építészet : környezet : innováció

A debreceni új piac épülete

A Piac felelős tervezője: Szabó Tamás János, a "FÓRUM" épületegyüttes felelős tervezője: Dr. Finta József, Szabó Tamás János.
Korszellem és hagyomány


Az épület tervezésekor legfőbb feladatunknak olyan létesítmény létrehozását tekintettük, mely egyszerre fejezi ki a kort, melyben épült, ugyanakkor félreérthetetlenül "DEBRECENI". A két igény egyidejű kielégítése még látszólag sem anakronisztikus, ráadásul még csak nem is a modern kor problémája. Bármely debreceni épület építésekor az éppen aktuális korszellemnek próbált megfelelni, miközben helyi problémákra kereste a választ és a környezetre - építészeti és társadalmi - reflektált.


A feladatra véleményünk szerint archaizáló stilisztikai válasz nem adható, éppen a korábban elemzett okok miatt. Bármely architektonikus elem, elemrendszer átemelése egy korban, funkcióban távoli összefüggésrendszerbe szükségszerűen hamis eredményt szül, nem lesz több díszítésnél, öncélú rátétnél. A hitelesen csengő válasznak mélyebben kell gyökereznie, a korábban jelzettek értelmében a megoldandó problémából ("FUNKCIÓ") és a környezetből ("VÁROSSZÖVET") kell kiindulnia, eszköztára pedig kétségtelenül "MAI" kell, hogy legyen.


FUNKCIÓ

A tervezés legfontosabb feloldandó dilemmája a következő: a létesítendő épület kialakítása, egészségügyi, gépészeti, tűzvédelmi stb. háttere miatt VÁSÁRCSARNOK kell, hogy legyen, miközben a helyi viszonyokból kiindulva mindenképpen PIAC-ot szeretnénk itt létrehozni. A különbség koránt sem egyszerű szójáték. A vásárcsarnok történetileg jóval urbánusabb képződmény, nagyvárosi ÉPÜLET, melynek kommunikációs helyértéke - ember-ember közötti kapcsolat - jóval kisebb, mint a piacé. A PIAC jellemzően vidéki, falusi és mezővárosi jelenség, jellemzően nem épület hanem TÉR, mely egyszerű árucsere mellet a társadalmi élet fontos helyszíne, AGÓRA. (A jelenlegi piac üzemeletető szerint az árusok és a vevők még akkor is megjelennek a piacon, amikor éppen ünnepnap miatt zárva van). A vásárcsarnokban két kiló almát veszünk, a piacon találkozunk "Teri" nénivel - akinek múlt héten nősült a fia, előtte meg két hétig beteg volt - és ráadásul még veszünk két kiló almát is.


A tervezendő létesítménynek tehát nem lehet a hagyományos értelemben vett ÉPÜLET, nem lehetnek archetipikus "falai", "ablakai", "teteje", sokkal inkább LEFEDETT TÉRNEK kell lennie.

A tervezett épület tehát egy hatalmas tető, egy SÁTOR ("piaci sátor"), mely alatt "VÁROSI TEREKEN" zajlik a piac élete. A hagyományos ablakok-ajtók helyett térelhatároló transzparens szerkezetű üvegfalak készülnek, melyeknek funkcionális feladata csupán az elválasztás (védelem a szél ellen), esztétikai szempontból ÖSSZEKÖTIK a külső és belső tereket, elmossák a határokat kint és bent között. Olyan gondolat ez, mely logikusan következik a HELY-ből, ugyanakkor nagyon is MAI. Az épület két oldalán megjelenő hangsúlyos spanyollépcső is inkább városépítészeti elem, mely minőségileg más kapcsolatot jelent a tér és az épület között, mind a hagyományos lépcsőházak, a városi tér "felkúszik" az épületre, elmosva a határt TÉR és TÖMEG között.

