sikerült a felére lealkudnia, vidáman távozik, pedig még mindig bőven át van verve...

nagylaszlo71
2010.07.12.
11:37

@zsuppanandras: logikus lenne, elvégre a Chemol-OTP ház nem is feltétlenül szükséges a tervhez, inkább csak a tervezői nagyotmondás tette a projekt részévé: utcán átnyúló léghajó, tetőpark, anyámkínnya ésatöbbi.

amúgy dobáljanak meg kővel, meg akár a régi erzsébet-híd echte originál gránitlapjaival is, de én a magam részéről a chemolimpex deák ferenc utcára eső szárnyát szépen és lépcsőzetesen visszabontanám, hogy ne álljon ott mint egy szigorú börtön... tudom, építész úgy tervez és építtet, hogy lehetőleg ne vesszen kárba túl sok hasznos négyzetméter, de azért mégis...meg hát ugye építész általában és sajnos nem nagyon lát túl a telekhatáron, de akkor is... gulyást is valszeg szépen agyonlőtték volna a róla elnevezett kommenista társadalomban, ha lazán csak két élét építi be a teleknek, nem hármat... no de szerény véleményem szerint mocsokul zsúfolt a környék, valamit tenni kéne ez ellen is...

lecsó
2010.07.10.
17:22

Az az érdekes, hogy úgy tűnik, mintha az összes érintett tévúton biciklizne befelé az erdőbe, de mivel közösen tekernek, ezért egymást biztatgatják, hogy ez pont így jó.Az egyik évtizedek óta használja látványtelephelyként, most mégis simán felrobbantaná. Mert miért ne.A másik valami egyedi és megismételhetetlen luxust szeretne építtetni, de nem látja, hogy a valódi luxus a részleges nem bontás lenne, és nincs egyedibb, vagy megismételhetetlenebb egy olyan komplexumnál, amelyik egyszerre kötődik 3 évszázadhoz. Arról meg ne is beszéljünk, hogy valaki a város közepére tervez egy ekkora beruházást, és az ellenzők összesen annyit akarnak elérni, hogy ne bontsák le az összes házat.A harmadik pártjának profiljába elvben (mert a gyakorlatot inkább hagyjuk) pont a konzervatívabb, értékmegőrző verzió illeszkedne, még akkor is, ha talán némi erőfeszítésbe kerülne részükről beismerni, hogy a szocializmusban is voltak értékek.A negyedikről meg itt írta valaki, hogy anyagi gondjai voltak. Talán mert az általa folytatott zöldmezős turbóprojektek iránt mintha csökkenne a kereslet. Vagyis lehet, hogy éppen egy ilyen revitalizálós terv adhatna új lökést a cégének és a hírnevének.Közös még bennük, hogy tulajdonképpen mindannyian a publikum szimpátiájából élnek. És ezen publikum elég sok megpróbáltatásnak volt mostanában kitéve, köszönhetően bankároknak, befektetőknek, politikusoknak, építészeknek, ezért valószínűleg minden kisebb pozitívumot hálásan fogadna. Igaz, ehhez feltehetően valami külső behatásra, kisebb billentésre lenne szükség, különben a biciklisták aligha fognak rátalálni a kivezető útra. Kérdés, vajon milyen irányból lehetne rájuk hatni, ha már a vadőr kétharmados többséggel elmulasztotta a lehetőséget.

kékharis
2010.07.10.
18:28

@lecsó: Az építtető vendéglátósként kezdte, és parkolócég-tulajdonosként folytatta. Eszes és gátlástalan koma lehet. Nagyon fiatal, még negyven éves sincs. Eddig talán azt sugallták neki (vagy ő gondolta, magától), hogy a Belvárosban a felújítás a nyerő. A Deák-palota nemzetközi díjat kapott. A Deák Ferenc utcát is ő hozatta helyre. Ezek után jön most ez a gigamarhaság, eszelős pusztítással társítva. Akikkel ő a kerületben tárgyal a terveiről, az a polgármester és a főépítész. A polgármester falusi gyerek, biztos van valami diplomája, de hogy a város értékeire magasról szarik, az tuti. De Cselovszki??