Az ellentétpárok tehát, melyre az épület koncepciója épül:

PIAC - VÁSÁRCSARNOK
TÉR - ÉPÜLET
ÖSSZEKÖTÉS - LEHATÁROLÁS
TÉR - TÖMEG
VÁROSSZÖVET
A terület vizsgálata során olyan következtetésre jutottunk, mely megerősíti a korábban ismertetett építészeti koncepciónkat. Az új piacépület helyszínéül az egykori kétszintes parkoló lemez területe szolgál. Ez a terület tipikus tömbbelső, a körülötte elhelyezkedő épületek, mint TÉR-re fordulnak rá erre e területre, a zeneiskola oszlopos árkádja például még be is fordul. A zeneiskola kiegészítése tornateremmel valamint az erre a fontra elképzelt üzletek tovább erősítik ezt a jelleget. Ennek megfelelően a beépítésünk jellege nem a hagyományos térfalba illesztett ház - hiszen térfalról nem beszélhetünk - hanem a történetileg kialakult TÉR-re komponált SZOBOR, mely használatilag lefedett városi tereket hoz létre, miközben a környezetében hangulatos PIAC-UTCÁCSKÁKAT hoz létre maga körül (részben a meglévő épületek és a piac között, részben a második ütemben épülő "Debrecen Agóra" és a piac között.). Ezt a nőtt jelleget erősíti a piac törtvonalú kontúrja, melytől a környező utcácskák tölcséresednek illetve szűkülnek, feszültségeket és hangsúlyokat, dinamizmust teremtve a városszövet kompozíciójában. Az így létrejött utca-tér-épület együttes izgalmas, jól használható tömbbelsőt eredményez.


TÖMEGEK, ANYAGOK

A kompozíció leghangsúlyosabb eleme a földből spanyollépcsővel "kinövő" és az épület karakterét adó TETŐ. Fehér színével markánsan üt el környezetétől és hangsúlyozza a fő funkciót. Anyaga fehér fémlemez burkolat (TECU). A tető alátámasztó szerkezete hangsúlyosan sehol nem jelenik meg a homlokzaton, ezzel hangsúlyozva "lebegését" Az üvegfalak strukturális kialakításúak, minimális reflexióval, hiszen elsődleges feladatuk külső és belső minél intenzívebb kapcsolatának biztosítása.

A piac feletti kettős irodaszárny komponálásakor fontos szempont volt, hogy minél kisebb felülettel jelenjen meg a Vár utca felől, építészeti kialakítása toronyszerű, még egy óra is elhelyezést nyert a piac bejárata felőli oldalon. Burkolata sötétebb színű anyag, terrakotta vagy fahatású építőlemez (PRODEMA). Súlyos megjelenésével ellenpontozza és kiemeli a TETŐ lebegését. A belső burkolatok nagy kopásállóságú, jól tisztítható világos anyagok (kő, kőporcelán), melyek világos, tiszta, áttekinthető teret eredményeznek, nyugodt háttérrel ellenpontozva a piaci forgatag tarkaságát. A belső tér kialakításakor hangsúlyt fektettünk a három értékesítési szint egyenrangú kialakítására, melyet nagyméretű, felülvilágított átriumok biztosítanak. A három szint így áttekinthető, egymásba vezet át, izgalmas térkapcsolatok jönnek létre a szintek között. A belső terek a felülvilágított átriumokban létesített közlekedők (mozgójárda és liftek) köré szervezettek.

Budapest, 2004. december

szerző: Dr. Finta József (szöveg), Finta Stúdió (látványterv, rajz)









Az épületegyüttes részei:

I. építési ütem: Piac, Csapó utcai irodaház
II. építési ütem: Kereskedelmi és kulturális központ
Debrecen -  "FÓRUM" épületegyüttes felelős tervezője: Dr. Finta József, Szabó Tamás János
Debrecen - Piac felelős tervezője: Szabó Tamás János



területfelelős építész tervező: Dienes Szabolcs
építész munkatárs: Kasza Béla
statika: Volkai János, TM Janeda
épületgépészet: Temesvári László, Temesvári kft.
Görgeyné Bihary Erzsébet, G&B Plan
épületvillamosság: Kelemen Ferenc, Kelevill Bt.
környezetrendezés: Szloszjár György, Garten Stúdió
építész koordinátor: Szabó Zsolt

vélemény írásához jelentkezzen be »