Mellesleg ne feledjük: az V. kerület most veri dobra még három fontos épületét: a déli Klotildot (benne a nemrég felújított, bár kaszinósított Belvárosi Kávéház), a Párizsi udvart (1902 óta volt benne az IBUSZ főiroda és 1952 óta a Jégbüfé) meg a Szent István tér 15-öt (igenn, a zöld Lajta Béla homlokzattal, benne az alig öt éve odaköltöztetett Vendéglátóipari Múzeummal)...

kékharis
2010.07.10.
20:04

@kékharis: Az eladás önmagában nem probléma. Sőt, ahogy 1990 ben az ukászt kiadták: az állam rossz gazda. Azóta tényleg az. Persze ez törvényszerű is volt a feudál-kádárista 20évben a "valakinekavalakije" vezetőkkel, hivatalnokokkal. De ez most semmiben nem fog változni. Csak mint a cselovszki is a hűség számít... ilyen pedigreével bpfőép lesz.

kékharis
2010.07.10.
20:48

@kékharis: Az, hogy egy múzeumnak öt éven belül kétszer kelljen költöznie, mert valakinek pont az az épület kell, szerintem igenis probléma. Az azért nem úgy megy, hogy hívnak egy fuvarozót, oszt' hadd szóljon, kapd föl, Dezső... Több tízezer sérülékeny műtárgyat szakszerűen becsomagolni, elmozgatni, kicsomagolni, új helyére tenni, annak fele se tréfa. De ez a kisebbik baj. Hanem felújították, átalakították az épületet egy halom pénzért, most még azt se tudni, hová mennek, de akárhová: ott megint átalakítás lesz, megint egy halom pénz, egy csomó idő, iszonyú macera, iszonyú pazarlás. Úgy tűnik, Rogánnak három múzeum már túl sok a kerületében (összesen annyi van a Belvárosban és a Lipótvárosban együttvéve, bizony: a Néprajzi, a PIM meg ez - na jó, legyen a negyedik a Nemzeti Bank házimúzeuma) - igaz is, minek oda annyi kultúra? Szóval, lehet licitálni, hogy melyik a rosszabb: az önkormányzat vagy az állam.

andras
2010.07.10.
21:00

@kékharis: én tulajdonképpen egy fiatal építésznek számítok, de igazat megvallva angol nyelvterületesn csak egy diák a fősulis diplomával. Én úgy ahogy van imádom az F+P-t. minden álmom, hogy eltölthessek ott legalább 1 évet, mint gyakornok vagy építész. Viszont nem értem, hogy ehhez az épülethez miért kellett felkérni őket. Nem értem, hisz van az az iroda ami képes ugyanezt metervezni itthon is egyedül.

Kifejezve, nagyon aggódom, mi lesz igy ha már itt is a nagyok terveznek, meg általában a fentiek miatt is.

 Üdv.

ui.: kicsi vagyok, de pártolom 

nagylaszlo71
2010.07.12.
11:12

@andras: kedves András,

öt telket összevonni, azon egy üvegfalú valamit felhúzni, szélességben, mélységben, magasságban teljesen kitölteni a rendelkezésre álló teret, nos, ez nem vall különösebb építészi tehetségre. ezt akárki, mari néni a piacról is meg tudja "alkotni", ha nagyon muszáj.  a fő probléma itt maga a koncepció, az, ahogy ki akarnak metszeni egy darabot BP. szívéből, hogy azt megfelelően plázásítva majd pénzzé tegyék. egy gusztustalan nonszensz az egész, ahogy az új fő-utca is csak egy orbitális hazugsága a kerületnek...

nagylaszlo71
2010.07.12.
13:58

@andras: Kedves András!

Ettől óvnálak, hogy azt hidd ez az építészet...

ez kőkemény üzlet. ami önmagában nem is lenne gond. látványnak, brandnak is jó...

(csakhogy manapság már a világ nem  erről fog szólni. )

a lényegi probléma a hely. ha a hungária gyűrűn kívül lenne senkit nem zavarna, mint zöldmező. De ez AZ ORSZÁG LEGKÖZEPE. Itt már van kultúra... viszonylag régóta...

ez bűncselekmény ebben nem jó részt venni. AZ igennel szavazó urak is fogják bánni, mert Ők szakmai szereplők, van mit veszteniük. A beruházó is dőlhet. A politikus meg legfeljebb kitolat. Vagy az egészet az ország szenvedi. ez utóbbi a leggyakoribb opció. Csak csendben tűrjünk ... és még tapsolni is lehet. ütemesen...

Mao., én így szeretlek!

 

Dienes János
2010.07.10.
15:44

Az otp székház mellett szól -sok védett házhoz képest-, hogy funkciójában (mint irodaház) kiválóan használható. Nem áll fenn a szokásos gazdaságossági dilemma. Persze akkor jön a beruházó-dózer ha a helyére a 2-3 szoros volument engednek majd. Ez ilyen egyszerű kérdés.

cicu22
2010.07.10.
14:58

Elképzelhetetlennek tartom a Chemolimpex lebontását.

Végtelenül naiv vagyok. Ha ez építészeti kérdés lenne, méltó módon felújítanák, büszke lenne rá a tulajdonosa, mint ahogy a szerencsésebb helyre született építészek, Aalto, Jacobsen, Utzon (de hosszú lenne ez a lista) munkáját megbecsüli egy kultúrnemzet.

Nem vagyok naiv. Ez nem építészeti kérdés. Súlyos pénzügyi kérdés, súlyos politikai alkukkal megterhelve. A háttér olyan mocskos, hogy a gyomrom felfordul tőle (Budapest szívtelen). Apró reménysugár csupán, hogy még egyszer tervtanács elé kerül az ügy, ahol neves építészek ülnek. Többségükkel személyes jó viszonyban vagyok, építészeti véleményükre adok, nagyra tartom őket. Őszintén reménykedem.

Végtelenül naiv vagyok, a tulajdonos csak jó minőséget szeretne.

Nem vagyok naiv, ha a tulajdonos jó minőséget szeretne, akkor nemzetközi tervpályázatot írt volna ki. Lett volna rá idő, a háttéralkuk több mint két éve folynak nagy titokban (Budapest szívtelen). Ismétlem, itt nincs szó építészetről, ingatlanüzletről van szó.

Elképzelhetetlennek tartom a Chemolimpex lebontását. 

Nem szeretném, ha a gyerekeim olyan országban nőnének fel, ahol ez megtörténhet. A makkoscipős, suhogó melegítős bunkóság országában.

Kalmár László 

kékharis
2010.07.10.
19:37

@cicu22: Miért, az előző tervtanácsban kik ültek, kedves Kalmár László? 

Nézem is most már közelebbről azt a szégyenlistát, hátha ődöng itt más is a nép eccerű gyermekei közül, aki nem ismer fejből mindenkit...

"Nemmel szavazott Okrutay Miklós és Ferkai András. Tartózkodott Eltér István és B. Nyékhelyi Mária. (Eddig nagyjából rendben.)

Igennel szavazott - (olykor igénybe veszem a guglit)

Cséfalvay Gyula - főosztályvezető a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál...

Balogh Balázs - DLA, egyetemi tanár, tanszékvezető az építészkaron

Finta József - a Nagy Magyar Sztárépítész, akadémikus (naná, hogy megszavazta)

Fegyverneky Sándor - az országos főépítész maga

Fazakas György - eléggé építész (Vörösmarty téri buborék, Millennium City Center)

Lukács István - ő is eléggé (Simplon-ház, Graphisoft-park)

Marosi Miklós - Ybl-díjas, Pro Architectura díjas, Steindl-díjas

Weiler Árpád - nem mellesleg a Pécsi Városvédő Egyesület építésztagozatának elnöke

Z. Halmágyi Judit - no comment (Kálvin tér)

Ráday Mihály - no comment, más miatt

Kálmán Ernő- DLA, Ybl-díjas építész

Hegedűs Péter igen szavazatának feltétele 2 épület megmaradása volt." (a Szabó Ervin könyvtár meg a Hungária fürdő = Zara hotel felújító-átépítő építésze...)

Szóval, kik fognak ülni a következő tervtanácsban?? Milyenebbek lesznek? Még építészebbek? Bátrabbak? Bölcsebbek? Jellemesebbek?

major
2010.07.10.
22:05

@cicu22: a chemol kapcsán

 

Rosszak a reflexeim, és már magamnak sem írom le első döbbenetemben, amit gondolok. Így mindenek előtt köszönöm Dobai János írását.

 

Régóta kínoz egy kérdés, amit meg kellene osztanom másokkal a szakmán belül, ez az alkalom jónak látszik.

 

Felteszem.

 

Mintha elfelejtettünk volna valamit tisztázni úgy húsz-huszonegy éve, jelesül azt, hogy az építészet ill. az építészek az ingatlan spekuláció alázatos kiszolgálói-e, vagy egy kicsit többre hivatottak a társadalom számára?

 

Mert ha mégsem csak a mindenható ingatlanfejlesztők segédei lennénk, akkor érdemes lett volna valamiféle közös értékrendet körvonalazni, amelyben pl. jóelőre meghatározhattuk volna melyek azok az építészeti művek, építészeti együttesek, városnegyedek, stb, amelyek bármennyire is értékes telken fekszenek, fonosnak tartunk továbbadni a jövő generációinak, ahogy egyes épületeket örökül kaptunk az elődeintől. Vagy valóban a szelíd beavatkozás elvei mentén jobb helyzetbe hozni.

 

És ezeknek az épületeknek a körében bőven jelen kellett volna lennie a hatvanas-hetvenes évek szűk levegőjében született alkotásoknak, de valamiképpen, jóllehet egyénileg majd mindegyikünknek van ebből az időszakból ikonokus háza, szent tehene, idolja vagy nevezzük akárhogyan, kollektíve mintha mégis kéjes örömünket lelnénk abban, hogy nemcsak Pesten és Budán, de országszerte kitakarítsuk a társadalom és a magunk szakmai tudatából ezeknek az éveknek a épületekben megtestesülő emlékét.

 

A tavaszi választásokhoz szerintem sokunknak túlzó reményei tapadtak. Tudom, hogy elnagyolt legyszerűsítés, de Budapest szívének már négy éve fideszes vezetése ilyetén világlátása azt hiszem tágabb horizonton se sok jót ígér a következő évekre, minden ügyefogyott "forradalmi" és nemzeti retorikai ellenére, vagy pontosan éppen ezért.

 

A magam részéről az Iparterv épületét is sajnálom, noha közelébe sem ér, mint ház a nagy műnek, de valahol egy korszak építészetén túli jelentőséggel teli helye volt. /"- Ejh, döntsd a tőkét, ne siránkozz, ne szisszenj minden kis szilánkhoz!" J. A./

 

Persze, van ennek a mostani megalomán erőfeszítésnek hagyománya ezen a helyen, hiszen az egész környék hasonló indulattal és könyörtelenséggel vágott rendet százegynehány éve a történeti városszövetben, azzal a csekély különbséggel, hogy amikor ezt tette egy látszólag hosszabb távon prosperáló, de az adott pillanatban európai mértékkel is erős dinamizmusú növekvő város nagyot akarása volt. Ma meg mintha valami fenntartható fejlődésről beszélnének a jövőt kutatató elmék, és számos építészek.

 

Meg kellene ezt az egészet még egyszer gondolni.

 

Major György

Érdliget, 2010 július 10.

perika
2010.07.13.
19:09

@kékharis: A Szabó Ervin Könyvtár és a Zara tervezője nem ugyanaz a személy. Sajnos a névazonosság miatt van elég sok kavarodás. Üdv, perika 

kékharis
2010.07.13.
22:08

@perika: Kösz, perika. Pedig belefért volna, mind a kettő szép.

kékharis
2010.07.13.
22:10

@perika: De arra még mindig nem adott választ senki: kik fognak ülni a következő tervtanácsban? Ugyanők? Mások? Kik?

perika
2010.07.13.
23:26

@kékharis: azt nem tudom... sajnos. e

racsostarto
2010.07.17.
09:01

@kékharis: a Z. Halmanyi - s no comment  - ötös ( high five )   -- hat ő közel százhoz jött rá hogy inkabb a politika, ha mar házat nem tud tervezni, csak fontoskodni.....

kritikus
2010.07.10.
11:19

Nem értem, hogy miért kéne ezt 

az épületet megtartani. Egyáltalán nem

illik bele abba az elegenciába, amit Budapestnek

képviselnie kellene. Bár tény, hogy abban az időben

más szelek fújtak, de '64-ben már áltt a Sió csárda,

nem lehet mindent a rendszerre fogni.

 

kritikus 

perika
2010.07.10.
12:34

@kritikus: hát ezért is: http://epiteszforum.hu/node/778

tomay tamás
2010.07.09.
20:01

Kedves Dobai János

1992-ben az Orvostörténeti Könnyvtárat tudomásom szerint pár nap alatt müemlékké nyilvánitották. Visszaemlékező ember tudja, hogy ez miért történt. Tehát van rá mód, hogy meglehessen védeni a CHEMOLT.Ebben az ügyben mindenben segitségedre leszek.

Tisztelettel és nagyrabecsüléssel

Tomay Tamás

Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk